Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 85. szám

iVILÁG PBOtETAWAI. EGTRStlLJETEK! Az újító ember dicsérete C ok szakember állítja, hogy bár a gépiesen veg- *7 nett munka lehet jó minőségű, hozhat tisztes eredményt — a munkában az igazán értékes magatartás mégiscsalt a gondolkodással párosított cselekvés, mert ebben rejlik teljes bizonyossággal a haladás és a nagyobb ered­mény lehetősége. Tehát, ha nemcsak elvégezzük a mun­kát, hibátlanul, az adott norma szerint és a körülmények megengedte színvonalon, hanem — nap, mint nap — kritikával közelítjük a már tegnap is végzett feladatot: nem lehetséges-e ma mar másképp, jobban cselekedni, mert a körülmények és a követelmények is változtak azóta. Egy-egy új felismerés, vagy egy új ötlet, vagy egyszerűen csak saját tudásunk gyarapodása, újabbak­kal toldhatja meg a tegnapi sikereket. Az újító ember ennek szellemében cselekszik — ösztönösen vgy tuda­tosan —, ez a magatartás a jellemzője. Az MSZMP politikája és gazdaságpolitikája hosszú ideje a legteljesebb mértékben kedvez ennek a maga­tartásformának. Nem is lehet másképp, miután a politi­ka alapvető célja a társadalom gyarapítása, a népjólét emelése — éppen a gazdaság intenzív fejlesztésének, ha­tásosabb és szakadatlan korszerűsítésének eszközével. Ennek emberi oldala felől határozott a párt X. kong­resszusa, amikor a legfontosabb feladatok egyikének jelölte meg, a helyi, vállalati önállóság keretei között az egyéni alkotókészség kibontakoztatását, az alkotó kedv ösztönzését és támogatását. Sőt, hogy a párt legfelsőbb vezető testületé, a kongresszus által ez mennyire cól- : tudatosan megszerkesztett tervszerű program, az abból is kitűnik, hogy az előbbi követelmény mellé odakerült az üzemi demokrácia elmélyítésének feladata is. Ez az egyéni alkotokezdeményezés előtt nyithatja szélesebbre az utat a termelés, a gazdálkodás legfontosabb színterén — a gyárakban. Szokás valamely gazdaság megújulási készségét a feltalálók és az újitómozgalom eredményein is merni. A hazai újítómozgalom, helyzetéről, eredményeiről az utóbbi években ellentétes vélemények alakultak ki. Az újítók és feltalálók IV. országos értekezlete bizonyosan választ ad majd arra is, mennyire lehetünk elégedettek az eredményekkel, és hogyan lehet azokat gyarapítani a jövőben. Tény, hogy az utóbbi 6 évben, az évi másfél milliárdról kétmilliárdra emelkedett az újításokból szár­mazó vállalati többlet eredmény. Tartalmasabbak, át- gondoltabbak az újítások, mint például 6—8 évvel ez­előtt. Tavaly 1500 találmányi, jegyeztek be a Találmányi Hivatalnál — ez is tisztes mennyiség. Az értékelésnél inkább akkor indokoltak a kérdőjelek, ha nemzetközi összehasonlítást végzünk. 100 ezer lakosra számítva ugyanis Japánban 76 újítás, Svájcban 91 — nálunk 14 jut. Valamennyi baráti szocialista ország és európai tő­kés országok többsége elhagy bennünket e mutató te­kintetében. Fejlettségi színvonalunk más jellemzői ugyanakkor az előttünk járó országok hasonló mutatói- \ hoz sokkal közelebb állnak. Amiből az következik, hogy legalábbis az újítások számát tekintve — saját fejlettsé­gi színvonalunkhoz képest is elmaradtunk. Ezek az adatok, egyben azt is bizonyítják, mennyire nem állhatja meg a helyét az a vélekedés, amely sze­rint az ipar korszerűségének mai fokán, a tudományos és technikai forradalom közepette kevesebb lehetőség nyílik az újító ember számára. Ellenkezőleg: a legfej­lettebb ipari országokban a legtöbb á 100 ezer lakosra jutó újítások, találmányok száma. Persze ezekben az or-' szagokban a legnagyobb az ipar aránya, s az iparban foglalkoztatottak száma is. A feladat tehát a nemzetköd összehasonlításban válik világossá: a saját fejlettségi színvonalunkhoz kell igazítani — az utóbbi évek bizonyos mértékű elmara­dása után —, kibontakoztatni az újitómozgalmat. A z újító kedvet azonban tévedés lenne csupán az újító mozgalom számszerű eredményein lemér­ni. Hiszen a szakmunkások százezrei szüntelenül változ­tatnak, ésszerűsítenek munkájukon. Sokszor úgy is, hogy ha tollat ragadnának, ötletükből hivatalos újítási javas­lat válhatna. A mérnökök tízezrei törik a fejüket a jobb megoldásokon, hivatás- és kötelességtudatból. Az újító embert dicsérve tehát rájuk is kell gondolni, akik min­denütt és mindig a jobbat, az egyszerűbbet keresik, akik a műszaki-gazdasági haladást szolgáló terveink első számú megvalósítói. Közülük kerülnek ki az újító­mozgalom résztvevői is, akiknek képviselői mai orszá- > gos tanácskozásukon az eredmények összegezésével > együtt a továbbhaladás útját, lehetőségeit is keresik \ (G. F.) \ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ; XXV. évfolyam, 85. szám AHA: 80 FILLER 1974. április 12., péntek Barátsági nagygyűlés Prágában A Kádár János vezette párt- és kormányküldöttségünk a csehszlovák fővárossal ismsrkedett A magyar párt- és kormányküldöttség Vasil Bilak társaságában csütörtökön Prá­ga egyik új lakótelepével ismerkedett, (MTI-foto — KS) Prága néhány nevezetessé­gével, a csehszlovák főváros új arculatával ismerkedett csütörtökön délelőtt a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség. Kádár Jánost, Fock Jenőt és a többi magyar vendéget elkísérte Vasi! Bi­lak, a CSKP Központi Bi­zottságának titkára és Josef Koreák, a cseh kormány el­nöke, Antonin Kapek, a prágai városi pártbizottság első titkára, a CSKP KB el­nökségének tagjai, és Zde- nék Zuska, Prága főpolgár­mestere: A városnéző körút első ál­lomása a Klement Gottwald híd volt, amely a mély völggyel ketté választott két városrészt, Nuslet és Pank- racot kapcsolja össze. Mikulás Laceknak, a prő gai közlekedési vállalatigaz gatójának kalauzolásával küldöttségünk megtekintet­te az itteni, szinte a híd pillérei közé ágyazott kor­szerű metróállomást. Elis­meréssel szóltak a vendég­látók arról, hogy Prága új büszkeségének építéséből részt vállaltak és vállalnak a magyar szakemberek is. A Beton- és Vasbetonipari Müvek szállítja például az 5,1 méter átmérőjű vastü- bingeket, s különböző ma­gyar vállalatoktól eddig mintegy 400 ezer rubel ér­tékű egyéb szerkezetek, be­rendezések érkeztek. ízléses, szép lakótelepe­ken, valóságos kis városokon haladt át ezután küldöttsé­günk gépkocsioszlopa. Járt küldöttségünk a te­lep modern üzletkomtoinátjá- ban, az önkiszolgáló élelmi­szer-áruházban, ahol né­hány percre ugyan akado­zott a déli csúcsforgalom, de ezt a háziasszonyok szem­mel láthatóan csöppet sem bánták. Elidőzött Kádár Já­nos a bő választékú textil­üzemben is, majd szívélyes búcsút vett a telepiektől. Végül a magyar delegáció megnézte a podoli úszóstadi­ont, Prága vonzó környe­zetben levő rendkívül kor­szerű strandfürdőjét, ahol a verőfényes tavaszi napsütés­ben már szinté nyári forga­lom volt. A városnéző körút délben ért véget. (Folytatás a 2. oldalon) r* Kitüntetések az újítók és IV. országos tanácskozása feltalálók alkalmából A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az újítók és feltalálók IV. országos ta­nácskozásának alkalmából kitüntetéseket adományozott az újítómozgalomban ki­emelkedő eredményt elért dolgozóknak. A kitüntetése­ket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át a Parlament Munká- csy-termében. A kitüntetések átadásánál jelen volt Gás­pár Sándor, a Szakszerveze­tek Országos Takácsa elnö­ke és .Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese. Losonczi Pál hangsúlyozta a 25 éves újító és feltaláló mozgalom eredményességét, amely fontos szerepet ját­szik hazánk gazdasági fej­lődésiben. társa-’a’mi és po­litikai életében. A mozga­lomban résztvevő dolgozók (tálcái és szellemi munkájuk gyumölcsöztetesével eza- i mikat mesasae felülmúló arányban veszik ki részüket a termelőmunkában. A cél, hogy az újítók, feltalálók mozgalma mindinkább tö­megmozgalommá váljék, en­nek elősegítésére a párt es az állam jogi, gazdasági, anyagi és szervezési intéz­kedésekkel zökkenőmente­sebbé kívánja tenni az újí­tók, feltalálók útját. Befe­jezésül Losonczi Pál, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és kormánya nevé­ben elismerését és megbe­csülését fejezte ki a kitün­tetetteknek eddigi teljesít­ményükért és sok sikert kí­vánt a jövőben rájuk váró feladatok véerehajtásához. A Munka Érdemrend aranv fokozata kitüntetést kap’ a Burán Károly, a Szakszer­vezetek Országos Tanács.- főmunkatársa, Feth Mátyás a Mezőfalva! Állami Gaz­daság esztergályosa, Forgó Sándor, a Ganz-MAVAG Mozdoav-, Varrat- <s> Gép­gyár műszaki igazgatója, Gáspár János, az Oroszlá­nyi Szénbányák földalatti lakatosa, Kerek László, a Debreceni MÁV Járműjaví­tó Üzem főművezetője, Konez Gyula, a VOLÁN 20. számú vállalat szerelő cső- j portvezetője, Patyi Géza, a Csepeli Acélmű karban­tartó lakatos csoportve­zetője, Pásztor Erzsé­bet, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára laboránsa, dr Szilvássy Zol­tán, az Országos Találmá­nyi Hivatal elnökhelyettese és Tinya Sándor, a 23-as számú Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelője. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést 15, a j bronz fokozatot pedig 25 dolgozónak adományozta a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa. Ezután az Elnöki Tanács fogadást adott a kitüntetet­tek tiszteletére, ■ ­Á megyei pártbizottság első titkára a Mátiaalji Szénbányák üzemeibe látogatott Tegnap délelőtt Gyöngyö­sön, a Mátraalji Szénbá­nyák központjában dr. Ha­lász Tibor igazgató és Papp Bela, a vállalati pártbizott­ság titkára fogadta Vaskó Mihályt, a megyei pártbi­zottság első titkárát, aki Barta Alajosnak, a megyei pártbizottság titkárának kí­séretében keresne fej a me­gye legnagyobb ipari üze­mét. Miután a vállalat igazga­tója, dr. Halász Tibor tá­jékoztatta a megyei pártbi­zottság első titkárát a gaz­dasági eredményekről és a 6oron levő feladatokról, Papp Béla,, a vállalati párt- bizottság titkára is ■ felvázol­ta a pártszervezetek munká­ját és törekvéseit. Ezután Ecsédre látogatott ei a me­gye pártbizottságának első titkára a vállalat vezetői­nek társaságában, ahol fel­kerestek a gaz- és olajveze­ték építő uztómet. iü. i’o rencz Ferdináná üzemvezető es Morvay László esúcstit- kar adott tájékoztatót. Pe- tőfibányán, a vegyesüzem- ben Nagy István üzemveze­tő é6 Papp István csúcstit­kár, a gépüzemben pedig Gaal Béla üzemvezető és Kulcsár Sándor párttitkár ismertette a gazdasági és a politikai munka helyzetét. Délután a Thorez Külfej- téses Bányaüzemet kereste fel Vaskó Mihály, a vállala­ti vezetők kíséretében. Ká­lomista Imre üzemvezető és Varga István csúcstitkár beszélt itt a feladatokról. Egy órán át a külfejtés tíz, valamint a szerelő és gép­javító üzem öt szocialista brigádjának vezetőjével be­szélgetett Vaskó Mihály, majd a két üzemet is felke­reste. A szerelő- és gépjaví­tó üzemben Izsák Antal üzemvezető és Szabó Miklós párttitkar kalauzolta a me­gye pártbizottságának ■ titkárát. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány megtárgyalta Nguyen Duy Rinh-nek, a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettesének és külügyminisz­terének Budapesten tett hi­vatalos, baráti látogatásáról szóló jelentési. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést terjesztett a kormány elé a népgazdaság 1973. évi tervének teljesíté­séről. , Az elmúlt évben a népgazdaság fejlődése kedve­zően alakult. Tovább javult a termeles hatékonysága, erő­södött a népgazdaság egyen­súlya. A külkereskedelmi forgalom egyenlege és a fi­zetési mérleg mind szocia­lista, mind tőkés viszonylat­ban aktív volt. A tervezett­nek megfelelően növeltük az életszínvonalat. Az árszínvo­nal változása a tervezetten belül maradt. A kívánatos­nál kevésbé javult a terme­lés szerkezete és gazdasá­gossága. A tervezettnél ala­csonyabb volt a beruházás. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelen­tését a megfigyelésre kije­lölt iparvállalatok tavalyi fejlődéséről, amely az ipar egészére jellemző irányzatok­nak felelt meg. A vállalatok szocialista exportja az átla­gosnál gyorsabban fejlődött. Az egy főre jutó termelésük az ipar egészénél dinamiku­sabban nőtt. A vállalati gaz­dálkodást az eredményesség javulása jellemzi. A munkaügyi miniszter je­lentést tett a kormánynak a múlt évi munkaügyi helyzet­ről, amelyre a kiegyensúlyo­zott fejlődés volt jellemző. A kedvező irányzatok tovább erősödtek. A foglalkoztatot­tak száma az iparban a ter­vezettnek megfelelően emel­kedett, a mezőgazdaságban tovább csökkent. A munka termelékenysége számottevő­en emelkedett, az átlagbérek elsősorban a munkásoknál nagyobb ütemben emelked­tek, mint a korábbi években. Néhány szakma kivételével megfelelően alakult a szak­munkástanulók beiskolázása. A kormány megtárgyalta az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnökének jelentését az 1973. évi termekforgalmi helyzetről, a szabályozás ha­tékonyságáról. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a Szov­jetunió és Magyarország kö­zött létesülő 759 kilovoltos összeköttetés magyar szaka­sza és a hozzá kapcsolódó 400 kilovoltos hazai hálózat- bővítés egyedi nagyberuházás­ként történő megvalósítását. A kormány úgy határozott, hogy hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból, 1975. április 4-en Álla­mi és Kossuth-dijakat ado­mányoz. A könnyűipari miniszter javaslatot terjesztett a kor­mány elé „Tóthfalusi Kis Miklós”-díj alapítására- A díjat a nyomdaipari termé­kek művészi színvonalának emelésében és kivitelezésé­ben, a könyvművészeti, tipog­ráfiai alkotómunkában kima. gasló eredményeket elérő szakemberek kaphatja!:: meg. A Minisztertanács a javaslatot elfogadta és úgy határozott, hogy a díjat évente, első alkalommal ez év június 5-én, az első ma­gyarországi nyomtatott könyv megjelenésének 500. évfordulóján adják át. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyúit... g&'Ué

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents