Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-08 / 105. szám

Párfmunka a hivatalokban Szuper­foszfát­hegyek között Hilf | 'M A szolnoki Tiszamenii Vegyiművek üzemeiben dl- lítják elő a mezőgazdasag számára nélkülözhetetlen szuperfoszfát 55—60 száza­lékát. A tervek szerint az idén 560 ezer tonna szu­perfoszfátot szállít a gyár a mezőgazdasagnak. Képünkön: a raktárhe­lyiségben hatalmas, fehér szuperfoszfáthegyek között dolgozik a markoló. (MTl-foto: Medgyasszay Béla) T ermelőszövetkezetek — üzemgazdász nélkül r Gyakran esik azó arról, hogy a pártszervezetek a párt politikájának megvaló­sítása során vegyék figye­lembe saját helyzetüket, munkafeltételeiket, azokat a konkrét viszony okát, me­lyek közepette e politikát alkalmazzák, végrehajtják. Minden területen alapvető követelmény ez, de különös figyelmet igényel azokban az alapszervezetekben, melyek Jeliegüknél, működési terü­letük sajátosságainál fogva többé-kevésbé eltérnek a többitől. Ilyeneknek lehet tekinteni az állami felada­tokat és a hatósági funkció­kat ellátó hivatalokban, in­tézményekben működő alap- szervezeteket. Az ezeken a területeken dolgozók tevé­kenységének túlnyomó ré­szét törvények, rendeletek, utasítások szabályozzák, il­letve a munka azok érvé­nyesítésére irányul. Az évi munka összegezése során nyert tapasztalatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy munkájuk fejlesztését ma még helyen­ként akadályozza intézmé­nyük néhány sajátosságá­nak helytelen értelmezése. Kétségtelen például, hogy magának az intézménynek, a hivatalnak a működési köre és tevékenységének terjedelme a felsőbb szer­vek által nagyrészt megha­tározott. Ezzel természete­sen a pártmunkában is szá­molni kell, de erre hivat­kozva semmiképpen sem le­het olyan állaspontra he­lyezkedni, hogy a hivatali alapszervezet csupán afféle munkavédelmi vagy érdek­védelmi feladatokat teljesít­het. Másrészt azok a törvé­nyek, rendeletiek, utasítások, amelyek helyi végrehajtásá­ról gondoskodni kell, apárt politikájának megvalósítását célzó állami intézkedések e politika állami eszközökkel történő realizálására irá­nyulnak. Ezért nem lehet egyetérteni az olyan meg­ítéléssel, és szemlélettel sem, hogy más dolog a po­litika és megint más dolog a törvény, a rendelet. A fennállásának 25. év­fordulójára készülő Hevesi Háziipari Szövetkezet a kö­zelmúltban vette át a Kivá­ló szövetkezet kitüntetést. Az elismerést nem csupán azért kapta. mert termékeinek mintegy 78 százaléka nép­művészet. Ezért is persze, hiszen olyan régi mestersé­gek felújítására is vállalkoz­tak, mint a kékfestés, a bú­torfaragás. A kiváló cím el­érésében azonban nagyon nagy része volt annak, aho­gyan a szövetkezet belső éle­te alakul. A verseny kiírásakor az egyik feltétel a nőpolitikái határozatok végrehajtása volt. A szövetkezet, amely­nek tagsága, a bedolgozókat is beleszámítva szinte teljes egészében nőkből áll, igen szép eredményeket könyvel­het el. A műszaki állomány­ban levők azon „mesterked­nek”, hogyan lehet a szövés nagyon is megerőltető mun­káját könnyebbé tenni, anél­kül, hogy elveszítené házi­ipari jellegét. Értek is el már némi sikert ebben. De arra is van gondjuk, hogy a szö­vőszék mellett kifáradt idő­sebb asszonyokat más mun­kahelyre osszák be, annélkül, hogy keresetük jelentősen csökkene. A fiatal anyák helyzetén is igyekeznek könnyíteni. A gyermekgon­dozási segélyről visszatérők­nek új részlegükben biztosí­tanak állandóan egy műsza­kot, miután előzőleg már se­gítettek bölcsődében, óvodá­ban elhelyezni a kicsiket. Az új műhelyt a régi raktárhe­lyiség egy részéből alakítot­ták ki, megkockáztatva még mt is, ho&y problémát okoz­nia már általában kiala­kult annak a gyakorlata, hogy miként segítsék a hi­vatali alapszervezetek poli­tikai eszközökkel, módsze­rekkel a mindennapi felada­tok végrehajtását, a vezetők személyi felelősségének ér­vényesülését. Azonban ma is gyakran felvetődik az a kér­dés, miben és hogyan kap­csolódjék az alapszervezet munkája a törvények és ren­deletek végrehajtásához, al­kalmazásához. Több jól dol­gozó hivatali alacszervezet példája bizonyítja: a külön­böző pártrendezvények vagy a politikai oktatás tanfolya­ma’ jelentős segítséget ad­hatnak ahhoz, hogy a hiva­tal dolgozói megértsék a kü­lönböző törvények, rendele­tek konkrét társadalompoli­tikai célját, összefüggéseit. Márpedig ez feltétele annak, hogy a velük Icapcsolatba kerülő személyekben ne csu­pán ügyfelet lássanak, ha­nem olyan érző és gondol­kodó embereket, akiket oly­kor meg is kell győzni egy- egy intézkedés társadalmi szükségességéről, igazságos­ságáról. A törvények, rendeletek alkalmazása kétoldalú do­log: abból jogok és köteles­ségek is származnak. A jo­gosultságok általában ked­vezően érintik az embere­ket, a kötelmek azonban gyakran nem esnek egybe az egyéni elképzelésekkel, bizonyos esetekben az egyé­ni érdekeikkel sem. Magas fokú politikai felelősséggel jár, hogy az ügyintéző szo­cialista elkötelezettséggel, a közérdek és a társadalmi igazságosság biztos tudatá­ban, következetesen es em­berségesen intézkedjék az egyes ügyekben. Végső so­ron éppen ez adja az alap- szervezet politikai nevelő- munkájának fontosságát. A példák sora bizonyítja azt is, hogy e pártszerveze­teknek fontos szerepük van a hatósági intézkedések po­litikai hatásainak elemzésé­ben és a tapasztalatok felt felé történő jelzésében. Sok­szor különböző gyakorlati hat a raktározás. Gondjuk van a terhes mamákra is, azokat is könnyebb beosztás­ba teszik, ahogy arra szük­ségük van. Sokat törődik a szövetke­zet vezetősége a fiatalokkal. Érthető, hiszen a régi hagyo­mányos mesterség folytatói közülük kerülnek ki. Évről évre szervezett szakmunkás- képzés folyik, — de azoknak is lehetővé tették most már a szakmunkás-bizonyítvány elnyerését, akik régebben dolgoznak, — és vállalták a tanulást. A fiatalokkal való törődés egyik bizonyítéka az a klub, amit 140 ezer fo­rintos költséggel alakítottak ki. A fiatalok élnek is a le­hetőségekkel, pedig már ak­kor is eleven KISZ-élet volt itt, amikor még anyagiak hí­ján nem állt rendelkezésük­re ilyen klub. S hogy méltó folytatói a régiek munkájá­nak az bizonyítja, hogy má­sodik éve innen került ki az ország legjobb fiatal takácsa. Évről évre fejlődik a szö­vetkezet. Ma már 817 főt foglalkoztat, közöttük olya­nokat, akik családi helyze­tük, vagy egészségi állapo­tuk miatt nem vállalhatják, hogy bejárjanak valamilyen munkahelyre. A gazdaságos­ságról pedig csak két ada­tot: egy év alatt 29 százalék­kal növelték a termelési ér­téket, (ez hétmillió forint), s 143 százalékkal növelték az export mennyiségét. Mond­hatjuk bátran, nem győznek annyit elkészíteni, amennyit meg ne vásárolnának más országokban. A hagyományokat ápoló, a hevesi szövést, a recski hímzést lyiaierooite saaweU meggondolások elhomályo­sítják és háttérbe szorítják ezt a szerepüket. Helyenként még ma is gondot okoz a hivatali, in­tézményi pártszervezetek munkájában a beszámolta­tási jog gyakorlása. Isme­retes elve a pártirányítás­nak, hogy az egyes állami szervek — így a tanácsok —• vezető testületéinek tiszt­ségviselői ebben a minősé­gükben minden tevékenysé­gükről a területi (megyei, városi, községi) irányító pártszerveknek adnak szá­mot. Mivel azonban ezek a vezetők egyben a hivatali apparátusnak is felelős ve­zetői, ebben a minőségük­ben viszont már a hivatali pártszervezeteknek számol­nak be, a hivatali munká­val, az apparátus helyzeté­vel kapcsolatos kérdésekről, és nekik tartoznak politikai felelősséggel az ilyen jelle­gű határozatok végrehajtá­sáért. Ott járnak el tehát helyesen, ahol a beszámol­tatási jog gyakorlása során következetesen figyelembe veszik ezt a kettősséget, mert csak így lehet elkerül­ni az irányító pártszervek­nek és a hivatali pártalap- szervezeteknek a munkájá­ban az átfedéseket, a hatás­köri túllépéseket. Elmondható, hogy a. hiva­talokban dolgozó kommu­nisták nagy többsége szemé­lyesen jó példát mutat a hi­vatali feladatok gyors, bü­rokráciamentes intézésében, az ügyfelekkel való kultu­rált foglalkozásban, saját szakmai és politikai isme­reteinek gyarapításában. (Mindezek mellett is folya­matosan nőinek az igények és a követelmények. Ameny- nyibem az élet, a társada­lom. és a politika érdekei­nek meg akarunk felelni, akkor nekünk, kommunis­táknak a jövőben még in­kább az élen kell halad­nunk. Dr. "Latos István, az MSZMP KB munkatársa kezeiben a legfőbb gond az itt dolgozók élet- és munka- körülménye. S többek között ezért is lehetett kiváló. — d — Egy emberöltőből tizenhat esztendő csupán egy kisebb „lépés”. Ugyanennyi az ifjú­sági mozgalomban már — kor ... Tele fiatalos lendület­tel, számtalan ötlettel, moz­galmas napokkal, sok-sok kö­zös élménnyel és munkával. Néha az ember maga sem hiszi: hogyan fért bele annyi minden tizenegynéhány év­be? m Két mondat Rigó András önéletrajzából: „A KÍSZ-nek 1958-tól tag­ja vagyok. Voltam alapszer­vezeti vezetőségi tag. Jelen pillanatban a tmk-alapszer- vezet titkára vagyok ...” Ül A jókora helyiség falai mellett körbefutnak a satu­padok. Vastag deszkalapju- kat megkoptatta az idő. A szerszámok, a súlyos gép­elemek csikarta mélyedések­be beleöregedett az olaj. Ez a műhely — a tmk — a munkahelye Rigó Andrásnak. A vele együtt dolgozó fiata­lok pedig nemcsak munka- társai, hanem vezetése alatt tagjai az ifjúsági alapszerve­zetnek. Egyikük Bede Fe­renc: — Itt a műhelyben min­denki tudja a másikról, hogy milyen a munkája, mit le­het rábízni. Éppen ezért nem nehez wUnkmiiiü ai*ca} hoüy M eglepő és elgondolkoz­tató jelenségre hívja föl a figyelmet a Dél-Heves megyei Tsz-szövetség egyik tanulmánya. Az elemzés sze­rint tagszövetkezeteik nyolc­van százaléka nem alkal­maz üzemgazdászt. Még sö- tétetob a kép, ha az üzem­gazdászoknak a szövetkeze­tek tevékenységében betöl­tött szerepét vizsgáljuk —a tanulmány szerint a közös gazdaságok termelési és pénzügyi terveinek elkészí­tésében alig, vagy egyálta­lán nem támaszkodnak az üzemgazdászok véleményére. A gazdaságok negyedrészé­ben a tervjavaslatot — ami a közgyűlés elé kerül — az elnök, a főmezőgazdész és a főkönyvelő készíti el, másik 25 százalékban a munkában a főállattenyésztő is részt vesz, s csupán a szövetkeze­tek negyedében kap helyet a „tárgyalóasztalnál’' az üzemgazdász. A jelenség elgondolkozta­tó és érthetetlen is. A gaz­dasági mechanizmus kibon­takozása folyamán a terme­lőszövetkezetek tevékenysé­ge lényegesen bonyolultabbá vált, mint korábban, s a közgazdasági környezet egy­re jobban a gondolkozásra, az elemzésre késztet minden szövetkezeti vezetőt. Bonyo­lultabbá vált a helyzet „be­lül” is, hiszen ma már a gazdaságnak önmagában kell milyen ember a munkájá­ban Rigó Bandi. Kiváló szak­ember, és a szó szoros értel­mében kiváló dolgozó is. Minden, amit rábíznak, ko­moly szaktudást igényel, re­mek hegesztő és nem ijed meg a nehézségektől, sem a gyors munkától. A múltko­rában például az egyik ke­mence átalakítását bízták ránk. Három napunk volt rá: péntek, szombat, vasár­nap, mert hétfőn mindenkép­pen be kellett gyújtani az öntéshez. Bandi azt mondta, vállaljuk, és kész is lett az ígért határidőre. Pedig nagy munka volt... — S nagy munka volt. az is, amit társadalmi munká­ban vállaltunk Bandi veze­tésével. Az óvoda és a böl­csőde játszótéri felszereléseit mi csináltuk meg az elmúlt évben, parkosítottunk az üzemben, valamennyien részt vettünk a kommunista mű­szakokban, betonjárdával vettük körül a műhelyt és a napokban vettünk részt az ifjúsági klub átalakítási mun­kálataiban Hí Az alapszervezet tagjai többször mondták! „...Bandi PiisatesevaHU . .......... d öntenie olyan alapvető dol­gokról, hogy mit termeljen és mennyiért, vagy például hogyan lehet a termelést fokozni, gazdaságosabbá ten­ni az egyre fogyatkozó mun­kaerő mellett. De nem más a helyzet „kívül” sem, a szövetkezetek legalább negy- ven-ötven partnervállalattal vannak kapcsolatban, ezen­kívül állandóan figyelni és reagálni szükséges a közgaz­dasági ösztönzőkre, az egyes kormányprogramokra — és sorolhatnánk még bőven, A szövetkezetek élete, te­vékenysége teliát egyre ösz- szetettebb, árnyaltabb, a döntések meghozatalához egyre elmélyültebb és ala­posabb elemző munka szük­séges. Már csak azért is, mert egy-egy, nem eléggé körültekintő döntés nagyon súlyos anyagi kihatásokkal is jár. S éppen ezért egyre fontosabbá, nélkülözhetetle­nebbé válik az üzemgazdá­szok tevékenysége. Az ala­pos üzemgazdasági elemzés hiányát mutatja például az, hogy néhány szövetkezet megyénkben igen jó termés­átlagokat ér el bizonyos nö­vényekből, ugyanakkor a túlzott ráfordítás következ­tében alig marad valami nyereség. Vagy például alig­ha lehet üzemgazdász nél­kül elképzelni azt, hogy egy-egy gazdaság hatéko­nyan korszerűsítse az üzem­— Ez a fél mondat Rigó Bandi mozgalmi munkájának dicsérete, mert olyan közös­séget alakított ki a tmk-hoz tartozó 45 fiatalból, amelyik­kel szinte minden feladatot meg lehet oldani — egészí­tette ki a képet Strobán Ti­vadar, az üzem KlSZ-bizott- ságának titkára, aki 1967-től kíséri figyelemmel az alap- szervezet munkáját. — Jő közösséget, ez köz­tudott, csak valóban tapasz­talt, képzett és jó . érzékkel rendelkező vezető tud kiala­kítani. Bandi rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal. Rengeteget dolgozott 1958 óta a KISZ-ben. Tagja volt a megyei ifjúmunkás tanács­nak, ellenőrizte és szervezte az ifjúsági munkát Ikladon, az Ipari Műszergyárban, s az ország más üzemében. Jó humorú, mindig remek' lég­kört tud teremteni, hallgat­nak rá a fiatalok, mert tud­ják, látják, hogy ő mindig az elsők között van, ha va­lamit tenni kell. 1970-ben történt például egy hasonló eset. Az új beruházáshoz szükség volt a területre, ezért le kellett bontani né­hány régi épületet. Négy hó­maíásás, Bmti, és munkaszervezést. Nagyon ritkán lehet példát találni ma még arra, hogy bizonyos célkitűzések valóra váltás­hoz több, alternatív javas­latot készítsenek az üzemek és közülük válasszák ki a legjobbat, vagy éppen öt­vözzék a legjobb elemeket. Az általános vélemény többnyire az, hogy azért van a könyvelés, hogy a szükséges számításokat el­végezze. Ez azonban csupán részben igaz. Mert a köny­velés, a főkönyvelők való­ban elvégzik a legfontosabb számításokat, elemzéseket, azonban aligha van arra idejük, hogy egy-egy spe­ciális területet — néha hó­napokig tartó munkával — alaposan felderítsenek, ki- vesézzenek. Termelőszövetkezeteinknek rövidesen el kell kezdeniük a következő ötéves tervre való felkészülést. Annyi bi­zonyos, hogy ' a következő tervidőszakban fokozottan előtérbe kerül az ágazatok összehangolt fejlesztése. S ez az „összehangolás” újra felveti az elemzések szüksé­gességét. Az üzemgazdá­szokra tehát még inkább szükség lesz. S ha a szövet­kezeti vezetők vallják, hogy a legjobb befektetés a jó szakember, akkor érdemes végre a „helyükre tenni” az üzemgazdászokat is. Kaposi Levente dig ott volt a munkánál, pe­dig találhatott volna kifo­gást, mint néhányan... Ak­kor kezdett felfigyelni rá mindenki. — Később titkár lett, majd szocialista brigádot vezetett. Mindenhol megállta a helyét. 1972-ben a vállalat kiváló dolgozója, egy évvel később pedig a KISZ-kb kitüntetett­je lett. Dicsérő oklevelet ka­pott az alapszervezetével együtt. A mai napig is a leg­jobbak között vannak a vál­lalatnál ... Sokan mondták már, hogy az ember egy bi­zonyos kor után kiöregszik az ifjúsági munkából. Nos, Rigó Bandira ez nem érvé­nyes, 31 éves és most van a csúcsponton... m Hogy miért jegyeztük le mindezt? Csupán azért, mert Rigó András, az apci Qualitál Vál­lalat ifjúmunkása nemrég vette át a KISZ Érdemérmet az ifjúsági mozgalomban végzett munkájáért. Tizenhat év gyümölcse - ként. Szilvás István MüttüitEu Egy kiváló szövetkezet A hagyományokat ápolva a jelenben élnek Tizenhat évről — négy tételben 4Ä24» mjjias msíúu.

Next

/
Thumbnails
Contents