Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

NÉVNAP A piros busz utasai Kertész í. A ««erzö komédiának ne­vezi a művét. Én tragédiá­nak tartom Egyezzünk ki: •agikomédia. Víg Gusztáv asztalosnak és a feleségé­nek, Ilonának története. És itt szó sincs holmi műfaji szőrözésről. A megjelölés e színpadi játék hőseinek sor­sát. a történet szereplőinek es az élet valóságának vi­szonyát fejezi ki. Hogyan élünk és hogyan élhetnénk tápjaink lehetőségei köze­pette. hogyan tudunk és egyáltalán ludunk-e em'oer lenni: emberebb ember. Aki «szinte. Hitében, érzelmei­ben. világnézete megvalla- saban. A csókban, a vágy­ban, a házasságban, barátai­hoz való viszonyában. Mert lássuk be és tudjuk is. hogy az ember társadalmi fel­szabadítása még csak az el­ső lépés az ember humani- zációjánoz. Hogy van jog es t an alkotmány, mindez még esak lehetőség, hogy van szabadság, ami jár a vég­zett munka után, s amit- „ki lehet venni”, hogy jól si ke­rüljön az az átkozott név­nap, ami végül is sehogyan sem sikerül, sőt kimondot­tan rosszul sikerül — szó­val. hogy a szabadság i6 csak elvi, vagy jogi kategó­ria. Élni kell tudni a szabad­sággal. Mind a kettővel. Az­zal is, ami történelmi, tár­sadalmi, s azzal is, amit a gyár munkaügyi osztályán tartanak nyilván. Élni kel­lene tudni: de nem tu­dunk, vagy rosszul tudunk. Mert az élni tudást is meg kell tanulni, s ez a tanulás társadalmi mértékű és tör­ténelmi tartamú. Hát ezekről a gondokról, ezekről az elvi és mégis na­gyon gyakorlati kérdésekről szól Víg Gusztáv asztalos­nak és feleségének, Iloná­nak a története, a Névnap, amely történetet Kertész Ákos színpadi szerző komé­diának jelöl meg a műfaját illetően. T Néhány erőltetett, « az ágyban történtekre illetve az Immáron sajnálatosan meg nem történtekre ráját­szó és megismétlődő kabaré­ízű tréfálkozáson túl. vagy hogy inkább Innen, Kertész Ákos komédiája az elejétől a végéig ízléses, találó, hi­teles atmoszférát teremtő és napjaink humorából bőven merítő játék. Hogyan akar­ja végre igazán és felszaba­dultan megünnepelni bará­tai körében a névnapját Víg Gusztáv, hogyan kezd fel­forrósodni szerelme és vére felesége Iránt, akit pedig nem kevés esztendő szerel­met űző verítéke, munkája, kihűlt és már megunt csók­ja köti hozzá —, s mindez kiállítás a német antifasiszták harcairól A német antifasiszta moz­galom IMS—1945. közötti történetéről ad átfogó képet az a nagyszabású dokumen- tumkiállítás, amely kedden nyílt meg az NDK budapes­ti kulturális és tájékoztatási központjában. A kiállítás megnyitóján jelen volt dr. Raimund Wagner, az NDK-beli német történelmi múzeum főigazgató-helyet­tese és Günter Kohrt. a Né­met Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete. ..A német antifasiszták el­lenállási harca 1933—194ö” című kiállítás, amely egy hónapig fogadja az érdeklő­dőket. dokumentumok, fo­tóig személyes tárgyak, pla­kátok segítségével idézi fel a történelem megpróbáltatá­soktól terhes éveit. Oüü 1911 OUjUt 1. 