Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-04 / 102. szám
A társadalmi munka rangja hogy a társadalmi munkát Kiváló ifjú szakmunkások köszöntése Egerben A kiváló ifjú szakmunkások egy csoportja. Az országos versenyben második helyen végzett Demeter Sándor szobafestő-má zoló szakmunkásnak gratulál tanítómestere: Lányi Gyula. (Foto: Perl Márton) ' A MINISZTERTANÁCS ez év elején határozatot hozott a településfejlesztést segítő társadalmi munkáról, majd «zt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala — a vonatkozó határozat 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján — keretjellegű irányelvet adott ki a társadalmi munka szervezésével, mérésével, ösztönzésével és megbecsülésével kapcsolatos feladatok mind hatékonyabb megvalósítására. A határozat megállapítja: a társadalmi munka jelentős tényezője a társadalom, s ezen belül a települések anyagi és szellemi értékei gyarapításának; mind számottevőbb kifejezője a növekvő közéletiségnek, az állampolgári segítőkészségnek; s fontos megnyilvánulása az egészséges lakóhelyszeretetnek. A tanácsok népképviseleti- önkormányzati jellegének érvényesülése ösztönzően hat a társadalmi munka fejlesztésére. A lakosság közreműködése jelentős eredményeket hozott a települések fejlődésében megyénkben is, s nagymértékben elősegítette a tanácsok előtt álló feladatok megvalósulását. A lakossági javaslatok alapján készített tervek megvalósításában állandósult a lakosság társadalmi aktivitása. Jelentősen emelkedett az elmúlt években a lakosság szellemi és fizikai társadalmi munkájának volumene, és egy főre eső értéke. 1971' bon 20 millió, 1972-ben 30 millió, 1973-ban pedig több mint 45 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a megyében. Ennék megfelez lően az egy főre eső társadalmi munka értéke az 1971. évi 56 Ft-ról 1973-ban 131 [Ft-ra emelkedett. Külön örvendetes az egy főre eső társadalmi munka értékének emelkedése a megye városaiban: Egerben az 1971. évi 25 Ft-ról 1973-ban 252 Ft-ra, Gyöngyösön 36 Ft-ról 174 Ft- ra, Hatvanban 69 Ft-ról 246 Ft-ra emelkedett. AZ IRÁNYELVEK nagy érdeme, hogy egyértelművé elvileg és gyakorlatilag világossá teszi a társadalmi munka fogalmát. „A társadalmi munka — kialakult kereteit és módszereit figyelembe véve — a lakosság, a vállalatok, az állami gazdaságok, szövetkezetek, az intézmények és más szervezetek dolgozói által kifejtett olyan közhasznú fizikai vagy szellemi tevékenység, melyet az egyének, vagy a dolgozó kollektívák önként, munkaidőn kívül és díjazás nélkül, valamilyen közösségi célkitűzés megvalósítása érdekében végeznek”. A mi társadalmi munkánk szocialista tartalmú, más tánsadalombap létre sem jöhet. Tartalmában, megjelenési formájában, mennyiségében együtt fejlődik a szocializmus építésével: társadalmunkban. mindinkább %r halálhír margójára Lapunk pénteki száma, ujen sajnálatosan, bővelkedett halálos kimenetelű közlekedési balesetekről szóló tudósításokban. Legtragikusabb közülük talán a Rózsaszentmárton közvetlen határában történt motoros karambol volt. amelynek következtében a kerékpár három utasa közül egy már a helyszínen megholt, kettő pedig most is az elet végső mezsgyéjén áll. Hangsúlyozzuk: ismeretlen : előttünk az ütközés megannyi momentuma. Felderítésük rendőrségi leiadat. Egy tényező mellett. azonban nem mehetünk el szó nélkül. Ez pedig a baleset színhelye, az igen merész útkanyarulat. ahol az utolsó évben immár a negyedik súlyos karambol történt! Miért kell említenünk? Mert a veszélyes fordulói nem jelzi tábla, nincs, ami figyelmeztes- ! sen a hajtűkanyarra. A községi tanácson e táblahiányt nem kérhetjük számon, a KPM közúti igazgatóságán azonban igen. A végrehajtó bizottság titkárának irattárában ugyanis ott a levélmásolat, amely szerint már korábban kértek a rózsáink a hiány pótlását. Tegyük hozzá, a kopogtatást. még válaszra sem méltattak Egerben?! Ez is az igazsághoz tartozik. (moldvag) morális kötelezettséggé, általános magatartássá válik, hogy a közösség javára társadalmi munkát vállalunk. A népfrontmozgalom számára pedig tett ős értelemben is fontos a társadalmi munka: egyrészt, mert a népfront gyakorlati, politikai feladatainak végrehajtásában a társadalom tagjai 6zinte kizárólag társadalmi munkában vesznek részt, másrészt azért, mert a népfrontmunka eredményességét főleg azon keresztül lehet mérni, hogy a társadalom milyen nagy részét sikerült politikai cselekvésre, illetve értéktermelő társadalmi munkára mozgósítanunk. A társadalmi munka fontos összetevője az irányelvek szerint a város és községfejlesztési alapot növelő, vagy a költségvetés felújítási előirányzatot kímélő munka (pl. új létesítmények építésében való részvétel, iskola, óvoda, játszótér, stb. állagmegóvása, karbantartása, tatarozása) és a lakóhelyszépítési, tisztasági, valamint a környezetvédelmi tevékenység. A TÁRSADALMI MUNKA része — az elismerés szempontjából — a tanácstagok, a népfrontbizottságok és az aktívák stb. mozgósító, szervező tevékenysége is. A dolgozó kollektívák társadalmi munkája — mint a településfejlesztést közvetlenül segítő, közösen végzett tevékenység — munkahelyi kollektívák (p!L szocialista brigádok) felajánlása is lehet. Pl. Egy nap az óvodáért, iskoláért stb. A lakosság a települések fejlesztését — a társadalmi munka mellett — önkéntes pénzbeli hozzájárulással is támogathatja. Erre eddig is sok jó példa van a megyében. Hatvanban a strandépítéshez, Egerfarmoeon, Sarudon szociális és más közhasznú épületek megvalósításához járultak hozzá jelentős pénzösszeggel. A pénzbeli hozzájárulás, valamint az fm. tanácsi koordinált pénzeszközök (ez utóbbi nagysága 1971—72-ben együttesen meghaladta a 87 millió Ft-ot) bár jelentősek és hasznosak — s“ar jövőben is számítunk rájuk — nem sorolhatók a társadalmi munka körébe, s az egy lakosra jutó érték kiszámításánál sem vehetők figyelembe. Ez azt jelenti, tok úgy tartják számon, hogy Magyarországon közel nyolcvan esztendeje hívták életre a szervezett erdészeti kutatást. A feljegyzések szerint 1897-ben, az akkori királyi kormány az európai országok példája nyomán központi erdészeti kísérleti állomást hozott létre Selmecbányán. Az állomás működési köre a megalakulás pillanatától kiterjedt a hazai erdőgazdálkodás egész területére. Magába foglalta a meteorológiai és növényföldrajzi megfigyeléseket, a talajvíz- és az erdei vetőmagvizsgálatokat, a csemetenevelési, erdőtelepítési kísérleteket és a fafeldolgozás problémáinak kutatását. Azóta természetesen nagyon sokat fejlődött az erdészeti tudomány. Eredményei nyomon követhetők az elmúlt évtizedek hazai erdőgazdálkodásának nagyarányú fejlődésében. A valamikori Selmecbányái kísérleti állomás utódja a mai Erdészeti Tudományos Intézet, országos kísérleteivel a fatermelés mennyiségi növelését és minőségi javítását, valamint az erdőművelés és fafeldolgozás tudományos megalapozását segíti elő. Táj kutatók a Mátrában Az Északi-Középhegység-. ben az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai több mint két évtizede végeznek kutatásokat. A magyar középhegység legmagasabb vonulatán, a Mátrában működik a kísérleti állomásuk. Az itt dolgozó tíz kutató tudományos munkáját ma már nemzetközileg is ismerik és különböző országokból érdeklődnek eredmé- nyeik iránt. Csaknem egy nem lehet pénzzel „megváltani”, hogy a munka akkor válik társadalmivá, ha annak végzője ténylegesen közreműködik a köz javát szolgáló célok megvalósításában. A társadalmi munka szervezése a népfrontbizottságok és a tanácsi szervek feladata, teljesítésének előkészítését közösen irányítják. A szervező maunkában és a végrehajtásban szükséges a szakszervezetek, a KISZ- és egyéb szervezetek, városokban. a lakóbizottságok közreműködése is. Az irányelv nagy fantos- tágot tulajdonit a társadalmi munka tudatosabb és tervszerűbb megszervezésének, megvalósításának. A társadalmi munkát — a korábban többször tapasiztalt spontán tevékenységgel szemben — az értéktermelő társadalmi összmunka szerves és jelentős részének kell tekinteni. Arra kell törekednünk a jövőben, hogy a társadalmi munkavállalások á középtávú és az operatív tervek megvalósítását segítsék elő, és összhangban legyenek a helyi tanácsok célkitűzéseivel és a lakpsság igényeivel. CÉLSZERŰ, HA A társadalmi munka hosszabb távra szóló, vagy egyszeri felajánlását, a tanácsok és a népfrontbizottságok a lakossággal, illetve annak csoportjaival, (pl. választóterület) vagy szervezetekkel, gazdasági