Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
Életre szóló kapcsolat II közművelődés holnapja Hosszú hónapokig készült az a jelentés, amelynek vitája után megszületett a Központi Bizottság határozata a közművelődés fejlesztésének feladatairól. Már az előkészület megnyugtató volt, hiszen sok-sok vélemény, . javaslat, majd gyümölcsöző vita alapján nyert megfogalmazást az a határozat, amely tulajdonképpen arra hivatott, hogy megszabja a köz- művelődés holnapját. Közművelődésről beszélünk, csakhogy ezt a fogalmat a jövőben nem szabad ..«szűkíteni a tudásra, a műveltségre, vagy a szórakozásra. Sokkal többről van szó: a szocialista tudat, az életforma és magatartás továbbfejlesztéséről, tehát társadalmunk jövőjéről. Folytatva ezt a gondolatot arról van szó, hogy a közművelődésnek — a maga sokszínű eszközeivel — segítenie kiéli a közéleti tevékenység . kibontakozásához, a szocialista demokrácia további ki- szélesítéséhez szükséges szellemi előfeltételek megteremtését. E 'célkitűzések megvalósításához jó alapot ad a húsz pontból álló határozat, amely elsősorban az eddigi eredményekre épül. Nem véletlenül hangsúlyozzuk az eredményeket. Égy ilyen átfogó határozat megj elenésekor ugyanis mindig akadnak pesszimisták, akik válságos helyzetet, avagy zsákutcáit emlegetve a fürdővízzel együtt kiöntenék a gyereket is, akik nem akarják észrevenni, milyen történelmi eredményeket ért el a magyar nép a művelődésben, a kultúra meghódításában. Kevés lenne itt a hely felsorolni mi minden történt ebben az országban az eltelt negyedszázad alatt, hogyan fejlődött ki az emberek millióiban a művelődés és a kultúrált időtöltés igénye. És hogyan teremtettek kapcsolatot — egy élet- neszóló kapcsolatot! — irodalommal, művészetekkel. Nem került válságba a közművelődés. De az élet egyre nagyobb tempót diktál, a szocializmus építésének magasabb fokára érkeztünk, s ez a körülmény sürgeti az iskolán kívüli művelődés további fejlesztését is. Közművelődésünknek ugyanis vannak még tartalékai, s ezeket aktivizálja, .mozgósítja most a Központi Bizottság határozata. Mik ezek a tartalékok? Itt van például a munkás- művelődés, amelynek következetes fejlesztését sürgeti a határozat, hangoztatva, hogy „a társadalom kulturális fel- emelkedése szorosan összefügg a munkásosztály műveltségi helyzetével.S ha most ehhez még hozzávesszük azt is, hogy a közművelődési napirend előtt tárgyalta meg a Központi Bizottság a munkásosztály helyzetéről szóló beszámolót, világos a kép: közművelődésünk egyik legfontosabb feladata lesz a munkások aktivizálása és bevonása a művelődés hatókörébe. Igaz, e téren is voltak már jo kezdeményezések és eredmények is — különösen a szocialista brigádok művelődési igényét sikerült felkelteni — de sok még a gátló objektív körülmény és találkozni szemléletbeli problémákkal is. A határozat egyértelmű • fogalmazása most szinte új helyzetet teremt: „... a munkahelyeken a vezetéssel járó kötelezettségek közé tartozzék a dolgozók művelődésének segítése.” Érdemes itt feljegyezni a napirendet beterjesztő Aczél György beszédjének egy mondatát: „Egyszer el kell már érkeznünk oda, hogy épp úgy felelősségre lehessen vonni egy olyan vezetőt, aki elhanyagolja az emberek szellemi „fejlesztését” mint azt, aki „rozsdásodni” hagyja vállalata értékes gépeit”. A mi társadalmunk a jövő felé fordul, s felelősséget érez a holnapért. Eziért van különös jelentősége annak, hogy a közművelődés a fiatalok nagy és érdeklődő tömegének is lehetőséget adjon a művelődésre és a szórakozásra. Mégpedig úgy, hogy a legmesszebbmenőkig vegye figyelembe az ifjúság jellemvonásait, cselekedni akarását. És közösségigényét, amelyet sokszínű programok keretében kell megtölteni szocialista tartalommal. Mindez nehéz feladat, türelmet és ősze fogást követel. A határozat meg is .fogalmazza ezt: „az ifjúság szocialista művelődéséért felelősséggel tartozik minden üzemi, termelőszövetkezeti vezető, minden pedagógus és népművelő, valamennyi érdekelt társadalmi szerv és intézmény.” Nem titok, hogy évek óta milyen jelentős anyagi problémákkal küszködik a köz- művelődés. Nos, e határozat ugyan nem ígér feneketlen bőséget, de szolgál némi biztatással, amikor arról szól, hogy. közmy,velődéspolit;l- kánk céljainak megvalósítását a jövőben fokozottabb an kell segíteni gazdasági eszközökkel. És még valami, ami megnyugtató, de figyelmeztető is egyben: „Anyagi szempontok nem okozhatnak kulturális, politikai, tartalmi, színvonalbeli engedmé-; nyékét.” Bízunk benne, hogy J a határozatnak ezt a pontját < is sikerül megvalósítani. meg kellene kísérelni össze- ■ melegíteni sajat feleségét < Harryval, ha ez sikerülne — ’ végre elválhatna az asz- '• szonytól és elvehetné sze- ' relmét. Az akció túlontúl jól sikerül... A mulatságos j szerelmi-házassági négyszög nőtagjai: Elaine May (Almási Éva) es Nina Wayne) Várhegyi Teréz. Jelentős reszt szentel a határozat az irányításnak, a pártszervezetek feladatainak. Abból indul ki, hogy a közművelődés jelentőségének felismerésében és elismerésében rendkívüli fontossága van a pártszervezetek köve1 telményt támasztó orientáló tevékenységének. Ezért kell tovább erősíteni a pártszervezetekben a közművelődési munka tekintélyét és fokozni megbecsülését. „A kulturális nevelömunka legyen a pártmunka szerves része” — mondja a dokumentum. S valóban, az eddigi tapasztalatok is ezt igazolják hogy ott jó és tartalmas a kulturális élet, s'ott szerzett tekintélyt a közművelődés, ahol a pártszervezetek magukénak érzik a területet, foglalkoznak vele és a vezetők személyes részvételükkel is megadják egy-egy rendezvény rangját. A közművelődés holnapja gyakran szerepel majd e hasábok között. Ez alkalommal csupán a határozat néhány új vonásáról kívántunk szólni, érzékeltetve közben, hogy milyen nagyszabású és egyben felelősségteLjes követelményt támaszt a közművelődés területén munkálkodó szakemberek elé a Központi Bizottság március 19— 20-i ülésének dokumentuma. Igaz persze az is, hogy ez a határozat nemcsak a feladatokat szabja meg, hanem azon túlmenően, biztosítja a megfelelő légkört és a feltételeket is. „... a köz- műveloaési tevékenységet ideológiai, politikai munkának kell tekinteni, s ezt figyelembevéve kell biztosítani méltó megbecsülését személyi, szervezeti és anyagi feltételeit.” — így és ezzel fejeződik be a határozat Egy határozat — bármilyen jó és alapos is az — nem csodaszer. Elvi jelentőségű, amely megfogalmazza a gyakorlati célokat és meghatározza a tennivalók irányát. Mindez megtörtént. A parlament majd megalkotja a közművelődési törvényt, megalakulnak a közművelődési tanácsok, s aztán már a népművelőkön, de mondhatnánk úgy is a társadalmon a sor. Hosszú, szívós, kitartó munka következik. Mert itt érvényes a lenini gondolat: ezen a területen nem lehet „lovasrohamokkal” csatát nyerni... Márkus/ László Ifjúsági parlamenten hallottuk Torna és vitakör m m a Az ifjúsági parlament vitáján mindenki részt vehet, azok is, akik nem tagjai a KISZ-nek. A szervezet minden harminc éven aluli érdekében. emel szót ezen a fórumon. A vállalatok, üzemek kivétel nélkül mindannyian megrendezik ifjúsági parlamentjeiket, amelyekre ezekben a, hetekben kerül sor; az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, igen sok, nagyon jól hasznosítható ötlet hangzik el ezeken a tanácskozásokon. Szó esik munkakörülményekről, tanulási lehetőségekről, a pályakezdés nehézségeiről egyaránt. Ezúttal az Egri Dohánygyár fiataljainak parlamentjén elhangzottakról érdeklődtünk. Ők a kezdeményezők Rózsa Lászlöné, a KISZ- csúcsvezetőség egyik tagja, felszólalásában munkahelyi torna megszervezését javasolta: a gyári kultúrteremben hetenként kétszer ösz- szejöhetnének, a munkaidőt egy óra lazítással, mozgással megtoldva, felfrissültén mehetnének haza. Csak nőknek, egyelőre ez szerepel a felhívásban. A fiatalok lelkesen fogadták az ötletet, s úgy hírlik, azóta már az idősebb generációból is sokan szeretnének bekapcsolódni. — A tomagyakorlatokat könnyen összeállíthatnánk, hiszen közülünk sokan aktív sportolók is voltak —■ mondta erről Czeglédi László, a csúcsvezetőség titkára. — A feltételeket megteremtjük, felszerelésünk is lesz, az egészséges testmozgás az állandóan ülő vagy álló munkát végzőknek nagyon hasznos lehet. Örülök neki, hogy a kezdeményezés tőlünk indult, s annak is, hogy meghallgatták, nekünk egyébként is az lenne az igazi feladatunk, hogy minél több közös megmozdulásra ösztönözzük a fiatalokat és idősebbeket egyaránt. Itt van például a turisztika: lehetne jobban, több taggal működő szakosztályunk is, ez kétségtelen. Szintén jó ötletekre volna szükség; mindenkit vonzó programokra. Corvina, LZ - 36 Két klub neve. Az egyik most is működik a gyárban,. a másik már megszűnt, vasárnapi zenés estek „fedőneve” volt, itt zsíroskenyér mellett táncolhattak, vetélkedhettek, verselhettek a résztvevők. Ezé tikéi kapcsolatos a parlament nagyszámú hozzászólása közül az vélemény. A felszólaló Ge- csei Mária, a Corvina klub egyik, éppenséggel kritikus vezetője. — Jo nálunk a KISZ- szervezet, élvonalbeli a vállalatok között, ezt tudják mások is. A gazdasági vezetők ugyancsak mindent megtesznek a lehető iegjobo feltételek megteremtésére, s> mégis azt kell mondanom: a brigádok közösségei mintha nem vennék egészen komolyan a kulturális munkánkat és ezzel együtt a saját kulturális vállalásaikat sem. A klubunk három éve működik. Tudnánk jó programokat, vitaesteket, klubdélutánokat rendezni, összehozni olyan műsorokat, amelyeken ha részt vesznek a szocialista brigádtagok, akár ki is pipálhatják kulturális vállalásaik egy-egy pontját. A rendezvényekre alig jönnek el néhányan. Novembertől vagyok klubvezető, középiskolás koromban is csináltam már ezt, a közeljövőben továbbképzésen veszek részt; számomra megvan a lehetőség, hogy megismerhessek jó módszereket. Hiányolom viszont az alapszervi kultúrosok aktivitását, tájékozottságát, több jó ötletre, kívánságra volna szükség, amit, ha teljesítünk, figyelemmel is kísérnének. Szinte minden esetben teljesíteni tudjuk egyébként a rendezvényekkel kapcsolatos kívánságokat. Ez volt a felszólalásom lényege és a jobb tájékoztatásra,' összehangoltabb szervező munkára tettem javaslatot. Ennek nyomán példám azt hiszem, hamarosan létre is hozunk egy központi hirdetőt. Népművelők segítségét várják — Az LZ—36 nagyon népszerű volt. Miért kellett megszüntetni? — Nagyon fcok résztvevővel, nagyon jó programokat hoztunk össze vasárnaponként. Volt itt szellemi trió, tánc, irodalmi színpad ésegj- sor inas, fiatalokat vonzó dolog. Viszont egy idő után nem tudtuk biztosítani a rendet, főleg a gyáron Idvú- li vendégek viselkedése nagyolt kívánni valót maga után. Megszüntettük, de most is foglalkozunk a gondolat- . tál, kellene valami hasonló»; amf aztán javítana a vállalati klub munkáján is... '. ,. Czeglédi László KlSZ-íit-v kár véleményét is , megkér-; deztük a klubi Oi. — Ha a munkahelyen van egy olyan kis terület, ahol munkaidő után szívesen ősz* szej önnek az emberek, együtt vannak, besgéigetnek, jól érzik magukat, szívesen jönnek masnap ugyanide dolgozni is. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy jó klubunk legyen. Most .megint nemcsak a fiatalokról van szó, hanem az idősebbekről is, e téren szintén lé-' hetnénk mi kezdeményezők. ' Pillanatnyilag úgy áll a helyzet, hogy mi azt mondjuk: bővíteni keli a helyiséget, akkor lesz nagyobb érdeklődés, a gazdasági vezetés véleménye szerint viszont előbb legyen egy jó ' gárda, akkor megéri az '• anyagi áldozatot. Mindegyik vélemény igaz. A miérik azért,- mert több helyiség kell, hogy megfeleljen az ' egyszerre jelentkező többféle igénynek. A bővítés viszont, pinceklubról lévén szó, sok pénzt kíván, jogos a kérdés, hogy megéri-e. Bizonyítanunk kell, s ha valóban sor kerülhetne a klub bővítésére, akkor pedig ott leszünk és nagy részt válla- * lünk társadalmi munkában — Egyébként most sincs hiány jó programokban, csak az a gondunk, hogy kitől kaphatnánk segítséget színvonalasabb műsorok rendezéséhez, szemléltető anyagok - összegyűjtéséhez. Jó volna, ha több módszertani támogatást kapnánk a művelődési ház munkatársaitól. Sok ötletet adhatnának — többet mint eddig. Csak néhány mozzanat a parlamenten elhangzottak*, bői, de ezeknek is nagy súlyuk van a fiatalok közér- zetét tekintve. A f javaslatok- nak „nyomuk maradt”; a klubvezető például színjátszó és fotokör létrehozásáról beszélt s a tanácskozás után. már többen keresték, hol lehetne jelentkezni.’. A' fiataloknak joguk van kérni — ha ők is teljesítik vállalt kötelességüket... Hekeli Sándor 21.15: Szerelem ó! Hétfő 19.05:----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------i Corleonéban. Borgettóban, Camporealéban ott varinak „urambátyámék” meg a „félelmetes” lovagok. Hallottak róla suttogni. Amikor május 1-én, Santo Crocifis- so ünnepén Monrealéban jártak a nagy lóversenyen, a felnőttektől örökölt ősi félelemmel haladtak el bizonyos házak előtt. A Miceli család háza vagy a Carol:- na-villa előtt a város szélén. Ám a monteleprei fiúk a maguk módján nőttek föl: nem volt kit tisztelni szülővárosukban. Se dúcét, se királyt, se maffiavezért. A plébános aggódott ezért az okos és elvadult nemzedékért, amely a környező világ minden korlátját, minden törvényét elutasítva akarta megépíteni a maga A monteleprei fiúk Magyarul beszélő amerikai film. Olive Donner rendező Murray Schisgal Magyarországon is játszott, világszerte sikeres vígjátékéból készítette a filmet. Filmként harsányabb humorú lett a darab, sokszor burleszkjelle- gű. A cselekmény öngyilkossági kísérlettel indul: Harry Berlin (Jack Lemmon alakítja, magyar hangja Szabó Gyula) a Manhattan-hídról vízbe akarja vetni magát, amikor a véletlen arra hozza régi osztálytársát. Miit ManviTe-t (Peter Falk — Zente Ferenc) aki megmenti és hazaviszi, magához. Ekkor támad az az ötlete, hogy OJimisM W?4, aprili*, JÉ, vasárnap Egy ko'hoz Moldoviábin . Az APN és a Magyar Te- < levízió dokumentumfilmje. < Helyszíne Larpinyenyi nagy- < község, amely Kisinvóvtál < nyugatra terül el. 1949-ben < alakult meg itt a „Lenin út- < ja” nevű kolhoz. A ma már < korszerű mezőgazdasági < nagyüzem új módszerekkel < kísérletezve növeli gazdasá- < gi eredményeit. A kolhoz el- < sősorban a szőlőtermelésre < es a szarvasma rha-tenyész- / tésre büszke. Az elmúlt < években 1200 hektáron te- lepitettek új tőkéket. A sző- ■; lőoltványok hazánkból, a •; Balaton bogién Állami Gazdaságból származnak, s a kolhoz szakemberei hazánkba te ellátogatni, ta- pasztelatcserér«» í 1. A nincsból, a semmiből nőttek ki a monteleprei fiúk. A hatezer lelkes kisvárost körülölelte a nagybirtok. Az iskola elvégzése után — nem is mind járták ki — azonnal rájuk szakadt a megélhetés gondja. A felnőttek, akik nem vonultak be, kivitték magukkal a határba a gyerekeiket, mint ahogyan a tővágó kapát is kivitték az öszvéren. A nincsből jött, a semmiből kinőtt monteleprei fiúk akkor kezdték az életet, ami •kor körülöttük a világ - úgy látszott — szétesik, f. új korszak lép döngve hörögve a halódó helyébe. Otthon a sötét nyomor: tengernyi robotért cserébe éhség, nélkülözés A nagybirtokon léroten-nyomon puts káfi-Jovas. Csotgotebe botlottak. Az „uraság”, a bérlő jöttére az apa levette sapkáját. Az igazi úr, a herceg csak egy név volt. Egy név, egy porfelhő az autó nyomában vagy egy lovas társaság városi urakból, hölgyekből a vadnyúlszezon- ban. Akinek élt Amerikában rokona, az időnként kapott néhány dollárt; azok is jutottak segítséghez, akiknek az amerikai alvilágban élt rokonuk. A polgármester nem számított, a fasiszta alapszerv is csak egy név volt. A hatalom ott, az autó iavarta porfelhőben rejtő- -ött, azok mögött az Ameri iából érkező pénzek mögött, a bérlő meg a csőszök puskái közt. Dörzsölt fiúk lettek a monteleprei srácok, mintha ezer ördög lakozott volna bennük: ezek a gyerekek olyanok voltak, mint a rádióantenna — a világ minden eseményére fogékonyak. Okosak voltak, agyafúrtak, bátrak. Állomásozott Montelepré- ben egy csendőr főtörzsőrmester is, akit mindenki gyűlölt: bilincsek, behívók, rendőri felügyelet, a tiszteletre méltó társaság „barátainak” kitelepítése. A tiszteletre méltó társaság, vagyis a maffia is egy nagy csődtömeg volt a fiúk szemében. A maffia, melyet a fasizmus elhallgattatott es félreállított, semmilyen lehetőséggel se kecsegtette a felnövekvő fiatalságot. Mon- teieprének nem volt vakmerő maffiavezére. Azt tudták, hogy Partini- eóban, Monrealéban, Aloa- mobam Castellammare ten. világát Különösen egy kis csapat nyugtalanította, az a nyolc- tíz kamasz, akiket gyakran lehetett együtt látni szoros barátságban. És egyikük — még egészen gyerek — teljesen felnőtt módra gondolkodott, szinte filozofált a világ dolgairól. A kis Turid- do, Maria Lombardo fia. A plébános elnézte őket, amint vasárnap kettesévei- hármasával összekapaszkodva sétálgatták, Turidduzzo mindig az élen, és mögötte a többiek: Gasparino Pis- ciotta, a Badalamenti testvérek, Terranova, Ciccio Man- ntno, a kis Motisi és a Cu- cinella meg a Passatempo testvérek. És köptük az .ifjabbak Genován, 4 berlőék öa. (tvtytatjuk'j
