Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

_ iMCIO KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyait. 8.4Ü Zenekari muzsika. 10.05 A költészet hete. 11.14 Operarészletek. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Magyara-n szólva .. * 12.45 MelódiakoktéL. 14.08 Kóruspódiuin. 14.15 Jegyzet. 14.25 Üj Zenei Üjság. 15.05 Kis magyar néprajz. 15.10 Weber: A' bolygó hollandi. 15.27 Könnyűzene. 16.00 168 óra. 17.30 Zenekari muzsika. 19.20 Az Állami Népi Együttes felv. 20.00 Áriák. 20.24 A költészet hete. 21.10 Mikrofon közelben* Frank Sinatra* 22.20 Beat. 23.05 Dzsesszfelv. 0.10—2.00 Melódiakoktél. PETŐFI 8.05 Kórusok. 8.40 Népi zene. 0,03 Kálmán-operettekbffS. 9.45 válaszolunk hallgatóinknak. 10.00 Szombat délelőtt 12.00 Chopin-művek. 12.45 Riport. „ 13.03 Schubert: I. szimfónia. 13.35 Jelképek erdején át... 14.00 Országjáró úttörők. 14.56 Éneklő ifjúság. 15.00 Orvosi tanácsok. 15.05 Sport, könnyűzene. (Asztalitenisz EB, Rába ETO—Pécs, Csepel—Vasas labdarúgó-mérkőzés.) 19.15 Közkívánatra! 20.13 Nóták. 20.44 Rossini: Semlramis. Kétfelvonásos opera. A KRESZ 60. §. (5) bekez­dés b) pontja szerint tilos előzni az: „éles, be nem lát­ható útkanyarban ás bukika- nóraál, kivéve ha az útburko­latra záróvonal van festve és az előzés nem jár annak át­lépésével.” Miért titfltja a KRESZ az éles, a be nem látható útika- nyarban és bukikainónái való előzést? A gépjármű vezetője nem látja be az úttestet, csak iközvetleniül akikor, amikor már a ikanyar közepét eléri, illetve abból, kifelé halad. Ha véletlenül jármű közeledik szembe, a baleset máris el­kerülhetetlen: az előző jár­mű vezetője nem képes visz- szatémi a menetirány sze­rinti jobb oldalra az előzen­dő jármű miatt és megtörté­nük az összeütközés. Ha eset­leg mégis sikerül elkerülnie a szembe jövő járművel va­ló összeütközést a menet­irány szerinti jobb oldalra való visszahúzódással, vagy — az előzés befejezése után — a jobb oldalra való hirte­len visszatérésnél, akkor a megelőzendő, illetve megelő­zött jármű vezetője kerüli ve­szélyhelyzetbe a követési tá­volság be nem tartása, illet­ve a „leszorítása'* miatt. De veszélyhelyzetibe kerülhet a szabálytalanul előző jármű vezetője, is. Hasonló a helyzet a- buk- kanónál való előzésnél. Az előző jármű vezetője nem látja a bukkanó mögötti utat — a szembe jövő for­galmat — és belekezd az elő­zésbe. Ügy véli, hogy a buk­kanó előtt belátható útszakasz elégséges az előzés befejezé­séhez és nem számít a szem­bejövő forgalomra. Ha még­is van szembejövő forgalom és a baleset bekövetkezik, a szabálytalanul előző jármű vezetőjét terheli a felelősség, mert túl nagy sebességgel közlekedett A bírói gyakor­lat az ilyen védekezést nem fogadja el. A szembejövő jármű vezetője — figyelem­mel a sebességkorlátozásra — a megengedett sebesség­gé! közlekedhet, és közleke­dik is. Méltán bízik abban, hogy a menetirány szerinti jobb oldal az ő oldala és az szabad. Csak arra keli böre- kedtnd, hogy az ő oldalán lé­vő álló,. vagy vele azonos irányban mozgó jármű mö­gött meg tudjon állni. Nem „kötetes” azzal számolni, hogy a bukkanó mögött, vele szemben — az ő oldalán — jármű íkőzűekeidiík. Dr. Sápi János közlekedési ügyész WM MAGYAR 450 esztendeje Nem ünnep, de te 8.10 Továbbképzés nevelőknek. (Alsótagozat.) 9.10 Továbbképzés nevelőknek. (Felsőtagozat.) 