Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-26 / 147. szám
Lj könyvek Az egri mozik újjászü'etése a felszabadulás 21.20: Krétarajz — Móricz Zsigmondról ni és Endre műsora A 72 éves kitűnő író 1937-ben jelentette meg Kt étarajzok című tanulmánykötetét, s ezt választotta sorozatműsora címéül is A műsorban alkalmanként <egy-egy alkotóművészt mutat be. ügy. ahogyan 6 látja, ahogyan ő ismerte ókét — hiszen kortársuk volt. Mindemellett a főszerepet mégis az író művei játsszák. Ezúttal a magyar realista prózairodalom kimagasló alakjára, Móricz Zsigmondra emlékezhetünk Illés Endre kalauzolásával. Móricz Zsigmond új módon ábrázolta a korabeli magyar valóságot, a paraszt, a dzsentri, az értelmiségi alakját, drámai stílusú művek sorozatában, korszerű művészettel szólt a falut feszítő erőkről. Illés "Endre két művéből is dramatizált egy-egy részletet, amelyet a műsorban láthatunk. Az 1916-ban született Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényből és az éppen egy évtizeddel későbbi — 1926-os — Kivilágos kivirradtigból. A tv-jelenetek főbb szerepeiben G reg üss Zoltán. Horváth Sándor, Egri István, Joós László, Balá- zsovits Lajos, Dózsa László, Cs. Németh Lajos, Némethy Ferenc, valamint Ilosvay Katalin, Gór Nagy Mária, Mattié Erzsi, Sütő Irén és Patkós Irma lép fel. (KS) (Tudósítónktól) A Hatvani Cukor- és Konzervgyár vöröskeresztes csoportjának felhívására újra megmozdultak a két üzem véradói. Hétfőn délelőtt száztízen adtak vért. A szocialisElsö külföldi szereplésükre, az amatőr bábjátszók chrudlml nemzetközi fesztiváljára utaznak az egri bábosok. A „Kiváló együttes” kitüntetésben részesült tizéáTh MÉnüLcm IÄ71, június 2&, szerda a Kossuth A közelmúltban számos érdekes. nagy érdeklődésre számot tartó könyvet adott-kí a Kossuth Könyvkiadó Király István Hazafisáp és forra- dalmiság című könyve műfajilag és tematikailag eltérő írásokat foglal magában: legfőbb közös vonásuk az, hogy mindegyik hozzászólás haladó történelmi hagyományaink. kulturális, irodalmi örökségünk és korszerű nemzeti önismeretünk összefüggésének kérdéséhez. A nemzetközi kerdesekkel foglalkozó művek sorában látott napvilágot Leonyid II- jics Brezsnyevnek. az SZKP főtitkárának „Az SZKP és a szovjet állam külpolitikája" című könyve. A kötetben közölt Brezsnyev-beszédek megvilágítják az utóbbi évek nemzetközi eseményeinek hátterét, a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi munkásmozgalom problémá(Tudósltónktól) Szihalmon a, régi művelődési ház lebontása óta állandó gondot és problémát jelent a lakosság művelődési igényeinek kielégítése. A község vezetői az új kulturális intézmény felépültéig is átmeneti megoldásokat keresnek a lakosság kulturális ellátottságának megteremtésére. A nyári időszakban az iskola udvarán kertmozi működik, amely nagy népszerűségre tett szert a lakók körében. Minden kedden és szombaton este több mint 200 fős nézőtér előtt vetítik a különböző játékfilmeket. ta brigádok tagjai, akiknek már az ez évi vállalásai között azt is olvashatjuk, hogy rendszeresen részt vesznek > véradásokon, ezen a napon > 35 liter vert adtak. > (Foto: Szántó György) vés Harlekin június 29. és július 6. között képviseli a magyar amatőr bábjátékos társadalmat a hagyományosan magas színvonalú nemzetközi találkozón. Előadásukra június 30-án, 15 és IS órakor kerül sor, majd következő napon a magyarországi amatőr bábjátszás mai helyzetéről rendezendő vitában képviselik a hazai színeket. kiadóból ii Demonstrálják azt a következetes és rugalmas poli- ii kát, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán megío- siaImazott békeprogram megvalósításáért folytat a szovjet pórt és kormány. Üjabb