Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

Az egri nők fáklyás menete Kossuth előtt f Egyszer tartózkodott Eger­ben Kossuth Lajos a százhu­szonöt év előtti tavaszon. Haditanácsot tartott. Nem egészen három napig volt itt, aztán elment. Mindössze eey mondat maradt meg be­lőle, ha ugyan nem íeiejtet­ték el azóta. Szép mondat ez, szónoki tisztelgés Eger legendás hősi szelleme előtt, mélyet még Dobó gyújtott magasra örök­ké égő lángnak. tgy zeng a mondat: „Eger­ben nem hirdetni, hanem csak tanulni lehet a házas­ságot”. Persze. ha a történelmi emlékezés megáll egy másik mondát előtt, amely 1848. október 4-én hangzott el Kossuth ajkáról, szónoki fo­gásnak tűnik az Egernek szánt dicséret. Ezt a másik mondatot híres szegedi tö- borzó beszédében mondta e! a Honvédelmi Bizottmány el­nöke: ... Utamba« más helyekre azért mentem be. hogy lel­kesedést. ébresszek, Szegedre azért jöttem, hogy itt a lel­kesedést szemléljem. Akárhogy nézzük is, egy bizonyos. Kossuth tudta, hol, mit kell mondania s hogyan. Szónoki sikereinek egyik tit­ka volt ez. És hogyan mondta el? Március 3Ő-án érkezett nagy kísérettel az egri érse­ki palotába. A palotának akkor nem volt gazdája, mert a király ugyan kinevez­te Lonovics József Csanádi püspököt egri érsekké, de Lonovics soha nem foglalta el az érseki széket. A palota díszudvarán még a kocsiból szólt a hosszú ko­csisor látványára összetör eg- lett néphez. Nem sokkal ezután meg­érkezett Leiningen-Westwer- burg, Damjanich, később Aulich és Klapka, végül Görgey. Ez volt az a hadi­tanács, amely megelőzte a hatvani csatát. És másnap következett az ünneplés. Még nem múlt ti­zenhárom esztendeje, hogy a Cassinói Társaság kezdemé­nyezésére felgyűlt az első ki­lenc olajlámpa Eger éjszakai ki világi isára, s már egyre több 6 -óbb Lámpa pislákolt az utcákon, de Eger népé­nek fogalmai közt az ünnep egybeforrt a világossággal. A 6ötét éjszakák városa a vilá­gosság bűvöletében égett. Ha ünnep volt, kivilágították a házak ablakait 6 a kereske­dők Ilyenkor buzgón hirdet­ték viasz- és „miUigyertya"- készletüket. Ha pedig sze­mélynek szólt az ünneplés, fáklyás menettel köszöntöt­ték. tgy vonulták a férfiak a következő napon az érseki palota elé, s Kossuth az er­kélyről köszönte meg az ünneplést. Ekkor hangzott el az emlékezetes mondát. Hanem ami a rákövetkező este történt, valóban kü­lönleges eseményként említ­hető. Az egri nők vonultak fáklyás menetben Kossuth szállása elé. Ilyesmit is rit­kán említenek a történelem lapjai. Talán nincs is rá példa. Hogy egy sereg nő —- férfiak módjára — fáklyát ragadjon és tiszt ele* jen egy férfi előtt, még na olyan nagy ember is, csak akkor érthető, ha az ország szívét felhevítő politikus egyúttal szép férfi is. Kossuth pedig szép férfi volt. Hogy ki kö­szöntötte a nők közül, senki sem tudja s azt sem, hogy Kossuth mit válaszolt erre a különös fáklyás menetre. Biztos, hogy nagyon szép sza­vakat talált, de senki sem Jegyezte fel. Az Egert dicsőí­tő mondat is egyedül maradt. Magányos zengzetkérvt ma­radt apáról fiúra. Valamelyik szerzetház házi története örökíletté meg. de ezek a „História domus’-ok elkal­lódtak. Kossuth pedig április í-én délután fél négykor elindult Egerből és este hétkor már Gyöngyösön volt. A hajdani április esemé­nyei között meg kell említe­ni az április 26-án tartott megyegyűlést. Az öreg jegyzőkönyv sze­rint: „Felolvastatott az ország kormányzójának, Kossuth Lajosnak f. é. április 20-án Debrecenben költ s a megye közönségéhez intézett hiva­talos levele, mellyben tudtul adja, hogy a nemzet-gyűllés ünnepélyes határozattal szen- tesíté a magyar álladalom önállását, szabadságát, füg­getlenségét, e a hitszegő zsarnok Habsburg-Lotharin- giaí házat trónvesztettnek s számüzöttnek nyilatkoztat­ja... s a szabad és független magyar álladalom kormány­zójává a nemzet párán tea őtet híván meg, annak en­gedelmeskedve a státus kor­mányát kezébe veszi.’ „A levél felolvasása trtáft az egybe gyűlt s most már valósággal szabad honpolgá­rok ajkairól kitörő hatalmas éljenzés reszkedteté meg a léget” Április 27-én pedig arról intézkedett a bizottmány, hogy „A megye termeibe« létező Habsburg-Lotharin- giaí házból származónak artzképel távoli Hassanak el.” KAPOR ELEMEK Vitaminlorrás - a hús? Joachim Kühman, neves táplálkozástudományi szak­ember véleménye szerint a hús ugyanannyi vitamint tar­talmaz, mint a zöldségfélék és a gyümölcs. A hús, különösen a sovány disznóhús. A, SÍ és B2 vitaminokat tartalmaz, amelyek segítségével legyőzhető a fáradtság, az étvágytalanság és bizonyos fertőzések is. Segítségükkel kedvezőbben alakul a gyermek növekedé­se is. A marhahús aminósavakbsn gazdag, ezek pedig a kü­lönféle bőrbetegségek ellen nyújtanak védelmet. Egy másik táplálkozástudományi szakember. K. H. Menke azt állítja, hogy bizonyos belsőségek (máj, velő, vese) igen sok vasat tartalmaznak, ami C vitaminnal pá­rosítva különösen jó hatást fejt ki. A reuma teljesen gyógyítható A SZóvjét reumatólógusOk Jelentős eredményekét ér­tek el az utóbbi években: nagy mértékben csökkent az országban a reumás megbetegedések száma. Ma már csu­pán egyedi esetekét jeleznek. A gyakorlat bebizonyította, hogy helyes volt a nézet, amely szerint a reuma teljésen gyógyítható, s megakadályozható a legveszélyesebb szö­vődmény, a szív megbetegedése. Az orvosok ilyen ered­ményre jutnak tíz eset közül kilencben. A tudósok bebizonyították, hogy a reuma teljes meg­szüntetéséhez tartós gyógykezelésre ván szükség. A kór­házi kezelés után szükséges a beteg ambuláns megfigye­lése. A kúra gyógyfürdővel ér véget. Miután a beteg a kú­rát befejezte, még három—öt éven át megfigyelés alatt, éli, minden tavasszal és ősszel 6—8 héten át tartó bicilin- pi'ofilakükát írnák élő számára. Zene a klinikán SÁRKÖZI IRMA VERSEI: A lipcsei Robert Koch kli­nikán megállapították, hogy megfelelő zene alkalmazása csökkentheti a fájdalmas műtétekre készülő betegék szorongását és félelmét A mégfelélő módon kiválasz­tott zene sugárzását mis nyugtató eljárásokkal kötik össze. A zenét a beavatko­zás közben sugározzák. Ilyenkor elegendő a helyi érzéstelenítés. NAGYAPAM Óra mu?rufn Chicago és Oxford után Jedrzejowban található a vi­lág harmadik legnagyobb napóragyűjteménye, s alig­hanem egyik jéggazdagabb csillagászati és napóra-iro­dalmi könyvtára — Koper­nikusz. Heveliusz és Descar­tes kézjegyével ellátott kö­tetekkel. Az óramúzeumnak rengeteg látogatója van, akik nagy érdeklődéssel szemlélik a gyűjtemény egyedülálló darabjait, a XTV. századbeli kvadránsokat, a XV. és XVX századbeli órákat A múzeum magántulaj­don; Tadeusz Przypkowski műtörténészé, aki elődeitől örökölte ezt a passziót — no meg a ritka szép óragyfljte- ményt. Tadeusz Przypkowski egyébként nemcsak órákkal és csillagászattal foglalkozik — ó az őlengyel konyha egyik legjelentősebb ismerő­je és művelője. Te láttad as erőt a biizaerdök summáa-kacaját, boróka gallyra akasztott mézeskalácshuszárt, a boszniai öldöklő partizánt véres szögeket vert szemedbe a — beadás — Etán ad fordultak a jegenyék álladón a forradás átragyogott s a njivfadereku menyecskét holdvilágnál hajlítottad meg kocsid érék ban, szalmán, mezőn templomba csak azért jártál, hogy szépasszonyt láss. De már rsak disznótorok szalmamclegsége világít rád s az eresz alá kiakasztott zacskód és pipád — fokhagymásplritóst se vársz... átbaltag kerteden a tömjénfüstú elmúlás De rádordítanak mégegyszer a* égig érő kapák haszaélu, szuronyszemii bakák áttáncolt summáséjszakák belenyög a görbe szilvafád. ahogy bütykös, halott kezed szorítja a bibliát. Szeretlek Lángra lobbántottad a ruhám Parazsat csókoltál szemembe Két karod körülvett, mint a fák Nagy, meleg fészket rakott Belőled Bennem a nyár. Átlátszó kesztyű Van egy olyan kocsonyáé szintetikus anyag, amely az ember kezére öntve azonnal megfagy, és vé­kony, de tartós és elasz­tikus réteget képez, ; mely a bőrt különböző fo'. „üékok káros hatása ellen védi. Ez a .kesztyű” átlátszó és nem zavarja a mozgást A védő­réteg 5—6 órán át megma­rad. Pálosán szép az élet Van C0H vicceni — Van egy állati jó viccem — kapta el a kabátomat Búr- bulya Of már és tör­tön aggódva meg is kérdezte. — Hallot­tad márt — Nem — vála­szoltam megadóan. — Biztos, hogy nem hallottad* — Könyörgöm — vettem ki a gombo­mat Bvrbulya Ott­mar kez*ből — hon­nan tud iám, hogy hallottam-e vagy sem, aráikor még nem hallottam tőled, hogy hallottam-e vagy sem, amikor még nem hallottam tőled, hogy mi az, amit nem kellett vol­na eddig mástól hal­lanom .. — Ebben így iga­zad is van — vála­szolta egyetértőén Burbulya Ottmár és gyorsan félrevont az utca forgatagából, hogy csak nekem ét főleg nyugodt és meg­hitt körülmények kö­zepette mondhassa el áz állati jó viccét a kék kuka és az egy téjlarakás szomszéd­ságában. — Szóval, van egy állati jó viccem. Kadhafi és Dajan találkozik a Holt-tenger partján_ De tényleg nem hole lottad? — Móst, hogy így már nevekét it mölt- dasZ... — Tehát hallot­c.sak hallottad ezt as viccet? — Burbulya, ne? kínozz! Mondd m.árX el a vacak viccedet,s mert megőrülök.s Nem hallottam még,S érted? Nem hallót-S tam! Soha! Te átko-\ zott! — Jól van, jól ...í Nem kell azért ordí-i tanod az emberre. ? Akarok mondani ne-? ked egy jó viccet, le-i állok itt az utcasar-k kon, pedig annyi as dolgom, hogy ki sem? látszom belőle, te\ meg ordítasz velem,s ahelyett, hogy meg-} köszönnéd, van mé0S ember ebben a vá-} rosban, aki egyálta-} Ián szóba áll veled.} Hogy jössz te ahhoz,} hogy csak úgy ordi-i tozzál velem .. .> Szervusz! — mondta^ mélyen indignálódva $ Burbulya... — Burbulya. Hal­lod? Könyörgöm... mondd el a viccet... Mi van azzal a Da- jannal ás a Kadha­fival? — sikoltottamf utána a viccért ese­dezve, de Burbulyak vissza sem fordult,* csak ment, ment? egyenesen a Holt­tenger irányába, aholi biztosan találkozik! majd Dajannal ésk Kadhafival és viccet$ mond majd rólam,- nekik és ha vani Holt-tenger a földön.k akkor is ordítoznis fognak Burbulyával—k Akinek mindig vánk egy soha el nemi mondott vicce. (egri) $ eleje pedig az, hogy Kadhafi és Dajan ta­lálkozik a Holt-ten­ger partján... Tu­dod, hol van a Holt­tenger? Mert ez fon­tos a vicc megértése szempontjából — kérdezte aggódva Burbulya Ottmar, de én megnyugtattam, hogy annak idején a Holt-tengerból buk­tam el a földrajzban, s amióta javítóvizs­gát tettem, azóta, ha a Csendes-óceánról fogalmam sincs, hogy mi az, a Holt-tengert álmomból felkeltve elfújom. — Hát ez nagysze­rű. Ennek örülök, hogy tudod, hol <* Holt-tenger. Te — mélyedt tekintete élesen az arcomba — te, nem azért tudod, hogy hol van a Holt- tenger, mert mégis­4. -r.Sf Manézs Színház...(?1) Egy olvasónk, igen szerény kiállítású röplapot juttatott el hozzánk. Ezen az alábbi szöveg olvasható: „Április 2i-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Agg: dels on, a csepp­kőbarlangban, a Gárdonyi rendezésében (Manézs Szín­ház ...” Több szempontból is hevenyészett ez a megfogal­mazás. Először is: az olvasó bizonytalanságban leledzik, hogy valójában ki is rende­zi az előadást, hiszen Gár­donyi nevével nagyon sok intézményt minősítenek. Megállít bennünket a szín­ház szóhoz társított ma­nézs jelző is. Nem a szó­alakot tesszük rostára, ha­nem azt mérlegeljük, he­lyes-e ilyen kapcsolatban a használata. Különböző fog­lalkozású és iskolai végzett­ségű embert kérdeztünk meg, tudják-e mi a manézs szín­ház szókapcsol álnak a hasz­nálati értéke és jelentéstar­talma, s a válaszokból ki­tűnt; pontosan senki sem ér­ti, milyen jellegű színházra utal a manézs jelző. Több okból is bizonyta­lanságban maradunk ennek a nyelvi képletnek az olva­sása után. Annyit tudunk a manézs szó eredetéről, hogy a francia nyelv szókészleté­be tartozik, jövevényként át­került a magyar nyelvbe is, és hangalakilag jó\ illeszke­dik bele a következő szósor­ba: presztízs, stafázs, pasz- százs, menázsi, menazséria stb. A francia manege (ejté­se; manézs) szó jelentésköre nagyon tág. A következő fo­galmi értékek jelentésválto­zatok megnevezésére hasz­nálhatjuk fel: fedett lovarda, lovaglótér, lovaalóiskotn, ló­idomító gyakot usz porondja, árén.. •■:, }■•'■! te­re. A cirkuszi v . 'ő­ben leszűkült c szó köre, s azt a legtöbbször ho­mokkal felszórt, kör alakú porondot, arénát ‘ nevezik meg vele, amely a mutatvá­nyok helye. Üjabban még jobban megszűkült a fogal­mi kör. s a szóhoz a követ­kező jelentésváltozat tár­sult: kerek, zárt tér, vala­milyen szereplés színtere. Valószínűleg ezt, a jelentés- árnyalatot hordozza a ma­nézs szó a mérlegre tett szókapcsolatban is. Tanulságul még csak azt Jegyezzük meg, ha egy nyel­vi formára mozgósító szere­pet is bízunk, akkor egyér­telműbben, világosabban kell fogalmaznunk. A manézs színház jelzős szerkezet nem egyértelműen teljesíti nyelvi szerepét; csak homályosan utal a színházi előadás jel­legére, módjára, formájára vagy éppen csak helyére. Dr. Bakos József tad? — förmedt ram Burbulya, mintha ha­zaáruláson irt volna tetten... — De nem, éppen azt akarom mondani, hogy így a nevek után ismeretlen szá­momra az állati klassz vicced .. — Na, hálaisten, azért mondom ... Nos, Kadhafi és Dó­ján találkozik, á Holt-tenger partján... — Burbulya ezt már hallottam .., — A fene egye meg, szóval, mégis hallottad.,, — Nem a viccet. A két nevet, meg a Holt-tengert. Azt hal­lottam. A viccet mtg mondd már, az isten áldjon meg — sirán­koztam Burbulyanak. — Jól van na..- 8gy viccet el kell kezdeni, s ha megza­varják ez embert, akkor újból el keU kezdené. S egy vice mimtl? az elejével kezdődik, innék az állati kiáss» vicének amit te, ugyebár, nem hallottál még, as

Next

/
Thumbnails
Contents