Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
I A testvéri együttműködés negyedszázada írta: Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese Jubilál a nuontdásziskola Huszonöt évvel ezelőtt hozták létre Budapesten a „Ságvári Endre" Nyomdásztpari Szakmunkásképző Intézetet. Az elmúlt negyedszázad során az intézetben ötezerötszáz nyomdászt neveltek. Jobbra: a tördelést tanítja a fiataloknak Andics Béla oktató. Baloldalon: magasnyomasi gyakorlaton. (MTI Foto: — Jászai Csaba felv. — KS) Megyénk energiagazdálkodása Szénnel vagy olajjal? A KÖLCSÖNÖS Gazdasági Segítség Tanácsa a történelem első olyan nemzetközi gazdasági szervezete, amelyben a szocialista országok vesznek részt. Ezek az államok ma több mint 366 millió embert összefogó, egységes, dinamikusan fejlődő Iparral, gépesített korszerű mezőgazdasággal, óriási tudományos-technikai teljesítő- képességgel redelkező közösséget alkotnak. Ezt néhány adat is szem-, lélteti. A világ ipari termelésének 1950-ben 18 százalékát, tavaly már 33 százalékát adták a szocialista gazdasági közösség országai. A KGST-országok nemzeti jövedelme 1973-ban az 1950- esnek 5,7-szerese, az ipari termelés pedig 8,4-szerese volt. összehasonlításul megemlítem, hogy a fejlett tőkés országokban ugyanezen idő alatt a megfelelő útmutatók a következóek: 2,8-sze- res, illetve 3,4-szeres. A TAGÁLLAMOKBAN jelentős változások történtek a gazdasági fejlődés közelítésében, a színvonal kiegyenlítődésében. A múltban kevésbé fejlett iparral rendelkező országok gyorsított ütemű iparosítása nagy és jelentős változásokat okozott a társadalmi termelés szerkezetében. Á gyors ütemű gazdasági fejlődés, a bővülő együttműködés és a kölcsönös segítség lehetővé tették a KGST- be tömörült országok külkereskedelmi forgalmának jelentős növekedését. Ennek értéke 1951-től 1972-ig csaknem 9-szeresére emelkedett és meghaladta a 68 milliárd rubelt, amelynek mintegy kétharmadát az egymás közötti kölcsönös szállítások adták. A szilárd és állandó gazdasági kapcsolatok és a tervszerű áruforgalom a tagországok nemzetgazdaságainak biztonságos fejlődését szolgáló fontos tényezői. A KGST-államok együttműködését valamennyi részvevő egyenjogúsága és a kölcsönös előnyök jellemzik. Ez alól a Szovjetunió sem kivétel. Internacionalista kötelességéhez híven nagy segítséget és támogatást nyújtott a testvérállamoknak, különösen a nehézipari ágazataik megteremtésében, a vas- és színesfémkohászati üzemek építésében, modern felszerelésében, a kőolajfeldolgozó, a gépipar, az energetika és más iparágak megteremtésében. A Szovjetunió állandóan növeli a különféle nyersanyag, fűtőanyag és más keresett cikkek szállítását. Ennek eredményeként a KGST- áilamok ellátása magas színvonalú, s ez mentesíti őket a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásainak kedvezőtlen hatásától. A Szovjetunió szerepéről szólva mindig a KGST-országok gazdasági kapcsolatainak kölcsönösségéről beszélünk, nem feledkezve meg arról a fontos szerepről, amelyet a testvéri országok játszanak a szovjet népgazdaság fejlődésében. Ezt a sajátosságot az SZKP XXIV. kongresszusán elhangzóit beszámolóban Leonyid Brezs- nyev úgy jellemezte, hogy a szovjet népgazdaság az elmúlt öt évben a KGST-tagországoktól 54 vegyipari gyárberendezést kapott A szovjet tengeri flotta új hajóterének 38 százaléka testvéri országok hajógyáraiból került ki. A KGST-államok beruházásokkal vesznek részt a szovjet népgazdaság nyers- és fűtőanyagipari ágazatainak fejlesztésében, a fém- kohászat, a műtrágya- és a cellulózgyártás növelésében. A testvéri országok sokféle közszükségleti cikket is szállítanak a Szovjetunióba. Az utóbbi években minőségileg új szakaszba lépett a KGST-államok gazdasági és tudományos-technikai együttműködése. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakán elfogadták a tagországok gazdasági integrációjának fejlesztését, az együttműködés elmélyítését és tökéletesítését szolgáló távlati komplex programot. Ez kiterjed az együttműködés minden területére, szerves egységbe fogja azokat, érinti a legfőbb termelési ágakat, a tudományt és a technikát, a kereskedelmet, a valuta- és pénzügyeket, a szerződéses és jogi alapokat. A testvéri államok ma az új, 1980-ig terjedő ötéves tervek egyeztetésének legfontosabb szakaszánál tartanak, s egész ágazatok fejlesztésének problémáit komplex módon oldják majd meg. Példaként említhetem a KGST-államok növekvő nyers- és fűtőanyagi gényének kielégítését. Korunkban ezt csak valamennyi, vagy a testvéri országok zömének összefogásával lehet megoldani, a pénzügyi, anyagi és munkaerőtartalékok egyesítésével lehet megteremteni a szükséges termelő kapacitásokat és szállítási rendszeréket. Ugyancsak fontos a tagországok termelékeny, korszerű gépekkel való ellátása. Ennek megoldása szintén űj utakat és módszeréket igényel. A komplex programban azért kapott helyet a nagy nemzetközi gazdasági egyesülések létrehozásának gondolata. Ezek betölthetik a korszerű technikai színvonalú és jó minőségű, versenyképes gépipari cikkeket tervező, termelő és értékesítő szocialista konzorciumok szerepét E téren az első lépéseket jelentik az olyan nemzetközi gazdasági szervezetek, mint az Interatomenergo, az Inter - textilmas, az Interatominszt- rument. AZ INTEGRÁCIÓ új. hatékony formáinak bevezetését és tökéletesítését szolgálja az a közelmúltban aláírt egyezmény is, amelynek alapján 6 KGST-ország részt vesz a Vin.nyicától Albertir- sáig húzódó, 750 kilovoltos nemzetközi távvezeték építésében és üzemeltetésében. Az összes megyei gazdálkodói egység képviselői részt vettek azon a közelmúltban rendezett konferencián, ahol az energiaellátás helyzetéről, megyénk jövőbeli energia, szükségletéről volt szó. A világhelyzetet elemző bevezető előadás mindjárt megnyugtatással kezdte: nem olyan súlyos a dolog, mint ahogy az az energiaválság első híreiből kitűnt. Szénből, olajból, földgázból olyan készletek vannak még tartalékban, hogy az ezredforduló után sem kell aggódni. Ami Magyarországot s még közelebbről megyénket illett, az elkövetkező években még jobban érezhető lesz a szocialista országok öszefogá- sa; ez szűkebb hazánkban úgy jelentkezik majd, hogy a Testvériség gázvezeték itt halad az ország belseje felé és lehetőség nyílik a földgáz bevezetésére Gyöngyösön és Hatvanban is. Heves megye fejlőlése, energiaigényének növekedése nagyjából azonos lesz az országos átlaggal. Tovább erősödik a szénhidrogének aránya amellett, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően több gondot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére is. Egyébként a szénbányászat fellendítését jól példázza