10.00 Salut, Germain! VIII. Leányrabló és álőr- ' nagy. 10.40 A nő — három szerepben. 10.50 Erzsébet királynő. m. Árnyék a fényben. 15.00 Asztalitenisz EB. 17.30 Hirek. 17.33 A Pál utcai fiúk. Magyar—amerikai film. 19.15 Cicavízió. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Szombat este .. í 22.40 Tv-híradó. 22.50 Elektronikus balett- fantázia. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Din fél 4, fél 6 és este 8 órakor özvegy Coudercné Színes francia—olasz film Georges Simenon regényéből. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Du. fél 4 és fél 6 órakor A törökfejes kopja Színes magyar kalandfilm. Este fél 8 órakor A hölgy az autóban szemüveggel és puskával Színes francia—amerikai bűnügyi film. EGRI ÜTTÖRÖMOZI Du. fél 4 órakor: Maximba EGRI FILMMÚZEUM Fél 6 és este 8 órakor: Éretlen szívek Francia film. GYÖNGYÖSI PUSKIN A diktátor GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 és fél 8 órakor Hangverseny Bangladesért Este fél 8 órakor A kardforgató nő HATVANI VÖRÖS CSILLAG Volt egyszer egy vadnyugat HATVANT KOSSUTH Az ördög bkjitala FÜZESABONY Hatan hetedhét országon át pétkrvásAra Az l-es számú ügynök Egerben, este 1 órakor: LIÍVFNDI I A (Katona-bérlet) Egerben, szombaton délután 2 y-v.ó V1 ■' reggel 7 óréig, 0 r. .(->;• ' ■ . • utcai rendelő­ben. Tel“ fon: 11-10. Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 18 órától 17.30 óráig, va­rién r:p délelőtt 9 órától 10.30 órá­ig. Dél után IS órától 17.30 óráig & Kossuth Lajos u, 6. sz. alatti 1976-ban lösz a 450. év­fordulója a mohácsa síkon lezajlott nagy honvédő csa­tának, amely „mohácsi vész” néven vonult be a magyar történetembe. A vesztett csata évfordu­lója semmiféle ünneplésre nem ad okot, ezért a meg­emlékezés tartalma a kor eseményednek .igaz értékelé­se, az okok és a következmé­nyek elemzése, a tanulságok, meghatározása lesz. 1926-ban I a Horthy-re.ndszer a náció- I naüiiizmus és az irredentiz- • mus szolgálatába állította a honvédő csata 400. évfordu­lóját. Az 1976-os megemlé­kezést — a kegyelet és a tisStelet mellett — a tudomá­nyosság jegyében tartják. A Magyar Történelmi Tár­sulat, a Magyar Tudományos Akadémia dunántúli intézete és a Mohácsi Városi Tanács gondozásában. emlékkönyv jelenik meg az évfordulóra. Kiadják az ütközet monog­ráfiáját a moll ácsi csatatér elhunyt kutatója, dr. Papp László régész anyagából. A Baranya megyei levéltár év­könyvet szentel az évfordu­lónak. A közzétett tanulmá­nyok és dokumentumok fel­tárják majd a „mohácsi vész” okait és körülményeit, meghatározzák jelentőségét, azzal a’céllal, hogy tisztá­zódjék a Mohács-kultusz a tudományban, a művészet­ben és a közgondoik^záeban egyaránt. Mindeddig semmiféle em­lékműve nem volt a mohá­csi csatának. Az évfordulóra az eszéki út mellett — az ütközet feltételezett színhe­lyén — emlékművet állíta­nak a hősöknek. A közelben levő törökdomb nevű hal­mon emléktáblát helyeznek el. rendelőben. Telefon: 24-73. Ren­delési időn kívül az általános or­vosi ügyeletén. (Bajesy-Zsilinsz- ky utca). Hétfőn 19 órától kell reggeL 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcában. Fogorvosi ügye­let 9—13 óráig, a Technika Há­zában. Gyöngyösön: szombatim 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41 ^szám. Telefon: 111-27. Gyermekorvosi ügyelet: va­sárnap délelőtt 9 órától 11 órá­ig. a Puskin utcában. Telefon: 123-50. Hatvanban szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig, a rende- löinté7."‘be-n Te’efon: n-04. Ren­delés g •e-m"'<?it részére Is. Gyermekorvosi ügyelet, vasár­nap 10—12 óráig, a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. Te­lefon : 10-04 Fogorvosi ügyelet 8—12 őraig, a rendelőintézetben. 1976-ban több font; i ren­dezvény színhelye léc ■ '. Du­na parti város. A Magyar Történelmi Társulat tudomá­nyos üilést, a Magyar Urba­nisztikai Társaság vándor- gyűlést, a Magyar Énemgyűj- tőik Egyesülete tanácskozást tart Mohácsom Itt kerül sor a dunántúli kisvárosok ha­Eltűnt a hó. Kizöldültek a földek. Szekér zörög megint a hídon át... Az idézet Mihail Isza- kovszkij „Tavasz” c. versé­ből való (ford.: Garai Gá­bor); folytatását lásd rejt­vényünk vízsz. 1. függ. 29. sz. soraiban. Vízszintes: 1. Az idézet folytatása. (Zárt betűk: Y, S, V, B. ö). 13. Ilyen a ger­le hangja. 14. Eszménykép. 15. Nemd£., .16. Csurgó. 18. ívvel rendelkező. 19. A nagyüzem. 20. Két vége va,n. 21. Figyelmeztetés. 24. Mu­tató névmás. 25. „ .. . piros virágok” (Ady). 27. Főétke­zés. 29. Saját kezűleg. 31. A függ. 17. sz. alatti fele. 32. Tovább. 34. Nyugat-szibériai folyó. 35. Egyforma betűk. 36. Női név. 38. A piros­kékek labdarúgó csapata. 40. Híres pesti ügyvéd volt (Szilárd. 1799—1888). 42. A hagyománytól szentesített. 43. Beleszúr. 44. Énekes ma­dár. 54. Tejtermék. 47. Tiszta égbolt. 48. Keresztül. 49. A kalcium vegyjele. 51. Tíz — angolul. 52. Német és norvég gépkocsik jelzése. 53. Ennek a vize is az Óceán­ba kerül. 54. Tudás — régies kifejezése. 56. Tenor szerep „A bolygó hollandi” c. ope­rában. 58. Idegen János (... Kiepura). 60. Formáló. 63 ..........nekem a szemeidet”, ( Ady). 65. Szóban forgó. 67. . . . River, a Mississippi mel­lékvize. 68. Esetleg. 70. Gö­rög betű. 71. Akit másik ki­használnak. 73. „ .. .in Hun­gary”. Függőleges: 1. Addis-... (Etiópia fővár-*-’-. 1. Lyukat készítenek vele. 3. Nagyon sürgős. 4. Kérdő szó. 5. Szó- összetételekben kettőst 'je­lent. 6, Női név. 7. Jókedv­idepnfcrgalim Eprijeit anno i68ü Az ország egyik leglátoga­tottabb vidéki városa Eger. Az idegenforgalom fő von­zóerői a csábító ízes boro­kon, a gyógyvizeken, a környék táji szépségein túl a város történelmi emlékei, a megkapóan szép és érde­kes 'városképek a nevezetes ébítészeti létesítmények. Így van ez rha, de -> ha kisebb mértékben is — ám neve, rangja, csábíló híre volt hajdan is a városnak. Ezért maradtak fenn érdekes írá­sok a régi Egerről — ame­lyek közül néhányról most megemlékezünk. A kora-középkori városról vannak ugyan komoly ada­taink, ám a következőkben nem a régi „okmányokban foglaltak” — hanem csak az ezen időkben itt járt sze­mélyek úti feljegyzései kap­nak rövidebb ismertetést. Először beszéljünk Evlia Cselebiről, a törökök híres utazójáról, aki 1660—1666 . között volt Magyarországon — így az akkor ozmán ura­lom alatt állott Egerben is és ekkor — többek között — az alábbiakat irta: „E|er városának földje. Népes és virágzó falvakkal borított termékeny síkság nyugati oldalának végén emelkedik a vár a Kara- Baglala nevű magas domb szélén. (A „Kara Baglala” az egri Várhegy török neve, annyi mint „Fekete domb”.) A magaslaton — a mai Sánc-városrész helyén — áll a Német vár, mely igen erős. E várban asszony és *~u!ság gyományos találkozójára is. A mohácsi Kanizsai Doroty- tya Múzeum. — a Művelő­désügyi Minisztérium támo­gatásával — összegyűjti az ország egész területéről az 1526-os csatára vonatkozó emlékanyagot és kiállításon mutatja be. A terv szerint az évfordulón teszik le az új múzeum alapkövét is. (MTI) gyermek nincs, csársi, ba­zar sincs. Itt van azÁlem-i serif dsámi. A Magyar vár a Német várnál háromszor nagyobb kerületű. Mind a kettő Isz- kender-básty újához hasonló erős vár, mély és széles árkokkal és harmincrőfnyi magas tömésfalakkal... Ott van a pasa palotája (Á ma is meglevő volt püspöki pa­lota.) A pasa környezetének használatára külön szobák, tanácstermek, továbbá für­dők és istállók vannak ben­ne. Ennék a Magyar, és Né­met várnak az egész alja üres. csupa pince és üreg, melybe néhány ezer katona belefér... A vár egy kapu­ján keresztül, harminc lép­csőn a külvárosba lehet le­menni ... Ez a paradicsomba illő vár (város!) teljes tizenkét­ezer lépés kerületű, alakja ö(szög!etű és tizenkét tor­nya van. öt kapus külváros. (Itt leírja Evlia Cselebi az egyes kapukat részletesen.) A külvárosnak egészen a közepén van a, Bárutkháne erődítménye. (Lőpormalom és lőporraktár volt ez a nemrégen lebontott gőzma­lom helyén, a mai Katona István térnél.) Malmok fo­rognak benne, a Makla vi­ze hajtja valamennyit. (Ez a mostani patak volt. ame­lyet akkor Maki ár község­ről Makiár-pataknak hív­tak.) — Héwizei. Három hévfürdője van: egyik a fér­fiak, másik az asszonyok, a harmadik az állatok számá­ra... A külváros (az egész város!) „erődítményében tizenhét a városrészek száma: hét keresztény és tíz iszlám. 2060 csinos háza és sok palotája van... Van negyvenhat imahelye... Hí­res a Széles utcai „Kethuda mecset”. (Ez a ma is meg­levő minaret mellett állott.) Van hatszáz boltja. Boltjai és kávézó házai nagyon dí­szesek, kereskedői gazda­gok ... Népe mind bosnyák, de magyarul és németül is tisztán beszélnek.” Végül — a most kivonato­san elmondott leírást Evlia Cselebi azzal fejezi be, hogy a „Turandot” c. operában. 59. ... -vészek. 61. „Ki mint vet, úgy ... ” 62. Eszme. 64. Kisgyerek fenyítés. 66. Ex sakkvilágbajnok. 69. Mutató névmás, 71. Ében egynemű bői fakad. 8. Helyet foglal rajta. 9. Létezik. 10. Odú. 11, Egyén. 12. A szülőt he­lyettesíti. 17. Cukorka. 19. Két szám kombinációja. 22. Mutató szócska. 23. Egyfor­ma betűk. 26. Vegyeskeres­kedő. 28. Eszmélni. 29. Az idézet befejező része. '.(Zárt betűk: G, K, I, M.) 30. Sze­rez. 32. Francia impresszio­nista festő (Eduard, 1832— 82). 33. Világhírű francia filmszínész (Jean). 35. Ezt körülvéve. 37. Nyelvtani fo­galom. 38. Nem lát. 39. Szeszes ital — tájszóval. 41. Föderációban van! 46. A lá­tóhatáron megjelenő. 50. Szeret — latinul. 52, Fém­huzal. 54. Erőművéről ismert (Veszprém m.) 55. Tova. 56. Menetvég! 57. Tenor szerep betűi. 72. Egymást követő betűk az ábécében. Beküldendő sorok: vízsz. 1., függ. 29. sz. E. D. A megfejtéseket április 19-ig kérjük beküldeni, pos­tai levelezőlapon. ★ Április 7-i rejtvényünk he­lyes megfejtése: Jácint, Ne­felejcs, Gólyahír, Árvácska, Gyermekláncfű, Jázmin, Vadrózsa, Kökörcsin, Ibolya. A helyes megfejtést bekül­dők között sorsolással egy- egy könyvet nyertek: Anga Tiborné Tiszanána, Hercze';! István Recsk, Kelemen And 1 rás Mikófalva, Tóth Zoltán- né Karácsond, Varga Borbá- j la Eger. A könyveket postán küldjük eL 1 a „Hatvani kapun kívül fe­hér hattyú gyanánt álló. Kupolás épületben Dede- Szultán nyugszik akinek ez a baktási kolostora ... (En­nek a helyét .máig sem si­került pontosan felkutatni — talán valahol ott, a mosta­ni Szálloda utca környékén lehetett?) ★ A következő ,,j)tazó” — akiről megemlékezünk, Ró­bert Townson, egy angol természettudós, geológus, aki 1793-ban öt hónapot töltött M a gy aro rszá gon. Felsőtárkány felől érke­zett Egerbe és ekkor — még útközben — írta a követ­kezőket : „Az előző püspök (Barkóczy) fényűző villát épített itt (Felsőtárkányban), ahová gyakran vonult, visz- sza pihenni, szórakozni. A mostani püspök (Eszterházy) elpusztította ezt a kastélyt, olyannyira, hogy még azt sem lehet megállapítani, höl állott a szép építmény egy­kor ... Egerbe beérve az­után erre sok mindent lát­hatott de a városról mégis kevés leírása maradt — jó­formán csak a „Lyceumról” emlékezik meg részleteseb­ben: „Az egyetemre gondo­lok, erre a nagy és előkelő épületre .. ez valóban feje­delmi épület és meg van mindene, ami az egyetem­nek kell. . Az előadóter­mek tágasak, a kápolna, a könyvtár, a közös viták ter­me mind nagyon szép és elegáns. A mennyezeti fres­kók az én véleményen) sze­rint elsőrangúak. Az egye­temhez tartozik egy csillag­vizsgáló is amelynek beren­dezését Londonból szállítot­ták. Egyébként Egerben nincs más, ami az idegent érde­kelhetné. Általában silá- nyan épült város, jó házak csak a kanonokoké. A török korból származó torony igen jó állapotban van ...” Nem sokkal később, mint az előbb említett Robert Townson, egy cári tenge­résztiszt látogatta meg váro­sunkat. Ö így emlékezett meg Egerről: ....Böjti ebéd után elindul tani megszem­lélni a várost. A szétrom­bolt vár romjaival kezdtem Eger sokáig ellenállt a tö­rököknek, akiit miután az ostromban igen sok harco­suk elveszett, végül mégis­csak elfoglalták a várat.” — De azután „József császár nem akarta a főpapság és a nemesség kezén hagyni az erősséget megparancsolta te­hát a vár lerombolását... csak egyetlen bástyát —me­lyet már a muzulmánok épí­tettek — hagytak épségben... A templomok, amint azt várni, lehetett, különlegesen gazdagok és különösen fa­ragványaik csodálatosan szé­pele ... A fürdők igen jól építettek, tágasak és tisz­ták ... A fürdőből átsétáltam a püspöki parkba. A parkot két patak szeli keresztül, a kert nagy, legszebb dísze pedig egy nyírott hársfasor. Itt vannak még szökőkutak, virágágvások, kis hidak, kü­lönféle fából készített kis házacskák melyek nagyszerű összhangban állanak a kör­nyező tájjal... ★ Utolsó megemlékezésünk szóljon Joseph Krickel bécsi polgárról, aki 1827-ben járt itt Egerben. Krickel leírta azután az 1827. nyarán — éppen ideérkezésekor — itt pusztított tűzvész szomorú történetét és maradványait. Elmondja, hogy „a lángok martaléka lett a minorita templom gyönyörű freskói­val, a Teleki gróf által épí­tett (még a mostani előtt állott!) nagytemplom, a Nagypiac éc a ’Minorita tér valamennyi épülete ...” Krickel ezután megnézte az új egri érsek, Pyrker ép­pen akkor történt bevonulá­sát Egerbe — az ünnepség után pedig elhagyta a vá- ■rost. HEVESY SÁNDOR tilemUsSsC} 1974. április 13- szombat I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents