Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-29 / 150. szám
< ' Befejezte nyári ülésszakát ^ országgyűlés f {Folytatás az L oldalról) Időközben kormányunk a fejlesztési lehetőségeket újabb központi forrásokkal és hitelekkel egészítette ki. Ezekkel együtt 1975. végéig mintegy 29—30 milliárd forintos beruházást kell megvalósítanunk. Ez a fejlesztési lehetőség több mint kétszerese az előző ötéves terv tényleges beruházásainak. A ruházati ipar egésze számára meghatározó az alapanyaggyártás korszerűsítése, alkalmassá válása a szintetikus szálak, műanyagok feldolgozására, az új technológiák bevezetésére. Ez a feltétele a jobb használati tulajdonságokkal rendelkező textil-méteráruk, kötött kelmék, készruhák, cipők, szőnyegek, függönyök gyártásának, a magas színvonalú feldolgozó ipari munkának. Éppen ezért a megkezdett beruházások mintegy 70 százaléka az alapanyag-gyártásban, a textil- és bőriparban, 14 százaléka a kötszö- vő iparban, 16 százaléka a raházati és a cipőiparban valósult meg. Számolva a pamutfonodák- ' ban, a szövödékben és a bőrgyárakban jelentkező munkaerő-gondokkal, a rekonstrukciós programban is előirányoztuk, hogy bizonyos ■mennyiségű pamutfonalat, nyers pamutszövetet és készbőrt importálunk, és azokat itthon feldolgozva, kikészítve értékesítjük. A bútoripar legtöbb beruházása már befejeződött. A termelés nagyarányú, 50 százalékos emelése részben a meglevő és a fejlesztésre alkalmas üzemek rekonstrukcióját, részben szakosított, nagy termelékenységű, új bútorüzemek létesítését igényelte. A végrehajtott fejlesztések eredményeként a termelés és a belföldi értékesítés a tervezettnél gyorsabban emelkedik és lényegesen nőtt a korszerű bútorok mennyisége. A jelzések szerint jelenleg nincs mennyiségi hiány. A kínálat, a választék azonban még nem mindenben találkozik a vásárlók igényeivel. Időnként és helyenként még hiányoznak a kisbútorok, gyermekbútorok, székek, • olcsóbb konyhabútorok és az új üzemekben, új gépekén gyártott lakberendezési tárgyak nem mindegyike nyeri el a fogyasztók tetszését. Viszonylag legkevesebb a befejezett beruházás a nyomdai parban. Rekonstrukciós programjának kidolgozása 1971. végén fejeződött be. 16 vidéki nyomda rekonstrukciójával biztosítjuk a helyi napilapok korszerűbb megjelenését. Ágazatunknak különleges felelőssége van a lakossági szolgáltatások ellátásában. A könnyűiparhoz közvetlenül tartozó textiltisztításnak, a ruházati és a személyi szolgáltatásoknak fontos szerepük van a nők helyzetének könnyítésében, a kulturált öltözködésben, a testápolásban, ' az idegenforgalomban és általában a korszerű életforma kialakításában. A rekonstrukcióra szükség van azért is, hogy javítsuk dolgozóink munkafeltételeit és szociális körülményeit. Ezzel kapcsolatban is korábban sok irreális elképzelést kellett eloszlatnunk. Sorolnunk kellett a célokat, számolnunk kellett azzal, hogy lesznek korszerű gyáraink, termelési folyamataink, amelyek műszakilag élenjáró, kedvező munkafeltételeket teremtenek, de egy-egy vállalaton, sőt, egy-egy gyáregységen belül is egyidejűleg jelen lesz a legkorszerűbb és az elavult technika is. A közös célok és gondok erősítették vállalatainknál a párt-, a szalcszervezeti, a KISZ- és a gazdasági szervezetek együttműködését. Dolgozóink, vezetőink nagy többsége örömmel vállalta a feladatokat, as új technika, technológia követelte ismeretek megszerzését, de van ahol éppen a rekonstrukcióval járó nehézségek riasztották el az iparágainktól a nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat, vagy éppen 0em vonzzák a fiataA termelésben nagy szerepük van a gépeknek, de még nagyobb a gépeket működtető embereknek. A könnyűipari gyártási ágak többsége igen munkaigényes. Emellett jellemző a nődolgozók magas aránya. Ágazatunkban 350 ezer nő dolgozik. Arányuk eléri a 70 százalékot, s legmagasabb, 86 százalékos a textilruházati és a kötő-hur- koló iparban. A munkások személyi jövedelme a 3 év előtti átlagos havi 1880 forint helyett most 2200 forint, vagyis 17 százalékkal növekedett. Ugyanebben az időszakban az ipar egészében valamivel magasabb, 18 százalék volt az emelkedés. A termelés, de a dolgozók közérzete szempontjából is rendkívül fontos, hogy munkásaink, munkásnőink szívesen járjanak munkaheérdeklődéssel és várakozással kísérik rekonstrukciós munkánkat. Az elmúlt három évben a nyereség évenkénti 10—11 százalékos növekedése megfelelt az előirányzatoknak. A struktúra átalakítására .irányuló tevékenység ütemét és mértékét azonban befolyásolja ágazatunk felelőssége az ellátásért. Gazdaságtalan cikkek termelésének a csökkentésére vagy megszüntetésére csak abban az esetben és olyan ütemben kerülhet sor, ha az importtal való helyettesítésnek meg van a biztonságos lehetősége. A hatékonyság növelésének fontos forrása a munka- és üzemszervezés legjobb módszereinek alkalmazása. A párt és a kormány azt a költségvetésre háruló követelményekkel vetjük ösz- sze. Az elmúlt három év alatt lényegesen változtak a nyersanyag-beszerzési árak. A felhasznált pamut, nyersbőr, szintetikus szálak, festékek, vegyszerek nagy hányadát tőkés országokból szerezzük be és ezek ára 40—50 százalékkal, sőt egyeseké 80—100 százalékkal is emelkedett. Annak érdekében, hogy a vállalatok a nyersanyagárak emelkedéséből származó költségtöbbletet ne hárítsák át a fogyasztókra — a párt és a kormány határozatainak megfelelően — a költségvetés a vállalatoknak megtéríti az árnövekedés nagy részét. Ebben az évben csak a köny- nyű ipari nyersanyagokat érintő ártámoontás meghaA költségvetési támogatás említett mértékű emelkedését vállalataink nem képesek nyereségnöveléssel pótolni. így a költségvetési bevételek és támogatások egyenlege szempontjából helyzetünk kedvezőtlenebb a tervezettnél. Ez a körülmény még inkább megköveteli, hogy javítsuk munkánkat, jobban használjuk ki a régij és az új gépeket, javítsuk* termelésünk gazdaságosságé t, termékeink versenyképességét. Jobban bánjunk ágazati szinten a vállalatoknál és a műhelyekben a ránk bízott termelőeszközökkel és jobban hasznosítsuk félmillió dolgozónk, műszaki, köz- gazdasági, gyártmányteirvezö, formatervező , szakembergárdánk szakismeretét, rátér- • mettségét. f A tartalékoknak jobb ■ hasznosításával munkálkodunk a negyedik ötéves terv hátralevő feladatainak végrehajtásán. Már készítjük a következő ötéves programokat. amelyek iparunknak további nagyarányú hazai és exportigényeket jeleznek. A rekonstrukció eddigi tapasztalatait hasznosítva, a nyersanyagok új beszerzési árarányait figyelembevéve arra törekszünk, hogy a köny- nyűipar valamennyi ágát legjobb tudásunknak és a követelményeknek megfelelően fejlesszük a jövőben is. Tartozunk ezzel a magyar nyomdász, tímár, takács elődöknek és annak a mai generációnak, amelyik jobbra, szebbre, hatékonyabbra tö- ’. fekszik — fejezte be Keserű - Jánosné könnyűipari miniszter beszámolóját. Vita és interpellációk lelő piackutatással kell biztosítani az ágazat termékeinek értékesítését a különbö- -ző piacokon. Ezután határozathozatal 1 következett. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a könnyűipari miniszter beszámolóját és a vitában elhangzottakra adott válaszát. A napirend szerint inter- j pellációkra került sor. ' Milován Ildikó budapesti 'képviselő arra kérte a minisztert, hogy enyhítsék a többszörösen sérült, de oktatható gyermekek képzésének gondjait. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter válaszában biztosította a képviselőt: a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek határain belül mindent elkövetnek, hogy a többszörösen sérült gyermekek oktatását jelentősebb anyagi eszközökkel támogassák. Erdélyi Sándorné Borsod megyei képviselő a vidéki I pedagógus- és , orvoslakások i bérének tárgyában mterpel- ' Iáit. Bondor József miniszter rámutatott, hogy a minisztérium minden jogos panasz esetében engedélyezi a lakbérkorrekciót. A két miniszter válaszát az interpelláló képviselők és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakát befejezte, az elnöklő Apró Antal az ülést Párt- és állami vezetőink nagy figyelemmel hallgatták tegnap a pénzügyminiszteri expozét. lyükre, ott jól érezzék magukat. A vállalatok nagy hányadánál az öltöző, a mosdó, a fürdő megfelel a követelményeknek. Elmaradás inkább a vidéki, telephelyeken, van, bár ott is javul a helyzet, mert a munkakörülmények javítására, a gyermek- intézmények bővítésére, korszerűsítésére, az étkezés javítására, a munkásszállásokra és más szociális fejlesztésekre; 3 év alatt több mint 2’ milliárd forintot fordítottak a vállalatok és szövetkezetek. lényegesen többet, mint a megelőző években. Tudjuk, sok tennivaló marad még a következő tervidőszakra is. Lényeges azonban, hogy egyre több vezető és dolgozó kollektíva, szocialista brigád tevékenykedik a gyorsabb megoldás érdekében. A könnyűiparban a dolgozók átlagos életkora . 