Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-17 / 88. szám
MAI műsorok: (RADIO KOSSUTH 8,20 Opera részi etek 9,00 Megjelenés élűit 9.25 Kórusmti 9.33 Dixielandfelvételek 10.05 Mesejáték 10.33 Gitárral, angolul! 10.48 Zenekari muzstka 11.30 A Szabó család 12.20 Kj nyer ma? 12.35 Tánczene 13.20 Verbunkosok 13.58 Válaszolunk hallgatóinknak i 14.13 Ifjúsági rádió 14.30 Nőkről, nőknek 15.10 Harsan a kürtszói 15.46 Fúvószen« 16.05 Tavasz Lengyelországban 16.32 Kórusfelvételek 16.48 Pro és konra 17.50 Zenekari hangverseny 19.25 NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzés 21.23 Kritikusok fóruma 21.43 Lemezmúzeum 22.20 A fekete város. Ballada Mikszáth regényéből •.10 Operáintermezzók PETŐFI 8.05 Nótacsokor 9.03 Kíváncsiak klubja 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Áriák 12.40 Házunk tája 13.03 Kamarazene 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Klubrádió 17.00 ötórai tea 18.20 Az Ifjúsági Hártió műsora 18.46 Ravel: La Vals« 19.00 Népi zene 19.33 Pro és kontra 20.33 Sanzonok 21.03 A magyar nyelv hét* 22.03 Kamaramuzsika 22.15 Két kantáta MAGYAR 9. IS Iskola-tv 9.30 Delta 10.00 Kezdőkör 10.30 ,,£s színész benne minden férfi és nő”, vii. rész 11.45 Játék a betűkkel 12.10 Mindenki közlekedik:..; 16.35 Irány az egyetem! 17.13 Hírek 17.20 Pillantás a sportvüágb*... 17.40 Heten Európából. Riportíllm 18.00 Cigánygyerekek az iskolában 18.45 Az MRT közönségszolgálata 18.50 Esti mese 19.00 Tv-hlratió 19.25 NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés Dortmund bői 21.15 . kői üdvözlet 21.45 A .tóhatár szélén. III. rész 22.25 Tv-híradó mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és este i órakor özvegy Coudercné Színes francia—olasz film. Georges Simenon regényéből EGRI BRŐDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 és fél « órakor A törökfejes kopja Színes magyar kalandfllm Este fél 8 órakor A hogy az autóban szemüveggel és puskával Színes francia—amerikai bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN Kihívás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 és fél 6 órakor Hangverseny Bangladeeért Este fél 8 órakor A kardforgató nő HATVANI VÖRÖS CSILLAG Volt egyszer egy vadnyugat HATVANI KOSSUTH Maxlmka \ színház Egerben, este 7 órakor LEV r VDT.l A x (Rródy-bérlet) Pcerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajnsv-Zö»- inszkv uvcai rendelőben. -Tel? í-n' ii-!?»). Rendelés gyamiéit?* részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41 jrám alatti rendelőben* Telexen. 11-727), Vendégünk a Tizenöt éve ez eSső vonalban írta: Bogdanka Veünova, a Zname na Komunízma főszerkesztője Targoviste este. O aráié kapcsolatokat ö ápoló újságjaink számára az idei április nevezetes hónap. Amikor a Népújság tízesztendős jubileumát ünnepelte. Targovistében tíz fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező, ám annál lelkesebb újságíró a Zname na komunizma (Kommunizmus Zászlaja), a Targoviste megyei tanács, a megyei pártbizottság és a Hazafias ikont megyei bizottságának lapja eleső számának összeállításán fáradozott Gyorsan száiilnaik az évek, s április 16-án lapunk immár tizenötödik születésnapját ünnepelte. E jubileumnak az ad különös jelentőséget, hogy azokban a napokban üljük, amikor Bulgária dolgozói a párt felhívását követve lelkes munkával készülnek a szocialista forradalom 