Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
tan? - valamennpniiért O hét elején kezdődött _* * — Csepelről, a Dunai Vasműből, a Bolyi Állami Gazdaságból, a Cement- és Mészművekből jött a hír: munkások, az építőipar, a mezőgazdaság dolgozó: a párt XI. kongresszusának üdvözlésére és hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére munkafelajánlásokat tettek; a IV. ötéves terv sikeres befejezéséért az V. ötéves terv jó megalapozásáért munka versenyt kezdeményeztek. A hét végére a nagyipari munkások és más népgazdasági ágazatok dolgozóinak tízezrei csatlakoztak máris az elsőkhöz: a munkásság régi, tartalmas és szép hagyományának folytatóihoz. Megjelenik a Mátraalji Szénbányák felhívása a Népújságban is. Hagyomány, mert a munkásember régtől fogva munkájával is képes üzenni: kormányoknak, pártoknak, a társadalmi rendszereknek, hogy egvetért-e vagy elégedetlen: a politikával, az élet alakulásával, a haladással... Hagyományos, mert forradalmi és félreérthetetlen módja ez a véleménynyilvánításnak, hiszen a szónál mindig egyértelműbb, kifejezőbb a tett! Hagyomány — rövid távon is: legutóbb a párt X. kongresszusának tisztelgett így az ország munkásnépe, kifejezve értését és —egyet - . értését, bizalmát, á párt politikája, a társadalmat és a gazdaságot építő tervei, munkája iránt. Pontosan ez történik most is: ez a belső, lényegi tartalma a munkafelajánlásoknak, versenycélkitűzéseknek. Üzenet — a munkásság válasza aíz MSZMP Központi . Bizottságának legutóbbi ha- \ ' tározataira: értjük és egyetértünk azokkal, s bizalmunk a párt politikájában töretlen, cselekvőkészségünk lankadatlan. Ez a változatlan és szilárd — mert változat- i lanul helyesnek bizonyult -r,. politika, talán legbiztosabb eredménye: a helyeslés, tettekben Is, milliók részéről. A változatlanság és a változás dialektikus egysége pontosan meg lérhető ebben a most kibontakozó munkaversenyben is. A lényeg — a munkaverseny, mint az egyetértés kifejezési formája, mint a tulajdonosi tudat s mint a hatalom tudatának* az ezzel járó felelősségérzetnek kifejezési, megjelenési formája —< változatlan. A verseny módja, eszközei, a helyi konkrét célok viszont eltérőek mások, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt Munka verseny — magasabb szinten — mert közben a gazdaság korszerűsége. nagysága, összetettsége, a fejlődéssel együttjáró munkamegosztás bővülése csak az utóbbi félévtized alatt is óriásit változott. Ez a fejlődés oda vezetett, hogy ma a verseny mottója mindenütt csak így szólhat: Verseny önmagunkkal — valameny- nyiünkért. Ezt tükrözik az elsők között ismertté vált felajánlások: az egyik helyen (CsepeLen) 500 millió forinttal többet adnak a tervezettnél, de csak azokból a termékekből, amelyekből nagyobb a szükséglet, mint amennyit (még így is) adni tud a gyár. A másik helyen (Dunai Vasmű) hamarabb fejezik be a IV. ötéves tervet, így termékeik hamarabb jutnak el a megrendelőkhöz, ezzel módot adva arra hogy partnereik is nagyobb eredményt érjenek el 1975. végéig. A harmadik helyen fontos (építési anyagokról van szó) termelő beruházások kivitelezését gyorsítják. És így tovább. Tehát mindenütt önmagukkal kezdeményezték a versenyt: saját, korábbi programjukat tetézik meg, régebben előirányzott eredményeiket akarják felülmúlni, és abban, amire a gazdaság egészének a legnagyobb szüksége van. Itt a több termék, ott korábbi szállítás, amott az anyagfelhasználás csökkentése, egy hibátlanul végzett, határidőre teljesített beruházás ... Mindenütt másmás módon és eszközökkel lehet megtalálni, elérni a célt. A felajánlások sokrétűségé rendkívül változatos volta igazolja: mindenütt tenni akarnak, többet és abból, amiből el is kel az egész ország számára a nagyobb eredmény. És lehet többet tenni a magasabb színvonalú ponSzolgáltatásokról - a A lakosság ellátásával foglalkozó tanácskozások krónikája általában a következőképpen kezdődik: — Ülést tartott Egerben a... bizottság... Nos, a legutóbbi tanácskozásról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy a részvevők végigültek egy délelőttöt. Ebben az esetben ugyanis a megyei tanács tervgazdasági bizottságának tagjai — dr. Varga Józsefnek, a megyei tanács elnök- helyettesének vezetésével — Eger különböző részein vizsgálták a szolgáltatások jelenlegi helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit. Az „ülés” krónikája így most módosult. Nem a tanácsteremből, hanem a meglátogatott helyszínekről tájékoztat: mi változott, mi valósult meg eddig a 4. ötéves terv célkitűzéseiből? Ahol az autókat javítják A bizottsági tagok első útja a Heves megyei Finom- mechanikai Vállalat egri autójavító szervizébe vezetett. A közelmúltban avatott üzemrész kényelmes ügyfélvárójában esett szó.a gépjármű-javítás helyzetéről. — 1954 óta javítunk autót. Annak idején meglehetősen mostoha körülmények között elégítettük ki az igényeket. Ennek ellenére mindig a' Full-, azaz a teljes szerviz létrehozására törekedtünk. Célunkat most, az új szerviz üzembe helyezésekor értük el — mondotta Jenes Pál, a vállalat igazgatója. A továbbiakban bemutatta az üzemrészt^ amely évi 254 ezer órás kapacitással dolgozhat. A janagánkocsik javítása még nem köti le ezt a kapacitást, , «Bért jelenleg közületi járművek szervizelésével is foglalkoznak. A szerviz megtekintése közben a bizottság tagjai egyebek között a szakember- képzésről, a műszerekkel való ellátottságról, a javítások garanciájáról érdeklődtek. Két kérdés különösen érdekes volt: lépést tart-e a szerviz a növekvő idegenforgalomból adódó igényekkel? A válasz egyértelmű volt. Igen. Csupán a hét végi ügyelet gyakorlati megvalósítása akadozik, ugyanis az AFIT-tal még nem tudtak megegyezni abban, hogy mikor melyik szerviz fogadja a javításra váró jármüveket. A másik kérdés lényege: meddig lesz elegendő ez a szervizkapacitás Egerben, s ellátott-e javítórészlegekkel a vidék? Az Egerben jelentkező Igényeket — hangzott a válasz — a .következő ötéves tervben várható újabb fejlesztésekig mindenképpen ki tudják elégíteni az itt működő szervizek. És a vidék? Idézünk a tanácskozásra készült beszámolóból: „.. .bővült Gyöngyösön az Autó- és Motor- kerékpár Javító Ktsz, az AFIT kapacitása, létrejött a hatvani, a lőrinci és a péter- vásári új szerviz, a kápolnai üzem 1974-ben nyílik meg." Tervezik továbbá Hevesen egy nagyszerviz, Recsk, Pa- rádfürdő környékén és Bélapátfalván egy-egy szerviz- állomás megnyitását. Katona tér — szolgáltató centrum A helyszíni szemle következő állomása a belváros új tosabb tervezés mellett i*. a tervszerűség magasabb szintjén is. A tecyek ugyanis a tudományosság és a matematika alapján csak a kézzel fogható, megmérhető, objektív tényezőkkel számolhatnak. Ettől reálisak. A szubjektív lendületet, a szívet,- az akaratot, a lelkesedést — még a komputerek sem tudják kiszámítani. A kötelesség pontos teljesítésével lehet számolni, de ami azon felül van, az a munkaszeretetre, hivatástudatra, hazaszeretetre, munkásöntudatra, az erőre és az akaratra tartozik. Hogy ezekből egy politikai esemény mekkora energiatöbbletet szabadít fel, ezt talán a néppé; élő, azt jól ismerő politikusok felbecsülhetik —, de ez matematikailag és előre ki nem fejezhető... Nem a tervek realitására cáfol rá tehát a verseny, hanem azt igazolja, hogy az automaták, a komputerek, a matematika korszakában is nagy szerepet játszik a munkásszorgalom és az egyéni elkötelezettség lendítő ereje, amely képes még a pontosan kimérhető teljesítményhez is hozzátenni valamennyit. Ehhez a szocialista társadalom kell tehát T ermészetes, hogy a munkahelyi szervezés fejlesztése, a szüntelenül gyarapodó szakmai ismeret, a tervek kivitelezése közben munkába lépő új technika gyorsabb küsmerése, egy-egy újítás, egy új módszer, vagy munkafogás megadja az objektív alapot ahhoz hogy az akarat, az eltökéltség, rálicitálhasson a különben pontos és reális vállalati éves tervekre. A döntő azonban a szocialista céljainkat igenlő akarat és szorgalom. Erről küldtek egymásnak üzenetet a magyar munkások, a héten. Szerte az országban: én Is, mi is igyekszünk majd többet tenni a korábban lehetségesnek látszónál, a párt legmagasabb fóruma: a XI. kongresszus és az ország felszabadulási ünnepe tiszteletére. Gerencsér Ferenc szolgáltató centruma volt. A bizottság tagjai először a Katona téri szövetkezeti áruházát látogatták meg. A vélemények közül csak egyetlen mondatot jegyeztünk fel: — Nagyon kellett már a városnak egy ilyen áruház. S ami a leglényegesebb, jobb lett, mint amilyennek vártuk. Itt fővárosi szinten lehet vásárolni— Ez valóban igaz.Éppen űgv, mint ahogy fővárosi szintű és eleganciájú lesz az áruház melletti épületben helyet kapott női fodrász- és kozmetikai szalon. Az Uniszerv Ipari Szövetkezet, valamint a Technolux Ktsz különféle szolgáltató részlegeit, amelyekbe éppen költözködtek a dolgozók, vagy az utolsó simításokat végezték, dr. Holló Béla, a KISZÖV elnöke mutatta be. * — Végre eljutottunk oda, hogy ízléses és korszerű részlegek fogadhassák az ügyfeleket, akik lakáskarbantartási gondokkal jönnek ide, vagy színes fotóikat akarják elkészíttetni, elektromos és háztartás: gépeiket szeretnék megjavíttatni. Mert ebben a szolgáltató centrumban minden helyet kap — hangzott a bemutatás. Most már csak a megnyitás van hátra, hogy valóban a sokféle szolgáltatás centruma legyen a Katona tér. 1603 lakáshoz egyetlen bolt? A Csebokszári lakótelepen járja ez a kérdés, amely eljutott többek kozott a tervA képviseli» kérdés — a miniszter válaszol ÖSZTÖNZŐBB ADÓRENDSZERT A TSZ-EKBEN — GOND A MEZÖGAZDASÄ« ÜZEMEK VILLAMOSENERG IÁ-ELLÁTÁSA — ÁREMELKEDÉS ÉS TÖBBLETTEHER — RAKODÁSI GONDOK A HEVESI VASÜTÁLLOMASON Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán felszólalt Hevér Lajos, Heves megye ország- gyűlési képviselője is, aki több problémára hívta fel az illetékes miniszterek figyelmét Többek között javasolta, hogy vizsgálják meg, melyek a lehetőségek olyan adórendszer kidolgozására, amely a termelőszövetkezeteket jobban ösztönzik a társadalmi igények kielégítésére? Erre Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt. Mint írta, a gazdaságirányítás eddigi gyakorlatában a tsz-ek adórendszere következetesen igyekezett figyelembe venni a szövetkezetek sajátos termelési és elosztási viszonyait Ennek köszönhető, hogy kielégítően megvalósult a vállalati érdekeltségen alapuló termelésnövekedés. Az utóbbi időben azonban a nem egyenletes technikai haladás nem biztosította az élőmunka-igényes ágazatokban a társadalmi igényeknek megfelelő termésbővülést. Fokozottabb műszaki fejlesztéssel növelhető a termelési kedv, erről tanúskodnak az utóbbi időben például a kukoricatermesztésben elért eredmények. Természetesen az élőmunka-igényes ágazatok komplex gépesítése terén még csak kezdeti eredményekkel rendelkezünk. „Ezeket a tapasztalatokat összegezve — hangzik a válasz — Képviselő Elvtárs javaslatának megfelelően, együttműködve az illetékes szervekkel, folynak a különböző vizsgálatok. Ezek megerősítették azt a célt, hogy az V. ötéves terv adórendszerének kialakítása során törekedjünk a tartósan élőmunkaigényes ágazatok termelésében az érdekeltség fokozására, A felszólalás érintette a Heves megye: tsz-ek villa- mosenergia-ellátásának problémáit is. Hogyan lehetne ezen javítani? — tette fej a kérdést a képviselő. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter levelében tájékoztatta Hevér Lajost. A kiskörei vízlépcső és ennek erőműve üzembe helyezésének során Heves megye déhelyszínen gazdasági bizottság tagjaihoz is. Éppen ezért választották vizsgálódásuk következő * Pintérévé a megyeszékhely új városrészét A helyzet ma még valóban ez: több mint 1600 lakás mellett egyetlen bolt árválkodik a vásárlók örökös gyűrűjében. Es a jövő? Mint dr. Király Lajosnak, a Heves megyei Beruházási Vállalat osztályvezetőjének és dr. Havellant Ferencnek, a MÉSZÖV elnökének szavaiból kiderült, biztató. Az új általános iskola melletti épületben egy, a Katona térihez hasonló szolgáltatóház kap helyet Patyolattal, Gelkával, ruha- és cipójavitó-, valamint gáz- és vízszerelő részleggel. Most kezdik építeni a lakótelep másik részében az ezer apró szolgáltatást végző részleg épületét, távolabb pedig az 1300 négyzetméteres szövetkezeti ABC-áruhá- zon dolgoznak, amely előreláthatólag augusztusban készül el. Mi valósult meg tehát a szolgáltatást fejlesztő célkitűzésekből? Eddig — a megfelelő és szükséges módosítások után — szinte valamennyi. A tervgazdasági bizottság ettől függetlenül továbbra is szemmel tartja ezt a területet, hogy minden la kossági szolgáltatási ág a .lehetőségekhez mérten lépé-' tartson az igényekkel. Szilvás István li részében vezetékátrendezésre volt szükség. Annak ellenére, hogy e térségben jelentős, új vezetékhálózat is létesült, koncentrált villa- mosenergia-igények jelentkeztek, melyek kielégítésére nem elegendő a fő elosztó hálózat. A villamosenergiai iparág V. ötéves tervében előirányzatként szerepel az egész hálózatrendszer javítása. A terveknek megfelelően bővítik itt a 120 kV-os fő elosztó hálózati rendszert, új távvezetékek és transzformátor állomások létesítésével. „Meg kell jegyeznem — írja a nehézipari miniszter —, hogy a vázolt villamosener- gia-hálózatfejlesztési tervek megvalósítása a következő tervidőszakban rendelkezésre álló pénzügyi eszközöktől függ. A tervezett fejlesztések mellett is szükségesnek látom azonban a zavartalan energiaellátásra egyéb intézkedések megtételét is. Az általános üzembiztonsági színvonalnál nagyobb igények kielégítésére célszerűnek látszik az a megoldás, hogy a tsz-ek szükségáramforrással (pl. aggregátor) legyenek ellátva". Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügy: miniszter Hevér Lajos képviselőnek arra a kérdésére válaszolt, hogy a mezőgazdasági beruházások áremelkedéséből adódó többletterhek viselése alól miként lehetne mentesíteni a szövetkezeteket? A beruházásokat támogató összegeket normatívák határolják körül, amelyek korszerűsítését elsősorban műszaki fejlesztési okok, és nem az ármozgások ellensúlyozása indokolja. Korábban már figyelembe vették a normatívák korszerűsítésében a tervezett áremelkedéseket — 1973. január 1-től a felemelt összegű építési és beruházási előirányzatok érvényesek „Megjegyezni kívánom — teszi hozzá levelében dr. Dimény Imre —, hogy tapasztalataink szerint a beruházásoknál a tervezettnél nagyobb kivitelezési költség jelentős része nem az áremelkedésekből, hanem a beruházás nem megfelelő előkészítéséből. az építés közbeni tervmódosításokból, s nem utolsó sorban a helytelen munkaszervezésből adódik. Ezek anyagi többletkihatásait helytelen volna áthárítani az államra. Indokolt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyezzenek nagyobb súlyt a beruházások körül tekintőbb előkészítésére, e tervmódosítások elkerülésére és a beruházási kapacitást célszerűen kihasználó munkaszervezésre." A közlekedés és postaügyi miniszternek azt a kérdést tette fel Hevér Lajos, hogy a hevesi vasútállomáson miképpen lehetne megszüntetni a rakodási gondokat? „Az állomás rakodóvági- nya — válaszolta dr. Csanádi György miniszter — az őszi szállítások idején kevésnek bizonyult a napi kocsiforgalom zavartalan lebonyolítására, ezért a szélső forgalmi vágány mellett is engedélyeztük a rakodásokat. A nehézségek megszűntetesére és a végleges megoldásra az illetékes MÁV igazgatóság vizsgálja a jelenlegi rakodóvágány melletti rakterűiét növelésének és külön rakodóvágány létesítésének a lehetőségét, amelynek eredményéről Képviselő Elvtársat 1974. augusztus 31-ig tájékoztatni fogom — fejeződik be a közlekedés- és postaügyi miniszter válaszaL k. g. Olvasunk róla, beszélünk róla. Tudjuk, hogy van. Mégis, amikor szemtől szemben állunk vele meglepődünk és szinte hitetlenkedve kérdezzük magunkat: ez a valóság? Így jártam én is. amikor a Tiszát figyeltem Kiskörénél. Nem a jó öreg Tiszát, hanem az újat, amelynek mi, mai emberek építettünk új medret, s betonból, acélból nemcsak a Tisza második vízlépcsőjét emeltük a folyam elé, hanem magunknak is új lépcsőt állítottunk felfelé, a holnap elé. Néztem a Tiszát, amint új medrében zavarosan, tavaszi lendülettel, ágas-bogas hordalékot cipelve ős: hátán neki feszül a duzzasztótábláknak, csendes öböllé szélesedve a zsiliprendszer előtt. Az új mederben hajók úsznak fel — van úgy, hogy naponta tíz, van úgy hogy kettő —> ilyenkor a hajózsilip elzárótáblái nyílnak és csukódnak, az átzsilipelő kamra — amely 1350 tonnás folyami óriásnak adhat helyet — megtelik vízzel, elektromotorok dolgoznak, olajszivattyúk mozgatják a Hatalmas acélpajzsokat. Az it duzzasztónyílásban 160 mna súlyú táblák tartják nozdulatlan némasággal a folyó felső vizének tömegét. A Tisza második lépcsőjén nyolcméteres mélységbe zubog alá a folyó vize. A duzzasztórendszer felett karcsú betonhid ivei át. A folyó vizét hallgatag óriásként őrzi az acélból és betonból épült rendszer. S bent a kábelalagút, a betonpillérek üregében húzódó motorházak üresek. Az egész duzzasztó- rendszer működését, a hajózsilip munkáját négy férfi irányítja. Elektromos vezérlőberendezések, kapcsolók, jelzőlámpák fűzére: ellenőrzik és ha kell automatikusan korrigálják a főelzáró táblák helyzetét. Négy ember felügyeli és irány it ja az óriást. Ottjártunkkor Csörgő József volt a szolgálat vezetője — ő is beletartozik a négyfős legénységbe — s míg bebarangoltuk a beton- kolosszus belsejét, csatlakozott hozzánk Tiszai József. a főművek részleg vezetője. Mindketten huszonöt évesek de a szolgálat egyik tagja sem idősebb harmincnál. Rájuk van bízva Kisköre A Tiszán egy esztendeje új létesítmény működik: a második vízlépcső. Lépcső a tegnapból a mába, és onnan a holnaoba. Sz. A. 1974. április 14., vasárnap
