Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-17 / 113. szám

Tennivalók a személyzeti munkában A Minisztertanács fon­tos határozatot hozott a személyzeti munka tovább­fejlesztéséről. Legutóbb 1968 elején született kormányha­tározat e tárgykörben. Az allamélet fejlesztése, a szo­cialista demokratizmus erő­sítése, gazdaságiráriyításunk hatékonyságának növekedé­se azonban megköveteli a személyzeti munka korsze­rűsítését. Ez a körülmény in­dokolja a mostani határoza­tot. A határozat alapjául szol­gáló jelentések abból indul­nak ki, hogy a vezetők nagy többsége alkalmas tisztsége betöltésére. Politikai érte­lemben megbízható, rendel­kezik, a munkakör betölté­séhez szükséges szakmai képzettséggel, jó a vezetői készsége. Kisebbik részük azonban hosszabb távon nem tud ele­get tenni feladatainak. Ért­nek oka, hogy az ilyen ve­hetők nem mindenbál felel­nek meg a közösség bizalmá­nak: szakmailag elmaradtak a fejlődéstől, nem lépnék fél sí szükséges eréllyel a kis­polgári eszmei áramlatokkal szemben. Idegen tőlük a de­mokratikus vezetési stílus, s ennek mintegy ellenpontjai­ként gyengék ahhoz, hogy munkaterületükön biztosíta­ni tudják a fegyelmezett munkát. Az utóbbi időben növekedett a hatalommal visszaélők száma, akik meg­szegik a szocialista vezető magatartási normáit, megto­rolják a jogos bírálatot, s te­vékenységükkel támogatják a klikkszellem, az intrikák nyomán keletkező rossz munkahelyi légkör kialakulá­sát. Találkozunk ugyanakkor olyan vezetőkkel is, akik egészségi okokból, munka­erejük megfogyatkozása kö­vetkeztében nem tudják nyújtani azt, amit évtizede­ken át, töretlen szorgalom­mal nyújtották. Talán a vázlatos áttekin­tés is elegendő arra, hogy figyelmeztessen a személyze­ti munkában jelentkező na­gyon időszerű és bonyolult tennivalókra. Ezeknek célja a magasabb követelmények érvényre juttatása, a veze­tők tervszerű cserélődésének biztosítása, a vezetői után­pótlás neveléséhez szükséges intézkedések megtétele. Napjainkban egyre idősze­rűbbé válik annak a jogos igénynek a kielégítése, hogy növekedjék a nők száma a vezetésben. Jobban elő kell segíteni a fiatalok érvénye­sülését is: közülük a legin­kább rátermettek számára reális perspektívaként jelöl­hetjük meg a vezetői beosz­tásba helyezést, természete­sen a szükséges fokozatokat betartva. Bár a határozat kimondja, hogy a vezetői utánpótlás forrását az , egyetemet és főiskolát végzettek adják — ez természetes — ugyanak­kor az eddiginél tevékenyeb­ben kell fáradozni azon, hogy a tehetséges fizikai munká­sok és termelőszövetkezeti tagok vezetőkké válhassa­nak. A most elfogadott határo­zat a személyzeti osztályok számára előírja az öt évre szóló káderutánpótlási tervek készítését. A felügyeleti ha­tóságok számára pedig a sze­mélyzeti munka rendszeres ellenőrzését, az utánpótlás­sal való alapos foglalkozás­ban nyújtott segítséget. A Minisztertanács mos­tani határozata egész szellemiségében azt hangsú­lyozza, hogy a személyzeti munkában tovább kell fej­leszteni a bizalom, a nyílt­ság, az őszinteség légkörét A határozat megvalósítására irányuló munka egyúttal ezt is jelenti. Kovács Imre EROSZAKQSSAG, VAGÄNYKODAS ARA: 9 ITALÁT,, 78 SÉRÜLÉS * TÖBB AZ IT­TAS VEZETŐ I SZIGOR ÓBBAN A SZÁGULDÓ MOTOROSOKKAL SZEMBEN Ismét több a közlekedési baleset Az elmúlt évben öröm­mel írtuk, kedvezőbb kéípet mutatott baleseti statiszti­kánk. Most, az év első hó­napjainak közlekedési hely­zetét elemezve elszomorító számokkal találkozhatunk. Az országos helyzet: márci­us végéig 3170 személyi sé- r üléses baleset történt az or­szágban, s ez 13,2 százalék­kal több az elmíüt év ha­sonló időszakához viszonyít­va. A balesetek következté­ben 206 ember meghalt és 4065 megsérült. A balesetek számának növekedése mel­lett elsősorban a balesetele kimenetele alakult kedve­zőtlenebbül: a súlyos sérü­léséé balesetek száma 21,5 százalékkal emelkedett. Megyei helyzet: 87 sáriié léses közúti baleset, 2,5 szá­zalékkal több az előző _ év hasonló időszakához képest, az áldozatok száma 9 (jóval több mint korábban). 