Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-30 / 151. szám
| Kilencven I éves | Kisfalud! I Stróbl I Islgmontí Boszorkány-dalok Csőbei Minka versei A babonák IcKárnoka Lsoiards-kéziralok A századforduló üzenetét 6 hangulatát hozta el ez a könyv: Czóbel Minka verseskötete. Olyan költő lírájának tükrében, akit félszázada elfelejtett — nem tudni még pontosan mi mindenért — irodalomtörténet és olvasóközönség egyaránt. Utolsó számottevő ■— s milyen furcsa! —, egyben legjelentősebb kötetét 1914-ben adta közre, pedig ezutáni életszakasza még hosszú volt, s a jelek szerint szellemi öregedés nélküli is: 1947-ben halt meg. öt hát igazán elnyelte a Nyírség homokvilága. Pedig a modern francia költészetet első kézből ismerte, Justh Zsigmond személyes jó barátja volt, . s amikor Ady Endre, meg a nyugatosok beérkeztek, ő már ilyen modern hangüté- sű sorokat tudhatott magáénak: Repül a por az őszi táj felett, — Hamvas, kavargó, könnyű fellegek — Felkél a hazatérő nyáj nyomán Az utak széles, hosszú vonalán... A mostani Czóbel-kötetet válogató Pór Péter szavaival szólván a magyar „líra apályának a korszakában” ez egyéni és újszerű hang volt, még a rokonhangú Reviczky és Komjáthy Jenő költészetének viszonylatában is. Titkát a kötet összeállítója így fogalmazza meg: „Magába fordult,f elzárkózott, kesernyésen és szánalmasan magányos életet élt; ám épp ennek révén tudott valamelyest függetlenedni korának túl sok előítélettel béklyózott költészetétől, érthette és élhette meg, dacára világszemlélete alapvető konzervativizmusának, minder kortársánál intenzivebben azokat az új életérzéseket és életigazságokat, melyeket a Baudelaire utáni franci lí- ra megfogalmazott...” Milyen költészet is a Czóbel Minkáé? Szecessziós költészet, amelynek fontos vonása a konvenciókkal való szembekerülés, a másik az elvágyódás megfogalmazása s a magányé, amely ezt a különös, csúnya és rendkívüli műveltségű nőt a Nyírségben a századforduló idején — s azután is —- övezte. Absztrakcióra törekvő költészet, „boszorkányok'' dalolta versek világa, m«- ben „Egy angyal hosszú arany-fehér szárnya” siklik ei „hangtalanul a homályba”, s amelyet „Széthullám- zó ezüstös álmok” tarkítanak, benne „Elmúlt tavasz virág-illatja kábít”, s „rémület-szülő / Sötétlő árnyak" jelennek meg horizontján. Van persze olyan Czóbel- vers is, amely erőteljesebb«« kötődik még az embert körülvevő tárgyias világhoz; az ilyen típusúakban felsejlik az alföldi táj, „A falu kondorszőrű disznónyája”, a „Nagy csordák fehér sokasága”, a „fehér szárnnyal repeső” „gágogó” libák, a falusi út pora, s a falut körülvevő világ: „Egy nádastó víztükre, színes partja”, „Szétszórt vályogkunyhók a nádas mellett”, „Nagy napraforgó lehajtott fejével”, de ezt is körüllcngi a változás, az elmúlás hangulata, a költőnő szép fogalmazásában: „Az elmúló — kifogyhatatlan élet” Felfedezés lesz ez a kötet minden verset szerető olvasó számára... LÖKÖS ISTVÁN (Foto: L'Humantte Dimanchai Krupa András néprajzi kutató évek óta „leltározza” a hagyományokban gazdag tiszántúli szlovák települések népszokásait és rítusait. Gyűjtőútja sok érdekes tapasztalattal járt. Fényt derített például arra, hogy Békéscsaba körzetében az emberi testrészek közül szinte valamennyinek hiedelmi szerepe van. Ebből a népközösségből indultak el országjáró útjukra az olyan megfigyelések, hogy ha viszket a fül — eső lesz, ha zúg — hír érkezik, s a jó hírt az hallja, aki kitalálja, hogy melyik fül zúg. Azt a hiedelmet is innét eredeztetik, hogy akinek az orra viszket, azt bosszúság éri, az orr alatti viszketés pedig férfi jövetelét jelzi. A bal szem viszketése örömöt, a jobbé bánatot hoz. Abban is hisznek, hogy ha a falat szájukból .véletlen kiesik, rég nem látott vendég kopogtat. Az öregek szerint aki foggal születik, okos lesz. A száraz tenyér esőt hoz, a nedves szárazságot. A bal tenyér viszketése pénzmagot sejtet, a jobbé kiadást. A kutatás azt is felderítette, hogy szlovákjaink képzeletvilágában a magukkal hozott és itt talált hiedelmek ötvöződnek. A babonák az életfolyamatok valamennyi szakaszát átszövik, a születéstől a szerelmen át a halálig elkísérik a bennük hívőket Tótkomlóson például a csecsemőt egyéves korig nem volt szabad meg- nyírni, mert nem lesz esze, s nem lehetett tükör elé állítani, mert nem nő ki a foga. A népi gyűjtés a szerelmi praktikák legravaszabb módszereit is tetten érte. Az eladó lányok leggyakrabban gyógyfűvel „operáltak”: a kiszemelt legénynek borban áztatott ezerjófüvet adtak, amitől elkábulva, az csak a lány mellett akart maradni. Volt, amikor a pogácsába keverték a szerelemre tüzelő elixírt Az sem volt ritkaság, hogy a lány megölt egy fekete macskát s annak agyát etette meg a legénnyel, hogy attól elvarázsolva, feleségül vegye. De a szerelmes legények is hasonlóan furfangosak voltak: először menve a lányhoz, a copfjából úgy vágtak le, hogy azt ne vegye észre, s ezzel magukhoz kötötték. A két nem közül a férfi jelentette a szerencsét, a nő a rossz jelképe volt. Ha hétfőn férfi jön először a házhoz, egész hétre szerencsét hoz, annak pedig, aki először nővel találkozott, veszeti ügye volt. Csabán elvált nőnek nem volt szabad utcára mennie. Nagyon féltek a szemmel veréstől. A gyereket azzal védték ellene, hogy egy-másfél éves koráig fordítva adták rá az inget. Egyes házakban a hazatérő apa kalapot borított rá, ugyancsak ezzel a célzattal. (MTl-foto: Szebellédy Géza felvétele) A New York-! McGraw-Hill kiadó közlése szerint Leonardo da Vincinek azt a két kéziratát, amelyet 1965- ben fedeztek fel a madridi nemzeti könyvtárban, idén ősszel publikálják első ízben több nyelven is. Többek között német fordítását is tervezik, amely az S. Fischer Verlag kiadásában jelenik meg Az úgynevezett madridi kódexek Leonardo da Vinci illusztrált „jegyzettömbjei”. Találmányainak részletei és gondolatéinak feljegyzései találhatók benne, valamint a mindennapi élet eseményeinek leírása. Az amerikai kiadó összesen öt kötet publikálását tervezi, köztük az eredeti kéziratok kétkötetes fakszimilie kiadását, egy harmadik kötetet a kódexek felfedezéséről és jelentőségéről, valamint két kötetet angol és olasz nyelvű fordítással. Az öt kötet 500 dollárba fog kerülni, és szeptember végén jelenik meg a piacon. McGraw-Hill ezenkívül Az ismeretlen Leonardo címen is könyvet tervez, amely egy tíz tudós szerkesztette Leonardo-antológia lenne, részben az újonnan felfedezett kéziratok alapján. PILLANATKÉP BELFASTBÓL.., I 1884-ben született Kisfalud! Strobl Zsigmond Kos- sulh-díjas szobrászművész. Képünk 1966-ban készült azokban a napokban, amikor a művész éppen befejezte Végvári harcok című szoborkompozícióját. A kompozíció az egri Dobó teret díszíti. Szép Ernő: A CUKROSBOLT Kilencven éve, 1884. június 30-án született a finomhangulatú versek, novellák írója. ; Volt egyszer, vagyis egyszer megnyílt és azontúl mindig voU egy kis cukrosbolt a Hűhó utcán. Nem az utcán, hanem egy házban, nem is a házban, csak a kapu alatt, ahol a nagyváros üzleti érdekei még egy kis helyiséget el szoktak hódítani a jámbor levegő- ; tői. Egy stelázsi, egy asztal, egy : gázláng, egy szék, ez volt az üzlet. !; A széken egy ember ült, s akkor i; egy asszony állott az üzletben és I; kiszolgált. Vagy az asszony ült, akkor meg az ember állott. Mind <; a ketten egyszerre sohasem ültek, !; nem is lett volna hely az üzlet- i; ben két széknek. Ami helyet a há- > ziúr, meg a főváros az üzlet célI jaira átengedett, azt mind cukorral töltötték meg. Dobozokban, skatulyákban, apró zsákokban hevert a cukor a stelázsi alatt meg I a tetején, meg az asztal alatt, meg a sarokban mindenütt. A levegőbe, a fejük fölé tehettek volna még egy széket, akkor egyszerre pihenhettek volna mind a ketten. de a levgőben nem áll meg a szék. csupán az orfeum előadásán, az indiai okkultizmus nagymestereinek mutatványai alatt. Ez az ember, meg ez az asszony házastársak voltak, az egyik férj, a másik feleség és mint ilyenek, családot alapítottak. Hat gyermekük lett. A hat közül a legidősebb katona, de már nyolc hónap óta nem adott életjelt magáról. Ezért is, meg a drágaságért is, meg az egész gondokon forgó élet miatt a házastársak rosszkedvű, mérges' emberek voltak, és egész nap veszekedtek. Házasságuk boldogtalan volt. Nem szerették egymást, ök nem tudták, hogy boldogtalanok. Azt se tudták, hogy nem szeretik egymást, és azt se tudták, hogy nem is szerették egymást sohasem, ök nem is értek rá soha szeretni és boldognak, vagy boldogtalannak lenni, ők csak jól éltek egymással pár évig, azután rosszul éltek egymással. De azért egész nap együtt voltak a boltban. Az asszony az embert küldte volna mindig haza a lakásba, a gyermekekhez, a Szegénység utcába, az ember meg az asszonyt. "De mind a ketten irtóztak a lakástól meg a Szegénység utcától és a gyermekeik lármájától. Jobb szerettek itt szorulni a boltban, nézni az eldongó autókat és az elpattogó kocsikat és az elcsengő villamosokat és a látó-futó lakosságot És szerettek kiszolgálni, rázogatm a dobozokat, mérni, csomagolni és a pénzt fogdosni és megolvasni. Vevőik iskolás gyermekek, szl- ninövendékek, messengerboyok, szobalányok voltak, meg csonka katonák, akik mankóikon előre- dülve sokáig mustrálták az asztalkán kirakott cukrokat és nagy, :arka cukrokat vettek, akiből három darab két krajcár. Este egy- egy szerelmes fiatalember is vásárolt nagyobb összegért, selyempapírban, és a zsebébe téve a cukrot, a sarokig sétált, ahol az irodista lányt várta. Meg színházba vonuló családok is tettek nagyobb bevásárlást, két korona összegűt is. Aztán ők becsuktak, s hazavitték az újságot és hazavitték, ami a vacsorájukból megmaradt és hazavitték a pénzt. De a keserűség, amit ők egész nap magukból kiadtak, az ottmaradt a bezárt kis boltban. A durva és gonosz szájak, amelyeket kiabáltak, morogtak és sziszegtek egymásnak, ottmaradtak. És az a kín, ami abból eredt, hogy az ember sokszor belecsípett az asszony gyenge hátába, és az a fájdalom, ami abból jött, hogy az asszony akarattal rárálépett az ember tyúkszemére, anélkül, hogy ezeket a bántglma- kat a vevők észrevették volna. A hangoknak és érzéseknek a keserűsége Ottmaradt a sötét boltban, a rossz levegőben. Egy reggel a szomszéd kréta- rajz-múteremből átjött a bohémnyákkendős segéd tíz krajcárért drazsét venni. Egy cukrot a szájába vett és visszaejtette a markába és: — Kérem, ez keserű — azt mondta. Az asszony is, az ember is megkóstolták a drazsét, egyiket a másik után. Mind keserű volt. — Tessék mást venni. Ezt assa- lonkonfektet, A szalonkonfekt fs keserű volt. A krétarajzoló és fényképnagyító művész visszavette a pénzt és köpködve sétált vissza a műterembe. Az ember meg az asszony a boltban elkezdték kóstolgatni a cukrokat. Mind egyformán keserű lett, mind. mind. A Nougat, a Figaro, a Mexikaner, a Sherry-Malaga, a Cognac Créme, a Café Doublé, a Mandula Grillage, a Dió-Grillage, a Vegyes Praliné, a Párizsi Kockák, a Mailander-sze- letkék, a Mikádó, a Mignon, a Suchard, a Gala Peter, a Stoll- werk és a névtelen csokoládék is és a Császár-Keverék, a Szultán- Kenyér, a Hindenburg-Kockák, a Selyem-Különféle, az egész arany* és ezüstpapirba. öltöztetett és bársonyos barna és selymes rózsaszín és mindenféle virágszín apró és kecses és hűvös és boldog portéka olyan keserű lelt, irtint az élet.