40 év alatt van, de sok vidéki telephelyen ez 22—23 év. Egy- egy új telephelyen az első években ínég jó előkészítés esetén is nagy a munkaerő- mozgás. Vállalataink, szövetkezeteink, talephelyeink vezetői érzik a felelősségüket e nagy számú fiatal asszony és lány szakképzéséhez szükséges feltételek fokozatos megteremtéséért, kulturált, a vállalat és a társadalom ügyei iránt érdeklődő munkássá formálásukért. Az elmúlt hetekben rendezett ifjúsági parlamentek is bizonyították: az üzemi demokrácia erősítésével is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a munkahelyek egyre inkább alkalmasak legyenek a feladat betöltésére. Az ötödik ötéves terv időszakában a szakmunkásképzés anyagi feltételeinek javítására az eddigieknél többet kell fordítanunk központilag is. Munkánk eredményeit tükrözik az üzletekben jelenlevő áruk, a külföldre kivitt termékek, az új, korszerű technika, a mind jobb munkakörülmények, a javuló kereseti viszonyok. a felkészültebb, nagyobb szakismerettel rendelkező munkások. Tevékenységünk hasznosságát azonban mindezek mellett forinttal is mérnünk keil. A központi irányítók, a költségvetés eszközeivel gazdálkodó pénzügyi szervek •ok támogassa!, de a«*.' határozatainak megfelelően vállalataink megteremtették azokat a feltételeket, amelyek a gyakorlati szervező munka eddiginél szélesebb körű és tudatosabb - alkalmazását biztosítják. 'Mindezek következtében az elmúlt időszakban hatékonyabb, jövedelmezőbb volt a vállalatok gazdálkodása, ennek eredményeként nőtt a vállalatok hozzájárulása a költségvetési bevételekhez. Az elért eredmények ellenére mégsem lehetünk elégedettek a könnyűipar egészének hatékonyságával, ha ladja az ötmilliárd forintot. Az áremelkedés kiegyenlítése a költségvetésből átmenetileg járható út, de tartós alkalmazása esetén vállalataink elvesztenék érzékenységüket" á termelésben, de még inkább a fejlesztéseknél, a gazdaságosabb lehetőségek kiválasztásában. Ezért hozott a kormány határozatot 1975. január 1-i termelői árrendezésre, amelyet a hatékonysági és az életszínvonal-politikai céloknak megfelelően gondosan, szervezetten készítünk elő. Ebédszünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta tanácskozását az ország- gyűlés. A könnyűipari miniszter beszámolójáról a vita már délelőtt megkezdődött és folytatódott az ebédszünet után is. Felszólalt többek között dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNÉB elnöke is. Elmondotta, hogy a népi ellenőrzési bizottság vizsgálatait a könnyrűiparra vonatkozólag széles körben elvégezte és azok megnyugtató eredményre vezettek. Megállapították. hogy az ágazatban dolgozók munka- feltétele, szociális ellátottsága és társadalmi elismerése sokat javult az utóbbi időkben. A korszerű termelő berendezések kihasználásának vizsgálata azt a végeredményt adta, hogy a könnyűiparban emelkedett a legjobban a gépek kihasználtsága. Ennek jelentőségét az is mutatja, hogy az . ágazat mintegy 30 milliárd forint értékben gyarapodik modern állóeszközzel, tehát a berendezések teljesítőképességének kihasználásához elsőrendű érdekünk fűződik. A vita után szünet következett, majd Apró Anf.al vette át az elnöki tisztet és megadta a szót Keserű .Jánosn^ könnyűipari miniszternek. A miniszterasszony hangsúlyozta válaszában, hogy a vita újabb biztatást adott, a könnyűipar valamennyi dolgozójának az ágazati tevékenység további javításához. Keserű Jánosné felhívta a figyelmet arra, hogy megfe(Munkatársunk telefonjelentése.) Tudósításomat egy adóssággal kezdem, ugyanis az első nap eseményeiről írt . beszámolóm nem lenne teljes a Heves megyei siker megemlítése nélkül. Az olvasó már ismeri Pusztai Lászlóné felszólalását, amelyet a tv is sugárzott, de a felszólalás