Népújság, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-18 / 140. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Az urnák előtt A izövjöt nép az urnák elé járult, lezajlott a Szovjetunió belpolitikai életének ez a fontos esemé­nye Emberileg talán érthető, ha a választással kap­csolatos szovjet és külföldi jelentéseket böngészőt újra elkápráztatták ennek az országnak a méretei. Amikor például megjött a hír, amely szerint a esukcs jí nemzetiségi körzetben Kamcsatkán és a Kurili-szi- geteken nyitották meg először a szavazóhelyiségeket, az embernek óhatatlanul eszébe jut az is, hogy a Szovjetunió, amely hazánkkal határos, a többi között Japánnak is szomszédja . . . A választási kampány során megcsillantott ered­mények. a jelenleg folyó munkálatok és a jövőbeni tervek legalább olyan lenvügözőek. mint a geográfiai nagyságrendek. A világ legnagyobb országában, amelynek forradalom előtti múltba dermedéséről a magyar televíziónéző ezekben a hetekben láthatja a hiteles-zseniális szemtanú, Makszim Gorkij müveiből készült filmeket, azóta nagyon meggyorsult az idő sodrása. Ezt már a választással kapcsolatos technikai je­lentések is érzékeltették a megfigyelővel. Abban az országban, ahol a forradalom előtt legfeljebb az em­beri-állati izomerő birkózott az irdatlan távolságok­kal, ma a dolgok természetes rendje, hogy időben le­adják voksaikal a geológiai expedíciókban részt vevő és a világtengerek legkülönbözőbb pontjain dolgozó tengerészek is. óriási változások és még sokkal nagyobb lehe­tőségek — ez az oka annak a rendkívüli magas poli­tikai aktivitásnak, amelyről a szovjet nép újra tanú- bizonyságot tett. Az ezerötszáz választókerület jelölt­jeit — a Pravda szavaival —* ,,az általános bizalom légköre’' vette körül. Ennek a személyeken túl döntő és alapvető oka a politika, amit képviselnek: a Szov­jetunió Kommunista Pártjának politikája, amelyet áthat a béke és az építés dinamikája. Ilyen vonat­kozásban, ezt a dinamikát elemezve idézi változatlan terjedelemben a világsajtó Leonyid Brezsnyev vá­lasztási beszédének megállapilásuil. Nixon Ariimonba utazott ?g25!Li Nixon elnök közel-keleti látogatása során vasárnap Iz­raelbe érkezeti, a/toí példái lan biztonsági, intézkedéseket foganatosították védelmére. Képünkön: Nixon elnök cs Katzir izraeli államfő golyóálló gépkocsiban Jeruzsálem fe­le haladnak. Az útvonal mentén géppisztolyon katonák. (Telefoto: AP-MTl-KS) Hétfőn, 25 órás izraeli Iá- ■ ...........■■ ■ --------,, 1 ■ ■■——■ t olatásának utolsó program­jaként Nixon amerikai el­nök újabb megbeszélést foly­tatott Rabin izraeli minisz­terei nők kei, majd tovább utazott Ammanba, közel-ke­leti tárgyalnssorozaiűnak utoiso színhelyére. Az amerikai államfő va sárnap kétórás megbeszélést folytatott Rabinnal, majd díszvacsorán vett részt, ahol pohárköszöntőt mondott. Eb­ben felhívta vendéglátóinak figyelmét arra, hogy szert kell tenniük „a béketárgya­iások folytatásához szüksé­ges bátorságra". Azt is hang­súlyozta, hogy az amerikai —arab kapcsolatod javulása semmiképpen sem befolyá­solja károsan Washington es Tei Aviv jó viszonyát. Ez utóbbi kijelentést támasztja alá Izraelben tartózkodó amerikai személyiségeknek az az értesülése, hogy Nixon és az izraeli vezetők hoMZÚ távú fegyverkezési segély- programról, valamint gazda­sági támogatásról tárgyallak. A Nixon kíséretében levő Kissinger amerikai külügy­miniszter nem kíséri el az elnököt a Jordániái főváros­ba. hanem Izraelből Kana­dába utazik, hogy részt ve­gyen a NATO miniszteri tanácsának ottawai üléssza­kán. (MTI) í j kormány IMiuotn Prnlibon Vasárnap ejjel Phnom Penhban bejelentették, hogy long Borét, vezetésével meg­alakult a Lón Nol rezsim új kormánya. Az új kabinetből kimarad­tak a Sírik 'Maiak volt mi n is?, terelnék Köztársaság Pártjának képviselőt, a kor many hét tagja a Lón Nol Brezsnyev nyilatkozata Nixon látogatásáról Leonyid Brézsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára vasárnap, mi­után a legfelsőbb tanácsi vá­lasztásokon leadta szavaza­tát, nyilatkozatot tett a Moszkvában működő külföl­di tudósítók előtt Nixon amerikai elnök közelgő szov- jelunióbeli látogatásáról. A főtitkár egyebek között kijelentette: ..Derűlátó va­gyok és újabb, jó megálla­Francia nukleáris kísérlet Polinéziában Ausztrália és Űj-Zé'and kormányfője megismételte tiltakozását Ausztrália és Üj-Zéland miniszterelnöke hétfőn csak­nem egyidejűleg jelentette be, hogy értesüléseik szerint Franciaország a Mururoa- korallzátony térségében vég­rehajtotta az idei légköri nukleáris kisérletsorozat el­ső robbantását. Mindkét kormányfő megismételte til­takozását a francia kísérlet miatt. Trudeau kanadai mi­niszterelnök egy választási gyűlésen mondott nyilatkoza­tában csatlakozott a tiltako­zókhoz. Űj-Zéland párizsi nagykö­vetét utasították, hogy to­vábbítsa kormánya erélyes tiltakozását a francia ható­ságokhoz. Kirk új-zélandi miniszterelnök azt is közöl­te, hogy már a hónap ele­jén levelet Intézett Glscard d'Eslaing francia elnökhöz és a legsúlyosabb aggodalmát fejezte ki a csendes-óceáni kísérletek felújítása miatt. Trudeau kanadai minisz­terelnök egy beszédében Franciaország megnevezése nélkül helytelenítette, hogy egyes hatalmak nukleáris fegyverek birtokába igyekez­nek jutni és ezzel más szük­ségleteik kielégítésétől von­nak el anyagi eszközöket. Megfigyelők szerint Trudeau ezzel India legutóbbi föld alatti kísérleteire is célzott. Párizsban a hadügyminisz­térium egyik tisztviselője szűkszavúan annyit mondott csak, hogy egyelőre nem ka­pott tájékoztatást, hogy volt-e robbantás és ezért nincs mit mondania. Franciaország az idén nyol­cadik légköri nukleáris ki- sérletsorozatát kezdte meg Polinéziában. A francia kormány közlése szerint az idei kísérletek cél­ja a középhatósugarú raké­ták robbanófejeinek tökéle- tesitése. Giscard d'Estaing elnök kö­zölte, hogy a jövő évtől kezd­ve a kísérleteket már föld alatt végzik. podásokat várok” Mint mondotta, az Egyesült Álla­mok bizonyos köreinek és személyiségeinek borúlátása ellenére úgy gondolja, hogy a látogatás eredményeivel az emberek elégedettel: lesznek mind az Egyesült Államok­ban, mind pedig a Szovjet­unióban. Közölte, hogy a találkozón „Igen sok témát” vitatnak majd meg, Nixon programjával kapcsolatban elmondotta, már előzetesen tervbe vették, hogy Nixon elnökkel együtt Jaltába re­pülnek, de a programot még véglegesen nem egyeztet­ték, Mint mondotta, Nixon kérte, hogy Szibériába, a Bajkál-tóra, Volgográdba és a Krím-féisztgetre utazhas­son és hozzáfűzte, lehetővé teszik az amerikai elnök számára, hogy megtekint­hesse, ami érdekli. Brezs­nyev is közölte, hogy az amerikai elnök szovjetunió­beli látogatása körülbelül egy hétig tart. (MTI) féle Szociális Köztársasági Párt tagja, két miniszter ka­tonatiszt, és a többiek nem tartoznak egyik párthoz sem. A kormányfő mellé két miniszterelnök-helyettest ne­veztek ki. Vthappanna Ngtnn tábornok a hadügyi kérdé­sek, Pane Sothi (szociális köztársasági) a közoktatás felelőse. Az uj kormányban a kül- ügyeket Keuk Ky Lim eddi­gi külügyi államminiszter, a pénzügyeket pedig Khy Taing Lim irányítja. Bel­ügyminiszterré Proeung tá­bornokot nevezték ki. (AFP) fevpkeimégct C Portugáliában A portugál ideiglenes kor­mány úgy döntött, hogy nu- nisztétjumközi bizottságot létesítenek a közalkalmazot­tak tevékenységének felül­vizsgálatára. A káderkérdé- sekben meghozandó döntő sek abból indulnak ki, hogv az adott tisztviselő milyen tevékenységet folytatott az április 25-tsn lezajlott ese­mények előtt, illetve után. valamint azt vizsgálja, hogv a vizsgálj személy képes-e teljesíteni kötelességeit az új demokratikus rendszer­ben. Az ideiglenes kormány ugyancsak intézkedést , ho­zott a fegyveres erők tiszti­karának átszervezéséről és úgy határozott, hogy a volt titkosrendőrségnek (PIDE) az állami szolgálatból elbo­csátandó tagjai a jövőben semmiféle állami tisztséget nem tölthetnek be. Ugyancsak döntés szüle­tett arról is. hogy a kor­mány segítséget ad a kö­zép- és kisvállalatoknak. Eb­ből a célból bizottságot ala­kítanak, amely a közép- es kisvállalatok megsegítéséhez 500 millió escudó értékű se­gélyalappal ' rendelkezik majd. A Portugál Kommunista Párt Avantc című lapja a munkásosztály és vala,meny­nyi dolgozó nevében „A por­tugál és a szovjet nép ba­rátsága és együttműködése" című cikkében üdvözölte, hogy a Szovjetunió és Por­tugália diplomáciai kapcso­latot létesített egymással. Leváltották a spanyol vezérkari főnököt Carlos Fernandes Vallespin tábornokot nevezték ki (jobbról), spanyol vezérkari főnöknek Manuel Dlaz-Aleg- rla tábornok (balról) helyett. (Telefoto — AP—MTl—KS) Befejezte munkáját az AE5Z csúcsértekezlete Vasárnap Mogadishuban, a Szomáliái fővárosban befe­jezte munkálat az Afrikai F.gységszervezet XI. csúcs- értekezlete. A tanácskozáson az afrikai országok képvise­letében részt vett több mint 30 állam- és kormányfő, vagyis a fügeetlen afrikai országok vezetőinek többsé­ge. Jelen voltak továbbá az afrikai nemzeti felszabadítá- si mozgalmak vezetői, az afrikai és nemzetközi szer­vezetek képviselőt A résztvevők olyan idő­GJHü Vili JUíÜüí ‘A, k&ú szerű kérdések széles körét vitatták meg, amelyek érin­tik a gyarmatosítás jelen felszámolását, a felszabadí­tó harc fokozását, a függet­len afrikai államok egységé­nek erősítését, a gazdasági függetlenség kivívását, vala­mint a nemzetközi helyze­tet. Az afrikai vezetők han­goztatva annak szükségessé­gét, hogy sokoldalú felsza­badító harcot kell indítani az afrikai kontinens déli ré szén uralkodó fajüldöző re zsimék ellen, kifejezték kö- szönetüket a szocialista or­szágoknak. a Szovjetunió­nak az afrikai nemzeti fel­szabad! tási mozgalmak tá­mogatásáért. (MTü NIXON amerikai elnök junius végi moszkvai láto­gatása arról tanúskodik, hogy a szovjet és az ameri­kai fél maradéktalanul be­tartja a két évvel ezelőtt kötött megállapodást a rend­szeres magas színtű konzul­tációkról. Az előző — 1972- es és 1973-as — hasonló ta­lálkozók lerakták a két kü­lönböző társadalmi rend­szert képviselő állam közöt­ti kapcsolatok rendezésének alapjait. Vajon milyen épü­let emelhető erre az alapra? A válasz attól függ, milyen, aktívan és milyen konkré­tan realizálódnak a békés egymás mellett élés elvei az együttműködésben. Leonyid Brezsnyev tavaly egyik amerikai felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy sem a gazdasági, sem a katonai potenciál, sem a nemzetközi tekintély nem jogosítja fel a két országot különleges jogokra, sót rendkívül nagy felelősseget hárít rájuk. A Szovjetunióban ezt a fele­lősseget nem úgy értelme­zik, mint a világ irányítását vagy valamiféle hegemóniát, hanem mint kötelezettséget arra, hogy becsületesen és állhatatosan kell tevékeny­kedni a háború elhárítása érdekében, annak érdekében hogy a nemzetközi kapcsoln tokát igazságos és demokra­tikus alapokra helyezzék. Természetes, hogy minden §g£t§udő újabb én újabb Új csúcstalálkozA elán mozzanatokat visz a nem­zetközi élet általános fejlő­désébe. Egyes országok éle­teben a belpolitikai küzde­lem különböző tényezői időnként éles ellentmondá­sok formáját ölthetik. A tő­kés világ politikai intézmé­nyeinek és gazdasági bázi­sának válsága annyira el­mélyült, hogy az atlanti öve­zet szinte egyetlen országa sem kerülhette el a belső megrázkódtatásokat, örven­detes viszont az a körül­mény, hogy Franciaország, az NSZK és Anglia kormá­nyának új emberei szüksé­gesnek tartották kijelenteni, hogy a szocialista Kelet-Eu- rópa vonatkozásában válto­zatlanul tovább folytatják az enyhülésre irányuló ko­rábbi külpolitikai vonalat. MINDEN ALAPUNK meg­van annak állítására, hogy a Szovjetunióval való kap­csolatokban történt változá­sok fontosságát és vissza­vonhatatlanságát megértette az amerikaiak többsége, füg­getlenül politikai nézetei­től vagy pártállásától. E kapcsolatok kialakításának két asataadeje nein nyílt el eredménytelenül. 1974 tava­szán a két amerikai párt neves személyiségei járták a Szovjetunióban. Scott szená­tor, a kongresszus felsőháza köztársasági frakciójának ve­zetője, Edward Kennedy sze­nátor a demokrata párt leg­tekintélyesebb erőit képvise­li. Ez a két politikai vezető Moszkvában egybehangzóan kijelentette, hogy változat­lanul folytatni kell a szov­jet—amerikai kapcsolatok javításának útját. Kennedy szenátor hangsúlyozta Nixon szovjetunióbeli látogatásának fontosságát. A szovjet parlamenti kül­döttség, amely nemrégen új csatornát nyitott az Egye­sült Államokkal való kap­csolatokban és érintkezések­ben — ez esetben a törvény­hozók között —, azzal a szi­lárd meggyőződéssel tért vissza Amerikából, hogy to­vább lehet fejleszteni a két ország közötti kölcsönösen előnyös és sokoldalú kapcso­latokat. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kOmmunistaellenesség és a szov jstólenessés «utolsó mo­hikdnjar-nak rendelkezésé­re áll a sajtó és a televízió. Az idő azonban, de főkép­pen a szovjet—amerikai együttműködés konkrét és állandóan gazdagodó tapasz­talatai kétségtelenül lehető­vé teszik az amerikaiak szá­mára, hogy jobban megért­sék a békés egymás mellett élés realitásait. A szovjet—amerikai kap­csolatok napirendjén most az áll, hogy tovább kell lépni az enyhülés útján a hadá­szati fegyverek korlátozásá­ban, együtt kell működni a megoldásra váró nemzetközi problémák eldöntésében. A közel-keleti problémákban elért eredmények megterem­tették a feltételeket, hogy a genfi békekonferencia to­vább munkálkodhassék. A szovjet—amerikai kapcsola­tok normalizálása kedvező­en ösztönözheti a további lépéseket az európai bizton­sági értekezlet sikeres be­fejezése irányában. Állandó figyelmet érdemelnek a to­vábbi lépések a szovjet— amerikai gazdasági, kereske­delmi, tudományos és kul­turális együttműködés to­vábbi fejlesztésében is, A SZOVJETUNIÓBAN ér­deklődéssel várják a szovjet —amerikai párbeszéd folyta­tásának új eredményeit. Sz. Begüw (APN—KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents