Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

I Milyen titkokat rejt az emberi agy? Beszélgetés dr. Szentágothai Janos egyetemi tanárral Ilyen lesz a Bükki Energetikai Kombinát Kétezer megawattos erőmű épül a Bükk alján A bükkábrányi lignitmező elhelyezkedése, és az erő* mű tervezett helye. (TERRA—KS) Dr. Szentágothai János ne­ve ismerősen cseng nemcsak a hazai, hanem a nemzetkö­zi tudományos berkekben is. Sikerekben gazdag pályáján kísérleti agykutatással, főleg a szemmozgások, az egyensú­lyi működések, a gerincvelő es az agytörzsi reflexek ideg- mechanizmusainak tanulmá­nyozásával, az idegi gátlások szerkezeti alapjaival és a ma­gasabb idegközpontok elem­zésével foglalkozott. Sokolda­lú munkásságának elismeré­seként 1950-ben Kossuth-, 1970-ben Állami Díjat kapott, i 963-tól a Budapesti Orvos- tudományi Egyetem tanszék- vezető tanára, az egyetem Anatómiai Intézetének igaz­gatója, s jó ideje a Magyar Tudományos Akadémia alel- nöke. A hatvannégy éves tudós megnyerő egyéniségében nyo­ma sincs a póznak. Igazi pe­dagógus, kitűnő előadó, aki a legbonyolultabb szakmai kér­déseket is közérthetően, szí­nesen magyarázza úgy, hogy a laikus hallgatót is beavatja az alkotómunka titkaiba. Munkatársunk életpályájá­ról, az agykutatás jövőjéről beszélgetett a neves orvospro­fesszorral. — Azt mondják, hogy * tudós — akárcsak a költő — nem lesz, hanem születik. Igaz ez? — Nem egészen. Legalább­is az én esetem kivétel. Én ugyanis — szüleim csalódása­ra — nem voltam rendkívüli képességekkel megáldott gye­rek. Akkor sem túlzók, ha azt mondom, hogy antitalen- tumnak tartottak. Nem von­zott egyetlen tantárgy sem, s nem vittem haza kitűnő bizo­nyítványt. A körülmények azonban közbeszóltak. Csalá­dom — az akkor még népbe­tegségnek számító tuberkoló­zistól tartva — Pest környé­kére költözött. Itt ismerked­tem meg — az aszfaltrenge­teg után — az ezerarcú ter­mészettel, a változatos nö­vény- és állatvilággal. Közép­iskolában már érdekelt a ter­mészettudomány. Egy alka­lommal, kiváló minőségű, ér­tékes mikroszkópot kaptam ajándékba, s ezentúl rendsze­resen készítettem metszeteket s próbáltam ellesni az élővi­lág titkait. — Miért kötött ki végül is az orvostudománynál, azon belül is az agykutatásnál? — Kétségtelen, hogy a ter­mészettudományos érdeklő­dés sokféle pályára irányít­hatja az embert. Én orvos let­tem, mert hatott rám a csa­ládi tradíció. Ifjúkorában, majd mindenki a felfedezé­sek sorát ígérő ismeretlennel akar megbirkózni, hogy bebi­zonyítsa képességei javát, hogy érezze az alkotómunka igazi örömét. A múlt század utolsó negyedéig úgyszólván semmit nem tudtak az agy működéséről, az idegsejtek funkciójáról. Megismertem Gogli professzor kísérleti módszerét, s ennek nyomán én is kimutathattam agymet- szetetmben az idegsejteket. S ha ehhez hozzáteszem, hogy az egyetemen Lenhossek-ta- nítvány voltam, akkor érthe­tő, hogy a fiatalkori elhatá­rozás egész életpályámat meghatározó élménnyé for­málódott. Eredményeimmel elégedett vagyok, még akkor is, ha egykor nemzetközi szenzációnak számító megál­lapításaimat később, mások ismét felfedezték. Ez már a tudóssors velejárója. — Igen sok laikust és szak­embert foglalkoztatja az a kérdés, hogy megismerhető-e az emberi agy, feltérképezhe­tő-e hihetetlenül bonyolult kapcsolási rajza. Mi erről a kutató véleménye? — Pályám kezdetétől érdé. 1974, mágus 5.» vasarnap kelt ez a téma. Akkor bizony — az ifjúság természetétől fogva ilyen — optimistább voltam. Igen, de a látszat leg­többször csal. Agyunk úgy működik, mint egy régi típu­sú telefonközpont. Az össze­köttetések centruma a fehér-, a tényleges kapcsolások helye a szürkeállomány. Ez azon­ban csak a nyers séma, a va­lóság sokkal bonyolultabb. Gondoljuk csak el, hogy az emberi szervezetben harminc- milliárd idejsejt tevékenyke­dik. A legkisebb mozdulathoz is több százezer összműkö- dése szükséges. Ezért állítom, hogy a kapcsolatokat teljes­séggel soha nem derítheti fel a tudomány. Ez akkor is így van, ha évről évre zseniális­nál zseniálisabb felfedezések­kel gyarapszunk. Ameriká­ban már megkísérelték — nem is reménytelenül —, hogy visszaadják a vakok lá­tását. Ezt természetesen a ko­rábbi kutatások sikerei nyo­mán tehették meg. Ugyanak­kor nem tudjuk megmagya­rázni például az emlékezés mechanizmusát — Az ön szemléletéből az következik, hogy a komputer nem versenghet az emberi aggyal. Ezek szerint azok is tévednek, akik bíznak ab­ban, hogy százötven, kétszáz év múlva az akkori számító­gépek megőrzik az egyes em­ber emlékképeit információs anyagát? — Azt hiszem, ez a tudo­mányos-fantasztikus iroda­lom kedvenc témája marad, mert a jövő legnagyszerűbb komputere is csak tökéletlen alkotmány lesz az emberi agyhoz képest, hiszen ez az élővilág, a természet legcso­dálatosabb produktuma volt és marad is. Információtáro­ló képességének határát nem ismerjük. Igaz, az elkövetke­ző évszázadok során számos új felfedezéssel gyarapszik majd a tudomány, de ideg- rendszerünk mégis újabb és újabb titkokkal lepi majd meg a kutatókat Ez a reális álláspont korántsem borúlá­tás, csak a lehetőségek józan számbavétele. Hiszek az agy­*1. A mezőtárfeányi községi tanács minden fegyelmi előzmény nélkül felmondta az orvos írnok állását. A dol­gozó, aki már hart éve vé­gezte az orvosímok teendő­it fellebbezett a döntőbizott­sághoz, amely visszaállította, munkaviszonyát A községi tanács azonban nem fogadta el a járási döntést s így az egri munkaügyi bírósághoz került az ügy, ahol a felek kiegyeztek: az elbocsátott orvosírnok a tanácsházán kap munkát. Igaz, kissé furcsa egyez­ség ez, de mégiscsak egyez­ség, amely úgy tűnik, jogi­lag pontot tesz a vita végé­re. Mi mégsem tehetjük ki azt a bizonyos pontot. Nem tehetjük, mert Mezőtárkány- ban rossz Ízű, törvénytelen módszert alkalmazták, ülő itt feljegyezni azt is, hogy sem az orvosímok, sem az orvos, és nyilvánvaló okból a községi tanács sem kíván­ja e sarok megjelenését. Mégis közreadjuk, mert meggyőződéssel hisszük, hogy az itt következő törté­net némi tanulsággal is szolgál... 2. A történet egyszerű. Az­zal kezdődik, hogy az utóbbi években egyetlen orvos sem tudott meggyökerezni a fa­luban. Mióta elment a dok­tornő, a mezőtárkányiaknák csak helyettes jutott. Pedig nagyon kellett már az olyan orvos, aki ott él, ott lakik u faluban, s — aki marad its, kutatás jövőjében, de úgy gondolom, hogy a fantaszti­kum határát közelítő álmo­kat mindig egyeztetni kell a tényekkel bizonyítható való­sággal. — Ez az, amibe az ember nem egykönnyen. nyugszik bele, hiszen a fantázia is agyunk szülötte, akárcsak a misztikum iránti vonzalom- Manapsag világszerte divat- téma a pszichizmus fogalom­körébe tartozó szuggesztió, telepátia, s izgalmas, érdek­feszítően megírt könyvek tag­lalják. Hogyan magyarázza ezeket a tudós? — Véleményem szerint ezen a területen igen sok sarlatán tevékenykedik. Egy tény: korunk kitűnő táptala­ja a misztikumnak, amely le­gendák homályába menekül a valóság bonyolultsága elől. Igen, ma az egyes ember kép­telen eligazodni a folyvást gyarapodó iniormációözön- ben. Ez világjelenség, s nem kevesen vissza is élnek ezzel. Azt azért mégsem állítanám, hogy az egész pszichizmus tu­dománytalan valami, s a szél­hámosság kreációja, hiszen komoly szakemberek is fog­lalkoznak vele. Az 6 meglá­tásaikat is figyelembe véve mondom azt, hogy ezek mö­gött a jelenségek mögött van valami, valami, amit értő fe­jeknek kell mérlegre ten­A történet egyik szereplője, a mostani körzeti orvos is helyettesként érkezett a községbe. Az elmúlt év ok­tóberében és novemberében ismerkedett a faluval, az­tán úgy döntött, marad, le­telepszik. Az emberek elé­gedettek voltak a hírrel és az orvossal is, a tanács ve­zetői pedig annak örülitek, hogy megoldottak végre egy fájó problémát. Korai volt az öröm. Az orvos ugyanis még a kinevezés előtt benyújtotta követelését: 1973. december 15-én írásban közölte, hogy csak abban az esetben jön a faluba, ha az orvosirnokot leváltják. A tanács vezetői ahelyett, hogy határozottan visszautasították volna a sürgető követelést, gyorsan eleget tettek annak és de­cember 29-én írásban kö­zölték az orvosímokkal, hogy december 31-től (mi­lyen sürgős volt!) elbocsájt- ják állásából. Három nap múlva az orvos ájtvette ki­nevezését. .. Nem szoktuk kéltségbe vonni ilyen esetben egy or­vos véleményét, hiszen ő tudja legjobban, hogy be­osztottja milyen szakmai is­meretekkel és emberi tulaj­donságokkal rendelkezik, al kalmas-e, vagy sem feladó tainak elvégzésére. A mező- tárkányi körzeti orvos sze­rint az írnok nem alkalmas erre a beosztásra, így nem is tud vele együtt dolgozni. Ha nem ismernénk az ügy hátterét és következményeit, akkor is tamáskodhatnánk: hat évig jó volt az orvos- irnok...? Csakhogy isrrieriuk as úgy Hamarosan új nevet kell megtanulnunk: Bükki Ener­getikai Kombinát. Teljesítmé­nye 2000 MW lesz, annyi, mint a mai villamos energia- fogyasztásunk 50 százaléka. Az erőmű a Borsod megyei Bükkábrány szomszédságá­ban épül fel és a környéken létesített külszíni fejtésből kapja a kazánok fűtéséhez szükséges évi maximális 20 —22 millió tonna lignitet A kombinát, amely 1980—1985 között kezdi meg az energia­szolgáltatást, megközelítően 50 milliárd forintba kerül, és ez a hatalmas összeg már egymagában is jelzi létesíté­sének fontosságát. Dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter legutóbbi saj­tótájékoztatóján bejelentette, hogy a Bükki Energetikai Komhinát létrehozására vo­natkozó javaslatot jóváhagy­ták és megkezdődtek az elő­készítő munkák a beruhá­zási program kidolgozására. A fenti időszakban, mint is­meretes, atomerőmű is épül, s ez tükrözi azt a koncepci­ót, hogy az elkövetkezendő évtizedek nagy energiaigé­nyét elsősorban szén- és atomerőmüvekkel kívánjuk kielégíteni, a kőolajat és a földgázt pedig a lakosság, a vegyipar, valamint a keve­sebb energiát fogyasztó üze­mek céljaira tartják fenn. A bányából és erőműből álló BEK mindkét üzeme méreteiben és megoldásai­ban újdonságot jelent Ma­gyarországon. A bükkábrányi külszíni fejtés szénkészlete és területe egyaránt két és félszerese a visontai fejtés­nek. A mintegy 500 millió tonnára becsült lignitkészlet minősége is jobb, mint a vi- santai fejtésből származóé. — A Bükkábrány térségé­ben levő szén kincs kibányá- szásának megindításához elő­ször a terület víztelenítését kell megoldani — mondta Faur György, a tervezési fel­adatokat végző Bányászati Tervező Intézet szakoszály- vezetője. A szénkészletek fel­színre hozatalának megkez­dése előtt mintegy 120 millió köbméter mennyiségű fedő­hátterét, jóil ismerik azt a faluban is, legjobban a ta­nács vezetői, hiszen éppen ők tettek ígéretet az orvos­nak arra, hogy — feleségét írnokként alkalmazzák a körzeti rendelőben. Alkal­mazták is, mégpedig 1974. január 26-tól. Ilyen körül­mények között bizony haj­lamosak vagyunk arra, hogy kétségbe vonjuk az orvos nyilatkozatát, amellyel tu­lajdonképpen helyet csinált a feleségének. A féleség munkához való jogát természetesen nem vi­tatjuk. Sőt! Hasznosnak tartjuk, ha az orvosfeleség más szakképesítés híján a rendelőben segíti férje ne­héz hivatását. De a mezö- tárkányi rendelőben mar volt egy orvosírnok! A tanács vezetőinek jó szándékát sem vonjuk két­ségbe. Nyilvánvaló, hogy az orvos válaszút elé állította őket, s habozás nélkül az írnok rovására döntöttek. Minden áron orvost akartak szerezni a falunak! Közben azonban megfeledkeztek ar­ról az alapvető igazságról, hogy az elvtelen alkudozá­sok, a törvenytelen módsze­rek előbb-utóbb zsákutcába vezetnek. 3. Es most itt a zsákutca. A már említett egyezség alapján május 1-től a ta­nácsházán adminisztrátor­ként alkalmazzák a koráb­ban elbocsátott orvosimo- kot. Feje tetejére állított kényszermegoldás ez, néni beszélve amol, hogjt <u réteget kell letakarítani. A nyitás helyén ez a fedőréteg csak 30 méter vastag, de vannak olyan részek, ahol ez a 100—120 métert is eléri. Kilenc hatalmas NDK gyártmányú fejtógép termeli majd a napi 300—330 ezer köbméter meddőt es hat kisebb gép a napi 70—80 ezer tonna szenet az erőmű számára. A meddőt eltávo­lító fejtőgép 11 méter átmé­rőjű marótárcsával dolgozik, s ez a tárcsa 40 méter hosz- szú karon kinyúlva, legyező­szerű mozgással „harapja a földet”. A bányát behálózó szállítószalag-rendszer terve­zett hossza 50 km, s rajta óránként 16—18 km-es se­bességgel halad majd a ki­termelt szén és meddő. A 2000 MW-os erőmű épí­tése előreláthatóan már 1976- ban megkezdődik. Négy, egyenként 500 MW-os blokk­ból áll. 1950-ben még az 50 MW-os gépegységek számí­tottak újdonságnak, s jelen­leg is hazánkban, a legna­gyobb teljesítményű blokk 200 (MW-os. egyezségnek fc vau. némi szépséghibája. Nevezetesen az, hogy az orvosimoki ál­lás meghatározatlan időre szólt, míg az adminisztrátori beosztás ez év végéig„ s mindes felmondás nélkül le­jár. Hadd hivaitkozzunk itt a polgári perrendtartásra, amely kimondja, hogy az egyezség csak akkor érvé­nyes, ha megfelel a jogsza­bályoknak és a felek mél­tányos érdekeinek. Nem vi­tás, hogy a szóban forgó egyezség hátrányos helyzet­be hozza a volt orvosírno­kot. De 'nem mehetünk el szó nélkül az ügy végső kime­netele előtt sem. Az orvos — akinek a ta­nács tehát teljesítette köve­telését — bejelentette, hogy elmegy a községből, jobb helyet talált s — úgymond —, különben sem bírja már idegekkel a négy hónapja tartó viszálykodást. A köl­tözés gondolatával foglalko­zik a volit orvosírnok és pe­dagógus férje is, pedig ők már több mint két évtizede lakják és szolgálják a falut. Most mégis úgy érzik, men­niük kell, hiszen igazságta­lanság történt velük, miköz­ben felmorzsolódtak az ő idegeik is. Az apró részletek igazsá­gát szinte lehetetlen kibo­gozni, Mezőtarkányban ugyanis a tények helyett mar az indulatok játsszák a főszerepet. Mennek a név­telen levelek, jut belőle az orvosnak és a volt írnoknak is. Aláírásokat gyűjtenek, beadványokat készítenek, oda a jó hangulat, ideges a falu. A vélemények bár megoszlanak, azzal minden­ki egyetért, hogy orvos kell a faluba. Ez a mostani ugyanis el­megy. Zsákutca! Markups László , Ocsay Mihály, az ERŐTERV igazgatóhelyettese elmondot­ta, hogy az erőművet a je­lenleg elképzelhető légköri szerűbb kömyezetvedelmi be­rendezéseikkel látják el. A füstgázok pemyetartalmát 99 százalékos hatásfokkal dol­gozó elektrosztatikus szűrők kötik le. A füstgázoik elosz­latását egy, Magyarországon rekordnak számító meretű, 250 méter magasságú ké­mény alkalmazásával oldják meg, s ugyancsak a magas kémény gondoskodik arról, hogy a levegőbe jutó kéndi­oxid ne szennyezhesse káros mértékben a' környezetet. Az erőmű berendezéseinek szállítására jelenleg pdacku* tatások folynak a hazai gyá­rakban és a KGST-országok­ban, s ha megfelelő ajánla­tok érkeznek, akkor a szoci­alista országok közö6 szállí­tásai révén készülhetnek el az erőmű energiatermelő gépegységei, berendezései. A Bükkábrány, Ernőd és Mezőnyárád által határolt mintegy 50 négyzetkilométe­res területen levő szénva- gyom feltárása szükségessé teszi e területen jelenleg át­haladó Budapest—Miskolc közötti vasútvonal áttelepíté­sét. Miután fokozatosan ha­ladnak a bányaműveléssel, így a tíz kilométer hosszúsá­gú villamosított vasútvonal- szakasz áthelyezésére várha­tóan csak 1980—82 között ke­rül sor. Ugyancsak meg kell változtatni a hármas számú fő­útvonal egy négykilométeres szakaszának a helyét; ez az új út már 1978-ban elkészül, hogy a szénkitermelés és a fontos főútvonal forgalma egyaránt zavartalan legyen. Az erőművet és a bányát 30—35 éves élettartamra ter­vezik. Ennyi idő után az erőmű elavul, és a külszíni fejtés készlete is kifogy. Az 500 millió tonna szén kiter­meléséhez kétmilliárd 50« millió köbméter meddőt is ki kell emelni, s így a kom­binát létesítése a környezetre nagy hatást gyakorol. (La­kott település, néhány tanya kivételevei, nincs a létesülő bánya területen.) A kiter­melt meddőt, valamint az erőműben keletkező évente 4—ő millió tonna mennyisé­gű salakot visszaszáll ítják a hányókba, s így a művelés tizedik éve után már meg­kezdik a szántóföldi terme­lésre ismét alkalmassá tett területek visszaadását a me­zőgazdaságnak. Az ember energiaéhségé­nek csillapítása a jövő évez­red első évtizedében (nincs is már olyan messze ez az időszak) két hatalmas, 120 méter mélységű, egyenként 6 négyzetkilométeres nagy­ságú tavat hagy az utókorra. A népgazdaság fejlődéséhez kell a villamos energia; a tavak pedig minden bizony­nyal üdülőtelepekké fejlőd­nek, s így a következő gene­ráció emberásta Kis-Balato- nokat is látogathat a Bükk aljában. _ , Repedek S. l»i*év niük. Pécsi István Zsákutca

Next

/
Thumbnails
Contents