4Mtúá Ákos komédiája azért, mert van. lehet egy napja, amely teljesen és kizárólag az övé. Víg Gusz­táv asztalos. S hogyan akar­ja végre igazán és felszaba­dultan megünnepelni férje barátai és azok feleségei kö­zött Vig Gusztáv névnapját a hites felesége, Ilona? ö is a ki- és ellopott egynapi szabadsággal, hogy nyugod­tan készülhessen végre fod­rásszal és valami furcsa, fia- talasszonyos érzéssel, amiről már régen úgy tudta, hogy kiveszett leikéből és kitik­kadt a testéből. S hogy végül az egészből semmi sem lesz. hogy fel­lángoló szerelmük, önma- guktól önmaguknak lopott pásztorórájuk csak keserű utóízt hagy bennük, h ,-y nemcsak a „névnapozó”, de a vendégsereg is önmagába néző keserűséggel, lélekben levetkezve érzéseiket, mik megmaradtak, azokat is gon­dosan visszabugyolálva tá­vozik a névnap, s a komé­dia vegén: mindez kemény igazságot jelent. Egy mar­xista Közhelyet: a munkás- osztály felszabadítása a tár­sadalmi rend megváltozásá­val nem befejeződik, hanem tulajdonképpen elkezdődik. 3. Nos. marxista kategóriá­kat, elvi. elméleti kérdése­ket komédiában, a komédia színpadi eszközeivel vizsgál, fogalmaz meg közérthetően Kertész Ákos. Ismét és új­fent bebizonyítva, hogy a marxizmus eszméje, a mun­kásosztály ügye olyan nagy­szerű eszme, s olyan ko­moly ügy, hogy keményen tréfálkozni is lehet, sőt kell érte és miatta. Leben und leben lassen. Élni és élni hagyni. Ez a kispolgárság jelszava. Közismert jelszó. Leben und leben können. Élni és élni tudni. Vagy ki­fejezőbb szórenddel: élni és tudni is élni. Ez akár új jelszó is lehetne! Erre, en­nek a tudásnak a hiányára, az élet emberi tartalommal való megtöltésének szüksé­gességére, az emberi kapcso­latok őszinteségének fontos­ságára hív és mozgósít Kertész Ákos darabja. A világért se becsüljük le e gondokat. E gondok meg­oldása egyet jelent a mun­kásosztály szellemi, jellemi, lelki arculatának kiteljese­désével, erkölcsének pezsdí­Egerben tő hatásával az egész társa­dalmat illetően. Erkölcs és életmód, életmód es társa­dalom. társadalom és a jö­vő: messzire es egyben melyre agaznak ím a gyö­kerek. 4. De ki gondol mindezzel a nézőtéren akkor, amikor né­ha bizony kiböffen a neve­tés a közönségből. Illés Ist­ván rendezése éber figye­lemmel vigyázza, nehogy hoimi álmunkás szituáció és környezet alakuljon ki a színpadon. Talán csak né­hány röpke pillanatra lan­kad ez a figyelem, de ek­kor a ritmust pörgeti fel, hogy a történtek tempója is magával ragadja e komédia közönségét. És az okos, a meditáló lefékezése a tem­pónak, a hangnak a darab végén, ez mintegy summája a színpadi mondandóiénak. Gergely István díszletei ta- laloak voltak, s nemcsak atmoszférát teremtettek a színpadon, de jó lehetőséget is biztosítottak a színészve­zetéshez a rendező számára. Mát hé Éva volt a darab fő erőssége. Széles színská­lán formálta meg Ilona alak­ját. Az egy nap szabadság csodálatos érzésétől megfia­talodott, megkívánhatóan kí­vánatos asszony alakjától a keserű csalódásba pillanatok alatt megöregedett, kiélt lel­kű feleség hiteles és drá­mai rajzát adta egy sajnos nem ritka műn kásasszonv típusának. Csiszér András Víg Gusztá-vja a komédia markánsabb jeleneteiben volt C6ak figyelemreméltó. Komáromy Éva. Somló Fe­renc, Lenkey Edit és Kul­csár Imre, Máthé Eta és Zoltán Sára — a baráti tár­saság. illetve a szomszéd — szatírikusságában is karak­terisztikus keresztmetszetet adott az író megrajzolta vi­lágról. Nehéz lenne, közülük bárkit is külön kiemelni — együttes volt e névnapi ven­dégsereg. Nadassy Anna. Somló Má­ria és Csiszár Nándor ját­szotta a darab többi szerep­lőit. Nekik is érdemük van abban, hogy a Névnap két­ségkívül az idei színházi évad jelentős produkciója lett. Gyurkó Géz« A cím nyomán senki - se gondoljon valami jó krimi­re, géppisztolyos hajszára Hatvan zegzugos utcáin. Az idézett meggypiros autóbusz a ..panoráma” családból szár­mazik. s több mint egymillió forintot fizetett ki érte a Mátravidéki Cukorgyárak igazgatósága. Miért ilyen so­kat? Mert vadonatúj. Pár hete érkezett GB 74—14-es rendszámmal az orrán Szé­kesfehérvárról. az Ikarus ot­tani üzeméből, s a „régi mo­torosként” számon tartott Győré Istvánra bízta bejára­tását Garami László garázs­mester. A vajszínű tetőzetet vise­lő pompás kocsi azóta nyeli a kilométereket, a napokban Kivaló vállalat címmel ki­tüntetett i'kergyár munkásai pedig a pillanatra lesne*, amikor első útra gördülhet velük a felülvizsgált jármű. — Szociális, kulturális ke­retünkből vettük a buszt, s beállítása szoros összefüggés­ben van a munkásbk műve­lődésének céljával, az oda illő feladatokkal — mondja Bucholz Tibor szb-titkár. — Tehát nem munkahelyi fu­varozást lát el, hanem szo­cialista brigádokat szállít or­szágjáró útra, ismeretterjesz­tő kirándulásaltra, akár túl a határon! így már most szó­ba került Hajdúszoboszló, a vácrátóti gyönyörű botani- kuekert, a történelmi emlé­kekben gazdag Erdély, s a bulgáriai Targoviste megye, amellyel a hevesi tájnak egyre erősödő kapcsolata van. Ügy hiszem egyébként, hogy ennél hasznosabb aján­dékot nem kaphattak volna gyártelepeink munkásai a ki­tüntetéssel egyidöben. Olyan vidékeket hoz elerhető kö­zelségbe mindenki számára, amelyeket jelentős utazási költség miatt nagyon sokan elmulasztottak volna. ★ E tervezgetést követően meglátogattuk a cukrosok és konzervesek közös fenntar­tású művelődési hazát is. amelynek a tevékenységebi: zony már esztendők óta vi-' tatéma Hatvanban. Általános a vélemény: amit produkál, a lehetőségek alatt van! Az ok kézenfekvő. Nincs — il­letve eddig nem volt! — füg­getlenített vezetője, aki tel­jes napját áldozhatta volna az ügynek. A gondot látták, érezték az üzem politikai és gazdasági vezetői egyaránt Az orvoslás mégis késett. A párt munkásművelődéssel kapcsolatos célkitűzése, a 'művelődéspolitika: ' elvek leg­frissebb megfogalmazása döntő lépésre késztette azon­ban a két szakszervezeti bi­zottságot. Ennek eredménye volt az igazgatói székre meg­hirdetett pályázat, majd a céloknak, feladatoknak leg­inkább megfelelő személy ki­választása. A két szomszédgyar közös művelődési házában június­tól Kovács Imréné személyé­ben szakképzett népművelő és könyvtáros veszi kézbe a munka irányítását, természe­tesen a sok évig igen önfel­áldozó tevékenységet folyta­tó Szép Dénesre. valamint feleségére támaszkodva. De nem is lehet 4—5 ezer dol­gozó ember szakmai és egyéb művelődését másként elkép­zelni. Kovácsné szerint még üzemrészenként is szükség lesz lelkes társadalmi mun­kásokra. akik szétviszik a dolgozók közé a különböző előadások. élménybeszámo­lók. klubestek, műsoros tán­cok jó hírét, reklámozzák azokat, s maguk jó példával járnak elöl a rendezvények látogatásában. ★ Természetesen a két gyár politikai, gazdasági, szak- szervezeti irányítása nem vár csodát egyik napról a másikra. Ezt többször kifej­tette Decsi Ferenc, Papp Jó­zsef éppen úgy. mint Ko­csis József vagy Bucholz Ti­bor. De a lehetőség adott. A jó munka első feltétele. a megfelelő igazgató személye éppen úgy biztosított, mint a másik: a sokszintű közmű­velődési tevékenységhez el­engedhetetlen anyagi fedezet. —, Biztató jelek már most mutatkoznak, pedig jósze- rint Kovács Imréné el sem foglalta hivatalát — jegyez­te meg fejtegetésünkkel kap­csolatban Kocsis István, a városi tanács népművelési felügyelője. Akinek ugyan nincs kifejezetten beleszólá­si joga a szakszervezeti ott­hon ténykedésébe, de igen szívén viseli a munkásaiüve­lőd essel összefüggő kérdése­ket. — Elsősorban a képző­művészeti izlésformáló mun­kára gondolok, amely nép­művelésünk legelmaradot­tabb területe. Nos, az idei könyvhét folyamán már lesz néhány ilyen jellegű meg­mozdulás az üzemi otthon­ban. Támogatjuk az igazga­tónőt művészeti írókkal ren­dezendő munkástalál közök szervezésében, meghívtuk művészeti tárgyú előadás tartására megyénk egyik fes- tőjelesét, Kishonthy Jenőt, akinek a müveiből kiállítási is rendez a gyári kultúrház. így, ezen a nyomon kell az­tán tovább haladni, S na­gyon bízom benne, hogy né­hány esztendő megtenni gyümölcsét. Gazdag, tartal­mas közművelődési munka színtere lesz a két nagy gyár. Az otthon és könyvtár támo­gatói, látogatói megsokasod­nak, s ismeretekben, kultú­rában, tudatban gyaíapsza- nak. ★ Igen. valahogy mi is fgr képzeltük el a dolgokat. S ez is a valódi rendjük. Most megérkezett a meggy­piros Ikarus, néhány hét alatt bejáratják, hogy maj­dan hibátlanul szolgáljon. S ha ezt a tényt szimbólum­ként kezeljük, mindjárt meg­fejthetjük: a piros busszal új idő, új szellem kopogta­tott a gyári vaskapukon... Moldvay Győző Új lengyel, angol sorozatok a Á következő hetekben új sorozat rkezdődik a képer­nyőn? a"több részes magya­rul beszélő színes lengyel produkció Reymont Nobel- díjas író „Parasztok” című regényének filmadaptációja. A mozgalmas, színes történe­tet Jan Rybkowszki kétsze­res állami-díjas rendezte. Ugyancsak májusban kezdik meg George Eliot magyarul .is megjelent regénye angol­képernyőn filmváltozatának sugárzását ..Middle March” címmel. A hétrészes alkotás a viktoriá­nus idők kisvárosi életébe ad bepillantást. Folytatódik az „Orosz klasszikusok” című sorozat is, amelyben ezúttal a Gor­kij műve nyomán forgatott „Egyetemi éveim’? című szov­jet filmet tekinthetik meg a nézők­a vAAAAVVWVWSA /VV\^A/^>/'AAAA/SA/V^ 19. ,4’ irodádban hangoskodj, azokkal a szerencsétlenekkel, itt, mint látod, ezeken a he­gyeken, ezen az egész részen — széles mozdulattal körbe­mutatott a láthatáron — Gtuliano az úr. Az altiszt évekkel később (a viterbói perben) elmond­ta, hogy abban a pillanatban, amikor Giuliano befejezte szónoklatát, az országúiról teherautó zúgasa hallatszott, és a bandita őrszemei les­helyre vonultak. Katonai gépjármű vonult az úton, Monteieprébe vitt egy gya­logos szakaszt. Giuliano messzelátón nézelődött, Pis- ciotta pedig a főtörzsőrmes­terre szegezte géppisztolyát. A teherautó elment a város­ka felé. A csendőr főtörzsőrmester és Giuliano ítészé! getése még egy rövid ideig folytatódott. Abban állapodtak meg, hogy újra találkoznak. Az «iául, iexme*aete6fcn tájékoztatta fölötieselt arról a tervéről, hogy elfogja a banditát. Pár nap múlva azonban parancsot kapott, hogy áthelyezik egy másik városkába, Deltába, és a mor.teleprei esendőrőrs pa­rancsnokságát új ember ve­szi át. Vajon miért? Ez is a ti­tokzatos Orozza Black min­denhatóságának jele? Giuliano ezeknek a nyil­vánvaló és nyomasztó jelek­nek a láttán, melyek keresz­tülhúzták számításait, tud­tán kívül határoztak a nevé­ben. úgy érezte, hogy nálá­nál hatalmasabb akarat fog­ságába került. Május elején azzal válaszolt ezekre a je­lekre. hogy embereivel lát­ványos emberrablást szerve­zett és hajtott végre Palermo belvárosában G. V. gyárost fogta el. aki harmincmillió Ura váltságdíjat fizetett. De már ennek a műveletnek az idején űj közvetítőkkel tár­gyalt Giuliano: nem megszo­kott vidéki OUtíílAlokkal, ha­nem a magasabb politikába keveredett személyiségekkel. Valami készülődött. Orozza Black! Mit akar tőle? Geloso C„ egy fiatal ügy-, véd. hűséges monarchista, nagyon tevékenyen ügykö­dött a választási hadjáratban a király érdekében. Ezekben a napokban — 1946 májusá­ban — különböző pártvezé­rekkel ismerkedett «eg, akik mind beszédeket tartottak, gyakran följártak Rómába. Megismerkedett egy ismert nevű arisztokratával is, egy fiatal herceggel, aki meghív­ta jachtjára a Castellammare del Golfo vizeire. Voltak ott azon az éjszakán szép lányok is, a palermói nemzetközi szépségverseny résztvevői. Giuliano meg a herceg is összebarátkozott. Az olasz— amerikai maffia egyik fejese, a legfontosabb monarchista jelölt főkortese biztosította Gtulianót a nemzetközi csa­lád és az Egyesült Államok­ban működő maffia nagyfő­nökének pártfogásáról. Ez a nagyfőnök egyébként gyak­ran jött át New Yorkból Szi­cíliába. és hamarosan várha­tó a tekintélyes Lucky Luci­ano érkezése is. Giulianónak tehát — mondták — semmi félnivalója nincs, csak győ­zelemre kell juttatni a ki­rályt, s akkor eljön a biztos szabadság. Persze, könnyebb lett vol­na megoldani ‘ a banda prob­lémáját, ha Giuliano hajlan­dó kivándorolni, ö azonban nem akarta elhagyni Szicíli­át. Sőt, Gelosőval, a fiatal ügyvéddel iparvállalatot akart alapítani egy malmot tésztagyárral Ez volt a leg­hőbb vágya. Mást nem kí­vánt, csak amnesztiát, ge- gyelmet, s azután közönsé­ges gyáros akart lenni. A népszavazásért folyó vá­lasztási kampány utolsó he­teiben Giuliano összes embe­re — maga a bandavezér is — azt kérte a pásztoroktól, parasztoktól, hogy szavazza­nak a monarchiára. Ez volt a második zászló, amely alatt a bandita „polit’ka! tevé­kenységet” fejtett ki. A mo­narchia nem azt kérte tőle, hogy gyilkoljon: a király pártjának pénzre és propa­gandára volt szüksége, őst, évszázados módon folytatott, vagyis félelemmel manipulá­ló „propagandára". És Giu­liano a maga módján köve­tette a szavazatokat a király emberei számára. Aki félt tőle és aki még szerette, az úgy szavazott, ahogyan kí­vánta. És június 2-án egész „birodalmában” óriási több­séget kapott a monarchia. Birodalmának határain túl azonban, San Cipireilóban, San Giuseppe Jatóban, Pia- nában a köztársaságra sza­vaztak az agrárreformot kö­vetelő, földfoglaló parasztok és napszámosok. És a köz­társaság győzött. Újabb zászló hullott por­ba: Giuliano megint a bűnö­ző életben találta magát, go­nosztettei börtönében; elfo­gatóparancsok, vádak özöne zúdult rá s mind súlyos bűnök miatt. Számláján vált­ságdíjért elkövetett ember­rablások, súlyosbító körül­mények közt elkövetett gyil­kosságok, rablások szerepel­tek. Tekintélyes barátai, a her­cegek, a „politikusok”, az ..uracsok” a választások után nem mutatkoztak. Am egyes jelek után ítélve a ma­gas személyiségek ígérete — úgy látszott — továbbra is érvényben marad. A rendőr­ség különösebb odaadás nél­kül folytatta megtorló had­járatát a banda ellen. A köztársaság kikiáltása után pedig volt egypár hónapos teljes szünet is. Az alvilági bandák többségét fölszámolta már a maffia és a rendőrség. (Folyta tjukj

Next

/
Thumbnails
Contents