Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-10 / 83. szám

Számvetés az SZMT munkájáról Eredményesen dolgoztak az elmúlt tanács: fállaittíiaínk évben megyénk szakszervezeti szervei Az elmúlt évben végzett munkáját a közelmúltban értékelte — mint lapunkban is hírül adtuk — a Szakszer­vizetek Heves megyei Taná­csa. Az eredményeket, a si­kereket, a gondokat, a meg­levő hiányosságokat summá­zó írásos és szóbeli beszá- piolót Mudriczki János, az SZMT vezető titkára terjesz­tetté a tanács elé. Ahogyan a jelentések, va­lamint az ülésen felszólaló Gál László, a SZOT titkára is hangsúlyozta: megyénk szakszervezeti szervei az el­múlt évben is igen eredmé­ny esen dolgoztak, sokoldalú munkájuk nyomán tovább erősödött a szakszervezeték szocialista jellege, a szerve­zett dolgozók pártirányítása, javult a kapcsolat az állami, a gazdasági, s a tömegszerve­zetekkel, nőtt a szakszerve­zetek politikai és társadalmi szerepe. Az SZMT az elmúlt évben kiemelt feladatának tekin­tette többek között a köz­ponti bérfejlesztés végrehaj­tásának segítését, ellenőrzé­sét, a lakástörvény érvénye­sítését, a vállalati lakásépíté­si akció kiszélesítését, gyor­sítását, a fogyasztói, érdek- védelem fokozottabb megva­lósítását, a lakossági szolgál­tatás színvonalának emelését, az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítését, a szocia­lista munkaverseny tovább­fejlesztésével, a nők, a fia­talok anyagi megbecsülésé­vel foglalkozó párt-, kor­mány-, SZOT-határozatok megvalósításának elősegíté­sét, vaiamint a tömegpoliü- kai oktatás és a szakmaközi bizottságok munkájának ha­tékonyabbá tételét. A továbbiakban az élért eredményeket konkrét szá­mokkal, tényekkel elemezte a beszámoló. A központi bér­rendezés megyénkben több mint 40 ezer munkást és kö­zépvezetőt érintett. Hatásá­ra a megye iparában az át­lagbér 9,4 százalékkal, ezen belül a munkásátlagbér 10,3 százalékkal növekedett. Ä szocialista brigádok jól szervezett munkája nyomán javult a termékele minősége, időben teljesítették export­feladataikat az üzemek, ü ugyancsak a versenymozga­lomban részt vevő brigádok jő munkájának köszönhető elsősorban, hogy a jelentős termelésiéitutást döntő mér­tékben a termelékenységnö­velésével érték él a megye vállalatai. 1973-ban 2474 szo­cialista brigád dolgozott me­gyénk üzemeiben, vállala­tainál, ez a szám 11,8 száza­lékkal magasabb a korábbi­nál Nőtt a tanulási kedv a bri­gádtagok között. Élvről évre többen látogatják rendszere­sen a különböző szakmai, politikai oktatásokat, pozitív változás továbbá az is, hogy a vállalatok többsége megte­remtette a versenymozgalom tárgyi és személyi feltételeit, a gazdasági vezetők megér­tették, elfogadták: a ver­senymozgalom segítése, tá­mogatása nem szívesség, nem jóindulat kérdése, hanem szorosan beletartozik a mun­kaköri kötelezettségbe. Kedvező fordulat előtt áll az újítómozgalom is — a vállalati újítók tanácskozá­sain igen sok okos, hasznos ötlet hangzott el a mozga­lom fellendítése érdekében —, az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésével érté­kes eredmények születtek megyénkben is. Emelkedett a termelési tanácskozások színvonala, a dolgozók egy­re nagyobb számban és ak­tivitással kapcsolódnak be a vállalati ügyek megvitatásá­ba. Megfelelő politikai bá­torsággal és felelősséggel mondanák véleményt a vál­lalatok politikai és gazdasá­gi munkájáról, s jelentős fó­rumaivá váltak a kollektív szerződés végrehajtásáról készült igazgatói beszámolók is az üzemi demokráciának. 1973-ban az üzemek, a vál­lalatok nem kevesebb, mint 23,7 millió forintot adtak dolgozóiknak lakásépítésre, illetőleg lakásvásárlásra. Az új és a leendő lakástulajdo­nosok között igen sok a fia­tal házas. A szakszervezeti vizsgálat alapján a vendég­látóipar módosította a ke­reskedelmi egységek koráb­bi osztályba sorolását — a vizsgálat alapján lapunkban is beszámoltunk róla, hogy több egységet alacsonyabb osztályba soroltak — a szak- szervezetek társadalmi mun­kásai, jól felkészített ellen­őrei rendszeresen figyelem­mel kísérték az árak alaku­lását is a megyében. Több konkrét javaslatot äs tett az SZMT a lakossági szolgáltatás színvonalának javítására. Az SZMT javas­latára átcsoportosítást haj­tották végre a megyében a szolgáltatási ágazatok között, felemelték a helyiipari válla­latok szociális és kulturális fejlesztésére tervezett össze­get. a megyei tanács és az SZMT közös felhívását köve­tően meggyorsult a gyermek­intézmények fejlesztése, az óvodai, a bölcsődei férőhe­lyek számának növelése. Figyelemmel kísérték a szakszervezeti szervek a nyugdíjasok élet- és munka- körülményeit, valamint a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyák helyzetét is. Ritkábban en­gedélyezték a túlóráztatást, ennek eredményeként az el­múlt évben .1,8 százalékkal csökkent a túlórák szama Heves megyében. 1973-ban 9292 dolgozó és családtag részesült vállalati, 6695-en pedig SZOT-üdülte- tésben. Javuló tendenciát mutatott az elmúlt évben a szakszervezetek érdekvédel­mi tevékenysége és sikerült megvalósítani a testnevelési és sportprogramot is. Az eredmények mellett a gondokról, a hiányosságok­ról is szóltak a beszámolók és a felszólalók. Elmaradt a tervezettől az állami erőből épülő lakások száma, —kü­lönösen nagy a lemaradás Egerben — a vállalatok egy része nem rendelkezik kö­zéptávú bérpolitikai tervek­kel, ma is tapasztalható még az egyenlősdi, a fejlődés el­lenére sem kielégítő a szo­cialista brigádok anyagi, er­kölcsi megbecsülése, hiányo­sak az üzemek ismeretei a DH-munkarendszerről — a DH nem azonos a selejtmen- tes termeléssel —, növelni kell az alapszerveaeti mun­ka hatékonyságát, rendszere­sebbé kell tenni a szakszer­vezeti vezetők, a szakszerve­zeti aktivisták eszmei,, poli­tikai, erkölcsi nevelését is. Van tehát munka, teendő bőven. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy me­gyénk szakszervezeti szervei erejükhöz, lehetőségükhöz mérten, az elkövetkezendő időben is mindent elkövet­nek felelősségteljes munká­juk, céljaik, terveik sikeres megvalósítása érdekében. Ahogyan tették ezt 1973- ban is. SW5P SUMMA 3.2 milliard forint s nem heves az a 11 630 dolgozó, akinek ilyen vagy olyan formában köze van hozzá, aki iek munká­jával ez említett pénz ösz- szegyűlik, megfordul. Együtt er -aciV3 bedig különösen tekintélyesek a számok. Még akkor is, ha voltaképpen 25 f zdálkodó szervezetről van szó. . ! a kezehmi’ii an eg'r egri értekezleten került méregre, amikor — Heves megye tanácsi vállalatainak tavalyi teljesítményeit érté­kellek. A téma, talán mon­dani sem keil, őszinte fi­gyelmet keltett a résztve­vők körében, mint ahogyan bizonyára kíváncsivá tette már a kedves olvasót is. Mert mi is van a szamok mögött? A tények, tapasztalatok, következtetések meglehető­sen érdekes képet festenek. Nézzük csak! Gépiparunkban például szembeötlő, hogy a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál csakúgy, mint a Heves megyei Finommecha­nikai Vállalatnál csökkent az alaptevékenységek rész­aránya mérséklődött az annyit emlegetett helyi áru­alapra történő értékesítés. Ugyanekkor fokozódott a szolgáltatás, különösen a lakosság számára végzett munka, jóllehet ez utóbbi nagysága még mindig el­enyésző. .loyal örvendetesebb viszont az export növekedé­se — ami egyébként a köny- nyűipari alágazatban is ta­pasztalható. Ez utóbbiak kö­zül egyébként főleg az Agria Bútorgyár növelte árbevéte­lét, ami összességében így nem kevesebb, mint 48,5 szá­zalékkal haladta túl az elő­ző évit. Az egyéb iparba sorolt vállalatoknál sokat javult a gazdálkodás — de sajnála­tosan romlott a munkafe­gyelem, hogy csak néhányat említsünk á tavalyi tapasz­talatokból. MEGLEPŐ, hogy mindkét sütőipari vállalatunknál visz- szaesett a kenyértermelés — a Heves megyei Szeszipari Vállalatnál pedig 13,2 száza­lékkal nőtt a forgalom. A paradoxnak tűnő helyzetnél persze figyelembe kell ven­ni, hogy jó ideje azAFÉSZ- ek és a tsz-ék is foglalkoz­nak kenyérsütéssel és termé­szetesen nemcsak alkohollal kereskedik a szeszipari vál­lalat. Az előzőnél kellemesebb meglepetés, hogy csökkent az igazolatlan mulasztások szá­ma — az építőiparban. Emellett kedvező az is, hogy például jelentősen megélőn­Á népi ellenőr bankigazgató Egy arc a kitüntetettek sorából, egy bankigazgató, aki sokéves társadalmi tevé- keiiységénelc elismerésekép­pen megkapta a Kiváló né­pi ellenőr kitüntetést. Az elismerés őröm, külö­nösképpen akkor, ha vala­ki nem is számított rá, csak vállalta a megbízatást, azt a többletmunkát, amire leg­többször csak a szabad idő­ből futja, abból a kevésből, amivel egy meglehetősen el­foglalt .ember rendelkezik, abbéi a item goikból, amit bizony nehéz úgy beosztani, hogy mindenre jusson. Mázán Sándor, a Nemzeti Bank Heves megyei Igazga­tóságának vezetője, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak tagja, mégsem erről beszél, hanem arról a tizenöt ■évről, amióta népi ellenőr­ként tevékenykedik. — Másfél évtizede hogy a megyei népi ellenőrzési bizottság akkori elnöke — egyébként jól ismertük egy­mást —, felkért, hogy egy brigád tagjaként vizsgáljuk meg az egyik gyöngyösi ktsz- nél tapasztalt pénzügyi visszásságokat. Elvállaltam, mert szakember voltam, hi­szen akkor a Beruházási Bank megvej kirendeltségé­nél dolgoztam pénzügyi re­vizorként, s különben is ér­dekelt az. hogy az üzemek, vállalatok miként élnek gaz­dasági lehetőségeikkel, ho­gyan sáfárkodnak a forin­tokkal. — A népi ellenőrt nem mindig fogadják tárt karok­kal ... — Kétségtelen de ezen a nehézségen mindig átmentett az a tudat hogy társadalmi- lag hasznos tevékenységet veqzek, hogy a javítás, a jobbítás szándékával igyek­szem feltárni a hibákat. S ha mar itt tartunk hadd mond­jam el hogy az a lctsz, ahol tizenöt evvel ezelőtt munka­társaimmal ellenőriztünk, ma már jó nevű cég, azzá lett, mert megbirkóztak ä gondokkal, s olyan úton in­dultak el, amely csak ered­ményeket produkálhat. Az első vizsgálatot egyre- másra újabbak követték, s Mázán Sándor mind jobban belejött a népi ellenőri munkába. 1968-ban megala­kult a NEB építő- és építő­anyag-ipari szakcsoportja, amelynek vezetője lett. Két évig — 1971-ben és 1972- ben a megyei népi ellenőr­zési bizottság társadalmi el­nökhelyetteseként is tevé­kenykedett. — Szívesen csináltam, mert bár sok időmet vitt el, mégis profitált a bankszak­ember is. Megismerhettem a vállalatok sajátos problémá­it. gazdálkodási metódusu­kat. beruházási tevékenysé­güket. Ezt aztán mint igaz­gató, jól hasznosíthattam. — Másfél évtized alatt adódhatlak kellemetlen él­mények is.., — En nem így fogalmaz­nék. Igaz ugyan, hogy né­hány vizsgálatot jogos fele­lősségre Vonás követett, de ez így van rendjén, hiszen a köz javara csak becsüle­tesen, tiszta kézzel lehet munkálkodni. Ha valaki nem így gondolkodik, cse­lekszik, akkor azt először figyelmeztetni, vagy ha az intő szó nem használ, bün­tetni kell. — S mikor colt elégedett, a népi ellenőré ... .. . — Ha úgy látta, hogy nemhiába dolgozott, ha meg­állapításait figyelembe vet­ték, ha javaslataira alapoz­tak. Erre csak egy példát. Elemeztük a vállalatok be­ruházási tevékenységét. Ezt a témát később a megyei párt-vb is tárgyalta. Jóleső érzés elmondani, hogy szá­mítottak észrevételeinkre. Az sem érdektelen, hogy szak­csoportunk időnként konzul­tációra hívja a gazdasági vezetőket, ezek a találkozá­sok lehetőséget adnak arra, hogy megismerjük egymás gondjait, s ezek ismeretében próbáljunk segíteni. — A beszélgetés kezdetén a kevés szabad időre céloz­tam, nem véletlenül, hiszen a munka, a sokoldalú köz­életi tevékenység igen .meg­vámolja a pihenés óráit. Hogyan osztja, mire hasz­nálja fel azt a keveset, ami marad? — Régi természetjáró va­gyok, számomra ez és a ker­tészkedés jelenti a kikapcso­lódást. Kevés szabad esté­men Passuth László, Németh László könyveit olvasom. S meg egy: szívesen fejtek , rejtvényt. Talán nem véletlen, hi­szen lényegében ezt csinál­ja a népi ellenőr is: elemez, vizsgál, kutatja a dolgok lé­nyegét. Mindannyíunk javára,.. költ az újítási kedv, lénye- g-öaa nevesebb baleset tör­li rniipt korábban, ame­lyek rejicuJvü 1 biztatóak. A tervező és beruhe-> vállalato-mü az alaptevé- ker sí g részarányának mjuevő noveneuese öiven- d"‘°s es n stabil pénzügy, helyzet uuuut. osoi a biza­kodásra. A vi te __... j •fér:"'' t ea lOlgOZÓ esvetlen tara­ck cégei., a rteees megyei Vhouü Vállalatot, a jővzdel- mezőség javulása, a haté - /•'. .yság színvonalának emel­kedése, a több mint Zó snú- zuieKkal növekedett nyere­ségtömeg dicséri. A jó gaz­dálkodás következtében sa­ját erőből is tekintélyes bér- fejlesztésre futotta — ami feltétlen említést érdemel a tavalyi munkából, eredmé­nyekből. A személyi és lakásszol­ga L tatás vonalán szembeötlő, hogy amíg a forgalom nö­vekedett, a „szállítói” köve­telések 75 százalékkal csök­kenlek. Az. .ingatlankezelő vállalatok tevékenységében újdonság a távfűtés beindí­tása, Gyöngyösön pedig kü­lön is örvendetes ennek fo­kozása. A kulturális szolgál­tatási illetően — ezt végzi a Heves megyei Mozi Ízen a Vállalat — kétségtelen fej­lődés, hogy a korábbi ~ k-pest c, „utam ezer elő­adással többéi tartottak. MINT UTALTUNK erre: a reisoroilu», c-',ir>ó kiragadott példák. Ennétfo - va i is adhattak te.j., jellemzést az említeti ?*\ sőt még a met.,«.»--___ h ány tanácsi vállalatról se:-. Ügy véljük azonban, hogy a tengernyi szamodat, felsoro­lása, az eredmények tes elemzése nélkül is érzé­kelhető a tavalyi munka. Nemcsak elmondható, ha­nem meg is érthető, hogy vállalataink a kisebb-na- gyobb hiányosságoktól elte­kintve, általában megfelel­tek tavaly is a követelmé­nyeknek, kétségtelenül hoz­zájárultak a IV. ötéves terv központi és helyi célkitűzé­seinek megvalósításához. A 3,2 milliárd forintos árbevé­tel tagadhatatlanul nagyot nyom a latban. Mindenkép­pen elismerést érdemel. Gy. Gy. Májusban BNV Kiállítási csarnok épül a víztorony. Az idén már két ízben, ősszel és tavasszal rendez szakosított nemzetközi vásárt a HUNGEXPO. Május 18-tól 26-ig a beruházási javak és szeptember 14-től 22-ig a fo­gyasztási cikkek szakvására nyílik az új Budapesti Nem­zetközi Vásár központban. Mint ismeretes — a kormány határozata szerint — 1974-ben át kell adni a városligeti vá­sárváros területét, — amely park, játszó-sétáló-, sport­szórakozóhely lesz ismét Budapesten 1842 óta ren­deznek vásárokat, s 1900 óta a nemzetközi vásárok hagyo­mánya a Városligethez fűző­dik. S bár a liget méltán kapta a „világ legvonzóbb vásárterülete” címet — szűk­nek és elavultnak bizonyult. Ezért a vásárt ezentúl az Al- bertirsai úton, a volt mező- gazdasági vásár területén rendezik, ahol kellő terület áll a kiállítók rendelkezésé, re. i Javában folyik az építke­zés. Az új terület ugyanis csak szakosított vásárok szín­helye lesz — s ezért az eddigi szétaprózott kis csarnokok helyett megfelelő nagy pavi­lonok építése vált szükséges­sé. Felépítették már azt a 23 ezer négyzetméteres óriás alumínium falakkal osztható csarnokot, amely az ország legnagyobb kiállítási létesít­ménye. Ebbe és a többi ha­sonló méretű pavilonba ka­mionok is bejárhatnák — könnyítve ezzel az áruk ki­es berakását. A pavilonok egy része fűt­hető és ezért télen is hasz­nosítható. Ennek, megfelelően, a vásárközpontban évente kétszer nemzetközi vásárt tartanak, ötévenként kerül sor az Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiál­lításra. Évenként ismétlődően lesz AGRGMASEXPO néven nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és mű- smr ki állítás, a HUNGARO- PLAST nemzetközi műanyag- ipari szakkiállítás, OTTHON nemzetközi lakberendezési és butorkiállítás. Kétévenként rendezik a BUDAPACK nem­zetközi csomagolási és anyag- mozgatási, uz AUTOSERVl­vásárban, háttérben az új (MiTI-foto — KS) CE, a HUNGAROKORR (korrózióvédelmi), valamint a nemzetközi építőgép-kiállítá­sokat. Az idén 11 nemzetközi kiállításnak ad helyet az új vásárközpont. A korszerűség jegyében épül a vásárváros energiael­látására alkalmas fogadó- és transzformátor-állomás. Hi­szen a teljes üzemű BNV ka­pacitásigénye 15 megawatt, annyi, mint egy tízezer lako­sú településé. A vízellátást az új víztorony felépítése oldja meg. Sokat költenek a csator­názásra is — s a telefonháló­zat biztosítására. Jövőre ké­szül el az a 14 emeletes to­ronyház, amelyben a vásár szolgáltató részlegei, a kiál­lítók által bérbe vehető iro­dák, bemutató- és konferen­ciatermek kapnak helyet A reprezentatív termekben szá­mos, a vásárral nem össze­függő konferenciát is tarthat­nak majd. Különösen akkor, ha felédül a tervezett 400 ágyas szálloda is. Milyen lesz a tavaszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásár? — A beruházási javak szakvá­sára címen megrendezett bemutatón felvonul majd a könnyűipar, a gépgyártás, a vegyipar, a bányászat, a mű­szer, a híradástechnikai ipar, az energiatermelés és villa­mos-gépgyártás, a fémmeg­munkáló ipar, a kereskedel­mi és vendéglátóipari gép­gyártás. A legújabb megol­dásokat vonultatja fel a/, irodagép- és számítástechni­kai, a közlekedési és anyag- mozgatási kiállítás. Az építő­ipari. es klímatechnikai be­rendezések is bizonyara fel. keltik a szakemberek érdek­lődését. A szakosított kiállításon a látogatók egymás mellett lát­hatták a világ számos orszá­gából felvonuló — azonos használatú, de különböző technikai megoldású — gé­peket, árukat. K. M. MmmmCS 1971 mrilis 10., •mté*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents