Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-28 / 98. szám
A kiskörei „kincskeresők” Kerek tíz esztendeje, hogy « Magyar Nemzeti Múzeum irányításával régészek vallatják a Tisza-tájat a kiskörei vízlépcső környékén. A nagy feltáró munka célja, hogy felszínre kerüljön minden megmenthető régészeti lelet — mielőtt víz alá kerül a mintegy negyven kilométer hosszú és öt-tizenegy kilométer széles terület, s létrejön a százhuszonhat négyzetkilométeres mesterséges tenger. A Nemzeti Múzeum kezdeményezésére — Szolnok, Heves és Borsod megye bevonásával — létrehozott munkaközösség elvégezte a táj felderítését. A leletmentő ásatások a középső Tisza- mente hallatlanul gazdag ismereteihez juttatták a szakembereket. Az első érdekes megállapítás az volt, hogy S területen legkorábban megtelepülök az alföldi vonaldíszes kerámia népéhez tartoztak. A Közép-Tisza vidék késő-neolitikumának tisztázásához a Kisköre-gát lelőhely teljes feltárása járult hozzá. Szolnoktól az láger- patak torkolatáig terjedő részen találták meg a tiszai, kultúra második települési központját A kiskörei feltárások fontos adatokat szolgáltattak a tiszai kultúra temetkezési szokásairól és demográfiájáról is. Tiszafüred határában az ősi Tisza-meder bal partjára támaszkodó Ásotthalmot félkör ívben övezték az árterületből kiemelkedő kisebb homokdombokon levő bronzkori temetők. A régészek becslése szerint ezek a temetők mintegy hatezer sírt foglaltak magukba. A Majoros halmon felszínre került 1603 sír például felöleli a füzesabonyi és az azt követő halomsíré* kultúra teljes időszakát. A füzesabonyi kultúra itt feltárt 622 sírja a magyarországi középső bronzkor eddigi legnagyobb, hitelesen feltárt temetőrészét képviseli, Az értékes leletanyag csaknem teljes keresztmetszetét adja a kor eszköz-, fegyver-, ékszer- és kerámiatipusainak. Több olyan típus le előkerült, amely eddig ismeretlen volt Az avarkor! sírok feltárása lehetőséget nyújtott a közép- avarkori birodalom kiterjedésének és belső szerkezetének tanulmányozására. A temető 47 sírjából olyan üvegedények kerültek elő, amelyek itáliai műhelyben kéretitek, s valószínűleg zsákmányként kerültek az avar közösség birtokába. Az üveg- kürt-rlton hazánkban egyedülálló darab. Hasonló — neme» fémből készült — kürtök a korszak fejedelmi sírjaiban találhatók csupán. A Tisza n. vízlépcső eddigi régészeti munkája az utolsó tíz év legnagyobb szabású hazai vállalkozása volt A munkának csak első szakasza záruit azonban le. A szolnoki múzeum régészei az idén — új feladatként — a jászsági, a nagykunsági főcsatornák és a csatlakozó öntözőcsatornák mentén végzik majd a leletmentéseket FURULYÁZÓ KISLÁNY (Foto: Perl Márton) Egy Táros za jt érképe Szokatlan, fal nagyságú térkép készült nemrég Ukrajna fővárosáról, Kí.ievről. A rajta feltüntetett hullámos vonalak és számadatok a város fő útvonalainak zajviszonyait jellemzik. A város utcáit a zaj mértéke szerinti kategóriákra osztották és s beépítés során a tervezők intézkedéseket tesznek a zaj mérséklésére. Ma minden kijevi épülettervében okvetlenül szerepel zajvédelmi fejezet is, amelyet a ten' többi részévei egyenrangú szinten bírálnak el. A zajt többek között magas fákkal és alattuk kialakított bokrosokkal lehet, csökkenteni — javítva egyben az utcák levegőjét la. Sikeres zajkereskedő Amint kiderül, a zaj it lehet árucikk. Egy amerikai mérnök olajat keresett Szaúd-Arábiában és a sivatag fölött tűző naptól eltikkadva csak egy dologról ábrándozott: szerette volna egy heves záporesö hangját hallani. Hazájába visszatérve hanglemezre vette ezt a zajt, amikor elviselhetetlen volt a hőség, az esőcseppek zaját hallgatva „hütötte magát.“ A mérnök ötlete általános tetszést aratott és több tucat hasonló lemezt készített az Arabíai-félsziget sivatagos vidékein maradt barátai számára. Ugyanakkor felmerült henne n gondolat, hogy bizonyára vannak más zajok is, amelyek kellemes érzést okozhatnak az embereknek, A távoli útra induló matrózok például szívesen vinnének magukkal olyan lemezt, amelyre a New York-l kikötő népszerű tengerészkocsmájának zajait vették fel. Az afrikai trópusi erdőségekbe induló tudományos expedíció tagjai egy nagyváros főutcájának zajait kívánták magukkal vinni Egy nyugdíjas — volt nyomdaipari munkás — nem tudott elaludni, ha lefekvéskor meg nem hallgatta a rotációs gépek zaját. Egy farmer, aki felköltözött a városba gyermekeihez, összekapcsolta a lemezjátszót az ébresztőórával és minden reggel pontosan azokra a hangokra ébredt, amelyek reggelenként hallatszanak egy gazdaságban. A vállalkozó szellemű mérnök zajokat árusító kereskedelmi céget alapított és szép számmal vannak ügyfelet Aforizmák Aki csak arról beszél, hogy mit olvasott, az nem !ud olvasni Schopenhauer ★ Minél idősebb egy író, művének annál kevésbé szabad különböznie életétől. Francois Mauriac ★ Amikor szerelmesek vagyunk, először önmagunkat, majd a másikat ámítjuk. Oscar Wilde * Ha a páva nem lenne büszke a farkára, észreven-' né, hogy a farka csak akadályozza. Gilbert Cesbom Írók műhelyében Bertha Bulcsú Interjúi Hogyan élnek ma. a magyar írók? Bertha Bulcsú új riportkönyvében tizennyolc író, költő, műfordító mondja el életét, írói terveit, véleményét a szülőföldről, világ- egyetemről, nőkről, barátságokról, ellenségekről. A színkép varázsos és pontos. Kutyák, szelíd korcsok, izgatott fex terrierek, pálmák, jázmin-, mogyoró-, orgonabokrok között élnek olykor némi fájdalommal, máskor bölcs nyugalommal. Otthonuk a Duna mellett épült fénylő falusi ház, Visegrád, Leányfalu, Érdliget, Pasrét, nedvességtől csillogó fák, társbérlet, a Fehérvári út, gyárak, munkások, kezdő mérnökök, kezdő házasok, vastag asszonyok, borostás arcú külvárosi öregemberek világa. Mások Szentendrén vagy kopott gellérthegyi bérházban, Szemlőhegyem, kihalt tájon, barack-, alma-, körte-, mandulaíák között élnék vagy a belvárosban, fűszeresibrikek, papírfűzérek, tányérok, begrék között. Életük, szenvedélyük koruk, népük. Vannak közöttük világhírűek, van, akinek nevét Közép-Európában jobban és többen ismerik, mint falujában. Van, aki átélte századunk minden örömét és kínkeservét, akinek pályája még a Nyugattal és a Magyar Csillaggal indul Van, akinek művei 1957 után jelentek meg. A mai magyar irodaiam egy részének metszete ez, amit Zelk Zoltán összegez a legvilágosabban: »A magyar irodalomnak nagy egyéniségei vannak ma is, elég, ha csak egyet említek, Illyés Gyulát, de a sors úgy hozta, hogy közte és a fiatalok között nem alakulhatott olyan kapcsolat, mint Osvát és Illyés vagy később Babits és Illyés között.” A tizennyolc interjú több a szokásos kérdezz-felelek játéknál. Bertha írói műhelyeket, írói alkatokat, szokásokat ábrázol. A műfaj vallomások, szentenciák, maximák, aforizmák, gnómok százait szüli. A feltett kérdés elindít egyfajta alkotási folyamatot is, amelynek eredménye ezúttal nem a regény, dráma, vagy vers, csak egy mondat. Néhányat: „Nem szerethetném népemet igazán, ha a szomszédos népeket nem szeretném"’... „Aki vereséget szenved, mindig józanabb a győztesnél” ... „Van, aki az írót lónak tekinti, amelyre felülhet, hogy őt jobban lássák”... „Biztosnak vélt jelek, például a szem szépsége és igazsága, a nőknél abszolút hazugságot is takarhat”... „Erős kételyeim vannak a nők érzékeny szépíelkűségében, mivel a legtöbb szadistát nők között találtam. Élethelyzetekben fantasztikusan kegyetlenek tudnak lenni. Reális áttekintésre nincs türelmük, ösztönösen ítélkeznek” ___ „A v ershez nem idő, lelkiállapot kell”... „A világnak az a létjogosultsága, hogy verset írnak benne és róla”... „Nemcsak a világban kell kételkedni, hanem saját magunkban is. Ha nem lenne kétely, ott maradtunk volna a fán. Nem haladt volna előre a világ”... A mi jelenlegi társadalmi körülményeink között lege artis fasizmus ném bontakozhat ki. A különféle területeken garázdálkodó kiskirályoknak azonban megvan a módjuk rá, hogy tőről metszett fasiszta megoldásokhoz folyamodjanak” ... „Sajnálni azt a magányost kell, aki egyedül marad, de aki kitölti a magányt, azt nem”. Bertha Bulcsú kérdéseiből miniatűr életregények, siratóénekek, írój arcélek bontakoznak ki. Könyve — az 1970-ben megjelent Meztelen a király c. gyűjteménnyel — nélkülözhetetlen forrása lesz a jövő irodalomtörténészének. (Kár azonban, hogy az olvasmányélményt megtöri egy-egy író műveinek felsorolása. A címeket bármelyik jobb könyvtár katalógusában megtalálja az érdeklődő olvasó. Hagyjuk a könyvtárosoknak ezt az áldozatot!) Könyve izgalmas olvasmány azért, is, mert egy korszak és életérzés tükre. Ilyen a magyar író közérzete néhány évtizeddel az ezredforduló előtt. (Szépirodalmi Könyvkiadó). EBBRGENYI TIBOR Dessewffy László: Műm kél értekezlet Hajnali négy óra, A Főmérnök fél kanna gázolajat löttyent a szemétdombra és lángra lobbant- ja. Éjszaka, mig elbóbiskolt, legalább négyen csempésztek újabb vódör szemetet a Verőíény utca sarkára. Már nem is veszekszik a szomszédokkal, csak löttyent és gyújtogat. — Piromániás lennék? — tűnődik, míg elnézegeti a lángokban kunkorgó műanyag-zacskókat, kormos konzervdobozokat, szottyadó dinnyehéjhoz tapadt sörösüveget, sercegó csontokat, záptojást, rothadt hagymát, használt babapelenkát, a nyaralótelepi szemét elképzelhetetlen változatait. ★ Vasárnap, reggel kilene óra. Eltes férfiak csapata gyűlik a strand legnagyobb fája alá. Félszázan. lehetnek, egykori farkaskölykök, leventék, írontkatonák, kempinggatyájukból kitüremlő pocakkal is azonnal meglelik a helyüket, szabályos kört formálva, törökülésben, — „Akkela mi megtesszük, ami tőlünk telik!” — Hányadszor kucorognak már igy életükben? Tanácstitkár: összejövetelünk tárgya, mint már körlevelünkben, stb, stb, stb -.. a nyaralótelepi szemét. Szíveskedjenek hozzászólni! Főmérnök: A Verőfény tér sarkára naponta egy kocsi szemetet hordanak össze és az idén még egyszer sem vitetette el a tanács. Tíz kanna gázolajat használtam el eddig. levegő helyett bűzös füstöt szívok, el m látok a Balatonig és két hete nem alszom." mert félek, hogy az égő szeméttől lángra kap az egész telep.,. Főorvos: Én négy kanna gázolajnál tartok a Végtelen-kékség utca sarkán, de a Jólevegő utcában is folyton égetik a szemetet. Talán a szomszédok mégse hordják a más ablaka alá... ez volna a legkevesebb, amit... Tanácstitkár: ...mindezt figyelembe véve is meg kell mondanom, hogy a brekkenesieknek ösz- szesen egy kukaautójuk van, tehát csak tartályból vállalják »szemetet A szúnyogosi tanácsnak van ugyan zacskógyűjtő autója, de először is nem vált be, másodszor a sofőrök inkább felmondanak, de nem hajlandók szemeteszacskót gyűjteni, harmadszor oda nincs összeköttetésem, viszont a brek- kencsi tanácselnök, aki keresztapja a mi párttitkárunk unokatestvérének, és a községgazdálkodásiak diszpécserének a szomszédja, intézi.., * Dél van- A rekkenő melegben egyre nagyobb tömeg állja körül as öregcserkészek dlsztáborozását, érdeklődéssel hallgatva a magvas fejtegetéseket főigazgató: véleményem szerint a leghelyebb volna, ha a kukás hétfőn és csütörtökön... Főiskolai docens: És aki csak a hét végére jön le? Szerintem feltétlenül szombaton és esetleg talán... Főagronómus: Én a keddi és pénteki napot tartanám a legész- szerűbbnek... Főosztályvezető: Figyelembe véve, hogy négyen veszünk közösen egy kukát, a szerda és vasárnap .. Főtechnológus: ... mivel hárman veszünk egy tartályt, a keld és szombat.,. Egy óra van, a bámész tömeg lassan elszivárog a keszegsütők lángossütödéjének fagylaltosbódé- jához. Az ülésezők zavartalanul folytathatják munkájukat Tórendész: De gondoltak-e arra a tisztelt szomszéd urak, hogy a szabadban álló kukákat valaki el is lophatja? Főorvos: Ugyan, kérem? Egymástól? Kilométeres körzetben' csak ml lakunk, aztán a nagy semmi. Kx az a marha, aki éppen szemetes kukát lop? Főrendész: Akinek éppen arra van szüksége. Láttam en már olyat Főiskolai docens: Oda kell láncolni a kerítéshez! FŐtechnblógus: És ha senki sem nyitja k! a lakatokat, az autó pedig jön á szemétert? Főosztályvezető: Négy ház közül csak van mindig valamelyikben otthon valaki... Főtechnológus: Éppen azért javasoltam a keddet és szombatot, mert három ház közül valamelyikben biztosan... Két órakor. Főigazgató: Értelmetlen dolog, hogy leláncoljuk a kukákat. Kérem, itt sok háznál van tévé, rádió, szőnyegek, drága sportfelszerelés, ki olyan ílúgos, hogy kukát lopjon, mikor csak egy ablakot kell benyomnia és autószámra vi- viheti a cuccokat... Főagronómus: Felőlem bárki leláncolhatja, ha gondoskodik róla. hogy a lakatkulcs mindig... Főkonstruktőr: Én csak azt kérném, hogy kapja el a rendőr, ha valaki a Jólevegő utca sarkára dobja a szemetét... Főtechnológus: Rendőr? Van is Itt rendőr! Inkább intézze el a tanács, hogy kedden ép szombaton... Délután három órakor. Tanácstitkár: ... igaz agyán hogy a Külügy. és Nehézipari Minisztériumok ennyi és ennyeöik együttes rendelete értelmében hatvanezer forintig terjedő pénzbírságra büntethető, de mivel rendőr nincs, a isz-sofőrök pedig a szerződés ellenére sem viszik a szemetei, inkább felmondanak... *».*,. v?A/V* A v W* 'tA.'VVuÁ/SAA.AAAAAA'VWhAAAAAA^AAAAAAAAAA^^AAAA^AA^ tAAÖAA'NA.-*, Főrendész: Nincs rendőr, akkor i ki vigyáz majd a kukákra? > Négy órakor < Tanácstitkár: Tehát miben ma- > radtunk? Kettesével, hármasával, > egyedül, vágy négyesével? Heten- > ként egyszer, kétszer, vagy há- > romszor, hétfőn-e, kedden, szer- > dán, csütörtökön? Kukával, zacs- > kőbán, lakatolva, leláncolva, sza- J badon, ketrecben ... Senki sem válaszol és a nagy i tábor résztvevői gondokba merül- < ten, a jól végzett munka fáradt- | ságával oszlanak szét í ★ l Késő este van már, tíz óra múlt. < A Főmérnök arra riad bóbisko- | lásából, hogy a Főiskolai docens ' felesége w hihetetlenül fiatal és > jó bőr —, vonagló lépteivel fel- < tűnik az utca végén, éjszakai sé- > tát mímelve. Kezében horpadt z vödröt lenget, mintha csak meg- S sétáltatná. Most csempészi ki a $ szemetet a Verőfény tér sarkára, s A Főmérnök úr keze ökölbe szo: > rul. Megpofozza-e, vagy belécsúz- > Űzzön, lelocsolja-e benzinnel, vagy l inkább megölelje? De a másik < irányból feltűnik a Főtechnológus < anyósa egy ócska szeneskanná- $ val és a szomszéd házból kisur- | ran a Főrendész kisfia, mosóía- ? zékkal a kezében. A Főmérnök gyufa után kutat j a sötétben. A Jólevegő utca felől í égett toll, a Végtelen-kékség ut- > cábói pörkölődő lópata szagát so- > dórja a Verőíény térre az üde > balatoni szeli& > > ,WAW*AMÁMA.A.AjSAa/ A SAaaaa/sA a>a.VA*