kötetekkel gazdagodott a népszerű „Mit kell tudni?" sorozat. Meisel Sándor Mit kell tudni a KGST- röl? című írásában áttekintést nyújt a KGST fejlődéséről és jelenlegi tevékenységéről. A ma hozzáférhető legfrissebb gazdasági és személyi adatokat tartalmazza Polo- nyi Péter: Mit kell tudni a Kínai Népköztársaságról? című könyve. Ismerteti a Kínai Népköztársaság gazdaságföldrajzát, történetét és legfontosabb intézményeit, természetesen a jelen szempontjából leglényegesebb problémák kiemelésével. Nyáron is nyitva tart a községi könyvtár, amely biztosítja az ifjúság és a felnőtt lakosság olvasási igényeit. A községben a helyi tanács és a népfrontbizottság kezdeményezésére újabb mozgalom indult a szocialista brigádok olvasóvá nevelésére. Az említett szervek tanácskozásra hívták össze a termelőszövetkezetben és a körzeti ÁFÉSZ-nél dolgozó kilenc szocialista brigád vezetőit, ahol a könyvtárral való további együttműködés lehetőségeit, tennivalóit beszélték meg. A megbeszélés nyomán együttműködési megállapodásokat kötnek, melyben a könyvtár biztosítja a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez szükséges szépirodalmi és szakkönyvek kölcsönzését. pongra’cz GY, KINCSES GY. (Ilit fa’k Tichy Lajos életregénye 8. A nagy próba — Emlékezetem szerint már nyolcadszor válogatott voltam, amikor az ellenforradalom kellős közepén, 1956. november elsején a Bp. Honvéd labdarúgó-csapata alUtz1944 ószén a front közeledtére bezártak az egri mozik is —• megszűnt az áramszolgáltatás. A fasiszták megkezdték a város kiürítését, de a két filmszínház szívét-lelkét nem sikerült megkaparintaniuk. A Széchenyi utcai Uránia nagy értékű hangosíilmvetítői berendezését a mozinak 1912. évi megalakulása óta gépésze: Lakatos Sándor bácsi másfél vagon koksz alá rejtette. A színház épületében működő Palota Filmszínház drága amerikai berendezését pedig az egyik tulajdonos. Nagy Imre a páholyok padozata alá építve be. menekítette meg. November 30-án felszabadult Eger és december l-én már a szovjet tábori színház esztrádműsort adott a Vörös Hadsereg katonáinak. A szovjet városparancsnok, aki civilben rostovi tanár volt, különösen felkarolta a frontkatonák felüdülést szolgáló kulturált szórakozását. A Palota Filmszínházba áramfejlesztő gépet szereltek be és december 15-e körül a szovjet katonák részére megkezdődtek ott a filmelőadások. , A Heves megyei Nemzeti Bizottság, mely még 1944. december 22-1 ülésén kimondotta, hogy „mindaddig, amíg a központi kormány a felszabadult országrészeken rendeletéinek érvényt tud szerezni, a Nemzeti Bizottság Heves megyére és Eger városára jogforrásként működik”. Ezen az alapon 1945. április 5-i ülésén érdekes döntést hozott. Az elnök bejelentette, hogy ugyan utasítást kapott a moziknak a kommunista párt részére való lefoglalására, de ő nem kíván e felhatalmazással élni, hanem tekintettel a négy koalíciós pártra, azt javasolta, hogy a két egri mozit a város foglalja le. Határozatiig mind a két filmszínházat egy, a Nemzeti Bízott-- ság által kiküldött bizottság valóban le is foglalta. Egyben pedig a Palota Filmszínház tulajdonosainak, akik mozijukat a város birtokában levő Városi Színházban bérletként üzemeltették, azonnali hatállyal felmondott. A Széchenyi utcai Uránia tulajdonosai minden berzenkedés nélkül átadták filmszínházukat a bizottságnak. Igen ám. de a lelkes és alapjában helyes, a kulturális forradalmat szem előtt dúlt Spanyolországba, hogy eleget tegyen Bilbao ellen az Európa Kupa kötelezettségének — meséli 15 éves emlékeit Tichy. — Becs maga volt a káosz. Dissziden- sek mindenütt. Rosszindulatnak és ellenségesek, sajnál- kozák és kárörvendők. A sajtó uszító, hamis betűrengetege. a Szabad Európa Rádió szózuhatagü csak növelte a zűrzavart. terjesztette körünkben a pesszimista hangulatot. — A csapat belsőleg is megosztottá vált. A többség úgy döntött, hogy Bilbao után még egy-két mécsesét lekötünk, túrázgatunk, és távol a hazától átvészeljük a nehéz napokat... Úgyis téli szünet van a labdarúgásban, ezalatt majd csak rendbe jönnek a dolgok, s aztán nemsoltára hazatérünk ... í — A készülő Real Madrid —Bp. Honvéd mérkőzés hí- fe bejárta az egész nyugati világot. Százezer ember félelmetes morajától, kereplők és petárdák zajától, majd a szurkolók buzdításának orkánjától zúgott a Bernabeu stadion. — A tét csak a tartalmas, szép játék volt. Parádés gólok estek. Én kettőt rúgtam, Kotász öcsi egyet. Bár az eredmény 4:3 volt a Real javára, a mélyebb benyomást mi keltettük. A sajtó még napokkal később is a két csapat labdaművészeiről irt, s Madridban, ahol azelőtt és azután is nemegyszer vendégszerepeltek a világ legtartó döntésbe egy kis hiba csúszott. Egy kicsinyt időben eíoreszakadtak, mert hiszen akkor még nem volt sehol se híre se hamva az ál lamosításnak. A Palota Filmszínház tulajdonosai Milas-' sin Kornél kisgazdapárti főispán segedelmével a Debrecenben székelő miniszterelnökhöz fordultak az ügy felülvizsgálása végett. Ugyanakkor a kommunista párti belügyminiszterhez befutott a Nemzeti Bizottság jelentése is, melyben kérik, hogy a moziengedályt a város részére adja ki. A két fél, a két érdek összecsapott és győztesként a miniszterelnök került ki. aki megsemmisítette a Nemzeti Bizottság mozilefoglaló döntését és a Palota Filmszínházat visz- szajuttatta birtokosainak. — Emlékezzünk csak múltkori cikkünkre! A Tanácsköztársaság alatt is megelőzte az egri mozik szovjetizálása a kérdés törvényes rendezését. Eger város képviselő testületé is behatóan foglalkozott az üggyel, s végül is úgy határozott, hogy nem tart igényt az Uránia filmszínházra. így azután mivel az Uránia tulajdonosai lemondtak mozijukról, végül is a Magyar Kommunista Párt vette át és tartotta üzemben, nevét nyomban Népmozgóra változtatta. A függőben levő moziügyek országos pártközi rendezése során 1945-ben az egri Népmozgó a Széchenyi utcában a Kisgazda Párt kezébe került, amely azt vállalta, a Kisgazda Mozgóüzemi RT. révén üzemeltette. De a filmszínháznak ismét visszaadta a régi nevét — ismét Uránia lett. Egerben a villanyszolgál- tatás 1945. április 28-án indult meg. Ezt a kommunista kézben levő Népmozgó azon melegében kamatoztatta is. Május első napjaiban meg is kezdte a rendszeres filmelőadásokat. Már május második hetében kifejezett ifjúsági előadást ‘ rendezett, 3 pengős egységes belárpti- díjakkal. A színház épületében levő Palota Filmszínház, mely tehát továbbra is korábbi birtokosaik kezében maradt, nem tudta megkezdeni mozielőadásait, mert az épületben a Szabad Szó Színház néven egy staggione színtársulat működött egészen 1945 augusztusáig. De nem sok örömet hozott ez a színtársulat az egri publikumnak. Június 19-én így vélekejobb együtesei. még ma is úgy tartják nyilván ezt a találkozót, mint minden idők legnagyszerűbb mérkőzését. — Mielőtt Madridból visz- szautaztunk volna Brüsz- szelbe, Kubala László keresett fel. Százharmincezer dollárt ajánlott készpénzben a tnagas profifizetésen kívül, ha leszerződöm az FC Barcelona csapatához. Mint mondotta: „a klub elnöke jó árunak tart, jó góllövőlábakkal”. , A pénz persze nagy csábító, pláne, ha ilyen sokról van szó ... Tichy Lajos gondolkodási Időt kért Másnap este telefonon felhívta édesanyját. A Mama sírt. Lali torka összeszorult, görcsösen erőlködött, nehogy a drót túlsó végén, ott Angyalföldön, a József Attila tér 7. alatt, a Mama észrevegye hangjának remegését. Az akadozó szavak szüneteiben fel tolultak az emlékek, a testvérek, az otthon, a gyermekkori barátok, a Jász litca, a Tarnai-rét... Hosszabb szünetet kellett tartani, mire közbeszólt a telefonoski sasszony a pesti központból: — Kérem, beszélnek még? Három perc ... — Igen, beszélünk . . I Közben az elegáns szállodai szoba mintha börtönné változott volna, sűrű. fojtó lett a levegő... És ebben a pillanatban Lali gyorsan határozott: — Mama, nem írom alá! urán dett róla az Igazság c. lap: „Megdöbbentő az a szellemi szegén)-ség és igénytelenség, mellyel a Szabad Szó Színháznak vezetői arcul csapják a város dolgozóit, és közönségét. .. Meddig kívánják a színház vezetői a régi játékot folytatni?»..’’ összecsaptak a különböző forrásból táplálkozó érdekek a kérdés felett. Végre is a város törvényes alapokon 1945. szeptember 1-töl kezdődén 5 év tartamára bérbe adta a Városi Színház épületét a Palota Filmszínház tulajdonosainak. Előírta a város, hogy a mozit az 1944 szeptemberi helyárak mellett üzemeltethetik csak! Közben az épület romlott, avult és a mozibérlök nem kevesebb, mint 350 ezer pengőt (!) használtak fel a színházépület korszerűsítésére, átépítésére. Például a központi fűtést is rekonstruálták. Végül 1945. szeptember 8-án Eger város második mozija, a Palota Filmszínház is megnyithatta kapuit ... A mozik látogatottsága óriási lendületet öltött Oly tömegesen keresték fel a már 1945 május elején megnyílt Népmozgó-t, hogy akinek már nem jutott ülőhely, az a falak mellett álldogálva nézte végig a filmeket. Jellemző e korszak mozijára, hogy a „görög segélyakció”, majd pedig a „Lánc- híd-akció” céljaira is tartottak előadásokat, azok bevételét e nemes célokra fordítván. 1948-ban a Palota Filmszínház megszerezte a Marseilles c. filmet, melyet március 15-én tűzött műsorára, s e díszelőadás bevételeinek 30 százalékát a tulajdonosok átadták a Nemzeti Bizottságnak. 1947—18-ban azután megjelentek a vadnyugati gengszter- és kalandfiímek, melyek ellen azon melegében protestalt is a Nemzeti Bizottság és „nivósabb műsort” követelt a „cowboyíil- mek” helyett... S vajon emlékeznek-e a legfanatikusabb mozilátogatok is arra, hogy 1948-tól lett kötelező a Magyar Híradó vetítése a mozikban? Végre is 1948. október 4- én az. Urániát, majd pedig október 6-án a Palota Filmszínházat államosították. De ez már merőben új fejezet nemcsak mozijaink, de kulturális életünkben is. Sugár István ... S egy óra múlva a szálloda halijában közölte Kubaiéval, semmiféle szerződést nem ír alá. Nem sokkal éjiéi előtt érkezett vissza a csapat állomáshelyére, Brüsszelbe. Két nap múlva már Dél-Olasz- országban, Cataniában játszottak. Lalit kimondhatatlan erővel vonzotta a hazai táj. Ott messzi Olaszországban is, mintha a hazai levegőt szippantotta volna ... Szinte érezte az Angyalföld gyar- kéményeibői felszálló füst semmi mással össze nem téveszthető, athatő, fanyar szagát... A milánói dóm árnyékában, a hideg december végi éjszakában egyedül, céltalanul csatangolt, szinte betegen a honvágytól... ... Az utca még teljesen sötét volt, amikor hajnalban a szálloda portáján találkozott Machos Ferivé- akinek a borostás, megkínzott arca rögtön elárulta, hogy ezen az éjszakán ő sem aludt: — Kimegyek, mert itt megfulladok... — mondta Machos. S a két barát, a tatabányai Feri és az angyalföldi Lali még aznap este eldöntötték: irány Budapest! És 1957. január 2-án Sebes Gusztáv melegen ölelte keblére Hegyeshalomnál, a magyar határon Tichy Lajost és Machos Ferencet. (Folytatjuk.} Kertmozi a szhalmi iskola udvarán Véradók a hatvani cukorgyárban Ködmön Ferenc Csomagol a Harlekin Császár István \
