Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
A magyar muzsika nem okozott gondot „korszerű pedagógusképzés — korszerű tanári munka" Két«her ázei epeitek és sok barátot saerrzlek a megyében finnországi Pori váró-. női munkáskórusáriak tagjai. Az egri hangversenyükről mór beszámoltunk., 9 ha a parádi szereplésüket méltatnánk, csak ismétlésekbe bocsátkoznánk: őszinte es ősziét lan sikert arattak. Mlndéflütt. amerre jártak. kedves rokonokként kö- szünlötték őket, s látni- és látogatni valóval —- a jogosan bützké házigazda módján —- ala.ooísan el is halmozlak a lilán vendégeket. ; — Ejnye ■— jegyezte meg egy recski asszony, megpillantva a népi viseletbe öltözött kórustagolist —. nekünk is Illett volna kiöltőz- ntink! Ügy az igazi! Persze azért csak megismerhették a környék szép népi Viseletét a vendégek, amikor levetítették nekik a palócnapról készült filmet. Télé voltak érdeklődéssel, bármerre járták. A felnőtt” üdülőben a programok után kérdezősködtek, « gyermeküdülőben pedig a kaetély múltjától az apróságok jövőjéig terjedt a kérdések skálája. Mi viszont őket faggattuk kérdéseinkkel. Ez FINOM AKVARELLEK, rajzok az apcí művelődési ház klubtermének falán. A villanyfényben: nézelődő asszonyok, férfiak, gyermekek sokasága. Most hangzott csak el Fehér Vilmos ünnepi megnyitója. amellyei Nagy Ernő egri festőművész munkáit útnak bocsátotta, tehát friss az élmény, újak a benyomások. S ahogyan jobban elmerül az ember- a látogatók között, hamar kiderül. új a közönség is. Sándor Kálmánná, a Qualitál egyik szocialista brigádjának vezetője például sohasem látott még képzőművészeti tárlatot. Mlsínszky Istvánná, fej kendője alól, ugyancsak első ilyesféle élményként emlegeti a festészet nyelvén megfogalmazott sok-sok látványt, a vfzparti nádasoktól a hegyvidéki tájig — Ez itt egészen A per a rímei. Mintha a Somlyó- hegy oldalából tekintenénk alá — nyújtja kezét Sándor- né abba az irányba, ahol a Falu a völgyben című kép díszük. — Azt igazán örömmel hazavinném. Csak hót egyelőre a berendezkedésre kell minden pénz! Sokan fordulnak közben a jelenlevő művészhez, hogy' az ízlése#, mindenki számára ingyen hozzáférhető katalógust ciedikáltassák. Mások, mint Bukót tnszky János öntvény-tisztító, szocialista brigádjuk naplóját veszik elő a táskából. S nem hiába. Fut a golyóstoll a finom, fényezett papíron: „As apci Al- lencle szocialista brigádnak, kiállításom alkalmából, sok szeretettéi Nagy Ernő... ” Később Urbán Józsefné- val vitába bonyolódunk. Igen harciasán utasítja vissza a vádat, hogy falun csak gics- cses vásári festmények kellenek, meg hogy az agyonszine- aett családi fotók divatoznak. — Tessenek ellátogatni hozzánk! Meg bárhová Ap- con! A fényképeket mór nemigen rakják ki a falra. Albumba kerülnek, ott 8 helyük. S hogv hiányzik a jó kép? Az én fiam, aki villanyszerelő Selypen, még nászajándékul is festményt kapott az egyik rokontól. De nem (fék tavon úszó hattyút, hanem olyat. amit az egri szalonban vettek. Az » kép márkás. A KIÁLLÍTÁST TEREM közepén dohányzóasztal. Sárga 'liliomokkal, sok festmény- reprodukcióval. katalógussal, vendégkönyvvel. Egy talpig kékbe öltözött. kék zsoké- sáp k ás emberke, lehet vagy öte«ztendős, visítva kapaszkodik az asztalba, később az UH, aujui 0„ csütörtök mar így van, ha rokonok találkoznak. A fárasztó program és a sikeres hangverseny után beszélgettünk Aino Haht- man asszonnyal, a hatvan- tagú énekkar bájos vezetőjével. — ötven esztendővel ezelőtt, 1924-ben alakult a munkásegylet női kórusa Poriban. Rendszeresen adunk, évente többször is hangversenyt városunkban és a környékén, testvériesen megosztozva a publikumon a város másik tíz kórusával. Jó az együttműködés közöttünk, s minden alkalmat megragadunk a szereplésre. repertoárunkkal igyekszünk minden réteg érdeklődését kielégíteni. — Kik a kórus tágjai? — A legidősebb hatvanhat éves, a legfiatalabb húsz. Kereskedelmi dolgozók, banktisztviselők. üzemi. gyárt munkások, irodái dolgozók. háziasszonyok. . Valamennyi ük közös jellemzője, hogy nagyon szeretnek énekelni. Így érthető, hogy nagy a baratsag, az összetartás közöttünk, s ez nemcsak a heti kát próbanapon, vagy a szereplések alkalmával nyilvánul meg. — Repertoárjukban hozlak magyar dalokat is . .. — Van egy barátnőm Tamperében —mondta Airtö Hahlman —, ő adott egy magyar dalosfüzetet. Ebből válogattunk. Nem tagadom, volt munka velük, különösen a fordítással, a szöveg megtanulásával, a helyes kiejtéssel. De a muzsika nem okozott gondot. Ügy is mondhatnám, hogy könnyű volt, olyan könnyű, mintha a mi szivünkből fakadt volna. — öt nap néni nagy idő, de talán össze lehet foglalni valahogy a tapasztalatokat. — Az egész út élmény volt. Élmény ég ünnepség. Ez az igazság: végig ünnepség. A természeti szépségek, az emberek, a zene — ezek ötvöződtek bennünk szép1 emlékké. Az külön nagyszerű érzés, hogy megismerhettük testvérvárosunkat. a kedves Egem. A finn vendégek elutaztak. Ügy búcsúztak el. mint akik alig várják, hogy most már ők kalauzolhassák szép tengerparti városukban egri vendégeiket. Erre is sor kerül majd, így „jogerős” a búcsúszó: — Viszontlátásra! (hátai) Festő a faluban •jlófélbe. Néhányon meg. Öötránkozva néznek a fiával viaskodó apára. Földvári Zoltánná, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója azonban nem tekinti szentségtörésnek a jelenetet — Éppen azért fogadtuk Örömmel a képzőművészek munkacsoportjának felajánlását. a Heves megyei festők, saobrásasok vándorló kiállításait, mert reméljük, hogy általa fejlődik a látáakultúra, a jó ízlés munkáslakta községeinkben. S ide tartozik az ia, hogy a képekkel, szobrokkal való barátkozást nem lehet elég korán kezdeni! Talán ez a pöttöm legény most csak teher az apja nyakában, De ha máskor is elhozzák, k a hely! iskolák rajzszakos nevelői szinten szorgalmazzak a csoporté« látogatást, lassan-lassan rászoknak a fiatalok erre a kultúrára. Szóval: visítsanak a kis zsokesapkások mind többen. Ök a jövő értelmes, szép iránt fogékony falusi társadalma. Művéaz ég a megyei vezetők messze porzanak már. Jó néhányan azonban nem tudnak elszakadni a kepekiöl. A stéghez kötve halászladikok. mögöttük vízparti táj. Tllíczki József orsaég- gyűlési képviselő s Pete Pál tanácselnök, a község első polgára, ennél időznek legtöbbet. — Lehet, hogy vásár lesz belőle? AZ ŐSZBE CSAVARODOTT hajú képviselő különösebben nem mond ellene. S ahogyan kedélyes feleségének szavaiból is kiérezni: egy értéké« festménnyel már gazdagszik Apc. (moldvay) íienzéluetéh a/, új állauivizs^areudszerrő! (Tudósítónktól); A Művelődésügy: Minisztérium pedagogusi'.épzö osztálya 1972 őszén fogott hozzá azoknak az Intézkedésednek a kidolgozásához, amelyek a tanárképző főiskolákon, a tanítóképző és óvónőképző intézetekben a túlterhelés megszüntetését célozzák. E cél érdekében adták ki az 1973—1974-es tanév kezdetén a képzés tartalmát meghatározó dokumentumokat, gondolunk itt elsősorban az 1970. évi tanterv átdolgozott és javított kiadására. Az új tanterv megismerésének érdekében 1973. március 2-án összehívták a tanszékvezetők országos értekezletét, amelyen részt vettek a tanszék- és szakcsoportvezetőkön kívül az intézmények állami, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetői. Ebben a körben ismertették a „Korszerű pedagógusképzés — korszerű tanári munka” című referátumot Ennek legfontosabb gondolata, hogy erőteljesebben és következetesebben el kell hárítani a túlterhelés minden megnyilvánulását, mert ez akadálya egy korszerűbb pedagógusképzésnek, s béklyóba köti mind a tanárok, mind a hallgatók aktivitását, önálló alkotói tevékenységét, A pedagógusképzés korszerűbbé tételének útján minden kétséget kizáróan nagy lépést jelent az új áilamvizs- g»r«nd*zer bevezetése. Erről az új kezdeményezésről, — mellyel az egri tanárképző főiskolán először találkoznak a diákok, — beszélgettünk dr. Juhasz Tamásaival, a főiskola neveléstudományi tanszékének megbízott tanszékvezetőjével. — A tanárképzés korszerűsítését, az önállóságra nevelést szolgálja az új intézkedés. A Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztálya komoly előkészítő munkája nyomán egységesen 27 témát jelölt meg a végzős tanárjelölteknek. Egy-egy témakört lélektani, pedagógiai, filozófiai és szaktárgyi vonatkozásban keli szintetizálniuk. bei eszőve a tanítási gyakorlatok során szerzett tapasztalataikat is. Legfőbb célunk, hogy az államvizsgán már ne a diák szemével lássák az. egyes témaköröket, hanem érződjék, hogy egy ke»r. pedagógus fejti ki ismereteit. — Hogyan készítették és készítik fel a hallgatókat az államvizsgára? — Az új áüamyizsgarend- szer kísérleti jellegű, ezért különös gonddal készítjük fel tanítványainkat. A félév során arra összpontosítottuk figyelmünket, hogy a négy év ismeretanyagából igyekezzen ez azt kiválasztani, ami oktatáspolitikánkban a legalkalmasabb, legaktuálisabb. Az egyes témaköröket az úgynevezett szintetizáló szemináriumokon közösen vitattunk meg. de alkalom nyílt arra. hogy egyénileg is elbeszélgessünk a hallgatókkal. A fő kérdéscsoportokat le is jegyezhették, de ez nem zárja ki azt, hogy egyéni tapasztaltaik alapján ne tudják újszerűén megvilágítani az adott témát, — Mint minden új és ismeretlen dolog, nehézségekkel, buktatókkal jár. Mit lettek ennek leküzdésére? — Különösen a felkészülés kezdetén voltak problémáink, hiszen a tanulókban még nem élt eléggé az államvizsga újszerű és lényeges mivolta. A témák feldolgozásakor kezdetben még haljamo- sak voltak az egye« tantárgyak izolálására. Azt kellett tehát tudatosítanunk, hogy a vizsgán nem lesznek oíyar, témák, kérdések, amelyeket például csak a lélektan, vagy a filozófia oldaláról lehelne megközelíteni. Nem is lehet, hiszen a gyermek nevelésénél. vagy egy adott óra megtervezésénél nemcsak lélektani. pedagógiai szempontokat kell figyelembe venni, hanem világnézeti és szaktárgyi vonatkozásokat is. Az államvizsga-feleletek ezeknek a szempontoknak az ösz- ezekapcsplódásávai épülnél; majd fef. A folyamatos felkészülés érdekében a főigazgatóság átszervezésben jelentős munkát vállalt. Nagy segítséget kaptak a hallgatók az egyes szaktanszékektől. Minden témakörhöz ajánlott irodalmat adtunk, valamint a pedagógiai folyóiratok aktuális. legmodernebb dokumentumait, melyek az oktató-nevelő munkát segítik. — Befejezésül mit tudna ajánlani a negyedéveseknek útravalóul? — A féléve* %j ako Latok »órán meggyőződhettünk arról, hogy riegyedévtweirik sokat tapasztaltak a gyakorlatok során es felelősséget éreznek hivatásuk iránt. Kívánóin, hogy a hátralevő kévés idői töretlen szorga- íómmal owzak be úgy, hogy az utolsó nagy akadálynál maximálisát tudjanak produkálni. Hiszem, hogy szakmailag kspzett e* pedagógiailag művelt álíalano# iskolai tanárok körűinek irt intézményünkből, a Kik képesek lesznek az általános iskolai nevelőmunka »ín vonalának emelestre. Szüle Rita 18.45: őt év a vonaton A háromrészes dokumen- t um film-sorozat az ingázókról szól, vagy!« azokról, akik naponta (vonaital. nagy távolságról közelítik meg munkahelyüket. S ez a tánc meghatározza egész életüket. Naponta 3—4 órájuk marad arra, hogy „éjjenek’, szórakozzanak, gyerekekkel foglalkozzanak. Némelyikük — megmaradt félig-míddig parasztnak is, $ munka után, vagy ünrvtpriábOf.on a kertben. vagy a ..háztájiban” dolgozik. Az első rész a Kecskemét közelében levő Táborfalva ingázóit mutatja be a nézőknek. & gondoljuk csak meg, ez számukra napi 140 km utazást jelent- hajnalban 70-et és este 70- et. A műsor címe éopen erre utal: kiszámították, hogy egy ingázó nyugdíjas koráig öt esztendőt tőit vonatóit! (KE) . IW\WA!*IVVWV!WAVAIWVV!MSI Azok is szétszóródtak, amelyek Giuliano védelme alatt álltak: a maffia azonban megtartotta a montéleprei bandavezernek tett ígéretét. Hiszen még mindig veszedelmes erő volt Most pedig, hogy Crozza Balek, a nemzetközi maffia sötét hatalma ennyire érdeklődött iránta, a nyugat-szicíliai városi cosca- vezérek maguk is elbizonytalanodtak. hogy mit tegyenek vele. Közben a köztársaság ai- kotmányozó nemzetgyűlése eltörölte a halálbüntetést. Egyes nyugat-szicíliai politikai hatalmasságok sürgősen tudatták, Giulianóval, hogy ők verekedtél? ki Rómában a halálbüntetés eltörlését. Pub luule Hclofllno, alvezér és tanácsadó, gyakran látogatta Giuliano házét, és beleszeretett a bandita szép fiatal húgába. Martimiába. Néhány Amerikából megtért maffiavezér buzgón ápolta Sciortino szerelmi kapcsolatát. Pascjuale es Gaspari no Pisciotta állt a legközelebb Salvatore Giullanóhoz. Pas- quale jegyessége Marisnní- nával még Jobban megszilárdította helyzetét. Crozza Black tehát foglalkozott a dologgal, és elhatározta, hogy felhasználja terveihez mint közvetítő utat. A titokzatos .nagyfőnök úgy tologatta a coscákat. mint a gyalogosokat szokás a sakktáblán. Egyébként nem is. volt nehéz dolga: Paler- móból New Yorkbu minden csempészőt, minden titkos átkelés. a maffia mindén fontos ügye tőle függött. 1946—47 tele aránylag nyugodt Időszak volt a banditák számára. Az ünnepeket majd mindegyikük Otthon töltötte. A régebben a szeparatizmus zászlaja alatt harcoló fiúkat nőm zavarta a rendőrség. . . Giuliano majdnemhogy gazdag volt Csapat kapitánvoi is tekintélyes összegeket gyűjtöttek. Megengedte nekik, hogy a s,ajat szakállukra is dolgozzanak. Cuei- nella például megint rabolt, és állatokat lopott: a Roano- birtokon elfoglalt egy tanyát, és ott ütötte föl székhelyét. Barátnőjének Palf-r- móban bérelt lakást, és gyakran látogatta. Badalamenti tévedhetetlen tűzszerész lett, az ő1 feladata volt a bandában a robbanószerkezetek készítése. Emberrablásokban is részt vett, és tekintélyes pénzt szedett össze. Terranovg és Mannino Trapani környékén működői'. Forreri pedig Alcamóban Candela, Passatempo, Pálma Abbate caempészkedés- sel foglalkozott; halászhálónak álcázott motorcsónakokkal szállították az árut. Giuliano ‘.erntószelesen kicsit mindegyikük munkáját irányította. és mindegyik műveletből járt neki részesedés. 1947 elején kísérelte meg legnagyobb üzletét. Minden részletet alaposan tanulmányozott, gondosan választói - l.a meg emberét, az akció taktikáját. Az áldozat egy nagy bank elnöke volt, félénk, zárkózott ember, akit egyébként itt ..kormánytóta- nácsosnak” fogunk nevezni. A taktikát a hallgatásra alapozta. Mindennek a magasabb körökben kell lezaj- lania, újságok, ügyvédek, maffiások nélkül. Tudni kell, hogy a kiszemelt bank az állam tulajdona volt. Röviden: Giuliano az Olasz Köztársaságot akarta megzsarolni. rávenni, hogv rettenetes összeget fizessen ki. amellyel aztán „egzisztenciát teremthet maganak” — távol Szicíliától, távol Olaszországtól. Egyik este későn Giuliano géppisztollyal, pisztolyai és bombákkal felfegyverzelt két embere csöngete't te a kor m 1 n v főtan á esős v; 11 á já - ba. Amikor kinyílt az ajtó. e'örexzegzett fegyverre! rontottak a szobákba. A kormányfőt anácsös éppen lefekvéshez készülődött Felesége már ágyban volt. a lányok épp a hímzésüket rakták el. Amikor a ház ura rájött, hogy miről van szó, dolgozószobájába vezette a két banditát, pénzt, ékszereket meg egy font Sterlinge» lá- dikót vett. ki » páncélw';- r énéből 86 ielazólítoUa a banditákat, hogy vigyenek el mindent, amit akarnak. — Köszönjük, kegyelmes uram. de mi nem akarunk semmit, nem vagyunk felhatalmazva semmire. Csak a vendégszeretetét akarjuk igénybe venni — mondta az egyik. Más magyarázatot nem adtak. Kértek egy tábori ágyat meg egy kis vizet; Giuliano két embere némán és ijesztő hideg-fegyelmezetten engedelmeskedett a főnök parancsainak. Megkérték a kormány főtanácsost. hadd kutassák át az egész házat; minden szobát, gondosan átvizsgáltak. Aztán egyikük lefeküdt a ti bori agyra, amelyet a bar.kein.0k cselédsége készített ki nn. előszobába, a másik bandita pedig célzásra emelt géppisztolyával elhelyezkedett a folyosón, ahol minden aj'ót szemmel tarthatott. Azon az éjszakán senki se tudott aludni, csak a két bandita, akik háromórán- ként váltották egymást. Reggel a kormónyfőtanácsos megkérdezte: most mit akarnak ? — Ml semmit se tudunk — hangzott # válasz. — A mi szolgálatunk holnap éjfélkor lejár. — Es aztán? Semmi válasz. Az elkeseredett és rémült bankár hiába kért-követeli kttség- beesetten magyarázatot, ok nem tudnak semmit. Csak azt, hogy hólnap éjfélkor vérfürdő lesz itt — hacsak ellenparancs nem érkezik. (Folytatjaisj
