Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-28 / 149. szám

Nagy érdeklődés kíséri a szovjet— amerikai csúcstalálkozót Richard Nixon ünnepélyes fogadtatása Moszkvában es Jiímzsagiju Cedenbai beszéde Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Nép- köztársaság Nagy Nép; Kú­rálja elnökségének elnöke a mongol párt. és kormány- küldöttség vezetője és a de­legáció több tagja csütör­tökön délelőtt Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett. A vendégek megtekintették a Füredi úti lakótelepet, a városnézés metró-utazással folytatódott, majd csütörtö­kön délelőtt a Külügymi­nisztérium Dísz téri vendég­házában két államközi egyezmény aláírására került sor. A Magyar Népköztár­saság és a Mongol Népköz- társaság közötti konzuli egyezményt a két ország külügyminisztere Púja Fri­gyes, és Lodongijn Rincsin, a mongol—magyar kulturá­lis egyezményt pedig dr. Po- linszky Károly oktatási mi­niszter, illetve Lodongijn Rincsin külügyminiszter ír­ta alá. A mongol vendégek mai programjában gyárlátogatás is szerepelt, a Magyar Opti­kai Művekben, ahol ezt kö­vetően a MOM Szakasits Árpád művelődési házában nagygyűlésen találkoztak a mongol vezetők a nagyüzem dolgozóival. A baráti nagy­gyűlésen felszólalt Kádár János és Jumzsagijn Ceden­bal. Elsőnek Kádár János lé­pett a mikrofonhoz: — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és Kormánya, s a magam ne­vében szívből köszöntőm házigazdánkat, a Magyar Optikai Művek dolgozóit a magyar—mongol barátság­nak szentelt máj nagygyűlé­sünk elnökségét és minden résztvevőjét — mondotta. — Az önök személyében kö­szöntőm a kerület, a főváros, hazánk mindég dolgozóját. Engedjék meg, hogy kü­lön köszöntsem én is kö­rünkben, igaz barátunkat és harcostársunkat, a nemzet­közi kommunista mozgalom kiváló személyiségét, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárát a Nagy Népi Hurál elnökségének elnökét, Jum­zsagijn Cedenbal elvtársat, a mongol párt- és kormány- küldöttség minden egyes tagját. Köszönjük, hogy meghívásunkat elfogadva el­jöttek hozzánk, szívből kí­vánjuk, érezzék jól magukat nálunk. Pártunk, a magyar nép éi- dekiődéssel figyeli a mongol nép haladását a társada­lom átalakításában elért eredményeit, s azokat nagy­ra értékeli. Sikereiket a mi eredményeinknek is tartjuk. Tudjuk, milyen nagy utat tett meg a mongol nép egy emberöltő alatt a .feudális­nomád életformától a szocia­lista állam megteremtéséig. Tudjuk és megértjük, hogy a több évszázados hátrány le­küzdéséhez a rendkívül ne­héz természeti viszonyok kö­zepette mennyi munkára, mennyi harcra, milyen áll­hatatos és vasakarattal ren­delkező társadalmi vezető erőre van szükség. (Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI Bokor Pál és Hajdók La­jos, az MTI tudósítói jelen­tik: Richard Nixon, az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke csütörtökön — a magas szin­tű szovjet—amerikai találko­zók rendszeres megtartásáról szóló megállapodás alapján — Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának meghívására hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A szovjet—amerikai csúcs- találkozók sorában ez a har­madik. Nixon 1972 májusá­ban már tett hivatalos láto­gatást a Szovjetunióban, ezt az utat Leonyid Brezsnyev 1973 júniuséban viszonozta. A Pravda, az SZKP köz­ponti lapja csütörtöki szá­mának első oldalán közölte Nixon elnök fényképét, va­lamint rövid életrajzát és egyebek között a következő­ket irta: a Szovjetunióban kellőképpen értékelik Nixon elnöknek azt a politikáját, amely az Egyesült Államok és a , Szovjetunió közötti enyhülés erősítésére, a szov­jet—amerikai kapcsolatok kö­vetkezetes javítására irá­nyul. A szovjet emberele azt várják, hogy az újabb szov­jet—amerikai csúcstalálkozó fontos mérföldkő lesz a bé­kéhez vezető úton. Richard Nixon Moszkvába érkezését csütörtökön egye­nes adásban közvetítte a szovjet rádió és televízió. Nixon különgépe helyi idő szerint 14.53 órakor ereszke­dett lé a Vnukovói kor­mányrepülőtér betonjára. A repülőtéren amerikai és szovjet zászlók lengtek, s Nixont angol és orosz nyelvű üdvözlő felirat köszöntötte. Ott volt a fogadtatásnál Leonyid Brezsnyev felesége is. Az elnöki különgépből ki­lépő Richard Nixont és fe­leségét a szovjet vezetők a gép lépcsőjénél üdvözölték. Az amerikai elnök kísére­tében Moszkvába érkezett Henry Kissinger, az Egye­sült Államok külügyminisz­tere, Alexander Haig, a Fe­hér Ház törzskaránáik veze­tője és több más személyiség. Az amerikai és a szovjet himnusz elhangzása után Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev ellépett az ameri­kai elnök tiszteletére felso­(Folytatás a 2. oldalon) & A 'mongol párt, és kormánj/küldöttség megérkezik a Parlamentbe. * ' 0'olQ- Paskas Anikó) __________AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA.________ X XV. évfolyam, 1-19. szám ARA: 80 FILLÉR 1974. június 28., péntek Magyar- mongol baráti nagygyűlés Mslíiár János Faluvégi Lajos pénzügymiirszier expozéja Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Pusztai Lászlóns képviselőnő felszólalása • Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztár .saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, Aczél György, Apró Antal, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala mint a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek szánuts vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal kö­szöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglalt Jumzsagijn .Cedenbált, a .Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bízott ságának első titkárát, a Mongol Mépköztár- saság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnö két, Zsambin Batmonht, a Mongol Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökét, valam int a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó mongol párt- és kormány küldött ség tagjait. Apró Antal ezt követően megállapítot ta, hogy az országgyűlés tagjai határozat- képes számban vannak jelen, majd meg emlékezett azokról a fájdalmas veszteségek, röl, amelyek a pártot, az országgyűlést és a kormányt érték a legutóbbi ülésszak óta. Komócsin Zoltán, dr. Csanádi György és Nagy Miklós emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s a képvise lök néma felállással adóztak emléküknek. A képviselők ezután elfogadták a nyá ri ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat: 2. Keserű Jánosné könnyűipari minisz ter beszámolója a könnyűipar helyzetéről, különös tekintettel a ruházati és cipőipar, a bútoripar és a nyomdaipar rekonstrukció­jára; 3. Interpellációk. Ezt követően — a tárgysorozatnak meg felelően —, megkezdődött a költségvetés végrehajtásáról szóló tövény javaslat tár gyalása. Elsőként Faluvégi Lajos, pénzügymini szter emelkedett szólásra. Faluvég! la’os expozéia Ezt a szándékunkat fejezte ki eddig is tudatos árfolyam- politikánk, a forint mérték­tartó felértékelése a fejlelt tőkés országok valutáihoz ké­pest. A valóságosabb költség- viszonyokhoz való alkalmaz­kodást akarjuk még inkább elérni a termelői árak 1975. január 1-i módosításával is, amely — mint ismeretes — kiterjed az energiahordozók, a kohászati termékek, a vegyipari és más alapanya­gok árára. Erre azért van múlhatatlanul szükség, mert a három-öt évvel ezelőtti helyzethez igazodó .árará­nyaink gyengítik a gazdasá­gi kalkuláció (Ästönzö ere­jét. gyakran a népgazdasági érdekekkel ellentétes dönté­sekre késztetik a felhaszná­lókat. Az energiahordozók és alapanyagok termelői árának emelése nem vezethet az árszínvonal általános és je­lentős emelkedéséhez. A költségemelkedést jórészt el­lensúlyozza az, hogy a vál­lalatok eszközlekötési járu­lékfizetési kötelezettségéi 10 milliárd forinttal csökkentik. A vállalatok a legtöbb eset­ben ezért a magasabb anyag- és energiaköltségek ellenére sem emelhetik áraikat. Két további —- és úgy vélem, az előzőnél is fontosabb — tá­masza lehet annak, hogy az áremelkedés nem hullámoz­hat végig a gazdaságban. Az egyik a termelői árrendezés fegyelmezett. végrehajtása az árszabályozási és pénzügyi előírásoknak megfelelően, A másik: a gazdálkodás haté­konyságának javítása. Köze­lebbről az. hogy a vállalatok a dráguló energiával a nyers- es alapanyagokkal ta­karékoskodjanak, jól válasz­szák meg a külföldről szár­mazó anyagok beszerzésének időpontjait, s ezzel is csök­kentsék a költségeket. Az árváltozások a termelő árakat érintik, de néhány terméknél, döntően az üzem­ÍF»Í|o 3. oldalon) — Társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt sikeres esztendőről adhat számot a kormány — mondotta. — A tervezettnél jobban gyarapo­dott a népgazdaság, a számí­tottnál kedvezőbb mind a gazdasági, mind a pénzügyi egyensúly. Ezt jelzi a hazai kereslet és kínálat összhang­ja. Követeléseink növekedé­sével, tartozásaink csökkené­sével zárult külkereskedelmi és fizetési mérlegünk. A tervnek megfelelően alakul­tak az életszínvonalat alap­vetően meghatározó reálbé­rek és reáljövedelmek. Kü­lönösen a nagyipari mun­kásság életkörülményei ja­vultak. Ki kell emelni a gazdasági növekedés egyen­letes ütemét és kiegyensú­lyozottságát, amely tovább erősödött, miközben a tőkés országokban a termelést és a kereskedelmet alapjaiban érintő zavarok keletkeztek. Az infláció rendkívüli mér­tékben meggyorsult, és a valutáris bizonytalanságok elhárítására sem találtak megnyugtató megoldást. Sta­bilitásunk alapvető biztosíté­kát a szocialista országok­hoz, a 25 éves jubileumát ünneplő KGST-hez fűződő viszonyunk jelenti. Az 1973. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtá­sát a költségvetési gazdálko­dásról szóló zárszámadás sokféle módon mutatja meg. Az állami költségvetési egyensúly jobb az előirány­zottnál. A hiány — évek óta először — nemcsak a terve­zettnél, de az előző évinél is kisebb. A költségvetés összes bevétele tíz százalékká! emel­kedett. A vállalatoktól és szövetkezetektől származó be­fizetések a számítottnál na­gyobb arányban, 12 százalék­kal növekedtek, s elérték a 195 milliárd forintot. Az ál­lami költségvetés főbb kiadá­sai közül a felhalmozásra és a támogatásra fordított ösz- szeg nem az előirányzottnak megfelelően alakult. Felhal­mozásra a tervezettnél vala­mivel kevesebbet használ­tunk fel. Ugyanakkor na­gyobb ütemben, majdnem 25 százalékkal növekedtek a tá­mogatások. Ezen belül az im­port közvetlen ártámogatása az előző évinek közel négy­szerese. 1973. évi költségve­tésünket döntően két, a népgazdasági tevékenység egészét befolyásoló folyamat határozta meg: külgazdasági kapcsolataink gyors bővülése és a beruházási tevékenység év közben lassan meginduló élénkülése. Külkereskedelmi és fizetési mérlegünkre az jellemző, hogy a kivitel — áremelkedés nélkül számított — 14 százalékos növekedne meliett a behozatal csak négy százalékkal haladla meg az elmúlt évit. Külgaz­dasági kapcsolatainkban ko­rántsem volt .meglepetés a világpiaci árak emelkedése, mértéke azonban, a vártnál magasabb volt, kiváltképpen az energia, a textil es a vegy­ipari anyagoknál. Gazdasá­gunk adottságai mellett nem tehetjük meg, hogy a magasabb világpiaci árszín­vonalat és az új árarányok tartós irányzatait mérsékelt, ésszerű keretek között válla­latainkkal m érzékeltessük.

Next

/
Thumbnails
Contents