Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-08 / 81. szám
Vasárnap esti külpolitikai kommentárunk: A brüsszeli felhívás A BELGA FŐVÁROST néhány esztendeje nemcsak a Belga Királyság, hanem — lévén a Közös Piac adminisztratív központja, a szerveret főhadiszállásának városa —, egy kicsit Nyugat^Európa, sőt a NATO székhelyeként is emlegetik. Brüsszel azonban most olyan felhívás színhelye, amely nem kontinensünk megosztottságára emlékeztet, hanem éppen aura, ami közös érdeke a moszkvai munkásnak és a belga kereskedőnek, a francia parasztnak és a bonni buszsofőrnek. Itt, Brüsszelben fejeződött be az európai biztonságért és együttműködésért küzdő nemzetközi bizottság tanácskozása, amely huszonhat tekintélyes nemzeti testület és tizenhárom nemzetközi szervezet sokmilliós tagsága nevében felhívást tett közzé az európai államok kormányaihoz, parlamentjeihez, politikai tömörüléseihez, pártjaihoz, szaikszervezeteihez és társadalmi egyesüléseihez. A felhívás lényege: meg kell gyorsítani az európai biztonsági konferencia jelenlegi, második szakaszát és olyan körülményeket kell. teremteni, amelyek lehetővé teszik a harmadik, legmagasabb szinten összehívott szakasz mielőbbi összehívását EMLÉKEZETES, mennyi minden előzte meg a biz. tonsági konferencia munkájának megkezdését. A szocialista országoknak és a világ haladó erőinek szívós < küzdelmet kellett folytatniok az enyhülés ellenségeivel, akik a maguk számára nem ok nélkül látták veszélyesnek egy ilyen konferencia létrejöttét. Fontos világpolitikai fejlemények egész sora kellett ahhoz, hogy a nyugati fővárosban egyszerűen ne lehessen nemet mondani az egyetemes biztonságot szolgáló értekezletre. Ennek előkészítő tanácskozására, majd első szakaszára Helsinkiben került sor. A második, a jelenlegi szakasz színhelye Genf, a „konferenciák városa”. Itt már meglehetősen konkrét javaslatokról esett és esik szó. ami kétségkívül több időt igényel, mint az általános alapvetés témája. Senkit nem lepett meg, hogy problémák, nehézségek is akadnak. De a munkát mégis meg kell gyorsítani, mert eredményeire éppúgy szüksége van Európának, mint magára a konferencia létére volt, amelynek puszta ténye is hozzájárult a feszültség enyhítéséhez. A BRÜSSZELI bizottságban magyar delegáció is részt vett. Jó érzés tudni, hogy 3 mi hangunk immár elmaradhatatla nul ott van minden konstruktív, nemes oélú kezdeményezésben; hogy a budapesti felhívástól eljutottunk a brüsszeli felhívásig. CsÚC*^'"*1 ^cic a francia fővárosban Nixon amerikai elnök fő mondanivalója azokon a megbeszéléseken, amelyeket szombaton délután tartott Leone olasz köztársasági elnökkel és Rumor miniszterelnökkel, Harold Wilson brit kormányfővel, Willy Brandt nyugatnémet kancellárral, továbbá Poul Härtling dán miniszterelnökkel. Husák-lieszéd Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára szombaton Kassán részt vett a kelet-szlovákiai vasmű új acélöntödéjének ünnepélyes felavatásán. Az objektum nagy jelentőségű az egész csehszlovák népgazdaság szempontjából, mivel üzembe helye zésével a fémkohászati kombinát évi termelése az eddigi két és fél millió tonnáról fokozatosan négymillióra emelkedik. Az ünnepségen Gustáv Husák beszédet mondott. Kairói vélemények a Szadat - Husszo'n találkozóról és Kadhafiról Nyikolaj PodgornU, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Flnökségének elnöke Párizsban megbeszélést folytatott Richard Nixon amerik ’ elnökkel. , (Népűjság-telefoto — AP—MTI—KS) Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke vasárnap Párizsban megbeszélést folytatott Richard Nixon amerikai elnökkel. Eszmecseréjükön főleg a szovjet—amerikai kapcsolatokat érintő kérdésekről, valamint a nemzetközi helyzet néhány problémájáról volt szó. Nixon és Podgornij vasárnapi megbeszélése két óra hosszat tartott. Nyikolaj Podgornij vasárnap Párizsban találkozott és megbeszélést folytatott Tanaka Kakuei japán miniszterelnökkel is. A megbeszélés során a szovjet—japán kapcsolatok különböző vonatkozásait érintették. „Nyugat-Európa építse ki egységét, de ezzel párhuzamosan szilárdítsa meg az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait is” —• ez volt Szíriái— izraeli harcok DAMASZKUSZ, TEL AVIV Vasárnap délután újult erővel folytatódtak a tüzérségi és páncélos erők közötti harcok a szíriai—izraeli front több pontján —- közölte egy damaszkuszi ka törni szóvivő. A szóvivő közölte azt is, hogy az izraeli légierő vaTrieszt Jugoszlávia, dolgozói országszerte felháborodva utasítják tússzá az olasz kormány 1974. március Jl-i jegyzékét. A jegyzékben kifejezésre jut Olaszország Jugoszláviával szemben támasztott területi követelése, amely szerint a jugoszláv Koper és Buja olasz területet képez. A közeli 300 ezer lakosú Trieszt jelentős iparváros, közlekedési csomópont. Ausztria „tengeri" kapuja, fontos kóolajkikötö. 1966-ban S,2, 1962-ben 42.1 millió tonna kőolajat továbbítottak innen Ausztria és az NSZK kőolaj finomítói felé. A város és környéke a rómaiak idejében fontos kolónia. a középkorban túlnyomórészt független, de Velencével szemben' kevésbé érvényesült. 1382—1918. között Ausztriához tartozott. A város és a kikötő fejlődése az Osztrák—Magyar Monarchia iparosításával, valamint a Szuezi-csatorna megnyitásával vett új lendületet. 1913- ban a kikötőforgalom 6,1 millió tonnát ért el. Trieszt volt az osztrák kereskedelmi flotta legfontosabb kikötője, kedvező földrajzi fekvése következtében. Különböző hajógyárak, fémfeldolgozó és textilüzemek települtek ide. Az Osztrák—Magyar Monarchia összeomlása óta vita folyt Trieszt és környé kének hovatartozásáról. Olaszország és Jugoszlávia között. A U világháborút lezáró 1947. február 10-én Mimiim r tóU áprüis 8.. hétfő megkötött párizsi békeszerződés rendezte a trieszti problémát is. A jugoszláv Néphadsereg által felszabadított Isztrla-félsZiyet a hozzátartozó összes szigettel, Jugoszlávia részévé vált. Trieszt városát és környékét (715 fc»i5 terület, 380 000 lakos) a békeszerződés saját önálló törvényhozó testülettel, kormánnyal és kormányzóval rendelkező „szabad állammá’’ nyilvánította, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsénak felügyelete alá tartozott. A területet egyidejűleg két zónára Osztották: Az A-zóna (Trieszt városa a kikötővel, 223 km- terület, 305 0000 lakos) angol—amerikai, a B- zóna (Trieszt környéke és az Isztriái partvidék 492 km!, 75 0000 lakos) jugoszlá v ka tonai .gazgatás alá került. Az A-zóna igazgatását az angolok és az amerikaiak l&CZ-bgn er- ddalúan Olaszországra r zt&k át. Az 1954. okt er 10-én Nagy- Britannia, az Egyesült Álla mok, Jugoszlávia és Olaszország által aláírt memorandum a területi1 eg kissé csökkentett A-zóna olasz, a B-zóna jugoszláv polgári közigazgatás alá kerülését rögzítette. « TERRA — sárnap reggel mindössze 15 perces különbséggel kétszer is bombázta a Hermon-hegy- segen levő szíriai állásokat. „Fegyveres erőink válaszoltak az ellenség támadására, tüzérségi és páncélos, csata bontakozott ki, több helyütt automata fegyverek ropogtak. A harcok a közlemény kiadásának pillanatában még tartottak” — közölte a szóvivő, A harcok folytatódását Tel Avivban is megerősítették. Kairóban egyértelműen sikeresnek minősítik Szadat egyiptomi elnök és Husz- szein jordániai király háromnapos alexandriai tárgyalásaik A találkozó fő eredményét abban látják, hogy Jordánia a Palesztinái nép egyedüli törvényes képviselőjeként ismeri el a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet és hozzájárul ahhoz, hogy a palesztinai népet önálló küldöttség képviselje a genfi béketárgyalásokon. Az A1 Ahram értesülése szerint rövidesen intézkedéseket tesz- - nek a jordániai hatóságok és a palesztinai ellenállási mozgalom viszonyának normalizálására. Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen a hasemita királyság 1970-ben és 1971-ben katonai erővel számolta fel az ellenállás jordániai bázisait, majd Husz- szein a palesztinai tartományt magában foglaló egyesült királyság tervével próbálta kihúzni a talajt a felszabadítási mozgalom alól. Az egyiptomi ■ fővárosban élénk visszhangot, keltett az., a bejelentés, hegy a líbiajö parancsnoki tanács felmentette Kadhafi elnököt a politikai és államigazgatási kötelezettségek álól. Az A1 Ah ram kommentárja szerint ez az intézkedés nem jelenti azt, hogy Kadhafi végleg átadta a hatalmat Dzsallud ládjába miniszterelnöknek. Lehetséges, hogy csupán taktikai lépésről van szó, és hogy Kad hafi később ismét átveszi eredeti hatáskörét. Az A1 Ahram — némileg ellentmondásos módon — azt írja, hogy Egyiptom nem kíván beavatkozni Líbia belügyei- be, de jogában áll feltenni a kérdést: nem érkezett-e el az ideje, hogy felülvizsgálják és kijavítsák, a líbiai forradalom hibáit? Az A1 Akhbar úgy véli, hogy nem lehet új hatalmi rendszerről beszélni, mindössze a parancsnoki tanács átszervezéséről, a hatáskörök újrafelosztásáról van szó. Továbbra is a forradalmi párán csnoki tanács a legfelső államhatalmi szerv, és énnek élén Kadhafi elnök áll. A kairói lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja. hogy az átszervezést a parancsnoki tanács által megtestesített tömegnyo- más váltotta ki. Ezzel a nyomással állítólag azt kívánták elérni, hogy a forradalmi célodnak megfelelően módosítsák a vezetés stílusát, módszeréit;- •~1 '• A kairói kommentárok olyan irányú változtatásra számítanak, amelyek eredményeként Líbia kiléphet jelenlegi elszigeteltségéből ésvisz- szatérhet az arab népek csa„A munka itt legmagasabb, mindenek fölött ’ Á csehszlovák mezőgazdaság Száztíz éve Marienbadban (ma: Marienske Lazne) Időzött koszorús költőnk, Vajda János. Csehországi élményeit naplóban összegezte. Ebben olvasom egy helyütt az ottani nép szorgalmáról: „A dolog, illetve a munka itt legmagasabb, mindenek fölött, szendétekként lebegő eszme. Dolgozni ... múlhatatlanul szükségesnek tartják, minta lélegzetvételt, s mélyen meg vannak győződve, miképp ők nem annyira azért születtek, hogy éljenek, hanem azért, hogy dolgozzanak .. A szorgalom meghozta gyümölcsét: az egykori Csehországot méltán nevezték a „Monarchia műhelyének”, Csehszlovákia pedig több mint fél évszázada iparáról híres. Ezek nem üres szavak. 1805-ben már 18 ezer orsós pamutfonoda működött odaát, s 1831-ben acélt adott az első kokszüzemű kemence Vitkovicében. 19 loben Csehország lakosságának 34 százaléka az iparban talált kenyeret, s több mint 60 százaléka városokban lakott. De félre a múlttal. Aki ma vonattal érkezik Csehszlovákéba, annak feltűnik, hogy 1 szemközti vágányon csak- íem percenként követ tehervonat teh’ervonatot: érc- és lajszállítmánnyal, gépekkel, darukkal, autókkal megrakott szerelvények húznak el. Város város után, gyár gyár után marad el a pálya mentén. A nagyobbak felett még borús nappal is/ villózik a kohók fénye. A városok országa, amelynek a szocialista építés kezdetétől a magasból kell tovább lépnie. E lépések mégis nagyok. A háborútól különösebben nem sújtott csehszlovák ipar, ha az 1948- as színvonalat 100-nak vesz- szük, 1970-re elérte a 665-ös, az építőipar a 718-as indexet. Az egy főre eső acél-, cement és textil term elés a szocialista országok között itt a legmagasabb. A mezőgazdaság adatai nem Ilyen kedvezőek. Mindkét országrész — Csehország és Szlovákia — túlnyomó- részt mostoha éghajlat alatt fekszik. Az évi középhőmérséklet két-három fokkal alacsonyabb a mienknél, s Dél-Szlovák! át leszámítva, a föld minősége sehol nem éri el a zsíros békési szántókét. Az ország 12,7 millió hektáros területéből alig ötmillió a szántó. A hétmillió dolgozó közül 1,1 millió tevékenykedik a mezőgazdaságban. Erős a gépesítés és a műtrágyázás. Az eredmény? Az egy hektárra jutó évenkénti termés, 1966—1970 átlagában: búzából 29 mázsa, rozsból 21,9 mázsa, szemes kukoricából 35,3 mázsa, burgonyától 151,1 mázsa, tisztított cukorrépától 865 máae*. A vonat azonban nemcsak városok és az utolsó négyzet- méterig megművelt földek mellett robog, hanem végtelen erdőkben is. Csaknem annyi az erdő, mint a szántó. Még megkapóbb számunkra. hogy az erdők csaknem háromnegyed része tűlevelű, fenyves. Évente három és fél millió vadat ejtenek el bennük, köztük medvét, hiúit, farkast, vadmacskát. S ha már ennyi száínot említettünk, hadd álljon Itt még egy, amely meglepő: Csehszlovákiában nem kevesebb, mint nyolcezer ló, halastó csillog az erdők, dombok, hegyek között. Vízfelületük 52 ezer hektár. Északi szomszédunk szerint horgászparadicsom. Évente 20—25 ezer mázsa halat horgásznak ki. A komlót — a világhírű cseh sör alapanyagát, kilenc ezer hektáron termesztik. Ami meglepő, hogy szőlőt ennél sokkal nagyobb terű létén találunk: 34 ezer hektáron: ebből 24 ezer hektár Szlovákiában van. A tízezer hektár cseh szőlőföld aromás, de bizony savanyú bort ad. Még Prága határában, sőt, onnan északnyugatra, a Moldva és az Elba összefolyásánál levő, ősi királyi székhelyen, Mellükben is találunk szőlőt. Ide IV. Károly, telepített szőlőültetvényt, melynek borát exportálják is Fison András
