Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-12 / 109. szám

Bodonyi bizakodás Elmúltak a nehéz évek... Bodonyban, a termelőszö­vetkezet tagjai még jól em­lékeznek az 1970—71—72-es évekre, a gondokra. És bi­zony nem szívesen emlé­keznek. Mert idézzük csak fel ezeknek az éveknek azt a néhány számadatát, ame­lyek a nyomasztó gondokat érzékeltetik: 1970-ben any- nyira gyengén • gazdálkodott a szövetkezet, hogy a tagok jövedelme alig haladta túl a 12 ezer forintot. A követ­kező évben jött a nagy csa­pás, amely szinte a megye határain túl is „ismertté” tette a gazdaság, a falu ne­vét: Bodonyban 20 milliós hiánnyal zárták az évet. Nyilván „ügy” lett ebből. A vezetőket leváltották, bíró­sági eljárás, börtön. Ezzel zárult a bodonyi ügy első felvonása. Aztán — sajnos — a következő évben újra 4,5 milliós deficittel zárult az 1972-es esztendő. — Azt hittük, hogy mind­ezt, már nem heverjük ki többé — mondja Fejes Fe­renc, a közös gazdaság párt­titkára, aki egyébként a szö­vetkezet erdészeti ágazatá­ban teljesít szolgálatot — Nagyon legyengült a gazdaság. Szanáltak ben­nünket ismételten, s a fel­vett szanálási hitel mellett, az állam jelentős összegű hiányt átvállalt. Mindnyá­junkat bántott ez a kudarc, amit megértünk, de mit te­hettünk? — kérdezi szinte önmagától. — Egyetlen le­hetőség maradt: újult erő­vel, új vezetőkkel munká­hoz kezdtünk. Magunk kö­zött mindig azt mondogat­tuk:. „Meg fogják mutatni, hogy Bodony rászolgált a bizalomra, amelyet a pén­zekkel együtt előlegbe ka­pott, s rövidesen kilábal a régi bajokból...” Az üzemgazdász papiro­Eled a határ az erdőtelki homokháton Bodnár Gyula traktoros: Bizakodunk, mert jól mennek a dolgok. legnagyobb részén ősz) bú­zát és árpát termesztünk, ötszáznál több a szarvas­marhánk, s belevágtunk a baromfitenyésztésbe is. Je­lenleg, az év első harmadá­ban már leadtunk 35 ezer előnevelt és 65 ezer pecse­nyecsirkét. A számításaink szerint az előnevelt csirkék darabján olyan 5—6 forint, a pecsenyecsirkén pedig ki­logrammonként egy forint tiszta hasznot értünk el. En­nél azonban még jövedel­mezőbb a gyöngy csirke. Ke­vesen foglalkoznak vele, mert igényes gondozást, tar­tási körülményeket igényel. Nekünk mégis 20 ezer kis gyöngycsirkénk van s na­gyon fürgék, egészségesek. Pillanatkép a baromfiéiról: Fejes Mártonná nagy gonddal eteti a fürge kis gyöngycsirkéket. kát, kimutatásokat vesz elő, hogy az elért eredményeket pontosan- rögzítsük: — 1973-ban már közel két­millió forintos tiszta nyere­séggel gazdálkodtunk. Ered- ményes esztendőt zártunk. Ez egyben azt is jelentette, hogy tagjaink évi jövedel­mét is jelentősen emelni lehetett. Éppen 10 ezer fo­rinttal alakult jobban az egy tagra jutó évi jövedelem az említett 1970-es 12 ezer fo­rintnál ... Amikor arról kezdtünk be­szélgetni, hogy hogyan sike­rült elhagyni a nehéz éve­ket, a szakvezetők és a párttitkár egyaránt elsőnek az új elnököt hozta szóba. Elmondták, hogy igen szi­gorú és gyakori elieazításo- kat tartott az első hóna­pokban. Kézbe vette a kor- mányrudat, ' s mindenkitől megkövetelte maradéktala­nul a rábízott feladatok végrehajtását. Ma már vége