az egercsehi bányaüzem, ahol az idén erőteljes gépesítés kezdődik. A tanácskozáson elhangzott megyei helyzetelemzes 54 gazdasági egység reprezentatív felmérési adatait mutatta be. IV. ötéves tervünk végére csaknem 20 százalékkal nő az ' iparban foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaságban dolgozóké pvedig 10 százalékkal csökken. Az energia- igény szempontjából sem közömbösek ezek a számok: az ipar mellett ugyanis ugrásszerű lesz az igénynövekedés a mezőgazdaságban is, hiszen a létszámcsökkentés csak gépe. sítéssel együtt lehetséges. 10.800 lakás épül ebben a tervidőszakban; a lakótelepiek, hőellátása, a speciális villamoskábelek lefektetése szintén új, a kivitelezők nagy összhangját követő feladat. De tallózzunk tovább a számokban. A viUamosener- gia-ígény a felmérések szerint mintegy 10 százat ékkai nő even te. Heves körzetében űj elosztóhálózat biztosítja majd a zavartalan ellátást. Országos elmaradottságunkat a gázfogyasztásban némileg behozzuk a kővetkező években; az összes energia-felhasználásunknak eddig 0.67 százalékát tette ki a földgáz, s ez eléri majd a 2,0 százalékot. A megyében 41,4 kilométer a gázvezeték hossza négyezer háztartásba vezették már be a gázt, ez a szám a tervidőszak végere hétezerre nő. Az import földgáz iparosításunkban is szerepet kap: az egri déli ipartelepien épül egy középnyomású gázvezeték, s a bélapiátfalvi új cementgyár szintén ezzel az energiával dolgozik majd. A megyeszékhelyem pillanatnyilag sokkal több Igény lenne, mint amennyit a gázvezetékhálózat elbír, a bővítésre pedig most még ugyancsak gyér a lehetőség. A TIGAZ képviselője elmondta felszólalásában, hogy jövőre már változik a helyzet, s alapvető fordulat pedig 1977-ben következik majd be. Addigra olyan kiterjedt hálózatuk lesz, hogy az igényeket meg tudják előzni. Palackos gáz ma már szinte minden háztartásban megtalálható. 1965-ben még 5500 volt a megyeben, 1975-re pedig 60 ezer gázpalack-tulajdonosra kell számítani 47 cseretelepről szállíthatnak majd a fogyasztók; az ugyan, csali felduzzadt igényt szolgálja a Horton megépülő töltőállomás és elosztóközpont, amely szintén megyei nagy beruházásaink közé tartozik. A másik fontos energiai orrás: az olaj. Az ellátásban alapvető változást jelentett, hogy Füzesabonyban elkészült az elosztóállomás, a tárolótér 2 ezerről 12 ezer köbméterre nőtt. öt kirendeltség 17 töltő- állomás szolgáltat olajat a mezőgazdasági üzemeknek, magánfogyasztóknak s az AFÉSZ-ek bekapcsolódásával még újabb 8—10 kút épül. Hamarosan elkészül a benzinkút a nagyrétéi Szőlőskert vendéglőnél a 3-as út másik oldalán is. A közös- gazdaságok fogyasztását jellemzi, benzinből 4300 tonna. gáz. olajból pedig csaknem 31 ezer tonna lesz az idei igényük. A számok természetesen csak összehasonlításban érzékeltetik jól a fejlődést: területileg a kisebb megyékhez tartozunk, de gazdaságunk fejlettségének e mutatói alapján a megyék közötti rangsorban a nyolcadik helyen állunk. Ez a gyarapodás töretlen lehet az elkövetkezendő években is, ennek égjük biztosítékát éppen a gondosan megtervezett energiaszolgáltató-hálózat adja. Viszont nem lehet eleget hangsúlyoz, ni: a takarékosságnak gazdálkodásunk alapvető szempontjává kell valnia. Szigorúbb ellenőrzés, a pazarlások büntetése sem segíthet, ha a szemlélet nem változik az üzemekben, közintézményekben és a többi munkahelyen. A tervszerűségnek sokkal magasabb szintjét kell megteremteni, az energia-felhasználásban is. A TÜZÉP képviselője például arról beszélt a tanácskozáson, hogy a tárolási nehézségek miatt a szén nagy tömegben válik náluk használhatatlanná — milliós károk keletkeznek így. Segíteni ezen a korszerű fóliatakarással lehet ugyan, de mindenképpen az a jó, ha minél hamarabb túladnak rajta, ki kell tehát terjeszteni a nyári tüaelöakciókat. Máris kevesebb a gond — csak egy kicsit jobban oda kell figyelni. S ez nem is csupán a kereskedő vállalat feladata... Hekeli Sándor 1314, uájitt 5. vasárnap Bitvallás as anyaságról Ahogy mondani szokás, nem látszik meg rajta a kora. Derűs tekintettel néz szét a világba, hajában' alig-alig csillan még ősz szál. Csak a keze árulkodik arról, erős fogásával, kérges bőrével, hogy nagyon sokat dolgozott már. Húsa esztendős se voltam, amikor megszületett Anna. Nem volt nekünk akkor semmink, csak az az aranyos gyerek. Azt hiszem, nem kell magának mondani —, hiszen úgy egyidősek lehetünk —, hogy kerültünk össze 26 esztendővel ezelőtt. Nem volt csak a két kezünk, meg a hitünk, hogy mi ketten, mindennel megbirkózunk. A férjem, akkor már a vasútnál dolgozott, a Keletibe járt fel. Azóta is ott van. Én meg otthon kínlódtam a kis földdel, amit később be is vittünk a szövetkezetbe. Míg a gyerekek kicsik voltak, magam is a szövetkezetbe jártam. Kilenc esztendeig. Most tíz éve, hogy idejöttem a gyárba. Tulajdonképpen ez is a vasút, m.ajd az egész családnak a vasút lett a kenyéradója. De. hát nem erről akart beszélni velem. A gyerekekről. Mint ahogy mondtam, 50-ben jött az első, 51-ben a második, Ferenc, a fiúnk. Nem is lett több fiam, csak ez az egy. Irénke 53-ban jött a világra, aztán született, 1955-ben, Mária. A legkisebb. Bozália, 1958-ban. Most már ő is elvégezte az iskolát — gyors- és gépírót — dolgozik a húsüzemben. Amikor fiatalok voltunk, nem Ismertük még azt, hogy családtervezés, meg, ahogy most mondják: ideális gyereklétszám. Szerettük a gyerekeket és nem bántuk, hogy jöttek. Ügy voltunk mi vele. ahol kettő jóllakik, ott a harmadiknak is jut. Jutott is. Nagyon megdolgoztunk érte. de az öi gyerek mellett — mert ennyi van —, felépítettünk egy szép, kétszobás házat és mind kiiekoláztattuk. A kisebbeknél már segítettek a nagyobbak. Irénke Budapestre jelentkezett iskolába. Az első évben nem vették fel a kollégiumba. Azt mondta Ferenc, a bátyja, nem baj, édesanyám, csak hagyják, majd én is segítek. Mert így szeretik egymást. Vártam én mindegyiket jó szívvel. Mikor mentem az utcán, volt, aki megállított: „O, te szegény, már megtolt úgy vagy..Otthagytam őket, mert én akikor csak arra tudtam gondolni, hogy megint lesz egy kis, pátyolgatni való apróság. Örültünk mindegyiknek. Hogy nehéz volt, hát, istenem. Nehéz. Volt, amikor le kellett mondani valamiről, de higgye el nekem, aki szereti a gyerekét, az soha nem számolgatja, miről kell lemondania. Természetes volt, hogy először a gyerekek... Most már nagyok. A lányok közül kettő asszony. An ának már van egy picije. Ügy szeretem az unokám, hogy azt el se lehet mondani. Nem adnám semmiért. Sokat dolgoztunk a férjemmel együtt, amíg eddig jutottunk. Mondta is egyszer, itt. a gyárban a szakszervezeti titkár, hogy: „Major néni, sokat dolgozik, elküldjük pihenni.” Csak nevettem. Pénz is kell ahhoz. „Az Is lesz. Azt is adunk hozzá.” Megköszöntem szépen, aztán megkérdeztem: mit gondol, elvtárs, tudnék én nyugodtan ülni. míg otthon az öt gyerek? Nekem az az Igazi pihenés, amikor az egész lakás rend ten, a gyerekek egészségesek, amikor tudom, hogy egyiknek sem kell semmi. Hogy nehéz volt? Hát, nehéz. De a legnehezebb nem az volt, ha nem jutott valamire. Az, amikor Máriát operálták a szívével. Igen, akkor nagyon sokat sírtam. Felnőtt szépen, mind az öt És aíkár hiszi, akár nem, azok, akik régen srjnálgat- tak, most irigyelnek, hogy mindig hazajön valamelyik, legutóbb az apjuk névnapján, az egész család együtt volt. A lányaim, a vőim, az unoka. Ezek az én igazán boldog napjaim. Szebbet elképzelni sem tudok... O Arcán szelíd mosoly. Befelé figyelő. Néha önkéntelenül a hasa elé emeli a kezét. Óvón. Amikor átfut a szája szélén egy kis derű, tudom, megmozdult a pici, jelezte, hogy van, hogy figyeljenek rá is. Az eljö- vendőre... Csaba másfél éves. Egy eleven kis ördög. Mindenben benne van. Mások talán azt mondanák, hogy rossz. Pedig nem az, csak sokat mozog. Most bölcső- dés. Ha meglesz a második, otthon maradok. Egyszerre felnő a kettő. Bár, megmondom őszintén, egy kicsit félek is. Nem a gyerekekkel való gondtól, hanem attól, hogy nagyon elmaradok az emberektől. Bár úgy akarom beosztani az időm, hogy valami azért maradjon meg a társadalmi munkámból. Már kérdezték, hány gyereket akarunk. Hát, ha a harmadik vagy tán a negyedik jönne, akkor sem esnénk kétségbe. A férjemmel együtt szeretjük a gyerekeket. Mostanában sokat bőszéinek ar ról. mikor ideális a g;vermeli világra jövetele. Én megér tam azokat a fiatalokat, akik nem akarnak egy szűk. egészségtelen albérletbe gyereket világra hozni. Mert az csakugyan felelőtlenség egy kicsit Azt is megértem, hogy anyagi biztonság kell a gyerekhez. hiszen — tudom magunkról — nagyon sokba kerül ám egy kis jövevény. De azokat, akik előbb akarják a teljesen berendezett lakást, a kocsit, azokat már nemértem meg. Aki nagyon számolgat. az azt hiszem, elszámítja magát. Láttam már olyat, hogy megvolt minden, jöhetett volna a gyerek, már kívánták is. de nem jött. Egy kocsi mégsem pótolhatja a gyereknevelést. Ilyenkor mindig eszembe jut. amikor az első kicsink — Csaba — megszületett. Még nem volt. csak egy re- karrúénk. Közénk vettük és olyan boldogok, olyan büszkék voltunk. Órákig el tudtuk volna nézni azt a parányi emberkét Amikor megtudtuk, útban van a másik, a férjem talán még nálam is jobban örült. Szeretettel várjuk. Mert nem mindegy, hogy fogadnak egy gyereket. örömmel, vagy csak azért, mert éppen jön. A gyerek várásnál. azt hiszem. az a fontos, hogy szeretettel várják, s nem az, hogy milyen drága kelengyét tudnak venni neki. A szeretet az, amire a kicsinek szüksége van és nem a pénz. Azt hiszem, aki szereti a gyereket, az soha sem csak az anyagiaktól teszi függővé, miikor legyen. Vállalja, mert ez az élet rendje, mert annak idején bennünket is vállaltak. Mi nem teszünk többet, mint, visszaadjuk a gyerekeknek azt, amit mi kaptunk, s majd a gyerekeink továbbadják a sajátjuknak. Talán éppen az lesz majd a legszebb. Tudni, hogy a mi éle tünknek folytatása vart... Elmondták: Major József né és Báder Miklósné Feljegyezte: Deák Rózsi
