Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-18 / 140. szám
feikerül-e ? „Expressz*-íársulás megyénkben a burgonyaellátás biztosítására Az idei, közismert burgo- nyaellátási gondok felszámolása érdekében gyors intézkedések születtek. A kormány és az illetékes szakminisztérium ösztönző rendeletekkel igyekezett e fontos növénytermesztési ágazatot talpra állítani. A megoldás egyetlen kulcsa — mint más mezőgazdasági ágazatok esetében is — a kézi erőt felváltó korszerű technológia, a termesztés teljes gépesítése lehet. Ez azonnal egyértelmű és világos volt, s éppen ezért hat valamennyi intézkedés ebben az irányban. Társulás — akadályokkal... A Heves megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának kezdeményezésére még az év elején tanácskozást tartottak Egerben a SZÖVTERMÉK, a TESZÖV-ök, valamint a vetőmag vállalat képviselői, s elhatározták, hogy megyénkben is megszerveznek a termelőszövetkezetek részvételével egy iparszerű burgo- nvatermesztési társulást. Februárban öt termelőszövetkezet képviselőinek bevonásával megtörtént az első „párbeszéd” — eredménytelenül. Áprilisban újabb kísérletet tettek a szervezők, -amikor is négy termelőszövetkezet szerepelt » társulok listáján, de ebből kettő — még ä szerződés aláírása előtt —• meggondolta, s csupán a gyöngyösi Mátra Kincse és a mátraballai Űj Barázda Termelőszövetkezet tartott ki az elhatározása mellett. A hortiak érdeklődtek harmadiknak, de osztottak-szoroztak és — ők sem társultak. Az idő közben veszedelmesen előrehaladt, s már- már úgy nézett ki, hogy az idén nem sikerül létrehozni a társulást, s következésképp megyénkben még 1976- ban sem lesz biztosítva a burgonyaellátás megyén belüli termelésből. Ugyanis, ha az idén sikerült is létrehozni a társulást, a tényleges termelés csak jövőre indulhat, pontosabban az idei nyári-őszi talaj-előkészítéssel kezdődhet, s a jövő tavaszi krumpliültetéssel folytatódhat, amelyből csak a jövő őszi betakarítás után lesz a piacon, az üzletekben burgonya. Ha viszont az idén nem sikerül a társulást „üzemképesen” létrehozni, mindez egy esztendővel minimum eltolódik .., A helyzetet az Andomak- tálya—Makiár—Nagytálya termelőszövetkezetek egyesülése mentette meg. mivel az Egervölgye Termelőszövetkezetnek ezután nyílt lehetősége — területének nagyságát, anyagi erejét, termelési szerkezetét tekintve — egy ilyen társulásba belépni. Jelentkeztek is azonnal, s így május 21-én expressz gyorsasággal megalakult a társulás, létrejött a szerződés a három termelőszövetkezet, a SZÖVTERMÉK és a vetőmag vállalat egri központja között. Ki, mit vállalt? A termelő gazdaságok közül az andornaktályai Egervölgye 200, a gyöngyösi Mátra Kincse Termelőszövetkezet pedig 100 hektáron vállalkozott étkezési burgonya termesztésére, a mátraballai közös gazdaság pedig 70 hektáron elsősorban egészséges vetőgumót termel korszerű. nagyüzemi módszerekkel. Így szinte megyei bázisból megoldható lesz a szükséges, a fajtaarányokat is figyelembe vevő vetőgumó-ellátás is, amely fölött szakmai felügyeletet a vetőmag vállalat vállalt. Ígéretet tett arra is. hogy az esetleges többlet igényeket más forrásból időben kielégíti. A SZÖVTERMÉK központi, majdnem „gesztor”-szerepet vállalt a társulásban:ötéves időtartamra szóló szál- í?tás:-lermékéi'tékesítési szer- íódtűL kot a iuuutu tacnoe: lő gazdasággal az együttesen kialakított, jóváhagyott fajtaarányok figyelembevételével. Magára vállalta a komplex termelésfejlesztés érdekében, hogy a termelő gazdaságokkal együttműködve felméri a résztvevők jelenlegi termeléskapacitásának, anyagi-műszaki ellátottságának figyelembevételével a termeléskorszerűsítés lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy összesíti a társulásban részt vevők fejlesztési (gép-, műtárgya-, növényvédelmi vegyszer) igényeit, hogy azok — a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályán keresztül — lehetőség szerint még júniusban a szakminisztériumba, a MÉM- be kerüljenek. Ugyanis a szükséges gépsor több gépegységét külföld.! behozatalból, sőt néhányat nyugati országokból kell biztosítani, amelyekre egyébként 70 százalékos állami támogatást kapnak a gazdaságok. Elkészül-e a technológia ? Ügy tűnhet az eddigiekből, hogy — ha az úgynevezett 24. órában is, de létrejöttek az alapfeltételek — zöld az út a gyakorlati megvalósulás felé. Sajnos, nem egészen így van Gyöngyösön és Mátraballán ugyan az elmúlt években is termeltek — viszonylag jelentős volumenben és korszerű, nagyüzemi módszerekkel — bur- bonyát, s az idén is termelnek. A legnagyobb mennyiséget vállaló andornaktályai gazdaságban viszont szinte semmiféle ehhez a kultúrához szükséges géppel és termelési taipasztalattal nem rendelkeznek. A termesztésre kijelölt te iái leben jelenleg kalászos érik, amelyet egy hónap múlva betakarítanak, s az azt követő talajmunkákat. a szükséges alapműtrágyázást már az előirt tér- ny&ztési technológia szerint kellene elvégezni, rögtön az aratás után. Csakhogy ez a technológia még nincs kész, sőt — egészen a közelmúlt napokig — még az ehhez szükséges talajvizsgálatokat sem végezte el a vállalkozó Kisvárdai Burgonyatermesztési Kutatóintézet. Ez pedig azt vonja maga után, hogy amíg technológia nincs, addig a szükséges gép-, műtrágya-, nővén vvédőszer-igé- nyeket sem lehet felmérni, s nem lehet megkötni a SZÖVTERMÉK által vállalt ötéves termékértékesítési szerződést sem, amelynek — az adandó állami támogatás elnyeréséhez — június vé gén ott kellene lennie a MÉM-ben. „Termelési bizonytalan ság.’’ Így jellemezték az an- domaktályai közös gazdaság vezetői a helyzetet, amikor arra a kérdésre feleltek, hogy' hogyan állanak az előkészületekkel. És hozzátették azt is, hogy — az elvégzendő, soron következő munkák láncolatát figyelembe véve — maximum egy hetet tudnak még várni erre a technológiára, s ha nem érkezik meg — részükről egy év halasztást kell kérni a gyakorlati munkák beindítására... A SZÖVTERMÉK állandóan sürgeti a kutatóintézetet, s a munka folyik is, s még van remény. Minden a gyorsaságon, a technológia elkészítését követő további ügyintézésen —• a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán és a MÉM illetékes ügyintézőin — múlik. Az „előjelek” ugyan biztatóak, mert a megyei tanácstól már elment egy előzetes kérelem a minisztériumba, ahol ugyancsak türelemmel várják — de vagyon várják! — a szabályos, komplett felterjesztést ... A tét nem lebecsülendő: eldől, hogy sikerül-e a társulás „működésével” már 1975-ben mintegy 600 vagon étkezési burgonyát a megyében megtennelni ? Hatszáz vagont, amely a megye ellátását teljes egészében, külső behozatal nélkül, fedezi . . . Faludi Sándor Ipar vidéken A Kontakta Alkatrész- gyár szentesi gyáregységében szorgos asszonykezek villamoskapcsolókat, alkatrészeket készítenek. (MTl-foto: Erezi K. Gyula felvétele — KS) Túl a rendeleteken határozatokon TI. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában egy csoportvezetőnővel beszélgettünk. „Ma egyszerre tíz kismama szólt, hogy nem jöhet dolgozni. Beteg lett a gyermek. Át kell szerveznem mindent, mert ráadásul több a munkánk, határidős, kénytelen vagyok két műszakot, túlórát kérni a többiektől. S ez így megy, mert hol rubeolajárvány van, hol kanyaró, s a jó ég tudja mi nem. Mindig tudom, milyen gyermek- betegségek gyakoriak a városban. Szerintem a kisgyerekes anyák igazi nehézségei ott kezdődnek, amikor visszajönnek a gyermekgondozási segélyről, s a gyermek óvodás lesz...” Valóban. A napokban — s ez nem. lehet csak véletlen —, három kismama keresett, azonos kérdésekkel. Mennyi szabadság jár a gyermekgondozási segély után? Van olyan üzem, ahol valami furcsa számítás szerint az évi rendes szabadságnak a töredékét akarják kiadni a három esztendő letelte után. S még egy, panasz. Az óvodák túlzsúfoltak. Az új gyermeket csak szeptember közepétől veszik fel. A mama gyermekgondozási Követést érdemlő példa Az egri HAFE kérdez, Miskolc válaszol Valószínű, hogy a városban, de még a szakmabeliek közül is kevesen tudják — igaz, hogy nem is csináltak belőle különösebb szenzációt —. hogy az egri Kistályai u. 2. szám alatti üzemben már 1970-ben a számítógépekre bízták az adatfeldolgozást, és ugyancsak fontos szerepet kapnak az okos masinák a különböző gazdasági döntések előkészítésében is. Mégpedig úgy hogy a gyáregység nem is költött milliókat a jól hangzó és egyben státus- szimbólumot is biztosító komputerekre, hanem csak néhány adatrögzítő gépet vettek, majd szerződést kötöttek a miskolci adatfeldolgozó központtal, ahol lényegesen olcsóbban, ugyanakkor rendkívül magas színvonalon dolgozzák fel a gyámtól kapott adatokat, információkat. Nincs tehát saját számítóközpontjuk, mégis fel tudják használni a modern technika modem vívmányait. Példájuk már ezért is követésre méltó. Az indulásról, az eredményekről. a tervekről Demeter Páltól, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára 3- as számú egri gyáregységének főmérnökétől kértünk információt. — 1970-ben mint a Vörös Csillag Traktorgyár gyáregysége kezdtük meg nagy- vállalati rendszerben az adat- feldolgozás gépesítését. Azóta időközben új gazdája lett gyárunknak. ez azonban m*i változtatott, a számítógépek alkalmazásával kapcsolatos korábbi terveiken, célkitűzéseinken. Ezekre a gépekre ugyanis ma világszerte egyre nagyobb szükség van. A vezetői döntésekhez nélkülözhetetlen, gyors, és megbízható adatokat ma ugyanis már egyre inkább csak a korszerűen gépesített adatszolgáltatással lehet biztosítani. Ráadásul ezeknek a gépeknek a dolgoztatása lényegesen olcsóbb, gazdaságosabb is, mint az adminisztratív létszám növelése. — Konkrétan miben is segítenek a számítógépek a HAFE egri gyárának'? — Első lépésként a rendkívül tételigényes anyagügyvitelt gépesítettük, majd következett a selejtezés, a gépüzemóra és állásidő, az anyag- és munkanorma és a szerszámgépeknél előforduló váratlan meghibásodások műszaki adatainak gépi úton történő feldolgozása. A bizonylatok adatait a kidolgozott számrendszerűnk alapján lyukkártyakra rögzítjük amelyeket hayonta egy al- kalomjnal egy nyugdíjas vasutas elvisz a miskolci adatfeldolgozó központba, ahol a számítógépek igen rövid idő alatt elkészítik az úgynevezett tablókat, amelyekről bármikor leolvashatók a szükséges adatok, információk. A tablók alapján például alkalom nyílik a hat hónap alatt nem mozgatott anyagkészletek figyelésére, mérésére, igen fontos adatokat kapunk a gépektől a létszám-, a bértervezéshez, a normák arányainak kialakításához, de meg tudjuk továbbá az állásidők és a selejt okait is. De mondok egy egészen egyszerű példát: felújításra kerül egy gép. A munkálatok elvégzése előtt a szakembereknek tudniuk kell, hogy a gépen milyen jellegű hibák fordultak elő, melyik alkatrész mondta fel legtöbbször a szolgálatot, mikor, s miért állt a gép? Ezeket az adatokat kézi erővel több napos munkával lehetne csak kigyűjteni, a számítógép adataiból viszont azonnal kiderül. Summa summárum tehát: a gépek beváltak, igen hasznos szolgálatot tesznek gyáriunknak. Bizonyítható továbbá ez még azzal is. hogy az elmúlt évek során termelésünk volumene igen jelentősen emelkedett, az adminisztratív állományunk viszont lényegében nem nőtt. Rendkívül gazdaságos tehát a számítógépek alkalmazása. — Az okos gépekhez képzett szakemberekre szükség van. — Pontosan így van, szén ahogyan mondani kás: ha a gépbe szemetet programoznak be, szemetet is ad vissza Örömmel mondhatom, hogy a mi kis gépparkunkat nemcsak lelkes, de szakmailag is jól képzett munkatársak üzemeltetik. Szerencsére a gépek tudásának felhasználásához sikerült megnyernünk dolgozóinkat is, akik elfogadták, megértették, hogy a jól is hiszosegélye lejárt. Kénytelen fizetés nélküli szabadságot kérni. És vagy megadják simán, vagy nem. Van rá példa, hogy azt javasolták, vegye ki a munkakönyvét. Igen ám, cáak hogy akinek nincs munkaviszonya, annak a gyermekét nem lehet felvenni az óvodába. De tételezzük fel, hogy a kismamának szerencséje van, a gyermeket azonnal felveszik az óvodába. Már az sem probléma, ha beteg lesz,- mert megvan a táppénzes állományba vétel lehetősége, ha a gyermek ápolásra szorul. De ezzel még nem oldódott meg minden. Az óvodák nyitási ideje reggel hat óra. Egész sor munkahelyen a munkakezdés ideje szintén hat óra, Mit tehet a kismama? Reggel hat előtt ott topog a gyerekkel az óvoda előtt, villámgyorsan átadja, s rohan a munkahelyére. De még így is negyedórával, húsz perccel a munkakezdés után „esik be az ajtón”. Ha szerencséje van, akkor a főnöke hallgatólagosan tudomásul veszi, megérti. De nem úgy mindig, a közvetlen munkatársak, mert akárhogy is nézzük, a munkát helyette is meg kall kezdeni. Pállj izony la tok at azért kell pontosan, s rendszeresen kitölteni, mert csak pontos információk alapján lehet a termelésben található hiányosságokon gyorsan és eredményesen változtatni. Nekik is érdekük, hogy a gépek ne álljanak, hogy mindig legyen anyag, szerszám. — Azt mondják, ahol ilyen, vagy hasonló gépeket alkalmaznak, ott a dolgozók munkáján is érezhető a minőség javulása, a szigorúbb munka- és szakmai fegyelem. — így van ez nálunk is. A gép egyben konkurrencia is, hiszen ha rossz adatok kerülnek feldolgozásra, a használhatatlan végered mény mellett az is kiderül, hogy hol és kik hibáztak. Szeretném végül még azt is elmondani: a sok és megbízható információ birtokában a különböző munkafolyamatokat is átszerveztük. Mégpedig úgy, hogy ötleteket, javaslatokat kértünk a dolgozóktól, elmondtuk, mivel értünk egyet, mi valósítható meg, miért jó az egyik s miért nem jó a másik javaslat. Mindenkit meghallgattunk, mindenki elmondhatta véleményét, egyetlen kérdés, ötlet, javaslat sem maradt válasz nélkül. Ez pedig akárhogyan is fogalmazunk: a demokratizmus erősítése, szélesítése is egyben. — A további tervek, célkitűzések a számítógépek alkalmazásával kapcsolatban? — A gépi tablók adatainak szélesebb alkalmazása érdekében már folyamatban van egy úgynevezett szöveges törzsadatállomány létrehozása. Végül szeretnénk majd gépeinkkel itt a gvá- ron belül is néhány logika' műveletet is elvégeztetni. dául egy kórházban. Szint« nincs is rá példa, hogy ne tennének megjegyzéseket a többiek. A Hevesd Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben kismama üzemrészt létesítettek azoknak, akik a gyermekgondozási segélyről visz- szatértek. Eleinte nem nagyon értettem ennek az előnyét. Most már igen. Ebben az üzemrészben senki sem néz ferde szemmel a másikra; ha késik az ovoda miatt, ha probléma van, váratlanul otthon kell maradni a gyermek betegsége miatt. Ügy valahogy vannak: ma nekem, holnap neked. És amikor dolgoznak, éppen azért, mert nyugodt és megértő a légkör, szívüket, lelkűkét beleadják Elgondolkoztató példa más üzemek részére. Mért például mi történik az Izzóban? Az üzemvezető meghallgatja, tudomásul veszi a problémákat, s meg is oldják a későbbi munkakezdést, ha az indokolt és szükséges. De nem állnak -mindig-"»—fiatal anya mellett, s nem egyértelmű a dolgozótársak véleménye még a szocialista brigádokban sem. A mama itt is és másutt is, megjegyzéseket hallhat arról, hogy de jó is annak, akinek gyereke van -.. S ezek után, ha megkérdezik, mikorra tervezi a másodikat, lemondóan legyint; nem, elég nekem ez is! Persze, nem lehet csak a munkahelyre korlátozni az emberi magatartással kapcsolatos dolgokat. Valaki tréfának szánva így jegyezte meg a szövetkezeti lakásba alighogy beköltöző fiatal mamáról, aki második gyermekét tolta a kocsiban. „tolja már a harmincezret”. Rossz ízű tréfa volt. Az sem titrfk. hogy több gyermekes anyáról — több gyermek alatt nem is kell 7—0-ra gondolni, csupán háromra, négyre — az a vélemény, hogy „szerencséi len”. Inkább sajnálják, mint becsülik S ez ismét nem kedvez a több gyermekhez. A rendeletek mellett — amelyek végrehajtása időt vesz igénybe és egy részük anyagiaktól is tug's. —, valami másra is szükség lenne már. .4 nézetek változtatására, a felfogás reformjára. Amíg „üzemi balesetnek” számít az újabb, a második, a harmadik gyermek, amíg az anyaság örömeit naponta rombolja a közöny, a meg nem értés és lebecsülés, addig bizony kis léptekkel megyünk csak előbbre. A gyöngyösi Izzóban így fogalmazták: változásra, óriási változásra var, szükség az emberek tudatában. S ez így igaz. Az, új óvodák, bölcsődék számának növelésével lépést tartva kell formálni az emberi gondolkodást is. S talán ez még fontosabb, mert így még az anyagi feltételek Is hamarabb megteremtődnek. Deák Rózsi — keós — Mmtisss Q i&íl» juáüu* 1$., keéi /