ennek a kissé katonás idő­szaknak. A ’ dolgok fokoza­tosan visszatértek a normá­lis kerékvágásba. jmf. Leálltak a kétes hírű és eredményességű mellék­üzemágak. Az alaptevé­kenységre fektettük a fő hangsúlyt. Szántóterületünk Még másik 29 ezret ts fel­nevelünk az idéh, mert min­dent összevetve körülbelül 7—8' forint haszon várható darabonként, ha pecsenye- súlyban sikerül leadni őket. — Nem lesz itt semmi probléma — mondja a gyöngycsirkék mellett dolgo­zó két gondozó, Fejes Már­tonná és Fejes Jánosáé. — Megkapják pontosan, ami ki van tójuk szabva. Az elhul­lás veszélye sem fenyeget, mert eddig a megtűrt el- hullási arány alatt vagyunk. — És a fizetés? — Semmi panaszunk nincs eddig. Még jobb. mint a csirkéknél volt, pedig ott is meghaladta öt hét alatt a háromezer forintot az át­adás után kifizetett bé­rünk ... Az erdészet a harmadik fő ágazata a gazdaságnak. A négyezer hektár összterü­let közel felén erdészeti te­vékenység folyik. — Évente mintegy kilenc­ezer köbméter fát terme­lünk ki — tájékoztat Fejes Ferenc. — Ebből 3,5—4,5 ezer köbmétert a saját fa­üzemünkben dolgozunk fel. részint bútorlécnek export­ra, másrészt pedig bánya­deszkának. Évenként a kö­zel 20 milliós termelési ér­tékből több mint hatmillió forintot az erdészet és a fa- üzem „termel”. — Milyen nagyobb tervek, fejlesztési elképzelések fog­lalkoztatják a szövetkezet vezetőit? — A szarvasmarha-istálló bővítése folyik, s ez hatmil­lió forintba kerül, de ezer­re tudjuk ezáltal a szarvas­marhalétszámot növelni. Ez lesz a vezető ágazata gaz­daságunknak. Ügy tervez­zük, hogy az elkövetkező három• év alatt visszafizet­jük a felvett szanálási hi­telt ... Bodonyban tehát bizakod­nak. Bizakodnak, s ez nem alaptalan derűlátás. Végre elmaradtak a 6úlyos évek, amelyre nfm szívesen gon­dol senki. — Bizakodunk, mert jól mennek a dolgok — mond ja egy fiatal traktoros, Bod­nár Gyüla, aki két-évvel ez*: előtt a vájárságot hagyta ott a tsz-e.i 1. — A munkák el vannak végezve, s megjött végre a régen várt eső is. Ami pe­dig a fizetést illeti, a bá­nyában 3—3,5 ezer volt, s itt elérem a négyezret is... Faludi Sándor A DÜLOÜTON itt-ott még pocsolyák jelzik az eső nyo­mait. A délelőtti napfény­ben úszó földek felső része jól megtelt nedvesseggeL — Az utóbbi napokban errefelé ötven milliméter csapadék esett — mondja kalauzunk, a nemrég egye­sült erdőtelki—tenki közös gazdaság főmezőgazdásza, Soltész László. A korábban szinte kővé száradt talaj órák alatt megváltozott, szivacs mód­jára magába szívta a vizet. A növények nemcsak fel­frissültek, hanem már a tápanyagfelvételhez is jut nedvesség. A hodályi és a csordakúti földeken, ahol először meg­állunk, már szépen sorol a kukorica. Ameddig csak a szem ellát, mindenütt jól el­munkált táblák nyújtóznak. Áprilisban vetették el a magvakat es aiz eső máris megtette hatását Á szövet­kezet bekapcsolódott a nád­udvari iparszert! kukorica­termesztési közös vállalko­zásba, így az idei esztendő­től “650 hektáron zárt rend­szerben termelik ezt a fon­tos takarmánynövényt A gyomirtó szer azonban hem fejtett ki elég hatást, pa­naszolta a főmezőgazdász, ezért a következő napokban Dikonirttal szórják be a ku­koricaföldeket. A VEGELATHATATLAN tábla elején asszonyok ülte­tik a paprikapalántákat: 130 hektáron soroksári és kali­forniai fajtát telepítenek. Innen nem messze látni azt a kísérleti területet, ahoi az idéh új paprikafajtát a „grépf konzerv”-et próbálják ki. A Kertészeti Kutató In­tézetben nemesítették és a fajta termesztésére gépi technológiát dolgoztak ki, most Erdőtelken pedig (ki­próbálják. A vetéstől egé­szen a betakarításig minden munkafolyamatot gépek vé­geznek. Ha beválik,' á kö­vetkező evekben’ az új faj­tát már összefüggő területen iermeltk majd. .az ecúóbHtki. Odébb a homokhát irata- posan megázott. A közeli Kalász-tanyáról hordják az előrenevelt paradicsómpa- lántákat. Fóliasátrakban és hagyományos melegágyak­ban nevelték elő valameny- nyit Étkezési és magpara­dicsomot termeinek,’ a HUN- GAROFRUCT-tal kötöttek szerződést a szállításra. A paradicsom mellé ültetnek paradicsom alakú zöldpapri­kát, amely kedvelt a fo­gyasztók körében. örömmel hallottuk a szö­vetkezetben, hogy az idén negyven hektárra! több zöld­séget termelnek, mint ta­valy. Ezzel is igyekeznek hozzájárulni a kormány ál­tal meghirdetett zöldség- program megvalósiásához. Földbe kerül a sárga- és gö­rögdinnye, az uborka, a ka­ralábé és a káposza is. A határ túlsó részében szé­pen áttelelnek az őszi kalá­szosok. Biztatóan fejlődik az őszi búza és az árpa: A föl­dek üdezöld selymét jól megpermetezte az eső és ez láthatóan meggyorsította a növények szárba szökkené­sét. — Tavasszal, a nagy szá­razság miatt sok helyen nem kelt ki az árpa — mu, tat a táblákra a főmezőgaz­dász. — Bizony már azt hit, tűk, hogy a kiszáradt föl­deken nem lesz semmi ered­mény. Az eső szinte az utol­só pillanatban segített, így most már megnyugtató o kép itt a hatarban. Süt ugyan a nap, de estére még mindig lehűl a levegő. Csalóka ez á május eleji idő. Csak fagy ne jöjjön közbe, akkor nem lesz probléma a betakarí­táskor. ELED A HATAR az erdő. telki homokháton, százhat- vanan dolgoznak a kerté­szetben. Szorgalmas kezek ültetik a palántákat Siet­nek, kihasználnak minden napos órát, hogy megala­pozzák az idei Termést. (m. kJ Akikre mindig lehet számítani A mikor már lankad a figyelem, fáradnak az izmok s a képzeletben már egy pohár habzó sör képe is felmerül, hányszor hangzik el a felszólítás: „Na, fiúk, dobjunk rá még egy lapát­tal:” S a fiúk lehetnek akár húsz- vagy ötvenévesek, el­felejtik a napi fárasztó mun­kát,- a kimerültséget, s va­lami „csakazértis” elszánt­sággal, új lendülettel fog­nak hozzá a kovácsoláshoz, a nehéz alkatrészek emel- getéséhez, vagy éppen a szántáshoz, a vetéshez. Hogy mi a lendítő, am- gató erő ebben a nem ép­pen irodalmi, . de mégis rencfkivül frappáns, kicsit ' humoros, kicsit vagányos felszólításban — nehéz len- ’ ne megfejteni. Annyi azon­ban tény, hogy amikor el­hangzik, senki se nézegeti a ' karóráját," ttögy "ftfíkóf -telik ' lé műszak, mindenki úgy vatf"vele, ■frogji égV'líévéset várhat még a korsó sor s jut meg idő a családra, a tv-nézésre is. S azon sein gondolkozik senki, hogy vs jón' a pluszmunkáért j^r-e maid pluszfizetés is. Talán ezért vált ez a fel­A kitüntetés: kötelez Jó eredmények utón még jobb folytatás az egri öntödében „Élüzem’'-kitüntetessél ho­norálták a közelmúltban az Öntödei Vállalat Egri Vas­öntödéje tavalyi eredmé­nyeit, amelyekkel 13 közül a legjobb négy gyáregység kö­zött végzett a versenyben. A megtisztelő elismerést egyébként, az utóbbi, egy­mást követő években im­már a harmadik alkalom­mal kapták az egriek, míg korábban vezérigazgatói di­cséretben részesültek. \ Négyesztendős sikersoro­zat után vajon hogyan tel­nek a hétköznapok, milyen a folytatás az üzemben? — tudakoltuk az országos vál­lalat legfiatalabb gyáregy­ségvezetőjétől, Soós István­tól. — Természetesen nem áll­tunk meg az „úton” — vá­laszolta mosolyogva —, mert nincs is időnk pihenni. Tör­vényszerűen ismét növeked­tek a feladataink, ebben az évben még többet kell vál­lalnunk. Az idén már há­romezer tonnás a progra­munk: s 37 millió forintos termelési érték elérése, a cél, amit nyilvánvalóan szeret­nénk is teljesíteni... Miután a korábbinál nagyobb ér­deklődés mutatkozik a kézi formázású gyártmányaink liránt, jelentősen fokozzuk ilyen tevékenységünket. Jel lemző, hogy csupán az ózdi Kohászati Üzemek — amely különben ezen a téren a legnagyobb megrendelőnk — több mint 350 tonnás igény­nyel jelentkezett Más mun­káinkat főleg az Ipari Sze­relvény és Gépgyár, a Diós­győri Gépgyár és a HAFE „kötötte le”, hogy csak né­hányat említsek. A Hajtó­mű- és Festőberendezések Gyára öntvényszükségleté­nek például közel harmad­részét mi elégítjük ki, s így tulajdonképpen —. lit köz­vetve is — részt veszünk a jármúprogramban, ami nem kis kötelezettségi nem ke­vés felelősség számunkra. Mint megtudtuk még: az egriek, megszokott munkáik mellett több újjal is próbál­koznak. Először gyártanak például az ózdiaknak soro­zatban hőálló, ötvözött ön- töttvas-üstíedeleket, éppen mostanában pedig műanyag- vízvezetekcsövekhez alkal­mazható, öntöttvasból készü­lő kapcsolóidomokkal kísér­leteznek. Már szállítottak gyártmányukból a pestiek­nek, s megnyugtató, hogy: az egri termékek beváltak. Mind több reményt fűznek . hát hozzájuk, annál is in­kább, mivel úgy értesültek, hogy a Hungária Műanyag- feldolgozó Vállalat az V. ötéves terv során, mintegy 20 ezer tonna vízvezetékcsö­vet akar gyártani. Amihez, nyilvánvalóan megfelelő mennyiségű öntöttvas-kap- csolóidonji is kell. Az egri gyáregység dolgo­zóinak további, idei nagy feladata — a selejtcsökken lés, s áltálában a költség- gazdálkodás javítása, ame­lyet a még tavaly alakult két társadalmi munkacso­port segít mind eredménye­sebben. Az előbbinél rend-, szeressé váltak például "'a * napi selejtkiállitások, ame­lyek alkalmával közszemlé­re teszik az előző műszakok elhibázott termékeit, kollek­tiven tájékozódnak a bajok okairól és kijavításuk mód­járól a további elképzelé­sekről. Az utóbbinál foglal­koznak már az egyes gyárt­mányok gazdaságosságának vizsgálatával is, nyereség szerint rangsorolják a ter­mékeket, hogy a legjobb technológiát kialakíthassák. Másrészt jobb munkaszerve­zéssel próbálkoznak. így például módot teremtettek arra, hogy szállítóeszközeiket az eddiginél jobban kihasz­nálják, megszüntessék a költséges „üresjáratokat”. — Az első negyedéves, il­letve az év már eltelt négy hónapjának eredményei biz- taóak — mondta derűsen az igazgató. A tervezettnél jó­val magasabb a termelési értékünk, a nyereségünk. Április végéig 80—90 tonnás a többletünk, selejtszázalé­kunk pedig máris a megen­gedett alatt van. S rendkí­vül sokat tettek mindezért szocialista brigádjaink, pél­dául a „Dobó” kézi formázó csapat. Javuló munkafegye­lem, csökkenő létszázmoz- gás, erősödő újítómozgalom segíti törekvéseinket — jel­lemző ez utóbbira, hogy amíg máskor, évente egy vagy két javaslat érkezett dolgozótársainktól, az idén már eddig hét újítást őríz a naplónk — amelyeket, re­méljük, ismét siker. koronáz majd. (gyón!) szólítás a szocialista brigá­dok nem hivatalos jelmon­datává. Mert kimondatlanul benne rejtőzik, hogy a több­letmunkát nem kérésre, uta­sításra, hanem saját maguk­tól csináljak a brigádok tag­jai, nem sajnálják sem az időt, sem az energiát — s a többletet nem a pénzért vállalják, hanem a nagyobb •közösség boldogulására szán­ják. Most, hogy egyre inkább kibontakozik megyénkben is a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny, egy­re -többet lehet hallani a szocialista brigádok vállalá­sairól- Nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági üzemekben is. Csupán egy példát, a besenyőtelki ter­melőszövetkezet felajánlásá­ból: „A -Zalka A^-é J^iené- szeti ' szocialista brigácT vál­lalja a borjűelhullás,. és a két elles közötti időszak csökkentését. A Petőfi Sán­dor gépjavító szocialista brigád vállalja az anyag- és alkatrész-felhasználás 10 szá­zalékos, a Gagarin trakto­ros szocialista brigád vál­lalja a£ üzem- és kenőanyag- felhasználás ugyancsak 10 százalékos csökkentését.” A számokban rögzített lel­kesedés, többletfnunka pél­dáit lehetne még bőven so­rolni, hiszen a kibontakozó versenyben a munka „mo­torjai” ismét szocialista bri­gádjaink lesznek. Nem túl­zás ez, hiszen például az elmúlt évben az Eger— Gyöngyös vidéki tsz-szövet- 6ég tagszövetkezeteiben kö­zel 150 szocialista brigád dolgozott — 2500 fővel. Az idén pedig üjabb 70 brigád vállalkozott arra, 'hogy el­nyeri a megtisztelő címet A szocialista brigádok je­lentősége tehát nem csupán abban nyilvánul meg, hogy rájuk mindig lehet számíta­ni, s nem húzódoznak a többletmunkától, hanem ab­ban is, hogy példát mulat­nak s. példájukat mások is követik. Ez azért is nagyon hasznos, mert korábban a mezőgazdaságban ' nehezeb­ben terjedt a szocialista brigádmozgalom, mint az iparban s a brigádok kez­detben elég sok gonddal, bajjal küszködtek. Ma már ^zonban kivívták kellő rang­jukat, tekintélyüket s nem marad el a sokszor kifogá­solt erkölcsi elismerés. A kongresszusi munkaversepy — mint a példák is bizo­nyítják — üjabb lendületet adott a mozgalomban. Szü­letnek a vállalások, felaján­lások — s egyre gyakrabban hangzik el a felszólítás ki­mondva, vagy kimondatla­nul: „Dobjunk rá még egy lapáttal!” Nem magunkért, mindannyiunkert. Kaposi Levente 1974. május 12,, vasárija#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents