Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-15 / 111. szám
Dr. Csikós llegv E#a az 1975. január elsejei részleges termeiül árrendezésről Obsitosok búcsúztatása A Magyar Kereskedelmi Kamara a tagvállalatok részére kedden ankétet rendezett az 1975. január elsején életbe lépő részleges termelői árrendezésről. A tanácskozáson dr. Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes is részt vett. Kallós Ödön, a Kereskedelmi Kamata elnöke rámutatott, hogy az ankétot a végleges döntéseket megelőző tájékoztatásnak és véleménykutatásnak szánták, az illetékes szervek az itt elhangzó javaslatokat is figyelembe veszik a jogszabályok megalkotásakor. Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékoztatta a vállalati vezetőket a tervezett termelői árrendezésről. Elmondotta, hogy a tőkés világpiacon napjainkban zajló inflációs folyamat az árak átrendezésével, árarányváltozásokkal egybekapcsolva megy végbe. Megváltozott a szilárd tüzelőanyagok és a szánhidrogének áraránya. Számottevőek azok az árarányváltozások is, amelyek a vegyipart érintik a megváltozott árviszonyoknak árrendszerünkben is ki kell fejeződniök, hiszen csak így lehet a vállalatokat ösztönözni a tőkés világpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosságra. A Minisztertanács ezért hozta azt az ismert határozatát, hogy az energiahordozók, egyes kohászati és vegyianyagok, valamint ruházati alapanyagok termelői árát 1975-ben emelni kell. Ugyanakkor a kormány arról is döntött, hogy az ipar termelői árszintemelkedésének részbeni ellensúlyozására csökkenteni kell a vállalatok által fizetendő eszközlekötési járulékot. A Minisztertanács felhatalmazása alapján a tárcaközi ár- és lermékforgalma- zisi bizottság a közelmúltban meghatározta a részleges , termelői árrendezés programját és főbb irányelveit. Az 1975. január elsején életbe lépő részleges á rfendezést háromfázisú programban bonyolítják le. Az említett termelői áremelésekre csak a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság döntése, s ennek, nyomán az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelkezése alapján kerülhet sor. Ami az energetikai árrendszert illeti, a tőkés árak nagymértékben emelkedtek. Szénhid rogén - szükségletünk - nek mintegy 10 százalékát fedezzük az idén a tőkés világpiacról, s a 10 090 kaló- riás kőőolaj tonnája a korábbi 17 dollárról 70 dollárra emelkedett. Ezeket a szempontokat tartja szem előtt az energiahordozók 1975. évi árrendezése: a szénhidrogének termelői ára 45 százalékkal, a szén termelői ára 15, a tűzifáé pedig 20 százalékkal emelkedik. A szénhidrogén nemcsak üzem- és fűtőanyag, hanem a vegyipar nyersanyaga is. Az új árviszonyokhoz igazítva 1975-től egyes vegyianyagok termelői árát 35— 75 százalékkal emelik. Egyes vegyianyagok, műanyagok és különféle fekete, színes és könnyűfémek helyettesíthetők egymással, így az árak arányosítása is szükséges. Ezért összekapcsolják egyes vegyipari anyagok áremelését a vaskohászati termékek 10, egyes színesfémek 15—100 és az alumínium 20 százalékos termelői áremelésével. A MÁV új menetrendkönyve, amely 1974. május 26-tól 1975. május 31-ig lesz érvényben, mától kezdve kapható a pályaudvarokon és az utazási irodákban. Az összeállítók arra törekedtek, hogy az utasoktól beérkezett javaslatok alapján rövidítsék a menetidőt, s a lehetőségekhez i mérten több belföldi járatot indítsanak. Az Egerből Debrecenbe utazókat érinti egy lényeges változás: a debreceni személy- pályaudvar aluljárórendszerének kiépítése és a vágányhálózat korszerűsítési munkálatai miatt a Debrecen— Füzesabony között közlekedő személyvonatok egy részének ideiglenes végállomása az új menetrendi időszakban Debrecen—Vásártér állomás lesz. Ma kezdik meg a kiadványok árusítását, amelyek korszerűbbek, ízlésesebbek a A ruházati alapanyagokról szólva dr. Csikós-Nagy Béla rámutatott, a hagyományos anyag drágul a műanyaghoz képest. A pamut termelői ára mintegy 80, a gyapjúé 60, a nyersbőr termelői ára 60 százalékkal emelkedik. Egyébként a ruházati iparban és a vegyiparban készítenek elő általános termelői árrendezést, a ruhaipar a napokban, a vegyipar két héten belül megismeri az új anyagárakat. Vállalatok akkor kezdeményezhetik a termelői árak tovább gyürűztetését, ha az alapanyagárak emelkedése miatt nyereségük 15 százaléknál nagyobb mértékben csökken, vagy önköltségük több mint 2 százalékkal emelkedik. Különféle adó- kedvezmények is lehetségesek ilyen esetekben. A termelői árrendezésekkel kapcsolatos előkészítő munkák október 15-ig befejeződnek, így valamennyi vállalat kellő időben számolhat az új árakkal, s ennek megfelelően racionalizálhatja gazdálkodását, termelését. (MTI) menetrendkönyvet — a nemzetközi összeköttetésekkel együtt — 145 000 példányban adták ki, Ára változatlanul 40 forint. A külföldre utazó magyar turisták részére a Nemzetközi ösz- szeköttetések című füzetet négy forintért külön is árusítják. A közkedvelt balatoni menetrendet, amely 12 000 példányban jelent meg, 8 forintért, a budapesti pályaudvarok zsebméretű menetrendjét hat forintért lehet megvásárolni. Érdekesség az is, hogy az utazóközönséggel, való kapcsolatok fejlesztésére a fővárosban megnyílt a MÁV Közönségszolgálat modern irodája. Itt a tájékoztatás mellett nemzetközi és bel- iöldi menet, valamint helyjegyek eladásával és külföldi valuta beváltásával áll a vasút az utazók rendelkezésére. Tegnap délelőtt ünnepi díszbe öi tűzött az egri Gárdonyi Géza Színház, ahol sor került több mint 500 tartalékállományban levő, 1913-ban született tiszt, és 1823-ban született honvéd, tisztes, tiszthelyettes iinne- ptiyes búcsúztatására, katonai szolgálatból való törlésere. Az obsitosztáson megjelent és az elnökségben helyet foglalt többek között Horvath Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Gubán Dezső, az egri járási pártbizottság első titkára, dr. Varga János, a megyei tanács elnökhelyettese, Ármán Aurél, a munkásőrség megyei parancsnoka, Tóth György, az MHSZ megyei titkára, Kerékgyártó Béla főtiszt, Pusztai Lászlómé országgyűlési képviselő, Töltési Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa, valamint ott voltak a párt, a tanács, és tömegszervezetek, intézmények képviselői. A jelentéstétel és a Himnusz elhangzása után Kovács András, a megyei népfrontbizottság elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Pollák József főtiszt felolvasta a honvédelmi miniszter és a megyei kiegészítő parancsnokának parancsát, amelynek során kitüntetésekre és előléptetésekre került sor. A honvédelmi miniszter a Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesítette Horuczi Bélát, (Terpes), Juhász Miklóst (Erdőtelek) és Koklács Jánost (Kisnánaj. Oklevéllel jutalmazták Varga Bélát, Rozmaring Istvánt, hat főt pedig jó munkája elismeréseképpen előléptettek. A kitüntetéseket Molnár György főtiszt nyújtotta át. Ezután Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében köszönetét és elismerését fejezte ki az obsitosoknak azért, hogy évtizedek során becsülettel szolgálták a hazát, s a feladatoknak maradéktalanul igyekeztek eleget tenni. Ezt követően az előadó az utolsó jelképes állománygyűlésen felelevenítette az elmúlt ötven év emlékeit, de szólt felszabadult hazánk több min' negyedszázados fejlődésének eredményeiről is. Végezetül hangsúlyozta, hogy a jelenlevők példamutató szolgálatot teljesítettek hadkötelezettségük idején, valamint a katonai igazgatás területén és a közéletben is elismerésre méltó eredményeket értek el, amelyért a Magyar Néphadsereg és a Hazafias Népfront köszönetét mond, méltányolja munkájukat. Szívből kívánják, hogy valamennyien még sokáig erővel, friss hittel, meggyőződéssel éljenek, dolgozzanak a társadalom és személyes boldogságuk javára. Az ünnepi beszéd végén Bukuli István obsitos, az Egri Csillagok Tsz gépkocsi-előadója, aki a II. világháború idején társaival bátran szembeszállt . Horthy csendőrségével, szolgált a Néphadseregben is, jelképesen átadta a fegyvert Barid Györgynek, a VILATI ifjú lakatosának, aki ez év nyarán kezdi meg majd katonai szolgálatát. A nagy tetszéssel fogadott jelenet után kultúrműsor Bukuli István átadja a fegyvert Bar l a Györgynek. (Foto: Puskás Anikó) szórakoztatta az obsitosokat, majd a hivatalos „törlés” megtörténtével véget ért az ünnepség, amelyet az elkövetkezendő napokban több is követ majd a megye ‘különböző helységeiben. (fazekas) Mától árusítják az új vasúti menetrendkönyvet tavalyiaknál. A hivatalos Az erdőtelki Juhász Miklóst Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesítette a miniszter. Sertéstokány és minihal DELELÖN ALL a nap. Tizenkét óra van. Ez az ebédidő kezdete, itt az egri Finomszerelvémygyárban is. Régi emlékek villannak bennem,.. Apám, nagyapám gyári ebédje újságpapírba csomagolt, zsírral vékonyan kent kenyér volt, vagy szűzkenyér hagymával, szalonnával. Ügy ették meg, valahová elhúzódva, a hengermű, a kazánház sarkába, kapkodva, sietősen magukba gyűrve a falatokat. Még arra se volt módjuk, hogy legalább tiszta, megmosott kézzel nyúljanak élelmükhöz... A Finomszerelvénygyár munkásainak már nem lett része hasonló sorsban. A gyár a mi társadalmunk szülötte, elsők között építették meg az üzemi konyhát és az étkezdét, hogy az emberek kulturált körülmények között fogyaszthassák e! eoédjüket. A Finomszerel- vénygyár jelentős ipari bázis. Huszonnégy településről járnak ide dolgozni az emberek, s közülük sokan, naponta hét-nyolcszázan eszik az üzemi konyha főztjét. A konyhát a Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat működteti. Vajon mennyire elégedettek a finomszerelvénygyáriak az üzemi konyha szolgáltatásaival. . ? ! MINDJÁRT AZ ELSŐ utamba vetődött munkást megkérdeztem. Olyan véleményt mondott, hogy attól elpirulna a nyomdafesték. Sok hasonló véleménnyel találkoztam már korábban, s az idő alatt is, amíg e riporthoz adatokat gí'űjtöt- lűjb. áüt a tárgy ílajjűseáfiol « sérteném meg, ha itt elhallgatnám, hogy dicséretekkel is találkoztam. — Itt a Finomszerélvény- gyárban csak panaszokat hallhat, az üzemi konyhára — ezzel fogadott Terenyei István, a szakszervezeti bizottság megbízott titkára. — Olyan nagy bajok vannak nálunk, hogy azokat gyorsan, sürgősen orvosolni kell. Az üzemi étkeztetés témája fontos, közérdekű kérdés, amire állandóan és erősen odafigyel a szakszervezet. A dolgozók nyiltuin és őszintén elmondjak kifogásaikat, ezenkívül pedig rendszeresen írásban, is véleményeket kérünk. Mühelybizottságaink minden esetben jelzik információs jelentéseikben, mi az, ami a dolgozók közérzetét, hangulatát rontja, s ezekben a jelentésekben minduntalan visszaköszönd téma az üzemi konyha. Pontos értesüléseink vannak a konyha munkájáról társadalmi ellenőreink útján. Ebben a dossziéban, amit az aszla Ion lát. minden írásos anyag az üzemi étkezéssel, a konyha tevékenységével foglalkozik. ÍME EGY KIRAGADOTT vélemény a dossziényi panasz közül. A véleményt a gyár központi fejlesztési irodájának szakszervezeti osztálybizottsága vetette pap ra, 1974. qprigs ftS-án. _ á Ebéd a gyárban A rántott húsok nem érik el még a 3 dekát sem. Április 25-én rántott tonhal volt az ebéd. Túlzás nélkül kijelentjük, hogy egy gyu- fásdoboz méretei messze túlhaladták az adag méreteit... Az ételek ízetlenek, mintha nem is szakképzett szakács, hanem valamely sertésnevelő készítené... Az utóbbi időben olyan ételféleségeket tálalnak fel, amelyek ehetetlenek. Például: az előre készített fagyasztott hasábburgonya emberi táplálkozásra kifejezetten nem alkalmas. Tiltakozunk az említett körítés étlapon tartusa ellen. .. A rizsköretek zsirtalanuk. csomósán összeállnak. .. Sült hurka: ez csak az étlapon hangzik jól. A tányéron azonban egeszen más benyomást kelt az emberben. Inkább párolt hurkának nevezhető, mivel zsírt alig látott. Mázgás, ízetlen. Ahogy kiadjak, úgy visszük, vissza a mosogatóba. Kérjük az szb sürgős és hatékony intézkedését.” Más megjegyzések: „Kértük a panaszkönyvet, azt a i'alaszt kaptuk, hogy nem tudjak hol van.” „Kevés a hús a káposztában és a tarhonyában.” „Az étkezde vezetője tartson kapcsolatot a dolgozókkal, időnként legalább kérdezze meg: ízlik-e az ebéd?” — Dolgozóink öt forintot fizetnek az ebédért, ehhez - - .