Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

c fi. t­u (fi £ < JS c c ifi e­* .— t ifi e­» (fi fi* a < ? c í C£ z E C fi ■fi og ti fi­Z •C s L. £ Z s w fid­2 2 < C & < ? 1» »» U 6­W­3 £ Z »"■ c a fr­2 / < c c I ti fi~­S S CJ Í2 É ««• *» r C C­í~ (­«r te </ w C O e TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.Jj TÜD03ÍAVS fis TECHNIKA.;. TUDOMANY ES TECHNIKA.I; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA::: TUDOMÁNY fi« TECHNIKAI:: Röntgensugárral keresik a gyémántot A vas szerepe a szervezetben Ra;."ll,:v“ I üstök eső sokkéi A szovjet gyémántlelőhelyc- ken ktiJönleges szerkezetű rom- genberenclezést használnak, mellyel a fejtés után azonnal futószalagrendszerre kerülő ér- cet besugározzák. Az elektron­sugárzás hatására a gyémánt csillogni kezd. A készülék a gyengén luniineszkáló villanást is érzékeli és jelzi, hogy az ér­tékes ércdarabot külön kell vá­lasztani. Az egészséges felnőtt em­ber szervezetében 5—6000 mg vas van. Ebből csaknem 4200 mg az életműködésekhez feltétlenül szükséges; ez az ún. funkcionális vas fehérjé­hez kötötten vesz részt a szervezet működésében. A felszívódás Ahhoz, hogy a szervezet a vas-anyagcserét egyensúly­ban tudja tartani, állandó vasbevitelről kell gondoskod­ni. Az így bejutó vas bonyo­lult kémiai folyamatok ré­vén alakul át és szívódik fel. Ahhoz, hogy a táplálékkal bejutott vas felszívódjék, sósavra, pepszinre; C- és B- vitamirrra van szükség. A vas a gyomorban és a vé­konybél felső szakaszán szí­vódik fel, ezért érthető, hogy a gyomor idült megbetegedé­sei esetén vagy egyes gyomor­műtétek után a vasfelszívó­dásban súlyos zavarok követ­kezhetnek be és vashiány alakulhat ki. A vizsgálatok szerint a táplálékkal bejutott vas már néhány óra múlva megjelenik a plazmában, ilL eljut rendeltetési helyére. A felszívódás mértéke mindig a pillanatnyi vasszükséglet­től függ: ha nincs vashiány, akkor a bejutott vasnak csak 10—15 százaléka szívódik fel, vashiánynál jóval több. Fér­fiak átlagos napi vasszükség­lete 2—3 mg. a nőké 3—5 mg. Mivel a táplálék viszony­lag kevés vasat tartalmaz, és a felszívódás nagyon bonyo­lult, a gyors vasveszteség esetére (vérzés, terhesség, szülés) a szervezetnek állan­dó vastartalékot kell kiala­kítania. A hiány okai A vashiánynak számos oka lehet. Nőknél leggyakoribb a túl gyakori, elhúzódó mens­truáció, a sorozatos terhes­ségek, szülés, a terhesség­megszakításokkal járó vér­zések. Vashiányhoz vezet az egyoldalú táplálkozás, a túl szigorú diéta, a B. és C-vita- min hiánya. A növekvő szervezetnek, a fokozottabb sejtregeneráció­nak több vasra van szüksége, ezért minden olyan időszak­ban és állapotban, amikor a szervezet erőteljes növeke­désben vagy regenerációban van, az átlagosnál nagyobb figyelmet kell fordítani a táp­lálék vastartalmára. Vonat­kozik ez a csecsemőkorra, az iskoláskorra, a serdülés ko­rára, a meginduló menstruá­ciók időszakára, a terhesség­re, a szoptatásra, vérzésekre, a fertőző betegségekből va­ló felépülés időszakára. Nincs tehát semmi túlzás abban, hogy az ún. „veszé­lyeztetett korcsoportúak” he­lyes táplálkozása népegész­ségügyi érdek. A koraszülöt­tek, a csecsemők, kisgyerme­kek, az iskoláskorúak, a ser­dülők, a terhes- és szoptató nők és az idült betegek ét­rendjét úgy kell összeállítani, hogy a fokozott fehérjebevi­tel mellett elegendő vasat is kapjanak. Savhiánynál, gyo­morműtét után idült hasme­nés és menstruációs zavarok esetén nagyon könnyen ala­kul ki vashiány, vérszegény­séggel vagy anélkül. Kezelés és megelőzés o Sokan azt hinnék, hogy a vashiány kezelése a legegy­szerűbb orvosi feladatok egyike, hiszen csak a hiány­zó vasat kell pótolni. A gya­korlatban azonban nagyon ritka az ún. egyszerű vas­hiány. Gyakran hormonális zavarok bélférgesség, rejtett fertőző betegségek, tbc-s tü­dőfolyamat vagy daganatos betegség lappang a háttér­ben. Éppen ezért a vashiány kezelését csak akkor szabad megkezdeni, ha körültekintő orvosi vizsgálat után már kiderült az ok. Mindenek­előtt az alapbetegség kezelé­sét kell megkezdeni. Fonto­sak természetesen az étrend és a helyes diéta szabályai­nak megtartásai. Nem arra kell törekedni elsősorban, hogy ezek a betegek sok spe­nótot, illetve vasban gazdag ásványi anyagokat egyenek, mert ezekből nehezebben hasznosul a vas, mintha fe­hérjékhez van kötve. Ez el­sősorban az állati belsőségek (máj, vese, velő, zúza, vér) mellett szól. A barna kenyér­ben is több vas van, mint a fehérben, sőt több benne a felszívódáshoz szükséges B- vitamin is. Gsak ezek után kerülhet sor a szájon át szed­hető vastartalmú tabletták szedésére. Ha valami ok miatt a beteg nem szedhet tablettát, injekcióval is pó­tolható a vashiány. A vashiány a gyermekkor­ban ugyanolyan gyakori, mint felnőtteknél, a nőgyó­gyászatokon éppoly gyakori, mint a sebészeteken. Gyako­risága miatt népbetegségnek tekinthető. Ennél a betegség­nél is érvényes az általános szabály: legfontosabb a meg­előzés. A NASA érdekes prog­ramot dolgozott ki az üs­tökösök kutatására. A ter­vek szerint 1976. novembe­rében lövik fel a „Come- tary Explorer” szondát, amely 1977. áprilisában 15,2 sec sebességgel mint­egy hat órán keresztül re­pül a Grigg-Skjellerup üs­tökös csóváján keresztül, amely abban az időben mintegy 30 millió kilomé­ter távolságban lesz Föl­dünktől. Az űrszonda ez­után pályamódosítást vé­gez és további feladat el­végzésére indul. 1979. feb­ruárjában 20,8 km/sec se­bességgel repüli körül a Giacobini-Zinner üstököst. Ez az égitest az adott idő­ben 275 millió kilométer távolságban lesz a Földtől. Az említett üstökös-kuta­tó szonda tudományos mű­szerparkja mintegy 68 kg súlyú lesz. A NASA mint­egy 30 millió dollárt irány­zott elő az eddig felsorolt kutatásokra. Egy további NASA-prog- ram körvonalai is kezde­nek kibontakozni az üstö­köskutatás területén. 1980- ban az Éneke üstököst és 1982-ben a Grigg üstököst másodszor egy HELIOS típusú kutatószondával lá­togatják meg. Az Éneke üstökösre 1984-ben másod­szor indítunk szondát. A sokat emlegetett Halley üstökösre 1985-ben indíta­nak kutatószondát. 1969-ben került sor az első Ustököskutatásra a vi­lágűrből, amikor az ame­rikai OAO—1 _ mesterséges hold műszerei a TAGO— SATO—KOSARA üstökös­re álltak rá. Szúrcs nélkül Az alsókart vénába áram­ló vér sebességének erő­szakos behatolás, szúrás nélküli mérésére újfajta viódszert si­került találniuk, a kutatóknak. Az alsókarra a véna fölé két te­kercset helyeznek, s magát a kart — a képen látható módon — mágneses térbe helyezik.. Az egyik tekercs nagy frekvenciás energiája a vér protonjait mintegy „megjelöli”, s a másik tekercs jelzi, amikor ezek a patronok cla érkeznek. A huzalvégeket olyan műszerhez vezetik amelynek skálájáról az áramlási sebesség ér­deke közvetlenül leolvasható. Az egyelőre még kísérleti jellegű berendezés csak a mérési elv helyességének igazolására szolgál. A kutatókra még további feladatok varnak: kis méretű gyógyászati laboratóriumokban is jól használható készülékké kell formálniuk a terjedelmes be­rendezést. A sarki kutatja a fényt SAMBO A turisták veszélyeztetik az erdőket A FAO-szervezet egyik jelentése szerint Európa erdeit egyre inkább veszélyeztetik a turisták. Az erdővédelmi szakembereket egyes országokban komolyan nyugtalanít­ja ez a kérdés. Számos ország illetékesei hoztok olyan, határozatokat és intézkedéseket, amely eiknek lényege: hadjáratot indítani az erdőtüzek megakadályozására és a szemetelés ellen. Nemrégiben 22 európai ország illetékesei gyűlték ősz- sze egy erdővédelmi kongresszuson. Csaknem egyöntetű volt a vélemény, hogy képtelenek megakadályozni a tu- risteinváziót az erdők területén. Ezért szükséges az olyan hatékony intézkedések kidolgozása, amely az erdők vé­delmét szolgálják a szennyezés, a tűz és egyéb ember okozta hatásokkal szemben. Yves Betolaud, a „Service des Faux et Forets’” igaz­gatója szerint Franciaországban a turisták és a kirándulj polgárok erdőinváziója nemsokára aggasztó méreteket fog ölteni. Az ország lakossága az előrejelzések szerint 2000-re megduplázódik. A belga delegátus úgy nyilatkozott, hogy a közönség­nek az erdőkbe történő kiözönlése oly mértéket öltött, hogy rövid időn belül felül kell vizsgálni az egész belga erdővédelmi politikát Dickson, az angol küldött szerint a szigetországban a magánerdő tulajdonosok nem nagyon lelkesednek azért a gondolatért, hogy megnyissák erdeiket a nagyközönség számára, pedig Angliában jelentős állami hozzájárulást kapnak az erdőtulajdonosok. Svájc küldötte védelmébe vette a turistákat és szerin­te egy orvosság van ezen a téren; megfelelő rendszabá­lyokat hozni és felügyelni arra, hogy ezeket a minden­napi élet gyakorlatában' be is tartsák. „Svájcban minden erdő nyitva áll a polgárok és turisták számára. Eddig egyetlen erdőkárt sem lehet a turisták inváziójára vagy gondatlanságára visszavezetni.” Több ország delegátusa felhívta a figyelmet egy rég! és sokat vitatott problémára, arra, hogy nem lehet egy- időben vadászni és a turizmust fejleszteni az erdőkben. Az osztrák delegátus ügy nyilatkozott, hogy külföld­ről is sok vadász érkezik Ausztriába, hogy ott az erdők­ben kedvenc sportjának hódoljon. Az erdőben élő vadak­nak azonban ahhoz, hogy szaporodjanak, csendre és vi­szonylagos nyugalomra van szükségük, A vitasorozatot Coulon svájci erdővédelmi szakember zárta le. „Az erdővédelem nem úszhat az ár ellen. Igen sok országban egyre nagyobb a nyomás, amely az erdők megnyitását szorgalmazza. Ezzel az áramlattal végtelen­ségig nem lehet szembehelyezkedni. Olyan védelmi rend- sabályokat kell kidolgozni, amelyek védik az erdőket, ugyanakkor messzemenően tiszteletben tartják az állam- oolgárok iogait is. A kettőt összhangba kell hozni. Ez nem könnyű feladat, de ezen áll vagy bukik a hatékony erdő­védelem.” Gyorsvontaié A Scotland Yard mérnökei különleges autóvontatót szer\ késztettek, amellyel könnyű­szerrel elszállítják a tilosban parkoló autókat. Eddig ugyanis a tulajdonosok azért merték otthagyni a kocsi­kat, mert a rendőrségnek nem állt jogában az autó­kat feltörni, csupán megkí­sérelhette az ajtók kinyitá­A sarki fény Földünk lég­körében általában 100 kilo­méteres és eieletti magassá­gokban lejátszódó fényjelen­ség. Az északi féltekén észa­ki fénynek (aurora borealis) a déli féltekén pedig délsar- ci lénynek (aurora australisi ieveziki A sarki fény jelensé íe már az ókori ember kép­zeletét is megmozgatta. Az i. e. 503-ból származó irodal­mi emlékek szerint Róma fe­lett ebben az évben „az ég­bolt szinte lángolt a tűzben”. Néhány évszázaddal később, i. sz. 37-ben Tiberius uralko­dása idején Rómában oly erős sarki fényt észleltek, hogy az emberek éjszaka öszefutottak az utcákon é$ valóságos pánik tört ki a la­kosság körében. A Földközi-tenger melletti országokban a sarki lény ab­ban az időben is ritka jelen­ség volt, így érthető, hogy rémületet keltett. Az ókor és a középkor embere a sarki sót álkutccsal. Ezért a művek elszállítása költséges és hosszadalmas munka volt, s London váró sanak rengeteg pénzébe ke riilt, mert csupán a Citybö és az elővársokból evente 7. ezer autót kellett a rendőr ségnek elszállíttatnia. Mos az új emelődarus autóval e; három perc alatt megtörte nik. Automatizált növényház ki­■art­rae­Az iparszer ü mezőgazdaság alakulása magival hozta fazt igényt, hogy a mezőgazdasági termelés is egyre inkább előre tervezhető, pontosan kézben ható, véletlenszerű jelenségektől mentes legyen. Ezen igény kielégítésére világméretekben a zőgazdaság magas fokú automatizál isában nyíl váriul meg. A korszerű vezérlőautomatika akár 8—10 növényház technológiai ,,felügn életére” is alkalmas. Központi része összegezi az egyes házakból beér kező jelzéseket, de figyelembe veszi a külső érzé­kelők jelzéseit is (pl. a fénymennyls^gről. a szél erősségről). Ugyanekkor tartalmazza a központi működtető és jelző tápegységeket is, valamint a központi logikai egységet, mely az egész rend­szert vezérli. Minden növényházban kihelyezett, két rész bői $116 automatika rész is működik, melyeken az egyes növénykultúráknak szükséges felt’'elek b'>' í‘' k. Az eg-Ik rész az öntözé t . vezérli megadott program alapján, mág^esszee ek nyit sa és zárása útján A másik automatika rész a szellőzést irányító egység. Indító jelet a páraér z ékelő töl, a hőmérőtől és a központi vezérlőegy­ségtől kap. Az ablaknyitó motorok magneskapcso lóinak, valamint a melegvizáramlást szabályozó motoros tolózárnak ad ,tutasításokat”m fényt babonás szemmel néz­te, háborúit, természeti ka­tasztrófák előjelét látta eb­ben. Napjainkig a sarki fényről a geofizikusok és űrkutatók jóvoltából elég sok adatot tudtunk meg. A sarki fény alakja változatos. A színképi vizsgálatok szerint a sarki fény a felső légréteg oxigén- és nitrogénatomjainak elekt­romos gerjesztése útján ke­letkezik. Arra vonatkozóan, hogy a gerjesztő energia hon­nan származik, többféle el­mélet tartja magát. A leg­újabb kutatások szerint a gerjesztő energia a Nap-szél, tehát a Napból származó plazmaáramlás számlájára írandó. A sarki lénnyel kapcsolat­ban azonban még néháfty kérdés tisztázásra szorul. Részben a sarki fénnyel kap­csolatos a legújabb közös szovjet—francia űrkutató program is. A SAMBO (Si­multaneous Auroral Multi Ballons Observations) terv végrehajtására 1974. január 15—február 15-e között került sor a svédországi Kiruna tá­maszpontról. A program so­rai! meteorológiai léggömbö­ket bocsátottak fel és a mű­szereket ezek kosarában he­lyezték el. A közös kutatás célja a sarki fény vizsgálata mellett, az X-sugárzás méré­se a sarki övezetben, vala­mint a mágneses mező vál­tozásainak rögzítése szintén az északi-sarki övezetben. A programban 16 db. tetraéder alakú meteorológiai ballont bocsátottak fel, amelyek Franciaországban készültek. A léggömbök űrtartalma 25.000—50.UO0 köbméter. Tíz ballon kosarában szovjet gyártmányú, hat ballon kosa­rában ppdig francia műsze­reket helyeztek el. A ballo­nokat 1 órás időközökben indították útjára. A léggöm­bök 35—45 kilométer magas­ságokban repültek keleti irányba, Finnországon ke­resztül át a Szovjetunió terü­letére. A végcél az'Ural volt. Összesen 1600 km távolságot repültek be a léggömbök, ez­után egy szovjet földi állo­másról kosarakat a műsze­rekkel távirányítással levá­lasztották. Svédország és Finnország felett a ballonre­pülés manőverét a franciák ellenőrizték A tervek szerint a SAMBO-programot egy év múlva megismétlik. tudomány !&> technika.:: tudomány technika.,,, tudomány Eö TECHNIKA.;; TUDOMÁNY lib TECHNIKA.;. TUDOMÁNY Lb TECHNIKA;:| tOSOMANY fi9 TECHNIK A... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY fis TECHNIKA.;. TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY £S TECHNIKA..; TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.... umwilMV F.s Ibi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents