Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

befejeződtek a megyei ifjúm un kátiwpolc fi is tansa’at és a tettrekészség je.hmzi megyénk munkás Hiúságát zo.eo A szókimondó asszoiiyság Olasz- #5paa yoJ—franc i.a tl'.m |)ajd cnáitel évtizede. HÚM-ben forgatta Ohrisüan- Jag.ue rendező ezt a ül,met, amelynek forgatókönyve a jzralit század második felé nek egyik legnépszerűbb drámaírója, Viptor'en Sardou Émile Moree.u-val közösen írt vígjátékéból készült Sanclou kitűnően ismerje a drámaira*, a színpad tech­nikáját, s bár saját maga művei közül történelmi drá­mait vilié a legjelentőseb­beknek. az idő próbáját csu­pán víg játékai állták ki. Ezek közül is kimagaslik az 1893-ban született A szóki­mondó asszonyság, amely a legmaradandóbb Sárdou-mű­nek bizonyult. Már a követ­kező évben — 1894-ben — bemutatták a budapesti Nép­színházban, Blaha Lujzával a főszerepben. A cselekmény a francia forradalom idősza­kába viszi el a nézőt, az előjáték 1972 augusztusában, a forradalmi Párizsban ját­szódik. Hübscher Kata mo­sodájában. A vígjáték film- változatában Katát Sophia Loren (magyar hangja Mar- gittav Ági). Lefebvre-t Ro­bert Hossein (Sztankay Ist­ván). Napóleont, Julien Ber- thesu (Bodrogi Gyula) ala­kítja. (KSt) A KISZ Heves megyei bi­zottsága második alkalom­mal rendezte meg a megyei ifjúmunkásnapokat. A május 17-től június 30-ig tartó ren­dezvénysorozatról Ambrus Józseffel, a megyei KlSZ-bi- zottsőg titkárával beszélget­tünk. — Mi volt a célja, felada­ta az idei programnak? — Mint ismeretes: a párt, a kormány, a KISZ országos és megyei szervei az utóbbi években több alkalommal is íoglalkoztaK a magyar ifjú­ság helyzetével, igen fontos döntéseket, határozatokat hoztak a szervezeti élet fej­lesztésére, a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javí­tására. A megyei iíjúmun- kásnápok rendezvényein most ijzt mértük fel. s ele­meztük közösen a fiatalok­kal, hogy' mi. mennyi való­sult meg az említett határo­zatokból, hogyan élnek, dol­goznak megyénk munkásfia­taljai, mi foglalkoztatja éle­tüket, mivel elégedettek, s mivel nem. Ezenkívül termé­szetesen volt alkalom és ju­tott idő a sportolásra, a szak­mai és politikai ismeretek összemérésére is. — Körülbelül hány fiatal érezhette úgy a megyében, hogy róla van szó? — Mintegy nyolcezren. — Melyek voltak a na­gyobb és az értékesebb ren­dezvények? — Kezdeném azzal, hogy több ezér fiatal tekintette meg a KGST és a szovjet— magyar barátsági szerződés 25 esztendejét bemutató vándor­kiállítást. Igen sokan vettek részt a Vitában az Izzó gyön­gyösi gyárában rendezett nő- aktívaülésen, amelyen első­sorban a fiatal nők munká­ja, anyagi-erkölcsi megbecsü­lésük került előtérbe. De szó fohjta&sa külföldiig Angol filmbohózat esett az érvényesülés lehető­ségeiről és a továbbtanulás­ról Is. Bélapátfalván a véd­nökség! mozgalomról tanács­koztunk. A választás nem vé­letlenül esett Bélapátfalvára, hiszen nem titkoljuk: úgy tervezzük, hogy megyénk fia­talsága védnökséget vállal a Bélapátfalván épülő új ce­mentgyár határidőre es jó minőségben történő megépí­tése fölött. A tanácskozáson igen sok okos és hasznos öt­letet kaptunk a védnökségi munkában részt vett orszá­gos és megyei KlSZ-szerve- zetek vezetőitől, képviselőitől. Egerben került megrendezés­re az ifjúsági szocialista bri­gádvezetők értekezlete. He­ves megyében több száz if­júsági szocialista brigád dol­gozik. Nem egy üzemben, vállalatnál éppen ezek a bri­gádok mutatnak példát tu­dásból. lelkesedésből, szorga­lomból és a fegyelemből is. A Mátraalji Szénbányák Vál­lalatnál, az egri Finomszerel- vénygyárban, a Mátravidéki Fémművekben, a Visontai Gagarin Hőerőmű Vállalat­nál, az Egri Dohánygyárban dolgozó ifjúsági brigádokról Heves megye határain kívül is elismerően beszélnek. Igen sok szó esett rendezvényein­ken a különböző verseny­mozgalmakról, a fiatalok és az idősebbek kapcsolatáról, az ifjúsági törvény végre­hajtásának konkrét eredmé­nyeiről, a KISZ érdekvédel­mi tevékenységéről. Több vál­lalatnál rendeztünk fórumo­kat, amelyeken szemtől szem­ben cserélték ki véleményei­ket az üzemekben dolgozó fiatalok a munkahelyi, a vál­lalati vezetőkkel. — Az ifjúmunkásnapok alatt több kommunista mű­szakot is tartottak. — Valóban így volt. Az apci Qualitálban, a Mátra­vidéki Szénbányáknál, a Visontai Gagarin Hőerőmű­ben, az egri Finomszerel­PONGfc/SeZ GY. kincses oy. Könnyen elszoktuk intézni az ügyet, ha egy túlforgatott bohókás sorozatot netán még egy ötlettel megtoldanak. Ha jól emlékszünk rá, már a Saint Tropez-i csendőrt is Louis de Funes-szel és a ná­polyi sorozatot Vittorio de Sicával is úgy ítéltük meg az újabb kalandok után, hogy már a könyökünk tá­ján jön ki a téma. Legalább­is a szereplők stílusa, mo­dorbeli ismétlése nyilvánva­ló volt. Ez az angol „Folytassa"- sorozat is csaknem hasonló eredményeket szült már, s most az alkotó: gárda meg­toldotta ezt a „szabványt" egy újabb és helyzetkomiku­mokban bővelkedő folytatás­sal: nem is rosszul! A jel­legzetes figurák megmarad­tak. a busz kétszer is igen fontos szerepet kap a film­ben és mintha a jellemzé­sek. a télszegségek. a komi­kum fonák varratai itt jobb megközelítésben jelennének meg, mint a sorozat legtöbb darabjában. Terítékre kerül itt az angol kispolgár, ego­centrikus világszemléletével, begyakorolt reflexeivel, be- ideg^ett formai nídatával és m;"óenekeiőít élni vágyásá­val. No. nem kell valami nagy habzsolásra gondolni. . Itt szókimondóan és néha na­gyon is vaskos nyelven fo­rog közszájon a szex, a film mégis arra a végső megol­dásra hajlik, hogy 7egy ilyen kellemetlenségekkel és ér­dekességekkel egybekoty­1974. június 29., «gombát vasztott társasutazás, kikap­csolódás végül is azzal zá­rul, hogy az utasok egymást \ és önmagukat jobban mégis- ■ merik. Ez a meg- és felis­merés néha látványos, né­ha csak kinevetni való, de ' már az is igen jól jön. Az angol filmeknél min­dig meg lehet állapítani, akár véres történelmi drá­mát elevenítenek meg, akár 1 csak a mai élet apróságai- ' rói „marháskodnak”, hogy kitűnő csapatmunkát nyúj- tanak. Ebben a bohózatban is legalább húsz elsőrangú színész alakít olyan színe­sen. hogy a végén a mozai­kokból összeáll az egységes, egyenletes és szórakoztató j játék. Vannak, akik csak pár j pillanatra tűnnek itt fel, mint; a rendőr százados, mégis; miatta is harsog a nevetés, ; mert azt a keveset, amit csi­nál, elsőrangúan teszi. A filmet Talboth Rothwell! írta. Párbeszédei szelleme- ’ sek. bár az egyértelműség és ' a minden áron témánál ma- '• radás a szex esetében néha' túlzásként hat. Ennyire nem < szexes azért ez a világ! A rendező, Gerald Tho­mas felkarol minden jó öt-: letet, Alan Hume pedig szí­nesen és ötletesen lefényké­pezi valamennyit. Eric Rogers zenei összeál- ’ Ktása az angol turisták él­menyein nyugszik, örökzöld ; melódiákkal fűszerezi itt-; ott a vidám bukfencezést. A sereg jó színész közül I megemlítjük Sidney Jamest, Joan Simst, Kenneth Wil­liamat, Charles Hawtreyt, Kenneth Connort. June Wit- tieidet, Jimmy Logant, Bar­bara Windsort, Hattie! J acquest, Bernard Bresslatvt^ és CsjMtl Hawkinst. s) (till ill Tichy Lajos életregénye 12. 1392 gól története Fájdalmas volt a csehszlo­vákok ellen Chilében elszen­vedett vereség, mert erre a VB-re kialakult egy nem­zetközileg is számottevő, ütőképes, jó magyar válo­gatott. Nagyszerű rajt es jó folytatás után ott állt a nagy lehetőségek előtt, hi­szen a csehszlovák váloga­tott legyőzése nem jelent­hetett megoldhatatlan fel­adatot. S íme, a siker kü­szöbén — mint annyiszor a nemzetközi sorozatmérközé- seken — újra elbukott! Va­jon négy év múlva lesz-e újból bizonyítási alkalom? — ezt a kérdést önmagé­vénygyárban több ezer fia tál vállalt önkéntes munkát Az apciak 120 ezer forinttal járultak hozzá egy óvoda megépítéséhez, a bányászfia­talok üdülőjük korszerűsíté­sére költötték a műszak ér­tékének egy részét, a vison- taiak pedig 50 ezer forintot utaltak át Vietnam megsegí­tésére. — Tulajdonképpen hogyan is Lehetne jellemezni me­gyénk ifjúmunkásainak éle­iét, munkáját, magatartá­sát? — Túlzás nélkül mondha­tom: a jó hangulat, s a tett- rekészség életük, munkájuk főbb jellemzői. Tudják, érzik, tapasztalják: a párt, a kor­mány megkülönböztetett fi­gyelmet fordít életük, sor. suk segítésére, nyitva állnak előttük az iskolák kapui, a tehetséget, a szorgalmat, a kiemelkedő munkát az üze­mek, a vállalatok is észre­veszik és méltányolják. Ter­mészetesen szeretnek vitat­kozni és nem tartják magu­kat tévedhetetleneknek sem. Döntő többségük szorgalmas, szeret vitatkozni, politizál­ni. Van tehát kitől tanulni­uk azoknak, akik kirekedtek, vagy kinn maradtak az ifjú­sági mozgalomból, akik ma még rosszul gazdálkodnak idejükkel, tehetségükkel, s nem használják ki a társa­dalmunk által biztosított le­hetőségeket. — Mikor kerül sor az ünnepélyes „zászlólevonás­ra”? — Június 30-án, vagyis a holnapi napon. Síkfőkúton adunk egymásnak randevút, ahol még egyszer számba vesszük eredményeinket és természetesen szót ejtünk közös terveinkről és a fel­adatokról is, — k. J. ­nak tette fel Tichy, aki az angliai VB-re már 31 éves lesz. A szókimondás, az igazság szeretete, talán az érzékeny reagálóképesség okozta, hogy Lajos nem mindig volt az edzők, a szakvezetők, a szö­vetségi kapitányok kegyelt­je — bár az sem mondható, hogy kibékíthetetlen ellentét volt köztük. Ám, bizonyos, hogy bőven akadtak problé­mák. Szinte szokásossá vált, hogy a sokszoros válogatott Tichyvel akartak elrettentő példát statuálni. Alig akadt idénykezdet, hogy fegyelme­zési okból ne őt akarták volna kihagyni a csapatból. Egy alkalommal — vala­mikor Chile után — a tatai táborban, a sport túl ke­ménykezű személyisége, Ku­tas István elégedetlen volt az alapozó munkával, drákói intézkedéseket helyezett ki­látásba. S hozzátette: „...aki ezeknek nem veti alá magát, annak le is út, fel is út.. Az első sóidban ülő Tichy el­mosolyogta magát. Persze, rögtön megkapta a magáét, durván és félreérthetetlenül. S ez a könnyed, önkéntelen mosoly, minden következ­ményével végigkísérte őt to­vábbi pályáján. Játszhatott ő azután akármilyen kitűnő­en, nemigen kapott bizal­mat!... Igaz, sorozatosan remek teljesítményei után nem le­hetett az 1966-os VB-ről itt­hon felejteni, noha csak a közvélemény nyomására, az utolsó pillanatban került a csapatba, így a kétméteres győri óriásra, Orbán Ár­pádra szabott formaruhában kgűett Angliába utaznia MeVkvé télkor ugyanis még szó sem volt róla. hógy be­teszik a keretbe. Persze, at­tól, hogy a zakó — enyhén szólva — kissé lötyögött Lajoson, még remek gólókat lőhetett volna Hogy en még­sem sikerült, annak semmi­Kényeztetek Nem tua'om, mi a véleményük, de mintha alaposan el­kényeztetnénk a gyermekeinket. Jó szándékkal, de elké­nyeztetjük. Mert ki ne akarná, hogy a gyermekének szebb, jobb, mindenben bővélkedőbb gyermekkora legyen, mint az övé? Szinte természetes reflex, hogy akinek gyermekkorá­ban nem volt egy tisztességes cipője, az most gyermekének három párat, is vásárol egyszerre. öcsi második gimnazista. — Mikor kelsz fel, öcsi" — Hétkor ráz fel anyu. — És most. szünidőben? — Kilenc, tíz — mondja bizonytalanul. — Szoktál mezítláb járni? Csak úgy kedvtelésből? Ügy les, mintha bolondgombát ettem volna. — Mezítláb? Az hülyeség! — Gyalogolni szeretsz? Mikor fáradtál ki fizikailag, úgy intenigazában ? Hallottam, hogy az utóbbi években háromszor mérték meg az első és másodéves egyetemistákat. Kiderült, hogy testsúlyuk csökken, magasságuk növekszik. Csodálkozunk? Nem mozognak, fizikailag nem fáradnak, izomzatúk termé­szetszerűleg nem fejlődhet, Nem tudom, mi a véleményük, de... Izgalomban a család. Agiék az osztállyal kirándulni mennek. — Ágikám, nem fogsz megfázni? Tessék, vigyél még egy harisnyát! Véletlenül eső jön, átázik a lábad ... — Miért nem tetted be a főtt tojásokat? Az olajos ha­lat szereted. Vigyél csak többet! És az ernyő! Ági! Ne sza­ladj ! Itt az ernyőd ... Bizony, széltől is óvjuk gyermekeinket Még a fuval­lattól is. Mert ugye ... — Ne szaladgálj, Béluska, mert kimelegszel! Ne ugrálj, kisfiam, mert már este is reszelt a torkod! Hányszor mond­tam, hogy ne nyúlj semmihez... Szóval így vagyunk. Amikor a kis emberke nem fér el a buszon anyuka ölében, vagy éppen nehéz lesz. akkor anyuka áll fel és ő ül. Megszokja, hogy öt kímélni kell. És kíméli is magát A picik meleg ruhája olyan mint a pilótáké, vagy az űrhajósoké. Piros, fehér, műszálas. Kucsma, cipzár; a le­vegőtől hermetikusan véd. — Jancsika! Ne ugrálj, mert bemelegszel! Ugyan, mit is csinálhatna mást? Nem sóvárgom, csak megemlítem a múltat: hol vannak a mezítlábas hajnali gombázások? Amikor virradatra ott­hon kellett lenni egy kosár gombával. Az izgalmas megbí­zatások. Amikor biciklin, váz alatt áthajtottunk a szomszéd faluba este későn, hogy Jani bácsi jön-e másnap porzsolni a disznót? Amikor hordani kellett a permetlevet és szőrén ülve kellett legeltetni a lovat. Amikor bekerültünk — fa­lusi gyerekek — a városi gimnáziumba, fél karral kettőt vágtunk amazok közül egyszerre a sarokba, amikor szem- telenkedtek, vagy csúfoltak minket, mert tájszólással be­szélünk. . Szóval, nem tudom, mi a véleményük, de azt hiszem, tényleg kényeztetek vagyunk. Jó szándékkal, szeretetből, de nem okosan. Szalay István képpen sem a bő zakó volt az oka, hanem az, hogy a magyar válogatott minden meccsét a kispadról kellett végignéznie... A kölyökkora óta futbal­lozó Tichy Lajos 1971. má­jusáig számos bajnoki, ba­rátságos mérkőzést játszott A nagy türelemmel össze­gyűjtött, a szaksajtó hasáb­jain napvilágot látott tudó­sításokból és riportokból: ... kiderült, hogy 318 NB I-es bajnoki mérkőzésen vett részt, és ezeken 247 góllal terhelte meg az ellenfelek hálóját. ... kiderült továbbá, hogy hivatalosan jegyzett, tehát ellenőrizhető adatok szerint Tichy Lajos válogatott, baj­noki, edző, kupa és barát­ságos találkozók során ösz- szesen 1392, azaz egyezer- háromszázkilencvenkettő gólt rúgott és fejelt!... Volt köz­tük hálót szaggató, és volt köztük a gólvonalon éppé« csak hogy áthaladó ... Mindenki előtt ismeretes, hogy a futballkirály Pelé 1000. gólját nemrégiben a brazi­lok szinte nemzeti ünneppé avatták. Az igaz, hogy ezzel is fölverték Pelé ázsióját, ott px-ofi futball van, és az ilyen reklám minden pénzt megér... Mi nem hasonlítjuk Össze Tichyt Pelével, hiszen min­denki a maga útját járja. Mi nem vagyunk híve a profi futballnak. S bár sokak sze­rint futballnemzet vagyunk, mégsem akarjuk központi, a társadalom egészét érintő kérdéssé tenni az 1392 gólt! Az azonban biztos, hogy nem kellett volna ezt az eredményt véka aiá rejteni, különösen nem a szaksajtó­nak. ... Mert azt az 1392 gólt — be is kellett rúgni! (Folytatjuk.) Tichy 1392 góljának táblázata le « Ö '%> ££ c 1 A . 0 u a J 5? X 5 B Ili . Lokomotív -es mérk. gólok 2 'S rtl0 í­B ED ■rí £ N «© •3Í X © © TS*© o © o © © «3 ej *£ © l£« 3« 2 "1“ 3 hí bí Ä > fel tí X 2* a c ?s S o aQS ca o S* © uT« t v a o © N * « *S « 1* * ÖJO «'S öl M U i,S> B 5 B“ é 2 2 2*“ Z u 5 x-s 2 & b tf! © 1352 — — — — 7 1 IS 24 1953 — — 3 Mi 7 M. 26 36 1954 — — 7 8 — — 29 u 1955 8 — — 12 — 10 75 103 1956 — 4 —* 9 — 27 48 68 155? 1 1 — 18 — 7 49 78 1958 9 1 — 5 — 11 5$ 65 1959 9 3 25 — íi 91 144 1980 2 «■* — 21 — 2 63 8* 1981 9 — —1 29 — 13 85 IH 1982 9 — 21 — 8 52­90 1563 7 — — 19 — s 80 109 1564 ? — — 28 3 81 94 1983 —■ — — 2l> — 15 59 85 1988 — — — 8 — 1 57 68 1967 — — 7 — 33 49 1568 — — — mm 13 '3 1565 — — — j 1 29 SS 1910 mm í« em mm 15 * 19U — — 1­— w * Ossz. i? i 1« 247 14 118 —A*. tgm* a ál? oi

Next

/
Thumbnails
Contents