Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
Másolt szava a vezetés része Az üzem! demokrácia fontos fóruma a termelési tanácskozás. Okkal nevezik tanácskozásnak ezeket az ösz- szejöveteleket, mert arra hivatottak, hogy a résztvevők megbeszéljék, megvitassák munkájukkal, munkahelyük életével kapcsolatos feladataikat és gondjaikat. Ezekre a tanácskozásokra külön meghívó nélkül minden dolgozó hivatalos. Jelenlétük azonban önmagában kevés: a termelési tanácskozások akkor töltik be hivatásukat, akkor válnak az üzemi demokrácia fórumaivá, ha a munkások élnek tanácskozási jogukkal. Munkásokban és Vezetőkben mégis nem egyszer támad kölcsönös elégedetlenség egy-egy termelési tanácskozás után. Ezt az érzést a jegyzőkönyvek nem rögzítik, de az emberekben tartós nyoma marad. A sokat emlegetett „öltözői disputák” hiányt pótolnák. Ha a munkások nem találnak önmagukra a termelési tanácskozás beszámolójában, egymás között rögtönöznek újabb értekezletet Nem véletlen, többnyire azokról a termelési tanácskozásokról mennek el szó nélkül a munkások, ahol a vállalat, az üzem statisztikai adatainak tömege zúdul a nyakukba. Legyenek ezek bár a legpontosabbak, mégis a Lényeget födik él. Az üzem gazdaságossági mutatóiról, a gyár értékesítési é6 nyereségtervéről hallanak, holott őket az foglalkoztatja, hogy akadozva kapják az anyagot, szervezetlen a termelés, vagy éppen hónapok óta nem kaptak választ újítási javaslatukra. Hallgatjuk a beszámolót, de úgy érzik, egyedül maradnak a gondjaikkal. A gyár tevékenységének egésze ilyenkor, negyédven- ként is úgy érdekli az embereket, mint máskor: saját munkájuk összefüggésében. Kíváncsiak a legfontosabb, legjellemzőbb adatokra, mert azok az általuk elért rész- eredményeket is tartalmazzák. De azután magukról akarnak hallani. Saját feladataikról, saját gondjaikról, saját életükről. Nemcsak üzemről, hanem műhelyükről, brigádjukról, csoportjukról. Ekkor már a számok felsorolását sem tartják fárasztónak. Amikor saját feladataikról van szó, minden adat megszemélyesedik. Az a munkás, akinek első hallásra nincs véleménye a gyári bérfejlesztés állománycsoportonkénti felosztásáról, vagy a gazdaságossági kívánalmakról, egyszerre beszédessé válik, ha társai órabéréről, netán saját takarékos- sági javaslatairól kérdezik. Nem szűklátókörűségből akar saját munkájáról hallani, beszélni, hanem azért, mert ebben ismerősebb. Számára a maga csoportja, műhelye testesíti meg a gyárat. Amikor a termelési tanácskozás beszámolója adós marad a műhely és a gyár azonosságának hangsúlyozásával, a munkások is nehezen találják meg a közös témákat. Ilyenkor szegényedik a tanácskozás üzemi demokrácia fóruma helyett a különböző munkaruha-problémákat és személyes sérelmeket fölsoroló panasznappá. Az ilyen termelési tanácskozások után a munkásokon kívül is vannak azonban elégedetlenül távozók. & gazdasági vezetők: is tudják, Tantárgy lesz-e a családi életre nevelés? Az ország hatvan általános és harminc középiskolájában — egyelőre kísérleti jelleggel — az 1974—75-ös tanév második felében kezdik meg a családi élettel kapcsolatos ismeretek., állami oktatását. A tervek szerint néhány osztályfőnöki éra keretében, külön erre a célra összeállított egységes tematika alapján, a pedagógusok vezetik be a diákokat a családi élet legfontosabb jogi, erkölcsi, szociológiai, egészségügyi és társadalmi ismereteibe. vosegyetemefcenr -pedig' kiegészítő anyagként tanítják majd a családi élet egészére vonatkozó egészségügyi, higiéniai és etikai ismereteket. A jövő tanévben meginduló kísérletek távolabbi célja az, hogy a fiatalok koruknak és érdeklődésüknek megfelelő, fokozatosan bővített ismereteket kapjanak az általános iskola ötödik osztályától kezdve a középiskolákban és a felsőfokú oktatási intézményekben is. (MTI) hogy sok dolog elintézetlenül maradt. A segítséget hiányolják Ők is: a feladatok megvalósítását segítő javaslatokat, őszinte véleményeket. Pedig általában ők maguk tehetnek róla, hogy a tájékoztatót nem követi vita. Pontosabban: a módszer hibás. Mert a hozzászólásokra buzdító fölszólí- tás, kérés csupán szó marad, ha egy-egy munkahely vezetője nem találja meg a munkások véleményalkotását segítő módszereket. Az üzemi demokrácia érvényesülésében a vezetőknek sokfajta felelősségük yan. Kötelezettségeiket rendeletek, munkaköri leírások szabályozzák. De kötelezettségeik nemcsak az írott és íratlan szabályok megtartására vonatkoznak. Saját területükön nekik kell elérniük azt is, hogy a munkások meggyőződjenek róla: az üzemrész, a gyár, a vállalat irányításához pontosan az ő személyes tapasztalataikra van szükség. Az apróságnak tűnő javaslatok, kérdések sokaságából erőteljes vonalakkal rajzolódik ki a munkások véleménye, Ezek ismerete nélkülözhetetlen - a" üzemi demokrácia gyakorlásához, a gazdasági, társadalmi testületek helyes döntéseihez. A vélemények összessége adja meg minden munkahelyen azt a társadalmi tapasztalatot, melynek figyelembevételével a munkások is részt vesznek a vezetésiben. Az Ü7 ni demokrácia helyi körülményeknek megfelelő, újabb formáit sok helyein keresik. Több gyárban viszont fölismerték: az a legfontosabb, hogyan hasznosítják a már létező fórumokat, .milyein. módszerekkel teszik tartalmasabbá a termelési tanácskozásokat Több üzemben a tanácskozások „lebonyolításán” kívül, előkészítésüket is kötelességüknek tartják a vezetők, Tárgyalnak a csoportok, brigádok képviselőivel, előzetesen tájékoztatják őket, kérik, beszéljék meg a hallottakat munkatársaikkal. Az „előzetes” értekezletek bizonyítható hasznot hoznak. Mindenki fölkészülten jelenik meg. A tanácskozás anyagának ismeretében érdemben, megfontoltan mondanak véleményt a fölszólalók. A munkások szava így válik a vezetés részévé, így gyakorolják tulajdonosi jogaikat, miközben a műhelyekben dolgoznak. Viczián Erzsébet Nem a villamos áramot loptak el, nem a központi, transzformátorhaz mondta iei a szolgálatot. Csupán annyi történi, hogy múlt hét végén söté1-lés után látogattunk ki Nagykökényesre, kíváncsian arra, mi történik a nyóleszáz lelkes faluban, ha leszáll az est? A riúeg, füstös kis kocsma szcTvszédságában áh a kultúra sz-i _ ív, takaros hajié -a. Kli ebájának ablakai hívogató fénnyel intenek a főutcára. így érthetően ott kopogtatunk elsőként. Bent meghitt meleg, s a dohányzó- asztal túloldalán három 'fiatal nő: Bálint Lea költő, Ambruzs Éva gimnáziumi tanár, s Pázmándi Erzsébet klubkönyvtáros. A község if- íaival társalognak. Ok és alkalom a költészet napja, amely Hatvan környékén egész eseménysorozattá bővült. Őszinték legyünk? A költőnőnek nincs könnyű dolga. Elvont, olykor merész szim- bolikájú versei első hallásra nehezen jutnak él az értelemhez. S aki hozzászól, feszeget, az sem a legjobb utat választja. A kifejezés naturális elemeibe kapaszkodik, nem a mondandóba. Dehogy negyven falusi fiatal figyelemmel végigült két órát, mindenképpen eredmény már. ★ Az érdem természetesen elsősorban a klubkönyvtárosé, aki gonddal készült az alkalomra. Jólesett azonban ott látnunk Bártfai Zoltánná tanácstitkárt, aki ezek szerint nemcsak admimsztrál, a község hivatalos ügyei után futkos, hanem szívén viseli a közművelődés feladatait is. Mi több: részt vállal megoldásukból. Nemrég vette kezébe a nőklub vezetését — Hogy miért volt erre szükség? Nem mi találtuk ki, a falubeliek követelték. Főleg azok a nők, akiknek Ite- vés a televízió, rádió, akik nem járnak moziba, egyéb szórakozóhelyekre. Mint például Kiss Józsefné, Molnár .JenŐné, Tétényi Jánosné, Szántó Lórántné, Medgyessy Mária! — mondja Bártfai Zoltánná. — Már vagyunk legalább harmincán, s kéthetenként randevúzunk itt a könyvtarban. Először teadélutánt rendeztünk. Ezt követte egy beszélgetés dr. Ko~ csáry Péter bíróval a házasság vagyonjogi helyzetéről. Legközelebb pedig pszichológust látunk vendégül, akitől gyermekeink lélektani Az első tapasztalatok alapján a tervek szerint az 1975 —76-os tanévben bővítik tovább a kísérletben résztvevő iskolák körét. Az újszerű oktatást néhány szakközépiskolában is megkezdik, az általános iskolák nyolcadik osztályában pedig „állampolgári ismeretek” címmel — az 1976—77-es tanévben — új tantárgyat vezetnek be, amely az alapvető társadalmi és jogi ismeretek mellett a legfontosabb családi ismereteket is tartalmazza. Az oktatás további kiszélesítését azonban csak az 1977—78-as tanévre tervezik. Előreláthatólag ekkorra készülnek el az új, korszerűsített tantervék, s ezeknek megfelelően már az egyes tantárgyak is tartalmazni fogják a családi élet ismeretivel kapcsolatos kiegészítéseket. A közhiedelemmel ellentétben, ezek az ismeretek jóval szélesebb körűek a szexuális felvilágosításnál és elsősorban a fiatalok erkölcsi nevelését szolgálják. A családi eletre nevelés ugyanis nemcsak a nemek helyes erkölcsi tartósan alapuló egymáshoz való viszonyát jelenti, hanem azt is, hogy a fiatal, mint leendő szülő, idejében felkészüljön saját harmonikus családi életének megteremtésére. S ez sokkal inkább pedagógiai, mint orvosi feladat. A pe- daeóguskéoző intézetek hallgatói — ennek érdekében — az egészségüavi és pedagógiai tantárgvak kere*ében sajátítják maid el a legfiatalabbak felvilágosításának, nevelésének luodszivruL Az> «*A táj egyik ékessége Iparszert! komfőfermelés Hevesen Megyénk alföldi részé nemcsak nagy múltú zold- ségkertészetéről és vetőmag- vairól híres, hanem ezek mellé fezárkózott a komló is. Ezt a növényt jelenleg egyedül Heves határában terme-, tik. Pedig az elmúlt két évtized alatt bebizonyosodott, hogy érdemes vele foglalkozni, meghálálja a szakértő munkát. A komlót általában úgy tartják számon, mint a sör ízesítő és tartósító anyagát. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a gyógyszer- ipar is használja nyersanyagul, sőt szárából cellulózt és papírt nyernek, rostiából pedig textíliák készülnek. A komló jelentősége az utóbbi években a sörgyártás nagyarányú fejlődésével fokozódott. Ennek ellenére sok helyen mégis idegenkednek tőle. Ennek oka az, hogy munkaigényes növény és lej - melése — a jelenlegi gépesítettséggel — még jó terméshozam mellett is 2ÜU—Util) munkanapot igényel. De jut-e ennyi kézi munkaerő erre a növényre a többi egyéb mellett ma a közös gazdaságokban? Egyértelműen kimondhatjuk, hogy nem! Ezért országosan is hozzáláttak a korszerű, a mai igényt • kielégítő gazdaságos komlótermelés megvalósításához. A számítások bebizonyították már, hogy ma mác uűtk fiéfigbítys» kevai kósS munkával, ipar szerűen érdemes foglalkozni a komlóval. Élelmiszeriparunk igényli ezt a növényt. így érthető az az országos kezdeményezés, amelyet a Bólyi Állami Gazdaság irányításával hét állami gazdaság, közöttük a hevesi is vállalt. Társulással megkezdték az iparszerű komlóié rmelést. A utóbbi néhány évben komlóból a hektáronkénti átlagtermés országosan alig haladta meg a négy mázsát. Ezzel szemben Hevesen tavaly elérte a 10 mázsát, amely rekordnak számít. A kimagasló terméshozam alapján a Hevesi Állami Gazdaság kollektívája közel kétmillió forint tiszta nyereséget mondhatott magáénak. / , Érthető tehát, hogy a hevesiek az elsők között léptek a társulásiba és 1975. vegéig 00 hektáron telepítenek nagy termőképességű angol, belga és francia komlófajtákat a már meglévő táblák mellé. A tervek szerint 1976- ban további 60 hektárral növelik a komlóterületet Heves határában. Itt azután teljesen gépesítve, kevés kézi munkával termelnek majd söripari nyersanyagot. Gépesített agrotechnikával, a kémiai talaj elemzéstől, a talajműveliésen és ültetésen, u metsaéaai ut> a 5ft«W<ijjes láson át egészen a betakarításig mindent egy zárt, ösz- szefüggö, egymásra épülő technológiai láncban valósítanak meg. Tavaly vásároltak egy belga gyártmányú komlószedő gépet, amely az egyik legmunkaigényesebb | folyamatot, a betakarítást‘ könnyíti' meg. A gép néhány hét alatt bevált Az idén egy újabb komlószedő gép segíti majd Hevesen a betakarítást. Emellett egy önműködő szárítórendszert is üzembe helyeznek, ahol a leszedett komlótobozokat mesterségesen szárítják, majd pedig préselik. Így nyerik ki belőle a szárazanyagot, amely a sörgyártás nyersanyaga. A Hevesi Állami Gazdaságban megvalósuló Ipar- szerű komlótermelést államunk 50 százalékos anyagi támogatassál segíti. A tervek szerint a gépesített technológiai kiszolgálásra mindössze félszáz emberre, szerelőkre, és technikusokra lesz szükség. Ezeknek a szakembereknek képzését máris megkezdték a gazdaságban. A Hevesi Állami Gazdaságban az idei esztendőtől a komló lesz a főnövény. Az iparszerű termeléssel és a nagy hozamú fajtákkal biztosítják majd a hektáronkénti 10 mázsás átlagtermést. A komló így hosszú távon is a hevesi táj egyik ékessége lesz. problémáiról szeretnénk minél több hasznosat hallani. Miből fedezzük kiadásainkat? összedobjuk azt a néhány forintot. Higgye el, senki nem sajnálja érte ... ★ Dombon az imoia, amelynek körvonalai halványan rajzojódnaz. a csniagtalan háttérre. Török 1 Ászló igazgatóval wSutaöiá a partosnak. Egyszerre jobbról te- mentelen nagy gödör. Egy ház elierne benne, padlással, pincével. — A lőrinci ÁFÉSZ építkezik! Harminc köbméteres olajtárolót kap végre a község, megszűnik az ínség. Eddig kocsi hozta a folyékony tüzelőt, s nem mindig akkor jött, amikor kellett volna. Kész a kezelőfülke is, csak a tartályra várunk — mondja az igazgató. Aztán közelebb húz a mélységhez, ahová némi fény hatol a sarki lámpából. — Látja a gödör falán azt a csíkot? Neolitkori lakóház rajza. Diákjainkkal hallatlanul értékes régi edényeket, ismeretlen rendeltetésű égetett idomokat mentettünk ki innen, amikor folyt az ásatás. Egy méterrel feljebb viszont kelta tányérok, csészék nyugodtak, jellegzetes fekete csillogással, amely az agyagba kevert grafitportól származik. S találtunk csontnyelű késeket, szúrószerszámokat, amelyek, egy odébb folyó építkezés leleteivel együtt, arról vallanak, hogy Nagykökényes dombos vidékén valamikor nagyobb kelta település létezett ik Megint a sötétbe burkolózott falu. Csak most már a Petőfi utcán kopognak lépteink. Az óvoda felé tartunk, ahoii kihunytak ugyan az ablak- szemek, hiszen későre jár az idő, virraszt azonban a gond, a község vezetőit évék óta izgató probléma. Kökényesnek lenne 45—50 óvodás korú gyermeke, ám ezeknek jóformán csak a fele jut be az intézmény falai közé. Talán nines elég helyiség az épületben? Netán romos, elavult? Nem, nem. Bőséggel elférne akár három csoport gyermek is, de nincs aki foglalkozzék velük. Megint a státuszkérdés, ami annyiféle megkeseríti a tanácsi vezetők életét. Egy szál óvónő töri magát harminc különböző korú aprósággal. S húsz-huszonöt családban okoz mindéi» reggel fejtörést, hová tegyék a szülők aprócska csemetéiket, amíg a földeken dolgoznák, vagy elbusaoznak távolabbi munkahelyekre: ★ Csemetéket emlegettünk. Maradjunk még egy percig ennél a témánál, annyi változtatással, hogy az újaba csemetek faorszagban szv - lettek. Teljes becsületes nevük: kanadai nyár! S legalább kétszázan sutyorog . néhány napig az iskola közelében, fiatal gyökén ükkel némi homokba ágya/.. mígnem a vállalkozó szeli-: mű kökényes! kisdiákok n tanéba segítsé'Tóre si - teli Vagyis: Szántó tana, űr szakavatott irány nagyarányú faültetés zajlóii le a napokban a község különböző helyein. Mégpedig olyan formában, hogy in.y haladt az ásás, majd gyengéd kezek fészekbe rakták a facsemetéket, arra is keriilkő- zött idő, hogy a gyerekek biológiai ismereteiket gyarapítsák. Így tanulták meg gyakorlatban a gyökémyákba oltás fortélyát, a faültetés legeredményesebb fogásait. ★ Annyira ránk sötétedett mar, hogy szinte restellünk ellátogatni Bóna Ferenc termelőszövetkezeti elnök lakásara. De fúrja az oldalunkat, mit csinál így estente a közös gazdaság vezetője? Meg aztán rossz hírek is keringtek a faluban a jól fizetői, szép baromfiállományrőL — Volt gondunk, de már a múlté! — nyugtat bennünket Bóna Ferenc. —• Állatorvosunk, Kalina Mihály időben észrevette a betegséget, s leoltottuk az egész állományt. Nemcsak a közösben, hanem a házak körül is. Az egész annyiban káros, hogy két hete csúszunk az állomány ' váltásával... Végeztünk viszont minden tavasa, földmunkával! Földbe került 155 hektár tavaszi árpánk. 50 hektár cukorrépánk, 110 hektár kukoricánk, s 95 hektár zöldborsónk, amelynek fele termése a hatvani konzervgyárba vándorol majd, ■másik felét pedig a Magtermeltető Vállalatnak adjuk le. A vegyszerezés van még hátra, de a területi szövetség értesített bennünket, hogy néhány. nap múlva Csányböl hozzánk irányítják a repülőgépet ... Most egyébként azt számítgatom éppen, mikor is telepíthetjük be épülő baromfitelepünket, amiről pár hete irt a Népújság? Ahogyan a munkálatokat látom, május elején elkészülnek a modern ólak. Tizedikére tehát hozathatjuk a csibéket. Ebben az esetben év végéig ötven százalékkal több jószágot adunk at u feldolgozó iparnak Kapuig kísér, útnak ereszt bennünket Bóna Ferenc. S most éremük igazán, hogy az esti sötétség csupán az árkok szélén kuporog. Moldvay Győző A budapesti Mezőgazdasági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat az idén mintegy 400 millió forint értékben gyárt mezőgazdasági erőgépekh?- és kombájnokhoz alkatrész két. Figyelembe vették c különleges igényeket is ezért terméklistájukon mi egy 5000 féle alkatrész sr ' vetlek 4 fcfisej Aoéwtek - M: elégítésén tűi szállítanak. exportra ss (MTl-foto: Jászai Csaba) kedd Mii, 4grilks üsüvkGnéiíves. sitétséüiseü