30. évfordulójának. megünneplésére. Targoviste megye ki határozott léptekkel halad előre a pánt által kijelöl* úton, amely a dolgozók anyagi jólétének növeléséhez és szellemi felemelkedéséhez vezet. Harminc esztendővel ezelőtt Targovistében semmiféle ipar sem létezett, Targoviste a nyomorúság, elmaradottság fészke volt A népi hatalom éveiben és különösen a BKP 1956-os áprilisi plénumát követő időszakban megyénk ipara nagy ütemben fejlődött 1958-ban még csak harminc százalék volt az ipari termelés részaránya, 1973- ban ez hetvenkét százalékra nőtt. 1963-ban. a megyei ipar egy hónap alatt termelt annyit, mint 1952-ben egy egész esztendő alatt Az 5. ötéves terv évei alatt az ipari termelés kétszerese voJrt a 4. ötéves terv termelésének. 1973-ban nyolc hónap alatt termeltünk annyit, amennyit az 1970. évben. Rohamosam fejlődik a gépgyártás, intenzíven folyik a mezőgazdaság korszerűsítése. Gyorsan emelkedik a gabonafélék, a kukorica, napraforgó, cukorrépa, szőlő és a paradicsom terméshozama, nő az állattenyésztés produktivitása. Szépülnek városaink és fal- vaink, egyre jobb körülmények között élnek a megye munkásai és szövetkezeti parasztjai. A Kommunizmus Zászlaja az eltelt időszakban mindig a népgazdaság fejlesztéséért vívott harc első vonalában állt. Szerkesztőségi kollektívánk a lap első számától kezdve mindvégig arra törekedett, hogy az újság maradéktalanul megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeket Lenin állított a kommunista sajtó elé: legyen agitátor és szervező, a párt ügyének aktív propagandistája. Lapunk mozgósítja a dolgozókat az ötéves terv célkitűzéseinek határidő e’.tti teljesítésére, tevékeny részt vállal a dolgozók és az ifjúság kommunista nevelésében. ismerteti és népszerűsíti az új munkamódszereket, beszámol a szocialista versenyben elért eredményekről. A BKP történelmi jeffian- tőségű X. kongresszusa elfogadta a párt új programját és tudományos módszerekkel kijelölte az előttünk álló közvetlen történelmi feladatot: az érett szocialista társadalom felépítését Bulgáriában. Ebben a folyamatban különlegesen nagy szerep jut a munlka társadalmi termelékenysége fokozásának. A jelen időszakban a mi lapunk is e nagy feladat megoldásának szolgálatába állítja minden erejét: az olvasók figyelmét a határozatok végrehajtására koncentrálja, s arra törekszik, hogy érdekfeszítően és szeretettel számoljon be a dolgozó emberről és új erkölcsi arculatának formálódásáról. A békés alkotóm unkáiban hazánk és megyénk hősi történelme lelkesíti dolgozóinkat. Egész Bulgáriához hasonlóan megyénk földjét is a nemzeti függetlenségért és a szociális szabadságért vívott harc megannyi hősének vére öntözte. Lapunk hasábjain a volt partizánok és ja- takok (a partizánok segítői) gyakran felidézik az antifasiszta küzdelem nehéz éveit. A hősök önfeláldozása például szolgál a mai nemzedék számára. A szocializmus épftésé- xiek jelenlegi szakaszában az újságírók feladatai minden eddiginél bonyolultabbak és felelősségteljesebbek. Hogy becsülettel megfeleljünk a velünk szemben támasztott követedmé- nyeknak, mindnyájunknak a szakember legjobb tudásával, a költő lelkesedésével és tehetségével, a kommunista önfeláldozásával kell dolgoznunk. Tizenöt éves tapasztalatunk, megnőtt szakmai tudásunk, a szerkesztőségünkben honos kedvező alkotói légkör, több mint 200 főt számláló tudósítógárdánk, a szarain vi Kommunyiszt, a majkopi Adigejszkaja Pravda, valamint az egri Népújság kollektíváival kiépített gyümölcsöző baráti kapcsolataink biztosítékul szolgálnak arra, hogy a Kommunizmus Zászlaja a jövőben is méltó lesz arra a bizalomra és igen pozitív értékelésre, amelyben nemrégiben a megyei pártkonferencia részesített, és mindez záloga annak, hogy a laip a továbbiakban is a szocializmus építésének élvonalában fog haladni. MOZAIK Kamburovóban kísérleteket végezték a bárányok tejpótlóval történő hizlalásával kapcsolatban. A kísérlet a múlt évben kezdődött holland szakemberek és Andrej Denev zootechnikus irányításával. A bárányokat az imurtagi ipari -mezőgazdasági társulás bocsátotta rendelkezésre. Az újszülött bárányokat hétnapos korukig tej- póSlóval itatták, azután szénát kevertek táplálékukhoz, majd a 10—12-ik napon szemcsés takarmányt. A bárányok rövid idő alatt magas élősúlyt értek eL Az anyaállatok fejését pedig már síz ellés utáni második napon meg lehetett kezdeni. Az új módszert a társulás többi gazdasági egységében is alkalmazni fogják. © o o o Március elsejétől a megyében újabb kilenc vállalat kapta meg az engedély* a munkaügyi minisztériumtól, hogy áttérjen a csökkentett ötnapos munkahétre, többek között az Energia Akkumulátorgyár, a Szerdika tejköz- pom*, a Rodope húskomlbi- ná*. Ezzel újabb 2925 dolgozó élvezi az új szociális vívmányt. Számok és tények Targoviste megyében mS-bas 15,5 százalékkal nőtt az ipari termelés 1972-hez viszonyítva, értéke pedig meghaladta a 30 millió 995 ezer levét. A műnk» termelékenysége 16,5 százalékkal emelkedett. ■ ■ ■ ■ Az 1971-tól 1973 végéig terjedő Időszakban Jelentősen emel kecelt a lakosság reál jőve .elme, melynek eredményeképpen növekedett a vásárlóképesség. 197X —1974. fcö?ött ;5 eperrel nőtt a televíziókészülékek száma, 2200- zßl a •zemélygépkoo&íké. i ■ ■ ■ Az elmúlt három esztendőben a megye három városában az építőipari vállalatok 1753 lakáat adtak át a dolgozóknak, ebből U9?-at Targovistében. 375-öt Po- povóban, 180-at Omurtagban Ebben az Időszakban 10 űj Iskola, 6 bölcsőde és 6 óvoda épült. Az Írásokat válogatta és fordította; ZAHEMSZKY LASZLÖ Nyughatatlan vér A TARGOVISTEI építőipari kombinátban zörögnek a vasrudak a szerelőműhelyben, a mészoltó gödrök fölé könnyű pára emelkedik, a dömperek csikorogva fékeznek az egyenetlen úton és várják, hogy megrakják őket. — Hé, gyerünk, pakolás! — kiabálnak a türelmetlen sofőrök. A beton már régen elkészült. Mindez olyan ismerős Ivanka néninek, hogy az élete részének tartja. „Mostanában könnyű a munka — gondolja. — Csak meg kell nyomni a gombot.” Eszébe jut 1963 tele. Akkor kezdte meg a termelést a város szélén, a Jukja kerületben a „betongyár”. Még neve se volt. A fákkal gyéren benőtt területen két betonkeverő nem tudta elűzni. A makacs asszony éles szeme pontosan felbecsülte a szükséges víz-, mész- és cementmennyiséget. Lesült, eldurvult, keze engedelmességre szorította a sióért. — Te vagv Ivanka Tolóvá? — lépett hozzá egv reggel egy ismeretlen férfi, — ,Apa — mesélte a fiam —, van nálunk egy nő, az tud csak igazán dolgozni!” Gondoltam. megnézem magamnak azt a nőt, aki a férfiakkal osztozik a dicsőségben. Ivanka értetlenül nézett rá. A férfi megmagyarázta: — Sztilian apja vagyok, Sztilian Vaszilevé, a művezetőé. Azon a napon mintha megégette volna valami. Hogy az öröm