Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-17 / 88. szám

£/~X? .»Xivaio üdülő” Napirendem a paradsasvári a szövetkezeti gyermeküdülő élet A SZOT-üdülők orszigos vecseuyeben Heves megyei üÉKUAk Kerültek a győztesek ■ ködé. A SZÓT Üdülési Fő- igazgatössg, a Szanatóriumi Főigazgatóság, valamint a KP VOSZ által meghirdetett versenyben a kiváló üdülő címei és az ezzel járó 38 ezer 1 forint, pénzjutalmat a parád- sasvári gyermeküdülő nyerte el. A parádi SZOT ..Metró” üdülő ugyancsak kiváló cí­met szerzett. s 14 ezer fo­rintos jutalmat kaptak p dolgozók. Dicsérő oklevéllel és 54 ezer forinttal lett jutal­mazva a mátrafüredi SZOT- üdíilő A jutalmakat és ki­tüntetések átadására mind. a három üdülőben még ápri­lisban sor kerül. Jakó András Mátraháza . tt »» Repülj páva' kör Nagyíügeden Nagyfüged községben is megalakult a „Röpülj páva” kör ez év januárjában. Az első fellépésre április 4-én került sor. A körnek nagy si­kere volt, s külön is dicsére- ret illeti Simon György is­kolaigazgatót, aki foglalko­zott a kör létrehozásával, betanításával. Az énekkar mellett egy nyolctagú citera- zenekar is alakult, Sárközi József bácsi foglalkozott a betanításukkal. A következő fellépésre május 1-én kerül sor. A kez­deti lépések biztatók, re­méljük, még sok örömet okoz a Páva kör a falu La­kóinak. Földházi József Nagyfüged Felhívás A n. RÁKÓCZI FERENCRE ÉS VEZEREIRE VONATKOZÓ EM­LÉKEK ÉS HAGYOMÁNYOK GYŰJTÉSÉRE Megkezdődött az előkészület a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára. A vajai Vay Ádám Múzeum az 1976. évi Rá­kóczi-jubileumra készülve össze szándékozik gyűjteni az 1945. utáni Rákóczi- és kuruchagyo- mány ápolására vonatkozó ada­tokat és dokumentumokat, ezért azzal a kéréssel íordul a lővá- rosban. városokban és köz­ségekben működő pedagó­gusokhoz, hogy az alábbi kérdések alapján adjanak tá­jékoztatást a múzeum számára. I. Van-e területükön H. Rá­kóczi Ferencről, vagy vezérei­ről (Esze Tamás, Béri Balogh Adám. Bercsényi Miklós, Vali Bottyán János. Vay Adám stb.) elnevezett termelőszövetkezet, iskola, úttörőcsapat, művelődési ház, klub, mozi. könyvtár stb. Miért választották névadóul ezt a kuruc vezért? Mikor vették ■íel a nevét? Van-e a névadással kapcsolatos dokumentumuk? 3. A Rákóczi vagy vezéreinek nevét viselő intézmény és szer­vezet hogyan ápolja névadója emlékét? (Pl. emlékünnepség, ismeretterjesztő előadás, szelle­mi vetélkedő, kiállítás, emlék­album készítése stb.) 3. Yan-e működésük terüle­tén Rákócziról, vagy a kuruc kor hőseiről elnevezett utca. üt, S ark. tér? Mikor nevezték el? logyan történt a névadás? (A névadástól függetlenül, hogyan ápolják a fejedelem és a kuruc vezérek emlékét?) 4. Van-e a helység közterén, parkjában Rákócziról, vagy ve­zéreiről készített szobor? Van-e emléktábla? (Ha szöveg van rajta. írták le.) Mikor állítot­ták? Kinek az alkotása? Van-e valamilyen Intézmény, szerve­zet he'yiségében Rákóczit, vagy vezéreit ábrázoló szobor, fest­mény, dombormű. plakett. reProd ikci >? Mikor hel-ezfék óda. Ifinek az e’kotása? Ezek­ről lehetőleg készítsenek fény­képeket. I. Ismernek-e olyan magán- gyűjtőt, tiki Rákóczi- és kuruc- kort emlékeket, hagyományo­kat gyűjt? 'trják meg a nevét, pontos címét.) Kérjük. hogy a válaszokat küldjék meg az alábbi címre: Vay Adám Múzeum, 4562. Vaja. Küldöttgyűlést tartott a Heves és Vidéke ÁFÉSZ áp­rilis eLső felében. Napiren­den a műit évi gazdálkodás értékelése, a nőbizottság munkája. a szervezési és működési szabályzat módo­sítása, az ifjúsági bizottság megválasztása szerepelt. A kü Idő t-tgy ű lése n k. ép visel l et­ték magúkat a járási és köz­ségi part- és gazdasági szer­vek vezetőségei is. A beszámolót Góz Pál el­nök tartotta. Hangsúlyozta, a szövetkezeti demokrácia fej­lődését jelenti, hogy a tag­ság egyre jobban ismeri jo­gait és kötelességeit és el is azokkal. A becsületes, közös munka eredménye az a fej­lődés, amit a szövetkezet az elmúlt esztendőben elért. A hozzászólások során tóobszőr elhangzott: a tag­ság közelebb került a veze­téshez, szorosabbá vált a kapcsolat, eredményesek vol­tak a részközgyűlések, ame­lyeken a tagság alaposabban megismerhette a végzett murikat. Elhangzott a hozzá­szólók részéről az is, hogy fokozottan segítik a vezető­ség munkáját, s javaslatokat is tettek a további tervek megvalósítására. A nóbizottság beszámolója is híven tükrözte a bizott­ság munkáját. Eredménye­sen képviselték a nők érde­keit, munkájuk jelentős, hi­szen a dolgozók 63 százalé­ka nő. A küldöttgyűlés összegez­te, hogy az elmúlt évben, jó munkát végzett a szövetke­zet egésze, s ez egyben biz­tosíték arra, hogy sikeresen teljesítik az 1974. évi terve­ket is. Rozgonyi István Heves A/WW\ Cél: a hagyományok ápolása 1970-ben, több mint ha­lom esátendeje alakúit meg Bükkszéken a Repülj páva népdalkor. Egyik tagja a körnek Pozsik István, aki­nek apja már többször részt vett _ országos találkozókon, szerepelt a rádióban és t a tv-ben. is. E családi hagyo­mány folytatója a fia, aki saját faragású furulyáin ját­szik. A népdalkor gyűjti az év hónapjaihoz fűződő nép­dalokat. Az együttes célja, hogy megőrizze a hagyomá­nyokat, a régi , rtépszokáso- kat. Az együttes már kétszer szelepeit a rádióban, s új­évkor a palócköszöntővel a tv-ben is. Sok találkozón vettek már részi, s legköze­lebb Egerben lépnek íel. Bozó Árpád Bükkszék Ez is a város tisztaságához tartozik... Nagyon sok szó esik Eger város tisztaságáról, s sokat tesznek is a város vezetői, s a lakosok azért, hogy az ideérkező lehetőleg tiszta ut­cákat találjon. Ám ez a tö­rekvés néha úgy tűnik, nem terjed ki az egész városra. Vasárnaponként kijárunk az Egedre. Utunk a város kül­ső részein vezet keresztül, sajnos az utcák tele vannak szeméttel, limlommal, A Tetemvár és Donát utcán vé­gig ócskavas- és szeméthe­gyek. A hulladék mennyisé­gét tekintve évek óta gyűl­hetett össze. Jó Lenne a lakosoknak és az illetékeseknek közösen összefogva valami megoldási találni erre is. A tisztaság, véleményem szerint, nem­csak a belvárosban fontos. Árvái Bertalanná Eger 18.00 Cisjjánvgvrrekfk a/, iskolában 1973. szeptember 2-ar. Komlón, az ottani cigányis- koiában vették fel a televí­zió munkatársai a film je­len lös részét. Közkeletű fel­fogás, hogy az iskolás kor­ba lépő cigánygyerekek el vannak maradva nem ci­gány pajtásaiktól. Ez a tény sok tekintetben igaz, ájm a jelenség '.legdöntőbb oka a cigánycsaládok életmódjá­ban. körülményeiben kere­sendő, s ennek csak egy ré­sze a magyar nyelvi isme­retek hiánya. A cigánygye­reke« jó része otthon sose hall mesét, nem jár óvodá­ba-, s nem játszik úgy. mint kartácsai. A komlói iskola célja, hogy a cigánygyereke­ket alapfokon megtanítsa ír­ni. olvasni és számolná, hogy aztán képesek legyenek to­vább folytat™ tanulmányai­kat az általános iskola má­sodik vagy harmadik osztá­lyában. A film meggyőző módon bizonyítja, egy év ilyen jellegű oktatás után nem fedezhető fel számotte­vő különbség a cigánygyere­kek és a többi hasonló korú gyerekek között. Nyírbátori tárlat A nyírbátori Báthori Ist­ván Mázamban vasárnap megnyitották a képzőművé­szek szövetsége kelet-ma­gyarországi területi szerve­zete tagjainak alkotásaiból rendezett tárlatot. A kollek­tív kiállításon a kelet-ma­gyarországi megyék 26 mű­vészének több, mint negy­ven munkáját mutatják be. 1*74. »prili* 11. MAfU II. Turiddo keveset beszél, mintha inkább csak mérle­gelné a szavakat: onnan is adódik’’ tekintélye a társai előtt, hogy mindig visszafo­gottan -viselkedik, mintha valami feszültséget, ki nem mondott szorongást hordoz­na magában. A plébános a csúfnevüket is ismerte, ezeket vagy ők adták egymásnak, vagy a csaldától örökölték: Turiddo Giulianónak, Maria rLombar- do fiának nem volt gúnyne­ve. Gaspare Pisciottát Su-. gárkának hívták, így hatá­rozott egy vasárnap Turiddo, mert megtetszett neki a szó. és a templom előtt kijelen­tette: ..Sugárkának foglak nevezni”. De a városkában továbbra is Aspanónak ne­vezték Pisciotiát. ez a Gas­pare szicíliai beceneve. Ba- dalamentit viszont Fehér- fenekűnek csúfolták, mint a családját, Terranovát pedig Málészájúnak, mert olvan lassan beszélt, olyan hosz- szan gondolkodott minden szón, hogy inegaludt szájá­ban a tej. Az ideges, nyugtalan Cic do Manniöt, aki verhetetlen «oft * futás ben. Villámnak nevezték. Aztán volt még Angyalka és Fattyú meg Bubu; az Amerikai az a fiú volt, akinek apja az Egye­sült Államokban élt. Abban a városkában, ahol senkit se találtak, akit tisz­telhettek volna, ők, a legerő­sebb fiúk uralták a terepet; összefogtak, számon tartot­ták őket. A csendőr főtörzs mindig ügyelt rájuk, a plé­bános igyekezett megnyerni a lelkűket. Ezek a modern fiúk majd­nem mind otthagyták a nagybirtokot, nem voltak hajlandók elviselni a kínló­dást a kapával, megunták a bérlők meg a csőszök ural­mát. Maria Lombardo is mun­kát keresett fiának, furcsa, koraérett gyerekének, aki sokszor eltűnődött szótlanul, és különös gondolatokat ve­tett papírra, amikor a gyer­tya világánál magára ma­radt. Nyaranta Turiddo. gyakran kóborolt egyedül r hegyekben. Egyszer éjszaka anyja utána ment, és meg­leste, aminl egy sziklán ül­dögél, és a csillagos eget nézegeti. Milyen mesterséget vé- lasszűíi neki? Otthon gye­rekkorában játéktelefonokat szerelgetett, fémhuzalokat kötözgetett üres cipőpasztás, konzerves dobozokba. Maria Lombardo a telefonosoknál kért munkát a fiának. Üj vonalakat fektettek le, és a fiút alkalmazta a cég. Tu­riddo fölvette a kezeslábast, fejébe nyomta a micisapkát, és reggelente jókor elrobo­gott a műhelybe. Gyorsain tanult: sürgősen föl akart jutni a kapaszko­dókkal a telefoncölöpökre, arra vágyott, hogy ott fönn függeszkedve dolgozhasson — heteken belül szakember lett. És a fizetését minden áldott szombaton hazavine a mamának. Közben Villám a monte­leprei bádogos sötét műhe­lyében tanulta a mestersé­get. CucineVLa, aki pásztor volt, de fölöttébb vállalkozó szel­lemű, még gyerekkorában elkezdte az „állatkereske- 1 ást”. Beállított a gazdasá­gokba. a kereskedőkhöz, és juhokat, öszvéreket kínált eladásra, s öntudatosan tár­gyalt, alkudozott. „A ‘léd ez az állat?” — kérdezlek tőle gyakran. „Én vagyok a köz­Átmenö forgalom Baráth Lajos hosszú éve­kig újságíró volt. Ha Baráth Lajosról ez nem is lenne köztudott, most pénteken, az Átmenő forgalom egyik tör­ténete kapcsán kitudódott volna. Nem azért, m,ert az író egy újságíró-történetet is elmond, hanem azért, mert az író Baráth Lajos nem tud megszabadulni az újságíró Baráth Lajostól. S ez meg onnan baj, hogy az újságírók önmagukról nem tudnak írni. önmaguk mes­terségéről. Az írás szépségé­ről s az ember vívódásairól, a kudarcokról és a kis hírek megkotlott szépségeiről. Ab­ba is hagyom: én sem tudok írni, de legalább nem pró­bálkozom. Az Átmenő forgalom tör­ténetei „ma* ad-ókok” voltak az egykori újságíró jegyzet­füzetében, fel nem használt ötletek, amelyek az évek tel­tével ím önállósulni is ké­pesek lettek. Ám néha ezek a maradékok többet mond­hatnak'el a korról, az em­berről, mint okításra szánt kiókumiáH valami. Aligha lenne helyes azt mondani, hogy Baráth Lajos televíziós filmje a mélyére hatolt, vagy akárcsak akart volna is hatolni az emberi viszonyok bonyolult világának. Felszí­nen mozgó, de nem felszí­nes hősei azért mégis odafi­gyeltették az embert, még akkor is, ha mint mar utal­tam rá, a szerkesztőségi tör­ténet eroltetettsége kissé meg is kérdőjelezte a többi történet hitelét. Soha rosz- szabb, soha igénytelenebb bemutatója ne legyen se , a televíziónak, se a nézőnek — mondhatnánk és ezzel a televíziós film értékelését le is zárhatnánk. vetítő” — felelte ilyenkor a Cucinella gyerek. Egy vén tolvaj megpróbál­ta egyszer kirabolni. Meg­egyeztek egy öszvér árában, de az öreg fizetés helyett egy ostor csapassa! az erdő­be kergette az állatot Este­felé történt a dolog. Cucinella utolérte az ösz­vért, a hátára pattant, és a tojvaj háza ele ügetett, majd néhányszor a levegőbe lőtt. így vívott ki magának tisz­teletet. Nunzio Badalamenfi, a Fehéríenekü az erdőbe járt fát vágni az apjával, aztán a csacsi hátára rakta a tus- kókat meg az aprófát, és in­dult vele házalni. Korán megtanulta, hogy az erdő­kerülő elől menekülni kell: és arra is rájött, hogy van­nak védelmezői, akiknek há­lával tartozik, mert lehető­vé teszik, hogy fát vághas­son az erdőben, Lovas em­berek voltak. puskával. Megkérdezte egyszer az ap­ját: — Mért nem kérünk en­gedélyt a hercegnőtől, akié az érdéi De nem tehetjük: Toma- nek Nándor miatt. Talán, ha húsz mondata volt. Talán kettő perc összesen a kame­ra eiőtt. De az ő alig mon­dott, vagy el sem mondott története szívet szoritóan. fájdalmas tragédiát vázolt fel háttérként, egy olyan emberi sorsot, amelyet a megsemmisüléstől a baráthoz kötődő adott szó, az emberi becsület tart vissza és ment meg. Nem a négy történet volt az „igazi”, az emberről valló, hanem az, amit To- mar.ek Nándor villanásnyi fényekből, gyorsan eikúszó, árnyakból, szemrebbenések­ből, tört hangokból alakítva, formálva mondott el nekünk, — ötödiknek. Kvitt Ej, de régen láttam Mó- riczot képernyőn. S be jó esett az ugyan kissé skan- zenszagú díszletek között is végig derülni ezt az izig-vé- rig televíziós komédiát, a Kvitt-et. Horváth Teri eipí- tós, ravaszikús. a pénzért mindent megbocsátó %azda- asszonya, Bessenyei Ferenc meglopott, várost kajtató gazdája, Nagy István és Ja­ni Ildikó derűje igazán kel­lemes negyedórát hozott a néző számúra. És egy töpren­gő gondolatot is: miért, hogy oly ritka „szerző”, a televí­zióban Móricz Zsigmond? Száraz martini Egy megtörtént bűnügy magyar televíziós filmben. Krimi. De lám minden eről­ködés nélkül, hogy ne mondjarh — még ha nem is passzol ide a kifejezés — elegánsan. S miután a -„Szá­raz martini” egy sorozat el­ső filmje, bizakodva tekint­hetünk a többi, a következők elé: (gyurkó) Ám az apja így felelt: — Mit számít a hercegnő? Rómában vagy Palermóban él. Itt a puska számít! Gaspare Pisciottának az autó volt az istene. Minden motorzúgásra ott termett. És ismerte a márkákat, a moto­rok működését. Ezek a monteleprei fiúk azonban mind akkor kezd­ték az életet, amikor körü­löttük széles e világban a rombolás, a háború erői minden békés foglalkozást megkérdőjeleztek. Föllázad­tak a nagybirtok ellen, meg­tagadták az idejétmúlt en­gedelmességet — a monte­leprei fiúk ugyanolyan tisz­ta szíwal mentek végzetük elébe, mint a világ bármely más fiatalja. Kevés szórakozás adódott ezekben a nyugat-szicíliai városkákban. A lányok a templomban jobb oldalt fog­laltak helyet, a férfiak bal­oldalt. És csak egy-egy fu­tó pillantást válthattak a fátyol alatt, a félig behúzott zsa’uk mögül a kis utcács­kákban. A monteleprei fiúk kivé- te!’*’ jelentettek, bátran meg­törték az ősi szokásokat. Legtöbbjük nagyon fiatalon eljegyezte magát. Giuliano gyöngéden gondolt egy raon- realei kislánvra, akit Santo Croci fisso ünnepén ismert meg Carinlban a borbólv. Di A'cnzo táncmester is volt. •-utónként tánciskolává ala­kította műhelvét. Gitáron R'.sérte a maijdolinjátékost, ‘ki divatos dalokat penge­tik* és a tánclépésekre ta- nffgatta a fiatalokat. A fiúk egymással táncoltak, lánvok nem voltak. A charleston járta. Késő étjei megesett, hogv hajnalban tértek haza. Ä puskás csőszök a nyeregből viszonozták köszönésüket, (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents