Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-30 / 151. szám
A fettest azonnal filmre XMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAAMAA**AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AXAAAAAAjkA*Awy<AA>AA>v<,<AAAAAA>.x<VtAytA,-v FARKAS ANDRÁS VERSEI; 5? A vadrózsa Szenvedi séma magányát. Mérge virul ki fehérre, És a haragja kicsordul Szirmai közt a világra, Am az egészben a legszebb, Hogy tövisét kihegyezve, Ügy beleszúr szeleinkbe. Hogy neki fáj igazánból. A liliom özvegysége Fonnyatag agyban a fonnyadt Vágy sietősen iramlik, Két szeme messze világo! És a fiút simogatja, * Hívna, lemondana, hallga Szája, a szíve kinyílna, És a beteljesedésnek Vége, mikor ki se festi Már lecsukódik Lassan a szemhéj. Ólom alatta, Ólom a nézés, Ólom, amelyből Fény se szüremlik. Táj se nevethet És csak az emlék Elmosojatva Csurran az éjbe, És az is ólom. Es ez az álom. Ingben a kádban Egy XVH. századból származó illemkódexben a „fürdési előírások” címszó alatt a következőket olvashatjuk: „Az embernek még akkor sem szabad fürdés közben levennie az ingét, amikor teljesen egyedül van. A művészet korszerű kincsesliiiza rtf!#. amja# 'Egyre nagyobb jyanakvással figyelem a műanyagok előretörését az élet immáron majd minden területén. Aki gyanakvásomat holmi konzervativizmusnak ítélné, az ítélete meghozatala előtt olvassa el megértéssel és türelemmel alábbi tűnődő okfejtésemet a tárgyban, hogy miért is figyelem egyre nagyobb gyanakvással a műanyagok előretörését az élet minden területén. Kezdetben ugyanis volt valamikor a művirág, amely részben olcsóbb volt o valódinál, részben addig tartott, ameddig ki nem dobta valaki, részben olyan ronda volt, amilyen egy valódi virág a legfonnyadtabb korában sem tudott lenni. A művirágnak, mint olyannak, tehát volt egy olyan előnye, ami nem volt meg a valódi virágnak: a rondasága. Mindenki tudja, hogy egy virágnak lehetnek ezernyi jelzői, de ezek között egy sem felel meg a ronda szinonimájának. Aztán kicsit meg- bökkenve értesültem arról, hogy műtejet gyártottak a szakemberek, a tehén természetellenes kiiktatásával. összedugta a fejét néhány vegyész és kiokumláttc, Moszkvában egy új park, a „Művészetek parkja” közepén megkezdődött egy új palota, a Szovjetunió állami művészeti galériájának építése. Az épület nemcsak azért érdemel figyelmet, mert méreteit — hossza 256 méter, szélessége 93 és magassága 23 méter — tekintve hatalmas, hanem azért is, mept f elhasznál ja az építőipar legkorszerűbb vívmányait A galéria terveinek készítésénél alaposan tanulmányoztak minden kérdést, amely a művészeti alkotások érzékelésének pszichológiájával, a tárgyak bemutatásával, a helyiségek akusztikájával stb. függ össze. Nagy számú kísérletet végeztek és ezek alapján döntöttek a természetes világítás mellett, amelyet szükség esetén mesterséges fénnyel, lumineszcens lámpákkal egészítenek ki. Ennek fénytartománya közel áll a nappali világításhoz, s lehetővé teszi, hogy a kiállított képeket sötétedéskor is megfelelően megvilágítsák. A felső emeleten elhelyezett kiállítási tárgyakat a kupolából kettős üveg-akriplaszt lámpák világítják meg. A galéria minden termében szigorúan meghatározott hőmérséklet és nedvességtartalom lesz, s ezt bonyolult kondicionáló rendszer biztosítja. A tervezet mindazt tartalmazza. ami kényelmes feltételeket teremt a látogatóknak, hogy élvezzék a művészet itt kiállított alkotásait. A galéria kiállításait egyidőben 9000 látogató tekintheti meg. Lesz az épületben kényelmes társalgó, kávéház, cukrászda és szalon, ahol művészi alkotásokat lehet vásárolni, továbbá 256 000 kötetes könyvtár. nem tartalmazza a nikotint, még műneve is lehet, csak dohány neve nem. Már egy jó ideje nem vagyok dohányos. Kemény és férfias munkával ugyanis sikerült leszoktatnom magam a valódi dohányról. Így tehát elfogulatlanul jelenthetem ki, hogy legalábbis gyanakodva olvastam a hírt és szemlélném ezt a műdohányt, a műanyagok előretörésének újabb gyermekét, ami ugyan lehet, hogy nikotinmentes lesz, de büdösségmentes már aligha ... Am még ezt is tudomásul vettem volna, s egyre nagyobb gyanakvásom jobbára magánügyem maradt volna, ha a minap, egy nyárba forduló szép nappal idején nem zajlik le köztem és ismerősöm között e tragikus mélységű és drámai tömörségű párbeszéd. Imigyen: — Jó bőr! — mutattam magabiztos lelkesedéssel egy csinos nőre, akinek igen formás bőrszoknya feszült a bőrén. — Műbőr— mondta ismerősöm a szakértők egykedvűségével, miközben nekem a meghökkenéstől a földbe gyökerezett a lábam. Te jó ég, hát már ez is? Mondom, egyre nagyobb gyanakvással figyelem a műanyagok előretörését az élet immáron minden területén. (egri) Kál hogyan lehet drága pénzen legyártani, laboratóriumi méretek helyett immáron tömegtermelési szinten közrebocsátani azt a terméket, amit eladdig a tehén ugyan igen ósdi, de rendkívül megbízható módszerekkel egymaga legyárt. A valódi tejet tudniillik. Ám el kell mondanom, hogy bár a műtejről megvolt a magam véleménye, s miután sikeres elterjedéséről sokat nem tudok, meg lehetett a véleményük másoknak is, mégis ennek a műtejnek volt egy nagy előnye. Nem lehetett belőle vajat kö- pülni. Ebben az egy tulajdonságában ténylegesen felülmúlta a valódi tejet, amelyet, ha egy hozzá nem értő városi ember is köpülni kezdett, akkor is vaj lett belőle, még ha ő ceruzafaragót is szeretett volna a valódi tehéntejből előállítani. Ám az is tény, hogy a művirág ás a mútej levizsgál zott, mégpediglen sikertelenül. Ezután olvastam az újságban a következő hírt: „Az első müdo- hánygyárat jövőre üzembe helyezik Skóciában...“ Most attól eltekintve, hogy e hír még olyan kérdést is feltételeztet- hetne az emberrel, hogy miért pont Skóciában, talán azért, mert olyan olcsó lesz a műdohány (?), szóval, ettől eltekintve is oka van az embernek a gyanakvásra. Mitől mű ez a dohány? A dohány tudniillik attól dohány, hogy van egy jellemző tulajdonsága, miszerint nikotint tartalmaz. Ha nem tartalmaz nikotint, akkor sok más neve lehet (innak az izének, ami A címül adott helynévvel kapcsolatban arra kértek, adjunk „elfogadható” magyarázatot a név eredetére vonatkozólag. A kérdés megfogalmazója, Varga Gyula pedagógus levelében azt is megírta, hogy a község múltjára vonatkozó adatokban a név eredetéről eltérő magyarázatokat talált. Valóban, a névtani kutatások többféle magyarázatot nyújtanak az eredetre vonatkozólag. Az eltérő vélemények közül mi most csak kettőt emelünk ki. A magyar nyelvtudomány s a turkológia (a törökök nyelvével foglalkozó tudományág) szakemberei a személynévi és helynévi szerepet egyaránt vállaló Kál megnevezést a maradni, kitartani jelentéseket hordozó török eredetű kál igéből, illetőleg a belőle képzett s maradék jelentésű, személy- és helynévi szerepben egyaránt előforduló kai névből eredeztetik. A megnevezést sokan azonosítják Bulcsú vezér apja, illetőleg Árpád vezér unokája nevével is. így a község neve a török (a kabar, űz, kún, besenyő) eredetű helyneveink sorába illeszkedik bele szervesen. A szláv nyelvtudomány képviselői, köztük a magyar szlavisták egy része is a Kál helynevet szláv eredetűnek ítélik, és a megnevezést a mocsár, mocsaras vidék, a sár, a kátyú, lucsok, iszap jelentésváltozatokat hordozó kai szláv köznév származékának tartják. A két vélemény közül a történeti, a népesség- és településtörténeti tények, adatok ismeretében a török nyelvből való eredetet tartjuk elfogadhatóbbnak. A Tárná patak mellé települt község neve falunévként előfordul még Erdélyben, a Marosszéken, a Balaton körül, a zalai részeken, továbbá Vas, Fejér. Baranya és Sopron megyékben is. Nem véletlen tehát az sem, hogy a Kál megnevezéshez külön megkülönböztető, minősítő jelzők is társultak, s így alakultak ki a következő helynevek: Dióskál, Köveskál, Sajtoskál stb. A régi oklevelekben, iratokban a Heves megyei Kál község nevéhez is társult megkülönböztető név, ezért olvashatjuk a Németkál nevet. Ez a jelző arra utal, hogy német telepesek is kerültek Kál magyar faluba. Érdemes lenne a falu nevéhez kötődő szólásokat is összegyűjteni, mert ezek a község múltbeli életéhez, gazdasági, társadalmi, művelődési viszonyaihoz is értékes adatokat szolgáltatnak. Várjuk erre vonatkozólag is olvasóink adatait. Dr. Bakos József veszik ^Őllulű isl zö Lyálat Két csirke megy az úton. Az egyik cigarettázik. — Majd kikapsz a mamádtól — mondja a másik. — Ez lehetetlen — feleli a dohányos. — Én keltetőben születtem. ★ Megkérdik a megrögzött agglegényt, miért nem nősült meg? — Mikor fiatal voltam, elhatároztam, nem nősülök addig, míg nem találom az ideális nőt. Később megtaláltam az ideális nőt, de ő az ideális férfit kereste. ★ — Ö, milyen szép ez a ház! És szép helyen is van, csodálatos lehet benne! — mondja a kiránduló egy parasztijáéinak. ' — Így is van. Ez ugyanis a kocsmánk. ★ Két barátnő találkozik. Beszélgetnek: — Hallottam, hogy mind a három leányod férjhez ment. Gratulálok! — Sajnos nem egészen pontos az értesülésed. Csak a harmadik ment férjhez, de ő háromszor! ★ — Látom, kedves barátom, hogy ön vegyészkedni szokott itthon. — Tévedés. Ez itt a feleségem fésülködőasztala. ★ — Beszél ön, amikor alszik? — Nem, doktor úr, én akkor beszélek, amikor masok alszanak. Tudniillik tanár vagyok. •k — Mondja, Iván, megijedt, amikor a földrengés volt? — Nem, a föld sokkal jobban remegett, mint én! ★ A női divatüzletben. — Mit parancsol? — Hálóinget, de legyen a legmodernebb, — Várjon, kérem, egy fél órát, a divat éppen most változik! •ér — A feleségemnek mindig igaza van. — Soha sem téved? Nem. Csak egy tévedését ismeri el: azt. hogy hoz- sáoj jött feleségül. Két barátnő találkozik az utcán: — Hogy vagy? — Köszönöm szépen, jól. Megvettem az anyagot az esküvői ruhámra. — Szóval, férjhez mész? — Igen, jövő hónapban. — És elégedett vagy a választással? — Nagyon. A legfinomabb selyemre találtam. ★ — Hogy tudsz aludni, mikor ilyen sok adósságod van? — Csak nappal kergetnek a hitelezőim ★ Egy hölgy lep a kalapüzletbe: — Kérem, lenne szíves bevenni a kirakatból azt a kalapot, ott, a széles szalaggal? — Azonnal, már veszem is. — Nagyon köszönöm. Tudja, gyakran járok erre, és mindig felidegesített, amikor megláttam a kirakatban. Viszontlátásra! ★ Fiatal pár utazik nászúira. A vonat éppen hosszú alagútba« halad. Mikor kiér, a férj odafordul szép feleségéhez: — Bocsáss meg drága, hogy nem használtam ki az alkalmat. — Szóval, nem te voltál? ★ — Megkapta a férjed a fizetését? — Igen. — Mennyit hozott haza? — Negyvenezret. — Most mit akarsz csinálni? — Gondolom, még egy férjet keresek! ★ — Milyen szép medalionod van! — Egy szálat őrzök benne a férjem hajából — Jaj, bocsáss meg, nem Is tudtam, hogy meghalt... — Nem halt meg, csak megkopaszodott! * — Hol szeretnél ülni, Tomika. Mellettem, vagy a nagypapa mellett? — A kalács mellett: Stockholm óvárosban zárt ajtók mögött két rendőrtisztviselő szüntelenül 60 televíziós kamerára mered. A készülékek szinte mindenkit felvesznek, aki a svéd főváros földalattiját igénybe veszi. Ha valami a rendőrök számára érdekessé válik, a gumioptikák beállnak a jelenetre, míg minden közeli felvételen láthatóvá nem válik. Olyan világossá, hogy a le- filmezett esemény később a bíróság előtt is a vád bizonyítékául szolgálhat. Ha valaki a földalattin követ el egy bűntényt, ezt automatikusan audiovizuális felvételen rögzítek. A szalagot a bíróság előtt aztán ismét le lehet játszani. A rendőrség 139 tagú kü- löncsoportjának vezetője közli, hogy további televíziós kamerák beállítását tervezik. A világ egyes, nagyvárosaiban már régóta televíziós kamerákat használnak a forgalom ellenőrzésére, s egyes helyeken a bűntettek ellen is alkalmazzák, de sehol sem olyan mértékben, mint Stockholmban. A 72 földalatti állomás mindegyikét ilyen kamerákkal szerelik majd fel. A belvárosban jelenleg kilenc földalatti állomáson és a vasúti főpályaudvaron is összesen 60 televíziós kamera működik, amelyekkel a „stratégiailag fontos” helyeket át lehet tekinteni. A kamerák többségét a rendőrségi állomásról minden irányban mozgatni lehet és közeli felvételek készítése céljából be lehet állítani egyes személyekre. KETTESBEN...
