Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-28 / 98. szám

Kovácsműhely az iskolában Ha valaki betéved az egri Gép- és Műszeripari Szakkö­zépiskolába, s tévedésből a műhelyekben köt ki, bizony meglepődik. Különösképp, ha a gépgyártás-technológia tagozaton tanuló másodiko­sok körébe toppan. A fiúk — Balogh Imre szakoktató vezetésével — a kovács szakma rejtelmeivel ismerkednek. De hol van már a régi, az ifjúkori em­lékeinkből annyira ismerős műhelyek hangulata. Itt se füst, se korom, mindenütt majdhogy patikai tisztaság, s a kemence is elektromos. Birincsik Jóska és Erdélyi Sanyi körülötte szorgoskod­nak: — Normalizálási, lágyíta­ni gyakorlatokat végzünk, azt vizsgáljuk,1 hogy meny­nyire változik meg az anyag szerkezete a hőkezelés hatá­sára. Ez bizony meglehetősen szakszerűen hangzik, s a technikai analfabéta vajmi keveset ért belőle. A két gyerek azonban nem marad ados a magyarázattal. A másik teremben szakítás szilárdság-vizsgáló szerkezet Az egykori iskolás csali a fi­zi Ica tankönyvben olvashatott róla, a ma diák ja számára azonban már kézzelfogható valóság. Tizenéves fotonok Mennyivel gyakorlatiasabb ifjúságunk, mint a korábbi nemzedék volt. Erről győ­ződtem meg a finommecha- nikai-műszerész tagozatosok körében is. Mire megszerzik az érettségi bizonyítványt majd annyira értenek a rá­dióhoz, a tévéhez, mint egy ügyes szerelő. A tanulók közül toborzód- nak a fotósok is, akik komo­lyan veszik a pihentető, a szórakoztató hobbyt. Nem is olyan régen hangosfilmet ké­szítettek, amely bemutatja, a szeptemberben ötéves jubi­leumát ünneplő, fiatal isko­lát. Jó érzékre valló, fotós szemmel is dicséretre méltó színes diák, s hozzájuk csat­lakozik az irodalomtanárok segítségével összeállított is­mertető szöveg. Pontos ösz- s-zegzóse fél évtized eredmé­nyeinek. Kezdődött az 5 + 1-es kép­zéssel, gépgyártás-technoló­gia és finommechanikai-mű­szerész tagozaton. A diakok négy év után érettségi bizo­nyítványt, s olyan képzettsé­get szereztek, amely megkö­zelítette a kezdő szakmunkás szintjét. így volt ez akkor is, ha hiányzott a gyakorlat nyújtotta biztonság, rutin. Érdeklődőben nem volt hiány, különösképpen sokan ostromolták a finommechani­kai-műszerész tagozatot, ahova csak a legjobbak jut­hattak be. Sokatmondó teszt-lapok Kinek sikerült? Beszéljen erről Kugler Bé­la igazgatóhelyettes, aki ma­gosat műhelyterménék teljes berendezése. Egy probléma azonban so­káig aggasztotta a szülőket és dianokat. — Eddig mindkét tagoza ton csak érettségi bizonyít­ványt adtunk. Igaz, volt diákjainkat mindenütt szíve­sen fogadták, de nem szak­munkás munkakörben. Ez pénzben és beosztásban is hátrányt jelentett. Persze, aki törekvő volt, aki egy-két évig jó munkát végzett, az csak kiérdemelte a megbe­csülést. Természetesen várni kellett, s ehhez nem min­denkinek volt egyformán tü­relme. Az új, az 1974—75-ös tanév e téren is változást je­lent Az országban egyedül nálunk indul be — gépi-for- gácsoló tagozaton — a 4 + 2- es képzés. A tananyagot úgy alakítjuk át, hogy több idő jusson a gyakorlati ismere­tek elsajátítására. Akiket ide vettünk fel, akik négy év múlva itt érettségiznek, azok szakmunkás-bizonyít­ványt is kapnak, s az élet­ben jóval kedvezőbben, raj­tolnak majd mint a koráb­bon. végzett diákok. Kár, hogy erről későn értesültek a szülők, mert meglehetősen kevesen jelentkeztek eme a tagozatra. Mi mindenesetre felkészültünk a profi lválto- zá&ra, a annak különösen örülünk, hogy a megyei mű­velődésügyi osztály anyagilag is segített bennünket: egy­millió forintot kaptunk kü­lönböző, a gyakorlati okta­táshoz nélkülözhetetlen új gepek vásárlására. Az igazgatóhelyettes asz­talán házitelefon, megiri­gyelhetné bármelyik nagy vállalat igazgatója is. — A diákok és kollégáim fabrikálták... így van ez egy olyan is­kolában, amelynek nem múltja, hanem jövője van... Pécsi István Tankórtermi gyakorlaton... Az egri Egészségügyi Szakiskola növendékei készül­nék jövendő hivatásukra. Májusban kezdődnek a képesítő vizsgák, 131 kisnővér kapja meg hamarosan ápolónői ok­levelét, akik ezekben a napokban a kórház különálló tankórtermében tanítóápolónők felügyelete mellett, de már önállóan végzik a betegek gondozását. Felvételünkön: Dudás Terézia, 'Párkányi Lászlónú irá­nyításával vérnyomást mér. (Foto: Puskás Anikó) 17,15: „Visszatérő májusok* A munkásosztály sereg­ezer iléje az egész világok hosszú évtizedele oía nemzet­közi rangú esemény, hiszed az egész világ munkássága ünnepli meg; s korunkban az egész haladó emberiséi. A műsor a május elsejék tör­ténetét idézi fel: például az 1889-es Párizs-i nemzetköd kongresszust, amely a mui- kásjóléti kérdésekről hozott fontos határozatokat, s a nemzetközi munkásszoiida rí* tás más jelentős eseményeit is feleleveníti korabeli fotók és újsághírek segítségével, éj műsor természetesen elsősor­ban a magyar munkásmoz- ógalom történetének doku­mentumaival példázza s muinkásmozgalom, az osztály-j harc korszakos tettéit: a NépszcUva cikkeivel, korábeli fotókkal, a művészek hitval-j lásávai. Htélyet kap a műsor­ban a több,' között — Fodor József „Májusi üdvözlet” c. verse, Garai G jábar, Illyés Gyula, József A'tüa, Ady Endre irasa, s annak* 32 esy~ korú murikásköl tőnek r"1 ver" se, aki 1890. április 2'.7*®11 keltezte a május, s a mm”' kasosztály harcait dicsőítő versét, s aki ma is csak ne­vének kezdőbetűivel — H. J. —i ismert előttünk. (KS.) Főszereplő a korlárs irodalom VERSENYBEN. (Vie Nuove-ből) OMMkM Utl-i. április SS* vasárnap gyar-műszaki szakosként közreműködött a teszt-lapok anyagának válogatásában, összeállításában. — F inommechanikai-n i ű - szerész tagozatra az idén is háromszoros volt a túljelent­kezés, ezért a korábbi évek már bevált gyakorlatához hí­ven a képességek, az adott­ságok reális felmérésére tö­rekedtünk. Matematikából és fizikából állítottuk össze az alapvetően fontos, de ko­rántsem nehéz feladatokat. Forgatom a teszt-lapokat. Valóban az alapismereteket kérik számon. Műveletek — osztás-szorzás — törtekkel, egyismeretlenes egyenlet megoldása, a soros és párhu­zamos kapcsolás szabályai, általános négyszög szerkesz­tése. Ezekkel minden olyan nyolcadikos megbirkózik, aki nem elsősorban humán ér­deklődésű. Meglepetés mégis akad. A felvételi bizottság ugyanis a jelentkező helyesírási kész­ségét is számbavette, mert a jövő szakembere számára ez is nélkülözhetetlen. — összegeztük a pontsza- mokat, figyelembevettük a matematika-fizika érdemje­gyeket, nem feledkeztünk meg azonban a szociális kö­rülményekről sem. Minden­képpen azt szerettük volna elérni, hogy az arra legin­kább méltók kerüljenek be iskolánkba. Lesz- szakmunkás» bizonyítvány is Az eredmények mellett azért adódtak nehézségek is. Ezek zömét — főként az anyagi gondokat — megol­dották ötletességgel, a taná­rok és diákok közös muníká- jávaL Ilyen együttműködés révén született meg a finom­mechanikai-műszerész ta­nek, két terrorakciója volt különösen súlyos: a .grisi laktanya elleni támadás ' és egy esendőtökkel megrakott teherautó csapdába ejtése Montelepre ' területén. . . Ezt- a két. geridlaakciót Giuiiano akkor hajtotta vég­re, amikor a szeparatizmus már politikai válságba ju­tott. Az ellenállásból kiépült új római kormány elhatá­rozta ugyanis, hogy véget vet a zendülésnek és rendet teremt Szicíliában. A Nemzeti Tanács közben lefektette a tartományi ön­állóság alapjait, és tanulmá­nyozta már a jövendő ön­álló tartomány partikuláris alkotmányát. A szeparatizmus két poli­tikai vezetőjét, Finocchiaro Aprilét és Varvarót 1945 ok­tóberében tartóztatták le, és száműzték Ponza- szigetére. A vezérétől megfosztott mozgalom egyre jobban ei- sekélyesedett; az EVIS át­alakult GRIS-sé (Szicíliai Forradalmi Függetlenségi Csoportok), es terrorakciókat hajtott végre, Kelet-Sziciliaban szégyen­letes összeomlással végződő meggondolatlan akciókat hajtottak végre. Csak Giuiiano bandája tar­totta még magát Nyugat-, Szicíliában, talán mert sok tapasztalatot szerzett már a banditizmus terén. Giuiia­no egy zászló védelme alatt működött, melyet csak a „győzelem” után szándéko­zott bevonni. És'neki meg az embereinek a győzelmet az jelentette, ha visszatérhet­nek a szabad emberek vilá­gába. Vezérkara székhelyéül egy Montelepre környéki gazda­ságot választott. Pénzben so-' se szenvedtek hiányt. Avált- ságdíjjal jaró emberrablások tekintélyes összegeket hoz­tak a konyhára. (Tudósítónktól) Az Üj írás, a Kortárs es az Élet és Irodalom 1973/74- es évfolyamaiból válogatott és szerkesztett műsorral foly­tatódott a gyöngyösi Városi- Járási Könyvtárban indított irodalmi előadássorozat. A *1Sg£j 12. A báró . azt mondta: — A független sziéíliai ál­lamban ön hadügyminiszter lesz. Egy gróf pedig: — Nemesi címet adomá­nyozunk majd önnek. Giuiiano hagyta őket, hadd beszéljenek. Kissé un­dorodva hallgatott, s végül hidegen közölte feltételeit. Azért akar háborút indíta­na a csendőrök ellen, hogy Szicília amerikai típusú ál­lam legyen. Néki nem fon­tos, hogy miniszter vagy herceg legyen. Inkább egy malom és tésztagyár tervet forgatja fejében. Egy papírt mutatott, me­lyen saját kezű rajza díszel­gett: kezdetleges térkép volt, Szicíliát ábrázolta, amint egyik oldalon Rómához, a másikon meg az Egyesült Államokhoz van láncolva: egy lázadó géppisztolyával éppen szétzúzza a Rómához kötő láncot. — Ez a szeparatizmus programja, kiáltványa és zászlaja — magyarázta. A hercegek, a grófok meg a bárók nézegették a kezdet­leges rajzot, ea megígértek, hogy csináltatnak belőle egy plakátot, és kifüggesztik az egész szigeten. Giulianónak azonban más elképzelése volt: fessék a falakra a ge- riilaakciók után. így min­denki megtudja majd a tá­madások értelmét. Az a vágy egett benne, hogy kitűzzön egy zászlót oda, ahová lesújtott, eszmék­kel akarta „igazolni” egész életét. A fegyverek? Volt neki sok, a többit meg majd az ellenségtől . (a csendőröktől) veszi el. Pénz viszont kell az emberek fizetésére, jutalma­zására az akciók után. Min­den új harcosnak is kell to- borzópénz meg jutalom a tá­madások után. Családos fiúk ezek. És kérte, hogy lássák el pénzzel, mint a zsoldosvezé­reket. Ezek a nagy urak azonban sürgősen kijelentet­ték, hogy koldusszegények, és azonnal az eszmékre hi­vatkoztak, a szicíliai hazafi- ságra Giulianónak szüksége volt „arra a zászlóra” nem akar­ta megszakítani a tárgyalá­sokat Később azt mondta értől G$££karc Pmottanata —■ Ha akkor meg akartam volna gazdagodni és titeket is gazdaggá tenni, annyi pénzt szerezhettem volna, hogy vehessünk egy repülő­gépet vagy egy hajót, meg­vesztegessük a tisztviselő­ket. Kivándorolhattunk vol­na, és egész életünkben gondtalanul vigadhattunk volna, ha kiadom a paran­csot: elfogni mind! Ott volt Carcaci herceg, La Motta báró és ott volt Szicília leg­gazdagabb földbirtokosa, dón Lucio Tasca, Bordonaro her­cege; százmilliós váltságdí­jakat követelhettem volna, minden család kifizette vol­na. Ám épp ezek a dúsgazdag emberek ajánlották fel Giu­lianónak az első zászlót, és ő ki akarta elégíteni vágyát, részese akart lenni egy ügy­nek, meg akarta váltani az életét, bújkáló bűnözőből il­legalitásban élő frontharcos akart lenni. A báró felajánlotta szak­értelmét, hogy milyen gaz­dag embereket raboljon el váltságdíjért Giuiiano. A bandita azonban visszauta­sította az ajánlatát — Ilyesmit egyedül ä> tu­dok csimlm, __, r angos költők, írók mellett a műsorban helyet kaptak a legfiatalabb író-költők képvi­selői is. A költemények fol- mácsolója az Anonym Szín­pad volt, a zenei szerkesztés pedig Dinnyés József pol- beat munkáját dicséri, aki egyben a zened kíséretet is A keleti szeparatisták ka­tonai vezetőjének sürgető ajánlatát is elutasította, hogy néhány csapatát dobja át , hozzájuk, és vegyen részt egy ütközetben Catania kör­nyékén.. Ez az összecsapás arra szolgált volna, hogy rá­vegye az állami katonai pa­rancsnokságokat, hogy erői­ket erre a területre összpon­tosítsák, így könnyebb lett volna a sziget többi részén kirobbantani a gerillahábo­rút. Giuiiano azonban nem volt hajlandó kimozdulni bi­rodalmából. Végrehajtotta első táma­dását a bellolampói csendőr­»V adta a műsorhoz. A rendező Jónás Zoltán volt. A .következő- alkalommal a vidéki irodalmi, művészeti folyóiratok (Alföld,' Tiszatáj,. Forrás, Jeleikkor, Napjaink) bemutatására kei'ül majd sor.. Bárányt Imre laktanya ellen, és sikerült fegyverhez is jutnia. Giuiia­no számára a csendőrség volt „az ellenség”, az állami elnyomás szimbóluma. Ha a csendőrök ellen harcolt, úgy érezte, azért küzd, hogy Szi­cíliát csatolják az Amerikai Egyesült Államokhoz. Szinte az összes nyugat- szicíliai csendőrőrsön bom­bák robbantak, az épületek megrongálódtak, sok csend­őr pusztult el az összecsapá­sokban. Giulianónak, mint a sze- í»aralianuat katona^ v*zetoJC­(Folytatjwk)

Next

/
Thumbnails
Contents