volt-e, vagya forró vére tombolt a mellében, nem tudta. De attól kezdve a gépiek közelebb álltak a szívéhez. Nemegyszer két műszakot is teljesített. A fiatal betonosok csodálkoztak: hogy lehet az, hogy amíg ők egy műszakban 7—8 dömper betont kevernek, addig Ivanka 30— '40 dömpert?! Hol a titok nyitja? — Pedig egyszerű volt — mondja Ivanka. — Csak egy kicsivel több gondosságon és kitartáson múlt a dolog. — Olyan az a nő. mintáz ördög — meséltróla Sztancso szerelő. — Szóinak nekünk egy nap, hogy javítsuk ki a betonkeverőket. Megcsináltuk, ő meg azt mondja: „Ezek se fognak sokáig működni.” így is l^tt. Kevertek egy dömper betont és vége. Űjból bedöglöttek. Hú de kikelt ellenünk: „Ügy látszik, nincs ínyetekre se a mester- ségtek, se az, hogy segítsetek. Adjátok csak ide a kulcsokat!” És olyan leckét adott nekünk gépjavításból, hogy máig is emlegetjük... HÁROM ÉVVEL KÉSŐBB Ivanka Lalovát egy új betonkészítő objektumra helyezték. Minden kezdet nehéz: nem voltak cementszállító teherkocsik, a síberek kézzel működtek, a víz megfagyott az alapzaton. Mi lesz, ha befagynak a vízvezetékcsövek? Ivanka feltörte a jeget, megtisztította a gépieket és égő gázzal melegítette őket. A munkások megszokták, hogy így látják — hol a kompresszoroknál, hol a kapcsolótáblánál, hol a cemcnteszsákoknál. „Sose fárad el — mondják róla munkatársai. — Nekünk meg a nyelvünk lóg a hajtástól.” A „betongyár” vezetői egy másik esetre is emlékeznek. A mészoltó gödröknél két férfi dolgozott. Tapasztalatlanságuk voü az oka. vagy egyéb, nem ' '”1. a lényeg az, hogy ke' ás volt a mész. csökkent a h ' •rmelés. Ivánkát küldtek oda. Az eredmény: húsz nap helyett, amit ígért, tizennégy nap alatt töltötték fel a gödröket. — Miből van a véred, hogy nem fagy meg? — kérdezi Ivánkát tréfálkozva Gergema Kirova. Nyughatatlan vér! Forrósága Ivanka szívéből árad, és elűzi a tel fagyos lehelletét. — Ha azt tanácsolnák, hagyjon fel ezzel a munkával, megtenné-e? — kérdezem a már ősz asszonyt — Ha eddig nem tettem meg, miért tenném éppen most? —■ kérdez vissza. — Tíz éve dolgozom mint betonmunkás, tizenhét éve vagyok az építőiparban. Szegény családból származom, lehet, hogy ezért álmodom mindig új házakról. Árva gyerekhez mentem férjhez. Harmincnyolcban született a lányom. Emlékszem, vasárnap született és a következő szombaton kezdtük építeni a házunkat. Akkora izga lommal készültünk rá, hog>’ én se bírtam otthon maradni, elmentem hordani a követ Szemben velünk, a pap házában jakot* a felcser. Megszólította anyámat. „A maga lányának gyereke van, pedig még ő maga is gyerek. Ráadásul még így hajta magát Meglátja, egyik se lesz hosszú életű.” Nevet: — Le kell kopognom, eddig még semmi bajom se volt. ABBAHAGYJA a nevetést, elkomolyodik. Talán arra gondol, hogyan nőtt fel a lánya. Kirepült otthonról: Vrácában tanult, most meg Mezdrában dolgozik. — Emlékszel, Ivanka, amikor a téglagyárban dolgoztál? — mondja a férje. — Én akkor egy szövetkezetben voltam. Megyek egyszer hozzátok, találkozom a bizalmitokkal. „Miért hagytad itt a* építőipart?” — kérdezte Hriszto. „Nehéz volt nekem ez a munka” — mondom neki. Hriszto erre odasúgta: „Legalább a feleséged előtt ne mondj ilyet, mivel ő naponta nyolc, tonna cserepet vesz le a szalagról!” Az emlékezés magukkal ragadja őket, mindketten önfeledten nevetnek. Marija Pásévá AI finn lenti A UH április 17„ szeraa