egységek kollektíváival megállapodásokban rögzítik. Ennek szép hagyományai és kiterjesztésének nagy lehetőséged vannak a megyében. Nap mint nap tanúi vagyunk az üzemi, szövetkezeti kollektívák felajánlásainak, amelyet a XI. pártkongresz- szus és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére tesztnek. Ezek tartalmazzák azokat a társadalmi munkavállalásokat is, amelyek az adott település fejlesztését segítik elő. A tanácsok és a nép- f nontbi zottságok már a tervezés stádiumában kérjék ki és vegyék számításba a lakosság, az üzemi, szövetkezeti kollektívák vállalásait. Ennék igen hasznos fórumai a lakossági gyűlések, a munkahelyi kollektívák összejövetelei, a választásokkal kapcsolatos gyűlések. évtizeden át kizárólag, tájkutatási feladatokat végeztek. A Magyar- Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei alapján ma mar országos célprogramok megvalósításán is dolgoznak. Miután Mátrafüreden van az ország egyedüli magashegyvidéki erdészeti kutatóállomása, így érthetően most is jelentős helyet foglalnak el a tájkutatások. A Mátrában különösen sok a víz talajromboló hatásának kitett lejtős terület. Ezek talajtani, vízgazdálkodási és környezettani összefüggéseit Vilcsek János igazgató és kutatócsoportja vizsgálja. A munka legnagyobb részét Sírok, Párád, Bodony, Mátra- derecske és Bükkszék határában 250 hektáros területen végzik. Több éves kutatómunka eredményeként kidolgozták a lejtős területek erdőtelepítésének és nevelésének technológiáját. Ehhez tíz gépet magúban fontaid gépsort alakítottak ki, amely magába foglalja a,telepítést, a talajlazítást. a műtrágyázást, a vegyszeres gyomirtást. Ez minden szempontból megfelel az erdészeti agrotechnika követelményeinek. sőt ezzel 30— 40 százalékkal csökken az erdőtelepítés és -ápoiás költségé, a talajpusztító vízfolyások és az erózió hatása pedig teljesen megszüntethető. Jelenleg huszonhét gépsor működik az országban, de érdeklődnek iránta a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából, Bulgáriából és Romániá- út’ .U -• A településfejlesztésben elért eredményeink egyik alapvető összetevője a megyeben az, hogy sikerült olyan célokat kitűzni és megvalósításukra olyan mozgalmakat indítani, („Lakóhelyszépítési ós -virágosítá- si”, „Fejlesztési verseny” a községek, városok között, „Társadalmi munkával Egerért” stb.) amelyek találkoztak a lakosság széles tömegeinek egyetértésével. A társadalmi munkamozgalom terebélyesedését jól szolgálják azok az erkölcsi megbecsülést kifejező formák, amelyek megyei szinten, a városokban és néhány nagyközségben már régi hagyományra tekintenék vissza, („Társadalmi munkáért” megyei jelvény és oklevél, „Társadalmi munkával Egerért”, „Gyöngyösért” Érdemérem stb.) A megyei jelvényt 1969-től 269-en, az oklevelet pedig 97-en kapták meg a legkiválóbb társadalmi munkások közül. A társadalmi munkában kiemelkedő eredményt elérő állampolgárok, kollektívák, települések elismerésére, oklevelek, emlékplakettek, jelvények alapítására és adományozására bátorítjuk ós ösztönözzük a helyi tanácsokat és a népfrontbizottságokat. A társadalmi munka szervezése, kezdeményezése és támogatása fontos része a tanácsok és népfrontbiZottsá- gok együttműködésének is. Indokolt, hogy a tanácsok és a népfrontbizottságok ez irányú tevékenységüket folyamatosan összehangolják, s gondoskodjanak a társadalmi munka szervezéséről, ösztönzéséről, az akadályozó körülmények leküzdéséről, és az eredmények rendszeres értékeléséről. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a településfejlesztést segítő társadalmi munkáról hozott kormányhatározat és az irányelv nagy hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a köz hasznát szolgáló munka társadalmi gyakorlattá, mindnyájunk és mindennapi életünk elválaszthatatlan részévé váljék, s ehhez méltó rangot kapjon. Páti Jenő a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkára Iránytű az üdülőerdök kialakításához Az állomáson Dala László tudományos munkatárs három év óta vizsgálja az erdők közjóléti szerepét. A megnövekedett környezeti ártalmak miatt világszerte előtérbe került ennek jelentősége. A kutatás eredményei iránytűként szolgálnak az Északi-Középhegységben az üdülőterületek létrehozásának lehetőségeihez és a már meglevő üdülők fejlesztési terveihez. Ugyancsak környezetvédelmi célokat szolgálnak a tölgy-, nyár- és a fenyőerdők védelmére irányuló törekvések. Dr. Szon- tágh Pál, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa és dr. Kolonits József tudományos főmunkatárs azt vizsgálják. hogy a tölgy-, nyár- es fenyöerdőkben milyen gomoakórokozok és rovarok károsítanak. Olyan módszereket dolgoznak ki, amelyekkel megelőzik, hofjy jelentősen csökkenthetik, illetve megszüntethetik a károsítok hatásait. Az erdőgazdaságok igy jelentős pénzösszegeket takarítanak meg. A kutatók rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a nyár- és tölgytermelő erdőgazdaságokkal, ailami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel is.. Eredményeiket szaktanács- adás formájában ismertetik az üzemi szaKemberekkel. Országos a jelentősége annak az előrejelző szolgálatnak, amelyet a mátrafüredi- ek jsanyiumak, Huasanxyp Tanárok és diáitok, ifjú szalonunk ásóit és mesterek ültek egy asztalnál azon az ünnepségen, amelyet pénteken délelőtt rendeztek Egerben, a Hámán Kató Úttörő- házban. A szakma kiváló tanulóit, a szaktárgyi versenyek győzteseit köszöntötték ez alkalommal a megyei if- júrnunkásnapok keretében. A harminckét fiatalt — köztük 12, az országos versenyben is eredményesen szerepelt, s erdészeti fénycsapdát működtetnek hazánk különböző tájain és prognózisokban jelzik a gazdaságoknak a rovarkártevők megjelenését. 1100 lucfenyő — öt kontinensről Az állomás kutatói részt vesznek abban az országos programban, amely az új fagazdasági termelési rendszerek kidolgozására irányul. A fenyőnemesítéstől a csemetenevelésen és telepítésen át, az ipar által feldolgozott bútorfa, illetve fűrészáru előállításáig. Újvári Ferenc és Újvári Ferencné tudományos tőmunkatársak vezetésével az állomás bekapcsolódott az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szervezete által irányított luc- és duglászfenyö származásvizsgálati programba is. A Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság gyön- gyössolymosi erdészetében a világ különböző országaiból érkezett 1100 lucfenyőt vizsgálják meg, hogyan alkalmazkodnak ezek a fák a mátrai táj talaj- és éghajlati viszonyaihoz. Hazánkban évente mintegy öt-hatezer hektárnyi területen végeznek erdőfelújítást és telepítést.. Ezt az egyre csökkenő munkaerő- helyzet miatt már csak gépekkel lehet megvalósítani. Ehhez új technológiát dolgoznak ki a mátrafüredi kutatók. Hevesaranyos, Recsk és Sírok határában levő fenyvesekben olyan kísérleteket folytatnak, amelyekben a c&títnckncvúe&tal, a kauszákmunkássá avatott lányt és fiút — Sebestyen János, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese, ifjúságpolitikái felelős üdvözölte, majd Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese átnyújtotta a kiváióaknak járó oklevelet és az ajándékokat. Felvételeink az ünnepségen készültek. téneres csemeteszállításig, az ápolásig mindent gépekkel végeznek. Az erdőfelújításokra is új módszert dolgoztak ki. Az újszerű kezdeményezést a közeljövőben nagyszabású bemutatón értékelik a Mátrában a KGST-orszá- gok erdészeti szakembereinek részvételével. Uj központ épül A fakitermelés és -szállítás korszerűsítésére is vizsgálatokat folytatnak. Jablon- kay Zoltán tudományos igazgatóhelyettes és csoportja a fafeldolgozó gépek és technológiák teljesítményeit veszi elemzés alá. Információkat nyújtanák az erdőgazdaságok üzem- és munkaszervezéséhez, valamint különböző döntésekhez. Országosan is egyedülálló dr. Nagy Dezső orvoskutató munkája, aki Mátrafüreden speciális műszerekkel és felszerelésekkel vizsgálja az erdő- és fa- feldolgozó gazdaságokban tevékenykedő fizikai munkások egészségvédelmét és időegységre jutó energiafelhasználását. Régi helyett a Petőfi Sándor utca végén új központ épül. ahol gépműhely, kísérleti üvegház. biológiai és kémiai laboratórium, valamint szociális helyiségek kapnak majd helyet. Ezzel további lehetőség nyílik arra, hogy hazánk legmagasabb hegyvidéki erdészeti kísérleti állomása újabb kiváló eredményekkel segítse a termelést, Meutusz Károly tí>H. május i„ Ä-effiKsJ a régi agrártörténeti ka- Tudományos alkotóműhelyek vidéken Az erdők „doktorai mit