fogadtatását jelezni már nem volt mód. Most megteszem. A siker egyértelmű volt, a reagálás sokoldalú. Szurdi István belkereskedelmi miniszter gratulált a szünetben a képviselőnőnek. Aczél György miniszterelnök-helyettes a maga kedélyes módján még hozzáfűzte: — Jó téma, szép asszony! Amikor Polinszky Károly oktatásügyi miniszter is egyetértéséről biztosította a képviselőnőt, valaki megjegyezte: — Ez igen! A Heves megyeiek a két új minisztériumnak mindjárt adtak egy- egy feladatot. A pénzügyminiszter válaszbeszédében ugyancsak kitért a felszólalásra, kiemelve a benne foglaltak gyakorlati és politikai jelentőségét. •k így már kezdhetem a második napról szóló jelentésemet. Nem akartam a tegnapi tudósításom kezdetét megismételni, de Szabó Imre képviselő, úgy is mint tsz-elnök, rákényszerített, amikor megérkezve a Házba, odajött hozzánk. Éppen Ti- liczky Józseffel ültünk a folyosó egyik kényelmes kanapéján _____________ 4 — Na, látjátok — mondta Szabó Imre —, ilyen idő kell a mezőgazdaságnak! S ezzel meg is határozta a beszélgetés témáját. — A pénzügyminiszteri expozé juttatta eszembe — mondta Tiliczky József, amikor a korszerűségről, a technikai haladásról, az életkörülmények pozitív alakulásáról beszélt, hogy az igény mennyire képes újabb és újabb igényeket teremteni. Erre a legjellemzőbb, hogy Zagyvaszántón, Apcon, és Lőrinciben az emberek komoly formában foglalkoznak a tsz-egyesités gondolatával, de a járás több községében is, mint Szűcsiben, Gyöngyöspatán és Gyöngyöstar- jánban, vagy Rózsaszentmár- tonban és Ecséden ugyancsak megfogalmazták ezt az igényt. Azonos profilú tsz- ek, s tudják, hogy közösen — erre ösztönöznek az eddigi példák is — még többet érhetnek el. — Mi is „jegyben járunk” — közölte Vadkerti Miklósáé — Aldebrő, Feldebrő és Tófalu lehet, hogy rövidesen „ösvSiházf«st>dik”, csak még az bem dőlt el, hogy melyik a menyasszony, melyik a vőlegény. ★ Keserű Jánosné könnyűipari miniszter beszámolója érthetően nagy érdeklődést váltott ki. Nem véletlen, hi- á könnyűiparban. több mint 750 ezer dolgozót foglalkoztatnak, s e nagy tábor 50 százaléka nő. Ugyanakkor ez az az iparág, amelynek termékei mindenkihez eljutnak, tehát nem közömbös, hogy miből mennyit és milyet gyártanak. Aztán Heves megyét külön is érdeklő kérdés a könnyűipari rekonstrukcióban a nyomdaiparra szánt hárommilliárd forint sorsa. Az összegben ott vannak azok a forintok is, amelyeket erre a célra Heves megye kapott. — A rekonstrukció — mondta a mipiszterasszony — elsősorban a helyi napilapok korszerű előállítását segíti. A témához 14 képviselő jelentkezett felszólalásra, szinte valamennyien a tár-' ca vállalatainál dolgoznak: szedőnő, varrónő, textilgyári igazgató és így tovább. Az első szünetben Hever Lajos képviselővel futunk össze a kupolacsarnokban. — Egy téma izgatott, de erre megnyugtató választ kaptam az ipari bizottságnak a napokban lezajlott ülésén. Megkérdeztem, hogy mivel várható a termelői árrendezés „begyűrűzése” a fogyasztói árakba, és nem befolyásolja-e ez a tény a negyedik ötéves tervben előirt életszínvonal-politikát? A muAkiügri mniszterhelyettes megjiyugtatott, hogy a tervidőszakra előírt reálbér- és reáljövedelem-emelkedést teljesíteni fogjuk. • Fodor Istvánná, Dégen ' Imre államtitkárral beszélt. Mátraderecskén ugyanis komoly gond az ivóvízellátás. A köszörűvölgyi főnyomóvezeték elért Recsk határáig, s körülbelül két kilométer gerincvezeték kellene, hogy Mátraderecske is bekapcsolódhasson a regionális vízellátásba. Az államtitkár megértéssel fogadta a kérést, és segítséget ígért. — Mi a véleménye a könnyűipari miniszter beszámolójáról? — Azért is hallgattam érdeklődéssel a miniszterasz- szonyt — mondta Fodor Istvánná, mert olyan témáról beszélt, amely a választókerületemben mindenkit érint. Megnyugtató volt a beszámolóban, hogy javult a termékek minősége, választéka, tehát a könnyűipar jól szolgálja az életszínvonal-politikát. ★ A nyári ülésszak kétnapos programja a délutáni órákban ért véget. Két igen fontos témát vitattak meg a képviselők és szavazatukkal aláhúzták az eredményeket. Elégedettnek látszottak, s ez az elégedettség a választók jó hangulatát is tükrözte. Kátai Gábor jumitS