—ad a gyár mlég plusz 4.90-et. Ez hét-nyolcszáz étkező esetében nem kis összegre rúg naponta. A dolgozók úgy érzik, nem kapják meg, minden esetben a normában előírt adagot. Társadalmi ellenőreink több példát találtak már erre. A múlt év szeptemberében több napos vizsgálatot tartottunk. A társadalmi ellenőrök reggel fél hattól, a konyhai műszak kezdetétől az ebéd kiosztásáéi a konyhában tartózkodtak. A nyersanyag kiadásától, előkészítésétől az ebéd megfőzéséig mindent ellenőriztek. Amíg az ellenőrzés tartott, minden rendben haladt. nem volt panasz az ebédre. Később, mintha elvágtak volna, a színvonal visszasüllyedt. Egy hónap múltán. megismételtük a vizsgálatot. Amíg az ellenőrzés ment, újra javult a minőség, aztán szépen, lassan visszaesett. Itt helyben szerettük volna elérni azt. hogy az étkezés színvonalát, korszerűségét, változatosságát állandósítsák. Nem történt megfelelő uitézkedós. Sőt, bekövetkezett az áprilisi emlékezetes tonhalas história. • • Benéztünk az étterembe is. Előző napon — mint később megtudtam —- a finomszerelvénygyári közétkeztetési problémák sürgős megoldá- sara.ihej^iy2iy^rta^ a. Feisömagyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat vezetői. Ennek ugyancsak megvolt a minőségjavító hatása, így a konyha főztjére panasz nem lehetett. A kérdéses napon a következő ételek közül választhattak a dolgozók: bableves, sertéstokány galuskával, vagy vegyespörkölt vágott savanyúsággal. A konyhavezetővel is beszélni próbáltam. Létszám- hiányra panaszkodott. Nem kap munkaerőt, mert kevés fizetésért nem jön, ide a konyhára senki. Most például olyan helyzet állt elő, hogy konyhafőnök létére raktáros is, tehát önmaga ellenőre. Hogy miért nem kérdezi meg olykor az embereket, ízlett-e az ebéd? Neki ilyesmire nincs ideje, azt mondta. Felkerestük végül Tóth Lászlót, a Feíső-magyaro’ ■ szagi Üzemi Vendéglátó Vai- üalat igazgatóját es véleményét kértük arról, miben látja a közétkeztetést érintő panaszok okát, s milyen, út lehetséges a problémák megoldására? — Vállalatunk konyháin 20 ezer adag ebédet főznek naponta, ebből 16 ezer adagot Heves megyében — mondotta Tóth László. — A panaszok orvoslását, a problémák megoldását az segítené elő, ha a nyersanyagnormákat módosítanák. Azóta, hogy ezeket a normákat rögzítették, a nyersanyagárak — főleg a zöldségé — olyan mértékben emelkedtek, hogy az üzemi étkeztetési rendszerben a színvonal emelését ez nagymértékben akadd- kyozia. ügy mázra zöldséget például ezer forintért tudunk beszerezni. A nyersanyag drágasága a mennyiséget rontja. Természetes dolog, hogy az üzemi étkeztetésben részt vevők az üzemi konyhák ételeiben is a házi ízeket keresik. Az ételekhez azonban fűszerekből is csak olyan és annyi mennyiséget adhatnak, amit a norma elbír. Jeleztek több helyről olyan igényeket, hogy szüntessük meg a harmadik fogást és adjunk nagyobb mennyiséget második fogásnak. Ez visszalépést jelentene. S különben is, tessék kiszámolni, mennyivel több húst lehet adni egy forint húsz 1 fillérért, mert ennyi összegről van szó... HADD JEGYEZZÜK MEG itt befejezésül, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a menürendszer esetében például — felismerve az alacsony nyersanyagérték és á magasabb igények közölt mutatkozó ellentmondást — megkezdte a nyersanyag- normák felülvizsgálatát és a rendezésre vonatkozó javaslatokat is elkészítette. Szükséges lenne, hogy az űzerhi étkeztetésben is felülvizsgálják és rendezzék a nyersanyagnormákat. Ha ez megtörténik, kevesebb lesz a dolgozók elégedetlensége, több és jobb ízű az üzemi ebéd. Pataky Dezső Mftfifűsiin A 1371. májúi 15., áccrda
