Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-26 / 147. szám
A szövetkezeti közösség ereje r MÉG MÁSFÉL ÉVTIZED Bem telt el azóta, hogy hazánkban tömegesen, létrejöttek a termelőszövetkezetek. Ismeretes, hogy a párt helyes agrárpolitikája nyomán a rátermett szövetkezeti vezetők és a szorgalmas tagok erőfeszítéseinek eredményeként az új közös gazdaságok viszonylag hamar megszilárdultak. Sikerült elérni azt, amiben sokan nem hittek: az átszervezés éveiben sem esett vissza a termelés. A tsz-ek legtöbbje — a kezdéssel járó bajok, nehézségek ellenére — már az első közös esztendőkben a parasztok százezrei számára a gyakorlatban bizonyította be az összefogás, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Az új gazdálkodási forma győzelmével nemcsak a régi mezsgyék tűntek el, nemcsak a munka vált könnyebbé és termelékenyebbé, hanem gyökeresen új kapcsolatok alakultak ki az emberek között; a sokféle múltú, eltérő gondolkodású parasztok egyre egységesebbé váló szövetkezeti közösségek cselekvő tagjai lettek. A kis- parcellák szűk, zárt világából vezetett át az út az ezerholdas közös gazdaságokba, a közös gondokhoz és a közös sikerekhez. A szövetkezetekben elsősorban a végzett munka, a megfelelő tudás és magatartás adja a rangot, a tekintélyt. Űi „paraszti” szakmák születésének is tanúi vagyunk. A tsz-em. belüli munkamegosztás, a tudomány és technika térhódítása pedig elemi erővel igényli a szakmai ismeretek gyarapodását. Elég, ha csak a most meghonosodó termelési rendszerek, és az új komplex állattenyésztő telepek hatására gondolunk. Szövetkezeteink rövid idő alatt nagy utat tettek meg. Az elért sikerekben nagy része volt annak, hogy az új belépők túlnyomó többsége viszonylag rövid idő alatt megbarátkozott az új közösségi élettel. Szerencsére az alapító tagok a legtöbb esetben nem csupán a földjeiket, a gazdasági felszerelésüket vitték be a tsz- be, és nem is csak a dolgos két kezüket, hanem a hitüket és reményüket is abban, hogy közösen többre vihetik. Nemcsak megélhetést vártak a szövetkezettől, hanem teljesebb, emberibb életet is, szavuk, véleményük érvényesülését. NEM IS CSALÓDTAK. Érezhették: számít a szavuk. Maguk választották meg a szövetkezetük vezetőit és gyakran a késő éjszakába húzódó vitákban közösen keresték a legjobb megoldásokat. Százezrek győződhettek meg a valóságban arról, hogy hazug volt az az ellenséges propaganda, mely szerint a szövetkezeti életforma megfosztja az embereket a szabadságtól, a döntési lehetőségektől, ók a tagok határoztak a közös gazdaságuk minden fontos kérdésében közvetlenül a megalakulás után is, és őket illeti ez a jog ma is. Tudják, hogy saját boldogulásuk, családjuk sorsa a szövetkezet eredményeitől függ. Nem közömbös tehát számukra a tsz helyzete; egyéni érdeküktől is sarkallva kell, hogy törődjenek a közösség ügyeivel, a vezetőség tevékenységével, tagtársaik munkájával. Hiszen ők — amint mondani szokták — együtt sírnak, együtt nevetnek. Ez a tulajdonosi, gazdai érzés nagy lendítője, ösztönző ereje a szövetkezeti gazdálkodás fejlődésének, a szövetkezeti életforma ki- teljesedésének. Nem véletlen — a tapasztalatok ezt bizonyítják —, hogy épp azok a tsz-ek vitték legtöbbre, melyekben a tagság valóban gazdának érzi ma-j gát, melyekben nem csupán egy-két vezető, hanem tettSokat adnak, de sokat is kapnak a Fémművek fiataljai Több mint négy esztendő telt ei a Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatainak megszületése óta. A fontos dokumentum többek között alapvető feladatként szabta meg, hogy a kommunisták, a pártszervezetek fokozott figyelmet fordítsanak a fiatalság nevelésére, az ifjúsággal való törődés szerves részévé váljon a pártmunkának. \ Megyénk egyik legnagyobb vállalatánál, a Mátra vidéki Fémművekben a közelmúltban értékelték az említett határozatok végrehajtásának helyi eredményeit és meghatározták a legsürgősebb tennivalókat is. Az eddig végzett munka alapján a párt üzemi végrehajtó bizottsága összességében úgy értékelte, hogy a pártszervezetek az eltelt négy év során igen eredményesen foglalkoztak a vállalat több mint 700 fiataljának politikai, eszmei és szakmai nevelésével. A KISZ önállóságát nem csorbítva, rendszeresen elemezték az üzemi pártszervek a KISZ munkáját, s megkülönböztetett figyelmet fordítottak az ifjú kommunisták párttaggá való nevelésére. Ennek a jó összhangnak, együttműködésnek az eredménye, hogy például az 1973/74. évi pártoktatásban 38, a szakszervezet által szervezett továbbképzéseken 56, a KISZ különböző politikai tanfolyamain pedig mintegy 300 fiatal vett részt. A múlt évben a párt új tagjainak 60 százaléka is a fiatalok közül került ki a vállalatnál. Lehetőséget kaptak az üzemektől a fiatalok szakmai továbbképzésükhöz is. Tavaly nem kevesebb, mint 55- en tanultak egyetemen, főiskolán, 81-en pedig szakmai oktatásokban vettek részt. A pártszervek javaslatai alapján az elmúlt három óv során a vállalati átlagnál is nagyobb bérfejlesztésben részesültek a fiatalok. A múlt éves munka alapján 51-en részesültek Kiváló dolgozó kitüntetésben, hárman a KISZ aranykoszorús jelvényét, ketten pedig a KISZ-kb dicsérő oklevelét kapták meg. A kommunistáktól, a gazdasági vezetéstől kapott rendszeres segítség, támogatás nagymértékben fokozta a fiatalok lelkesedését, tettre- készségét. A legutóbbi kommunista műszakban is több száz fiatal vállalt munkát, egyre népszerűbbek és színvonalasabbak a vállalatnál a KISZ különböző termelést segítő mozgalmai is. A vállalat ifjúsági parlamentjén igen nagy számban kértek szót a fiatalok, s mondták el őszintén véleményüket a KISZ politikai és szervezeti munkájáról, valamint a termelési feladatok segítésével kapcsolatban. A pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30, évfoi'dulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny- mozgalornhoz értékes válla lásokkal az elsők között csatlakoztak a vállalat fiataljai. Szorgalmuk és lelkesedésük igen gyakran ragadja magával az idősebb dolgozókból álló kollektívákat is. Természetesen van min javítani, változtatni is. Egyre nő azonban azoknak a fiataloknak a száma, akik értik ismerik a párt politikáját, célkitűzéseit, s. tudásukhoz, tehetségükhöz mérten mindent el is követnek az országos és a helyi politikai, gazdasági feladatok maradéktalan teljesítése érdekében. Nem véletlen tehát, hogy a gyár jelenével, s jövőjével kapcsolatban elsősorban ezekre a fiatalokra alapoznak a Fémművekben,- li re kész tagok százai keresik az előrehaladás útjait. TÖRVÉNYEINK megteremtik a lehetőséget arra, hogy a tsz tagsága élhessen jogaival. Nagyobb beruházásokban, lényeges gazdálkodási kérdésekben csak a tagság dönthet. A fontosabb tisztségviselőket a tagság választja titkosan. A tagok közül sokan tevékenykednek a különféle szövetkezeti bizottságokban. Megvalósul a szövetkezetek önkormányzata, a tagok tevékeny részvételével. A tsz tehát — ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni — nemcsak gazdasági egység, hanem emberi közösség is, vagyis: a tagság gazdaságitársadalmi vállalkozása. A tagok egyenjogú gazdái a szövetkezetnek, pontosan meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel. A tagok végzik el a szövetkezetben a munkát, de ők intézik közös ügyeiket is. Az élet azt bizonyítja, hogy a tsz-ek általában fogékonyak a korszerűség iránt: mernek ésszerű kockázatokat vállalni a várható nagyobb eredményekért. Ugyanakkor' képesek új munkaalkalmakat teremteni azoknak az idősebb tsz- tagoknak, illetve női dolgozóknak, akik az egyre több gép és vegyszer miatt. bizonyos mezőgazdasági ágazatokból kiszorultak. Az önkormányzat útján járó tsz-ekben kialakult új emberi kapcsolatok — a tagpk tulajdonosi szemlélete, jó közérzete, közösségi magatartása, egymás iránti segítőkészsége, felelősségérzete — egész társadalmunk nagy értékei. Kár lenne ezekről egy pillanatra is megfeledkezni. MÁR NÉHÁNY ÉVVEL ezelőtt határozottan felhívta pártunk Politikai .Bizottsága a szövetkezetekben dolgozó kommunisták és az irányító pártszervezetek figyelmét arra, hogy a szövetkezetek nem egyszerűen gazdasági vállalkozások, hanem az emberi tevékenységnek olyan keretei, amelyekben a gazdasági eredményekkel egyidejűleg kedvező lehetőségek kínálkoznak a szocialista emberi közösség, kollektíva formálásának és a kölcsönös segítségnek ás. A politikai munkában ezzel körültekintően kell számolni. Tóth Benedek Az iejsMzena- ben... Főző- és hútöiistök, kádak, automata töltögépsorok vezérlőpultjai es hálószerű csörengeteg jogadja a belépőt. A Borsod megyei Tejipari Vállalat egri üzemében a tejfeldolgozás úgyszólván minden fázisa automatizált. Az egri és füzesabonyi járások területéről beérkező 80 ezer liter tej kerül nap mint nap feldolgozásra az egri tejüzemben, s a tejen, kakán kívül mintegy 10 fajta termék előállítása folyik itt, s jut el nemcsak a Heves, de a Borsod megyei fogyasztók asztalára is. Az NDK gyártmányú tejtöltő tautomata gépsor fenti képünk, teljesítménye 60 ezer tasak kakaó és tej egy műszak alatt. A feldolgozást megelőzően gondos laboratóriumi vizsgálatolcat végeznek (jobbra), melynek során az alapanyag, majd a késztermék zsír-, savfokát és fajsúlyát ellenőrzik, de igen fontos a bakteriológiai vizsgálat is. (Foto: Puskás Anikó) Az ősfák nem halnak meg Minden bokros tér, minden fával beültetett park egy-egy tüdő a város testében. Hatalmas, zöld tüdő, amely ontja az emberi szervezetnek oly fontos oxigént, s egészségesebbé, derűsebbé teszi életünket. Nem mostanában ismerték fel ezt. A modern tervezés, építkezés elvei már számolnak a zöld területek gyakori alkalmazásával. Hatvan város abban a szerencsés helyzetben van, hogy szívében, központjában nagy kiterjedésű őspark terül el. A százesztendős óriástölgyek és hajlott fűzfák ott húzódnak az új kórház mögött, végig a Zagyva-parton, s rengetegjükben kellemes a nyár, színpompás az ősz. Hozzá is nőtt ez a tölgyes a lakosok szívéhez, öregek és fiatalok emlegetik. S emlékeznek sok kedves élményre, ami az ősfák enyhelyéhez kapcsolódik. Talán ezért is a nagy riadalom, sok a telefonok csengése. S kopogtatnak a reklamálók a szerkesztőségi szoba ajtaján: — Irtják a tölgyest! A kastélypark ősfáit halálra ítélte a varos. Ott akarnak építkezni. .. 'tr Ami vitathatatlan tény ez ügyben: a helyi tanács utcát nyittatott a Zagyva-partra, mindjárt a kórház végénél. Az iss igaz, hogy a Vas Gero ben és Balassi Bálint utcák által határolt területre lakóépületeket szánnak. — De az ősfák nem halnak meg, a több száz közül kettő-három esik legfeljebb áldozatul a terjeszkedésnek — mondja Cserlcúti István a városi tanácsnál. — Amikor a tervezőkkel tárgyaltunk, a megállapodást papírra vetettük, a leghatározottabban amellett maradtunk, hogy kiemelt cél a kastélypark védelme. S mindjárt hozzáte- hetem, éppen így válik legideálisabb lakótelepünkké az ide kerülő, többszintes házsor. Az ablakokból a parkra látni. Pár lépés gyermeknek, szülőnek a bokrokkal, cserjékkel sűrű vízpart. Azt akár ne is mondjam, mit hasznai az egészségnek! Szemben például a „gurító” szomszédságában levő házakkal, ahol mozdonyok füstölnek. Vagy akár az új Münnich Ferenc- lakóteleppel, amely körül évtizedbe kerül, míg felnövekszenek a fák! Ar A megnyugtató nyilatkozathoz — amiben nem szeretnénk csalatkozni! — tegyük még a következőket: A kórházbejárat után megnyitott utcában a jóváhagyott tervek szerint 180 lakás épül fel, mintegy ezer embernek nyújtva fedelet. Valamennyi épület 3—4 szintes lesz, munkálataikat az ’ OTP ícűtzi, az is rendelkezik felettük. Az értékesítés szervezése már folyik. Maga az építkezés még a IV. ötéves tervben megkezdődik, s ennek végéig 80—90 lakásba beköltözhetnek a tulajdonosok. A hátramaradó tömbökre az V. ötéves terv elején húznak tetőt. A tervcsoport vezetőjétől nyert információnk további fontos tényezőre is kiterjed a Zagyva-parti új lakótelep helyválasztásával kapcsolatban. Mint megtudtuk, e területnek könnyen és viszonylag olcsón megoldható a közművesítése. Vagyis a csapadék- és szennyvíz-elvezetés, továbbá az ivóvízhálózat megépítése. Az sem elhanyagolandó szempont ugyanekkor — s a Bajza Gimnázium sporttelepigényét emiatt utasította el a városi tanács —, hogy többszintes építkezéssel kis területen nagy lakásszám biztosítható. Reméljük, híradásunk megnyugtatásul szolgál mindazoknak, akik szeretett vá- rosukért. Hatvanért aggódva erre-arra panaszkodtak, kilincseltek. Higgyünk a tervezőknek, kivitelezőknek: az ősfák nem halnak meg, ezer ember viszont szép, üde környezetben jut családi otthonhoz a legközelebbi időkbent Persze, az ördög nen* al - szik, így szol s mondás, Mi is azon vagyunk, hogy a városi tanács műszaki osztálya tartsa szemét továbbra is az új lakótelep ügyén. Különösen fontos ez most, amikor annyira központi kérdéssé vált a levegőszennyeződés, a környezetvédelem. (moldvay) fNmBkmCi 1974. június 26,, szeri#
