Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
Még mennyi a munhásiiéz! IDŐIG IS VOLT, nem ▼alami csodálatosan új dolog hát: brigádok, üzemek, «tervezetek vállalkoznak arra, hogy munkaidőn túl, önként tesznek valami hasznosat a közért, a lakóhelyért, az emberekért Nem ilyen általános célok mozgatják őket, hanem nagyon is konkrétak: az élet legkülönbözőbb területéről. Gondoljuk el: Gyöngyösről felkerekedik két brigád, egy villanyszerelő és egy műszerész, de még csak véletlenül sem tartoznak egy vállalathoz, és elmennek egy isten háta megetti tanyára, hogy oda bevezessék a villanyt. Mivel a magasfeszül t- seg oszlopai messzire esnek az öreg épülettől, visznek magukkal egy kiszolgált aggregátor is, amit előzőleg már megfiatalítottak. Két hét 6em telik bele, ég a villany a tanyai iskolában. Ez a két gyöngyösi brigád több száz kilométert autózott csak azért, hogy tenni tudjon. A mikrobuszt a vállalatuk adta oda nekik. Ugyan mi hajtotta őket ilyen messzire, mi késztette őket arra, hogy törjék magukat rossz utakon, órákon át, munkaidő után, a pihenésük óráit áldozva fel egy teljesen ismeretlen vidék néhány buksi fejű gyermeke életének jobbításáért? Milyen könnyű a választ kimondani: a tenni akarás. De honnan ez a tenni akarás? Valami velük született ösztön csupán, vagy így nevelték őket? De a többi szocialista brigád miért nem vállalkozott helyettük ugyanerre a feladatra? Talán nem is olyan, korty- nyű ezekre a kérdésekre azonnal választ adni. Hibátlan, mindennek megfelelő válaszra gondoltaik, A PÉLDÁK SORÁT folytathatjuk. A gyöngyösi főiskolások közül százan ajánlották fel, hogy megterveznek parkokat, meg is csinálják azokat, sőt: nem is feledkeznek meg róluk a későbbiek során sem. Gondozzák a virágokat, metszik a fákat, kigereblyézik a murvát, ha kell. Minden az ő gondjuk lesz később is. Aztán jön egy tanácsülés, ahol bejelenti a városi KISZ-bizottság titkára, hogy már döntöttek: a fiatalok egy napon, méghozzá május 26-án kivonulnak a terekre, utcákra, parkokba, és igyekeznek majd még szebbé, még tisztábbá tenni ezeket a közterületeket. De a város valamely részein két játszóteret is gondozásukba vesznek. Ott aztán olyan rend lesz, úgy működik majd minden szerkezet, mint valami márkás óra. Ha kilukadt már korábban a drótháló a kis labdapálya körül, befoltozzák azt is. Egyszóval: mindent megcsinálnak, amit kell. Aztán adjanak nekik egy területet, ami alkalmas egy erdei tornapálya kialakítására. Majd azt a helyet nézzék meg néhány héttel később a felnőttek! A felsoroltakról meg is fogalmazta a városi KISZ-bi- zottság a szándékát. Ezzel akarnak tisztelegni hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója előtt, a nagy történelmi forduló előtt. Ök is akarnak valamit csinálni, ami viszonylag maradandó, ami megőrzi a holnapok számára is a fiatalok emlékét. Hivatkozhatunk egy levélre is, amit nemrég hozott a gyöngyösi szerkesztőségünk címére a posta. Írója elég sok észrevétellel marasztalja el azokat, akik rongálják, pusztítják a már kultúráit környezet eszközeit, _ létesítményeit. De megoldást is ajánl, nem is rosszat Egy- egy lakótömb környezetének gondozását vállalja el egy- egy brigád abból a gyárból, üzemiből, amelynek dolgozol közül kerül ki a háztömb legtöbb lakója. Vonják be ebbe a munkába a kisiskolásokat is, az úttörőket, ELGONDOLKOZTATÓ, hány brigád ül le az év végén, hogy a tagjai „kitaláljanak'’ valami társadalmi munkát, aminek elvégzését később rögzíthetik a naplójukban is. Mi jut a legtöbb észébe? Ilyen: rendbe tesz- szük a műhely környékét; részt veszünk az üzem parkosításában; vállaljuk, hogy a gyermekváros kis lakói részére elvégzünk minden olyan karbantartást, ami szükséges. Mennyivel könnyebb lenne a dolguk, ha a Hazafias Népfront helyi szervezete kész listát tudna a brigádok elé tárni: ezek a tennivalók, ezekhez tudtok segítséget nyújtani. Mit vállaltok? Ehhez azonban kell a lista. És ilyenkor uralkodnak él fölöttünk a megszokások, a rossz beidegzések. Minden tevékenységnek rengeteg adminisztrációs velejárója van. Kialakult módszerek, eljárások, utak és módozatok, csatornák és csatlakozások. Minél fejlettebb egy társadalom, annál fokozottabb benne az adminisztráció. Ez ellen kár háborogni. A kérdés csak az, hogy az adminisztráció elősegít-e valamit, vagy hátráltat? Ha megkönnyíti bármi jónak az útját, akkor jó az adminisztráció, ha akadályozza, akkor rossz. A sémákon azonban nagyon nehéz változtatni. Ki gyűjtse össze a tennivalókat? Hogyan határozzák meg azok sorrendjét? Ki küldje meg a listát a brigádoknak? Aztán a tervek elkészítése. a munKa irányítása, a teljesítmény nyilvántartása. az anyagi érték kiszámítása és elszámolása, annak az ellenértéknek a számfejtése, és a kiutalás lehetőségének a feltárása — hol, kik. mikor, hogyan végezzék mindezt? Ezer és ezer tennikész munkáskéz vár a jelre: gyere, csináld meg ezt és ezt. Ezer és ezer, brigádba szervezett ember tenne minél hasznosabb dolgot, ha irányítanák őket a feladatra. Olyan, erő a szocialista brigádok ereje a gyárkerítésen túl, a műhelyek falain is túl, amit aligha mért még fel bárki is. De kevesen gondolták végig ennek a tartaléknak, lm hegyeket nem is, de dombokat mozgató erejét. Csak szervezni kell. Bizonyára a tanács műszáki osztályán kellene lennie egy olyan, intézkedésre, tárgyalásra, szervezésre és elszámolásra jogosult embernek, aki összefogná a szándékok mélyén feszítő energiát és a szükséges tennivalókra irányítaná azt-. Ezrek segítenének, milliós értékeket varázsolnának elő, örömet szerezve önmaguknak a jól végzett munka után és örömet szerezve lakóhelyük kisebb-nagyobb közösségének a bosszantó hiányosságok eltüntetésével, az ésszerű dolgok megteremtésével. GONDOLJUK EL: menynyi hasznos munkáskéz ez! G. Molnár Ferenc Az őskoiaóíól az automatikait; beu^ermiiigf Csapolják az 50 tonnás elektroacél kemencét, A Lenin-Kohászát: Műv-k közvetlen . elődjét 18G3-uan kezdték építeni Diósgyőre.n. Ezt megelőzően Ömasrán már működött kohó. A második világháború hatalmas károkat okozott az amúgyis korszerűtlen üzem termelő berendezéseiben, de 1945. szeptemberében n ár újra megindult a munka a diósgyőri gyárban és(1948- -a meghaladták a háború előtti termelési szintet. Ezután megkezdődött a gyár nagyarányú fejlesztés.-. A 3 éves terv alatt 170 milliót, az I. ötéves tervben pedig ennek tízszeresét, 1,7 mii- liárdot fordítottak beruházásokra. A III. ötéves tervben nagyszabású rekonstrukció kezdődött a durvahengerműben, 50 tonnás elektroaeél- művet is építettek. 1973-ban megkezdte a termelést a 2,7 milliárdos költséggel épült nemesacél-íinomhengermű. A gyár jelenleg 1 millió tonna hengerelt árut, 10 ezer tonna acélöntvényt és 50 ezer tonna kovácsolt árut termel évente. A fürdő úszik — a vendég pedig nézi Mintavétel az elektroacélmüben. (MTl-foto — Horváth Péter) A PARTKONGRESSZUS ÉS FELSZABADULÁSUNK EV FORDULÓJA TISZTELETÉRE: Példás versenyvállalások megyénk tanácsi szerelőiparában Impozáns épületben fr?j korszerű,- emeletes tisztasági fürdő születik Egerben, a fedett uszoda szomszédságában. Ahogy mondják, mutatják: lesz benne 14 egy- és 4 kétkádas fürdőszoba, két- két hideg- és forrógőzös Itamra, jó néhány tusoló, kupolás csarnokában pedig két melegvizes medence. S természetesen, még egy sereg más is: társalgó, pihenő- helyiség, masszírozó, pedikűrös, fodrász, orvosi szoba, kölcsönző szolgálat és büfé. Néhány technikai érdekesség: automatikus hőfokszabályozó. a fürdőszobákban pedig vészjelző, hogy az esetleges rosszullétnél azonnal segítséget hívhasson a vendég. Nem utolsósorban remek „dekoráció”: tetszetős műmárvány, sárga, kék, zöld színű csempék, faborítás és mozaikkő. Amelyeknek kétségtelenül örülnünk kell — még ha ezt a születést kínos vajúdás előzi is meg. A tisztasági fürdő ugyanis — közel négy esztendeje épül, készül. Pontosabban: épülget, készülget. Ami „enyhe” túlzás egy 13,5 millió forintos. beruházásnál. Megengedhetetlen luxus! Miért e lassúság, miért e csigatempó? Nos, a tervek megvalósításában leginkább érdekeltek, nyilvánvalóan meg tudják magyarázni. Elakadtak mar az -indulásnál. „Menet közben” derült ki, hogy az új létesítmény — bár szomszédos a fedett uszodával — merőben más területen készül, mint amelyen amaz felépült. Tévedtek tehát, amikor a korábbi talajmechanikai véleményekből, illetve a kontroliként, <ne£ nyug tatásul utóbb végzett néhány próbafúrásból, vizsgálatból indultak ki. A „megváltozott” körülmények új, a tervezettnél hosszadalmasabb megoldást követeltek. A cölöpöket — amelyekre végül is a fürdő került — lejjebb kellett verni, szükséges volt „ráfejelni”. Aztán a 112 cölöp mindegyikét külön kellett „bemérni”: mennyire szilárd, mekkora az ereje. S mindez legalább egy félesztendős késést jelentett. Előkészítési hiba ez a javából, amihez sajnos — ahogyan beszélik — az alvállalkozó, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelési Vállalat néhány kisebb-nagyobb szervezési tévedése is társult, ráadásként. Röviden: „megcsúszott” ez az építkezés már a kezdetén. S ez a továbbiakban, •sajnos seregnyi más munkát érintett. A rendes határidőre szállított Katepox nevű műanyagfesték például, hogy csak egyet említsünk, állás közben nagyrészt megromlott, alkalmatlanná vált a tengernyi fémfelület bevonására. A csere, a pótlás megint időbe tellett. Egész sor alvállalkozói munka határidejét kellett módosítani. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy a generálkivitelező Heves megyei Állami Építőipari Vállalat sokáig, jobbára csak akkor dolgozott feladatáé os, ha fontosabb dolga éppen nem volt. S valahogy mások sem vettek kellő komolysággal a megbízást, a tisztasági fürdő mielőbbi elkészítését. Az egyébként 1972. végére ígért munkák műszaki átadását többször is el kellett halasztani, mivel nevetséges hiányosságok mutatkoztak. S ami még nevetségesebb: a kudarc korántsem borította fel a vállalkozók lelki nyugalmát,, véletlenül sem ösztönözte őket komolyabb erőfeszítésekre, nagyobb igyekezetre. Legalábbis erre vall az 1973. szeptember 21-én, október 17-én, illetve december 22- én meghiúsult újabb műszaki átadás. S erre enged következtetni. hogy a legközelebbivei már csak most. május 10-én mernek próbálkozni. Arai — jóllehet nagyon bizakodik most mái a Heves megyei Beruházási Vállalat is — persze ismét nem biztos még, hogy sikerül. Többszöri hívás után ugyanis, mondhatni, hogy az utolsó percekben érkeztek a Csőszerelőipari Vállalat szakemberei, hogy az általuk szállított és szerelt berendezéseket végre beszabályozzák. Legyünk azonban végre optimisták: megtörténik a régóta várt műszaki átadásátvétel, s kisebb hiányosságoktól — például. a fürdőcsarnok kupolainak végleges lezárásától — eitekialvc üzembe helyezhetik a létesítményt. Aztán néhány hét, berendezik az épületet, az üzemeltető Heves megyei Vízmű Vállalat — mint tervezi — számtalan apróbb, nagyobb ötlettel, figyelmesseggel még kellemesebbé teszi a fürdőt: s megnyitják a nagyközönség előtt. A nagy- közönség pedig megszokja, megszereti. Feltéve persze — és ez most nem holmi, felesleges aggályoskodás, ismételt kö- tekedés — ha a nagyközönségnek lesz ideje megszokni és megszeretni. 'Mert sajnos. zavaró körülményre, akadályra még ezután is számíthatunk. S gondolunk itt például az Elasztolen nevű műanyagfestékre, amelyet kísérleti jelleggel alkalmaztak a fürdőnél. Ha megbomlik, ha felmondja a szolgálatot —> s ez az úgynevezett vizes helyiségekben bizony előfordulhat — kezdődhet minden, ha nem is élűiről, mondjuk: a közepéről. Kénytelenek lesznek a fürdő használatát felfüggeszteni, rövidebb vagy hosszabb ideig szüneteltetni, míg a hibát elhárítják. Jobb erre persze nem gondolni. Bízzunk inkább abban, hogy végre minden sikerül. s a megyeszékhelyi ..fürdőkombinát’’ ismét új létesítménnyel, országosan is jelentős szolgáltatással gazdagodik. Amit ennyi várakozás után igazán megérdemeli Gyám Gyula A Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelő- iari Vállalat dolgozói is csatlakoztak a közelgő párt- kongresszust és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulóját köszöntő országos mun- • kaversenyhez. Vállalásaikban ígérik, hogy az egy építőszerelő munkásra jutó termelési értéket öt százalékkal növelik, s ezzel, összesen hárommilió forinttal emelik a közös teljesítményt. Gazdaságosabb száll í fásokkal, sei ej í csökkentéssel. általános takarékossággal 500 ezer forintot „mentenek meg” vállalatnak. Megkülönböztetett feladatként kezelik a kiemelt beruházásoknál kapott megbízásokat. Fokozottabb figyelemmel igyekszenek elkerülni a baleseteket, a szaktudás. az altalános műveltség növelésére szakmunkásképző, illetve szakmunkás-továbbképző. valamint gazdaságpolitikai tanfolyamot szerveznek, indítanak. Továbbra is részt vállalnak a lánsadalmi munkából: az egri. Nagyváradi úti 10U személyes óvoda létesítéséhez nyújtott segítségen túl, más gyermekiniezmenyek, iskolák támogatásában is MSA atkmeíiei-. note hiányzanak a városrendezési munkákból sem. Feldebrő is csatlakozott A feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet tagsága is eljuttatta munkaverseny- válialását szerkesztőségünkbe. Vállalják, hogy ez évi termelési tervükben a szőlő- termelés mennyiségét öt százalékkal, a zöldségtermelés mennyiségét pedig három százalékkal növelik. Hasonio arányban növelik a tej-’ és hízómarha-értékesítésüket is. s így összességében 042 ezer forinttal teljesitik túl termelési. tervüket. Ugyanakkor az anyagköltségek összeget is csökkentik a takarékosság elveinek messzemenő betartásával több mint 70 ezer forint értékben. A munkaverseny- mozgalmat kiterjesztik valamennyi ‘ -íí ágazatuk, segéd- é« melléküzemáguk dolgozói körében. AÉÉ»0 tí>ZL mája* 9.. *utértik