28-an súlyosan, 50-en könnyebben megsérültek. A Heves me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács értékelő, elemző bi­zottsága megállapította, hogy a halállal végződő balesetek nem műszaki hibák, hanem hibás emberi magatartások következménye. Az erősza­kosság, a vagánykodás kö­vetkezménye: gyorshajtás miatt négy embert gyászol­nak a hozzátartozók, a sza­bálytalan előzésnek két ál­dozata van, a szabálytalan tolatás, a követési távolság be nem tartása és szabály­talan áthaladás az úttesten egy-egy ember halálát okoz­ta. A fiatalabb korosztályból kerültek ki a legsúlyosabb balesetek okozói és áldoza­tai. Az egyik februári es­tén Nagykökényes és Zagy­vaszántó között egy 19 éves fiatalember vezetői engedély nélkül, ittasan vezetett mo­torkerékpárt. Gyorshajtás miatt az útszéti fának üt­között és a helyszínen , meg­halt. Másik tanulságod eset: március végén Eger felnél meti részén haladt motorke­rékpárjával egy másik 19 éves fiatalember. Az enge­délyezett sebességet túllépte, felborult és kórházba szál­lítás közben meghalt. Pót­utasa — ugyancsak 19 éves — súlyosan megsérült. Az emberi könnyelműség, a va­gánykodás kirívó példája: márciusban Gyöngyös—Hort között, a 3-as számú főúton haladt személygépkocsijával egy húszéves fiatalember, szabálytalan előzés és gyors­hajtás következtében össze­ütközött a vele szemben, szabályosait közlekedő sze­mélygépkocsival. A szabá­lyosan közlekedő gépkocsi vezetője meghalt, hatan sú­lyosan megsérültek. Felhívták a szakemberek a figyelmet arra, hogy a 37 baleset' közül 72 a járműve­zetők hibájából történt! 71 esetben a gyorshajtás fő, vagy közvetett okként jó.i- szott közre. Húsz esetben it­tas volt a baleset okozója. Négy esetben nem volt a. bajkeverőnek vezetői enge­délye, húsz hibázónak a jo­gosítványa 3—5 éves. Leg­több baleset kedden és szom­baton volt, zömében lakott területen kívül. 29 gyalogost gázoltak, kilenc gyerek és hat idős ember volt Köztük. 12 esetben maga a gyalogos volt a hibás, de 17 alkalom­mal a gépjárművezetőt kel­lett elmarasztalni. A jó idő­ben felélénkültek a motoro­sok, az ő számlájukra 18 balesetet írnak. A szabad szombatok elter­jedésével módosul a gépjár­műforgalom, a hét utolsó két napján autósok és moto­rosok tömegei érkeznek me­gyénk kirándulóhelyeire. Kü­lönösen nagy u forgalom és ezzel együtt a baleseti ve­szély ebben az időben a 3 as számú főútvonalon, a 24-os útvonalon, amely Gyöngyö­sön át a Mátrába vezet, a 25-ös út, amely Egerbe és a parádi üdülőkörzethez vezet. X megye úTjam Közlekedők­nek erre is figyelemmel keli lenniük, ha biztonságban akarnak eljutni úticéljuk­hoz. Lapunkban te bírt adtunk arról a nagyszabású rendőri akcióról, amelynek során megyénk szinte minden na­gyobb útján ellenőrizték a forgalmat. A két napig tar­tó átfogó ellenőrzés a köz­lekedési szabályok követke­zetesebb betartására ösztö­nözte a járművezetőket és az eredmény: nem történt baleset közútjainkon. A. köz­lekedés biztonságán fárado­zó szakemberek ezt bizo­nyítéknak említik amellett, hogy nem szükségszerű a sok halál, a sérülés. Termé­szetesen a közlekedési mo­rál ellen vétőkkel — főként a motorosok azok, akik la­kott területen is száguldá­sukkal veszélyeztetik a ját­szó gyerekeket, gyanútlan felnőtteket — szemben min­den eddiginél nagyobb szi­gorral lépnek fel. Mindany- nyiunk érdekében. I ixsgfasiker anyagi ösztönzés nélkül Állítson össze fertőtlení­tő anyagot, amivel meggá­tolhatja, hogy betegséget hurcoljanak be a sertéste­lepre ... A másik vizsgázó adaig előkészíti egy koca clléi^t... A fenyőharaszti jelölt pedig bemutatja, hogyan csomagoljuk össze a betegségben elpusztult jó­szágot, amely az Állategész­ségügyi Intézetbe kerül... Ilyen, s ezekhez hasonló feladatokat kellett elvégez­niük a hatvani SERKÖV- telepén azoknak az állat- gondozóknak, akik tíz hó­napon át látogatták a He­ves megyei Állattenyésztési Felügyelőség és a területi szövetség közös tanfolya­mát, „s az elméleti vizsgá­kon már túljutottak. Hat­vanból és Fenyőharasztról közel harmincán indultak neki az újabb akadálynak, s becsületükre legyen mondva, valamennyien helytálltak, sikeresen ol­dották meg a gyakorlati feladatokat is. Külön anyagi, erkölcsi el­ismerés? Utóbbi: maga a bizonyítvány, amelyet min­denki kézbe kapott. Mun­kahelyi fizetése, jövedelme azonban senkinek sem lesz több a sikeres vizsga után. Legtöbbjét a tudásvágy, a szolgálat jobb ellátásának reménye sarkallta arra, hogy napi munkája után beüljön az oktatóterembe, s jegyzeteljen, hallgassa az agrármérnökök, állatorvo­sok előadásait. Megérdem­lik tehál, hogy eredményü­ket örömmel publikáljuk, a vizsgázók nevét pedig veze­tőik figyelmébe ajánljuk. Itt is, ott is gyakran nyí­lik alkalom a. jutalmazás­Vasútvillamosítáz KGST-hitelből 9 ;• i­X / / / / r ?—­‘ ■ ■- * \ I ' ' ,1 ■ I*; ^ " - i 5 vim - t I f A magyar állam,, illetve a MÁV elsőként kötött szer­ződést KGST-hitelre, amelyet a vasút korszerűsítésére használnak fel. A Intel egy részét a vasútvonalak villa­mosítására fordítják. Jelenleg a Budapest—Békéscsaba—Lökösháza közötti szakaszon Mezőberény és Murony térségében a már elké­szült felsővezetők úgynevezett finoszabályozását vég­zik. Szabadkígyós és Lökösháza között pedig a vezetéktar­tó oszlopok állítása folyik. Képünkön: az elkészült felső- vezeték finomszabályozása Mezöberénybsn. (MTI-foto Bajkor József) Szarvasmarha-tenyésztési tá; kiállítás Ä szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésére hozott kor­mányprogram eddigi ered­ményeinek bemutatására, a kedvező tapasztalatok kicse­rélésére és a további fela­datok meghatározására táj- kiállitást rendeznek a nyár folyamán az ország hálom nagy tenyésztési körzetében: Baranya, Vas és Heves me­gyében. Az első kiállító Ba­ranya lesz: június 4. és 6. között öt megyéből fogad vendégeket. Az eseményso­rozat megnyitó tanácskozá­sára Pécsett kerül sor, a be­mutatókat viszont a megye legjobb szarvasmarha-te­nyésztő üzemeiben tartják majd. Állategészségügyi, va­lamint szervezési és takaré­kossági okokból egyaránt előnyösebb ugyanis, hogy a szakemberek látogatnak el a gazdaságokba, mintsem a nagy értékű állatokat szál­lítsák különböző helyekről egy központi kiállításra. Ily módon arra is lehetőség nyí­lik, hogy a vendégek műkö­dés közben tanulmányozhas­sák a szakosított szarvas­marha-telepeket Különleges pótkocsi A hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál- alatánál elkészült az ország legnagyobb teherbírású me- sőgazdasági pótkocsija, a „Toldi”, teherbírása 14 ton­na. Nagy előny ez, _ hiszen szántóföldeken, dűlőutakon traktorral vontatva csaknem ■ftástél vagon termény szál­lítható vele. A különleges kocái ugyanakkor középen. keresztben, ,(kettéosztható”. Billenő felépítménye ugyanis két szekrényből áll. ame­lyek ürítéskor külön-külön és együttesen is kétoldalra dönthetők, s oldalfaluk au­tomatikusan nyitható és zárható. Az úgynevezett alap­kocsi használható félig trak­torra kapcsolva vagyis ry-erges vontatóra «. * . Gyöngyössolymosi fiatalok Nekik nem kellett kétszer mondani. De nem vártak arra sem, hogy valaki oda­menjen. hozzájuk és azt mondja: látjátok, ezt így és így csináljátok. Hallgassatok rám, és akkor minden rend­ben. lesz. Ök magukra építettek. k Tulajdonképpen nyolcán vannak ezek a gyöngyös­solymosi fiatalok: öt lány és három fiú. Ez a stabil gár­da. Ök u művelődési házban működő ifjúsági klub irodal­mi színpada. — Én már kislány korom, óta szavalok — mondja Mi­kola Margit, az irodalmi műsorok szerkesztője. —Na­gyon szeretem a verseket, az irodalmat, nagyon szeretek az emberek elé kiállni, hogy közölhessem velük valame­lyik költő érzését, gondola­tait. Élethivatásomnak is a népművelést választottam. Most érettségiztem Gyöngyö­sön. utána szeretnék Debre­cenbe kerülni népművelő szakra. Egy kislány, aki már óvo­dáskorában elkezdte. Aztán folytatta, majd mellé álltak még néhányan. — Ügy volt, hogy május 1-i ünnepségét kellett csi­nálni. Az emberek szíveseb­ben mennek el a gyűlésre, ha műsort is láthatnak. Amióta mi minden ünnepsé­gen szerepelünk, azóta telt ház van a művelődési ház­ban. Hát, persze, a rokonok is szívesebben mennek, ha va­laki szerepel a családból. Összejönnek az úttörőegyüt­tessel is, és mindjárt egy teljes műsor kerekedik ki. rk Eleinte csak felálltak a színpadra, aztán elmondtak egy-két verset. Elégedetle­nek voltak ezzel a megol­dással. Valami mozgás is kell, hogy a közönség töb­bet kaphasson. És a zene! Honnan vegyenek muzsi­kát? Itt van Szabó Erzsé­bet, ő évek óta zongorázik. Majd ő megoldja ezt a fel­adatot. Mondták. — Azt szoktam csinálni — magyarázza a szintén érettségi előtt álló kislány —, hogy megnézem a szö­vegkönyvet, és elképzelem, milyen zene illene hozzá. Aztán a valóság sokszor át­húzza a számításomat. Nincs olyan lemezünk. Énekelni is akartunk, de a fiúknak a hangja... Szóval: inkább lemondtunk róla, ’pedig a fiúk olyan, szívesen csinál­ták. — Hogyan hallgatnak magá­ra a többiek, hiszen olyan fiatal? — Mindnyájan azok va­gyunk. Egyébként is nagyon sokszor közösen ötlünk ki valami új megoldást. Arra, valók a próbák. ■k Évekkel, ezelőtt még pa­rázs vitákat kavartak a község lakói között a fiata­lok. Mert hogy nem tud­nak viselkedni rendesen J csak az ablakot verik be, csak a magnót bömtoöltetik, csak isznak és táncolnak a klubban, és még egy sor olyan „csak” hangzott el, amik közül egy sem tűnt di­cséretnek. — Eleinte én is szóltam, minek mégy már megint a klubba, miért nem tanulsz inkább? — vallja be Miko­la Margit édesanyja kertelés nélkül. — De csak a tanu­lás miatt tettem szóvá. Mos­tanában pedig az érettségi miatt jut eszembe, hogy ta­lán jobb volna itthon ma­radnia. De hát, ez is kell. A szülök már nem idege­sek, a község lakói mérnem sorolják azokat a korábbi „csak’Vokak . „ .... A sólymosi fiatalok lénye­gében Gyöngyösön tanulnak vagy dolgoznak, mert a tsz- be nem igyekszik egyikük sem. Ha hazautaznak a köz­ségbe, akkor szükségét érzik annak, hogy üres óráikat jól töltsék el. Ezért kell nekik az ifjúsági klub, ezért csi­nálják nagy kedvvel az iro-. dalmi színpadot. Azt hittem, ha mi el­kerülünk innen, nem lesz senki, aki folytassa a mun­kát — közli Mikola Margit. — De nem, Már a legutób­bi hetekben is többen jöt­tek hozzánk, megvan e.z utánpótlás. k . Á gyöngyössolymosi fiata­loknak nem kellett kétszer mondani, hogy csináljanak valami hasznosai, szépet. Nem is vártak arra, hogy valaki karon fogja őket, és bábáskodjék fölöttük. Ami­kor a művelődési ház igaz­gatója, Rótt Imre és az if­júsági klub vezetője, Óvári Gyula tanár kinyitotta előt­tük az ajtót, siettek önma­guk szórakozására is hasz­nosat tenni. (G. Molnár F.) JjfémjsmQ 1971. május 17., pcatek

Next

/
Thumbnails
Contents