Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

Jó napot, A „tengersík vidéken” nagy zo'delló ligetből bukkannak t.enk a falu házai. Sugárzik k tavaszi meleg, vsrejtfekeztet a napsütés, t, :inte fojt a levegő. Az út két * dalán, a vetések zöldiében kifakuló, halványabb^ színű ezéles savok váltakoznak. Kellene az éltető víz, az eső, kellene nagyon, de — nem cu&amak megnyílni az égi csa­tornák. Az útpadka, ahol nincs fű sem, a pucér föld- szalag, repedezik a száraz­ságtól. Tiszanána kitűnik • rende­zettségével, tisztaságával. Ut­cáin betonjárdák húzódnak, házai karbantartottak. Sok új ház épül, fiatalítják a régeb­bieket is, éppen ez teszi a községet változatossá, moz­galmassá. A korábbi, alföldi —sivatagi falvak kétségbeejtő egyhangúságának nyoma sem található erre, a község al­kata, külső arculata az itt élő dolgos, szorgos nép sorsvál­toztató törekvéseit tükrözte- ti. — Múlt evben az egy lakos­ra számított társadalmi mun­ka értéke 85 forintot tett ki — adja. a statisztikát a látot­Tiszanána ifjú polgára — n mérlegen. Balra: Oláh 'Istvánná védőnő. A község uj cipőipari üzemében. A szabászgépnél: Nagy Istvánná. ják a húst, hogy annak árát utólag vonják le a kereset­ből. A gondok sorából felmerül az ifjúság problémája: — Hatvan-hetvenre tehető a KISZ-tagok száma. Van egy helyiségük a pártházban, oda eljárnak szívesen, ám az if­júsági klub adta lehetőséggel nem élnek. Az ifjúsági, klub a könyvtár szomszédságában található, 40—50 fő befogada. Sára alkalmas, rádióval, tele­vízióval. Miért nem látogat­ják a klubot? Mert itt kötött­ségek vannak, mert itt meg­kívánják a szabott követel­mények betartását. —• Talán merev kötöttsé­Tiszanőna legszebb építészeti értike a tanácsháza. Kiemelkedő külseje is matatja vezérlő szerepét. takhoz Pállai János tanács­elnök. — Az idén földbe ke­rült félezer kanadai nyárfa. Ezt a tanács ingyen adta, s aki kapott belőle, elültette a portája előtt. Igaz, ötezer fácskát igényeltünk, köztük díszcserjéket is, de csak ke­veset kaptunk és egy fajtát... Nem olyan rég történt, a végréhajtó bizottság testületi­leg kivonult a sptrtpályára, ahol most bővítési munkákat végeznek. Legalább kétszázán tartottak velünk, iskolásgye­rekektől a felnőttekig, öre- - gekig. Sorolhatnék más pél­dákat is, ám semminemű pél­da el nem takarhatja az igaz'-- ságot. Az igazság pedig az, hogy: ami az embereket köz­vetlenül éri íti, ott nincs baj a segítségadással, ám a köz- , vetett dolgok megvalósítása- ? hoz nehezen fognak hozzá, va»v hozzá sem fognak. Sorra vesszük a terveket, a gondokat... Gond legel Iször is az isko­lai napközi és az óvoda álla­pota. („Nálunk a szárazságot és a gyereket nem kell kér­ni.Több férőhelyre van szükség, újat építeni vagy megújítani, bővíteni kellene mind a kettőt. A kereskedelmi ellátás? Alapvető dolgokban nincs probléma. Ám előfordulnak olyan furcsa esetek, mint ta­valy is, mikor lejárt, 1909. évi szavatosságú konzerveket árusítottak. Vagy egy frissebb ; példa: az idén március 18-an, kedvezményes sa*'vásár kez­dődött országszerte, de az it­teni boltokban még április Ö-án sem tudtak erről sem- nüt. Más. Ottjártunkkor a presszóban nem lehetett Fecske cig~r:'.tal k'mni. Mi­óta Egerből tört4nik az el- osz^á' ri'k'Sn akadozva iut csak el idáig a madaras füs­tölnivaló. Húsrilátás dolgában önel’á- tásra rendezkedtek be a ti- - szaná-riak. Az AFÉS^-nál évente 300—400 sert'st vág­nak és mé'ne'í szét, ugyan­ilyen arán”' *>n vádnak a tsz- ben is A tsz-tagok úgy kap­gekről, túlzott követelmé­nyekről van szó? — Korántsem Az nem tet­szik egyeseknek például, hogy a klub este 10 órakor bezár... Galgóczi Erzsébet írja, Fa­lusi értelmiség című riport­jában: , „Gyermekkoromból emlékszem, mit tud egy fa­luból egyetlen pedagógus csi­nálni — s pláne, mit tud egyetlen pap. S különösen ma, a nagy átalakulások Idején van nagy szükség a parasz­tok nevelésére, irányítására.” Nézzük Tiszar.inát, mit cse­lekszik a művelődés terén a magi erejéből? — Huszonhárom pedagógus es három óvónő van közsé­günkben. Sajnos, az iskolai dolgokon túl, nem sokat, tesz­nek a falu kulturális életéért Volt például egy népies, 30— 40 fős kórusunk. Megszűnt. Nincs senki, aki összefogja az embereket. Pedig a tanács 40 ezer forint támogatást ígért, ruhákra, hangszerekre és biz­tosítaná a karnagyi tisztelet­díjat is... Kopogtatás szakítja meg a beszélgetést. Fiatal férfi lép a szobába. Éppen kapóra jön. Hiszen nem más az érkező, mint Mijorszki Gábor, az al­talános iskola igazgatóhelyet, tese, aki egyben a kultúrigaz­gató tisztét is viseli. — A hosszú ideig elhúzódó száj- és körömfájás okoz'a a kórus szétbomlását. Az álla­tok megbetegedése miatt az emberek szabad mozgása is korlátozott volt. Hivatalosak voltunk például a komlói kó­rustalálkozóra. ahol Vass La­jos is részt vett, s mi ki sem tehettük a lábunkat a falu­ból, mert ezt az állatorvos megtiltotta... Valami azért van... Van egy 8030 köteles könyvtárunk, ahol a község 30 százaléka olvasó. Szép lá­togatottsága van a mozinak. A kultúrház keretében ; szer­veztük meg a dolgozók isko­láját. Tavaly az 5—6—7—8. osztályból, több mint 80 em­ber tett vizsgát, most már­cius végén pedig hatvanan vizsgáztak le sikerrel. Hrr- minc és negyven év közötti­ek vállalkoztak a hiányzó osz­tályok pótlására, de szép számmal voltak közöttük öt­ven éven felettiek is. A gondok meífe ff tervek is szépen akadnak. Félmilliós költséggel bőví­tik, 2100 méteres szakaszon a vezetéke? vízhál zatot. Nyolc-kilenc kilométernyi vízvezeték lefektetése ma-ad még hátra; ennyi szükségrs ahhoz, hogy minden lakásban vízhez juthassanak. Felújítanak ez évben há­rom pedagógusiakat, s e munkák költsége ugyancsak megközelíti a félmillió forin­tot. Felmérték nemrégiben a községekben élők foglalkozta­tottságának helyzetét, s ebből kiderült, hogy 300—403 női munkaerő-felesleg mutatko­zik. A tanács tárgyalásokat kezdett külö íböző cégekkel, s az Egri Cipőipari Szövetke­(y'oto: Puskás Anikó) zettel s'került egyezséget köt­niük. Január óta — a régi malom épületében — már két műszakban dolgozik itt több mint 100 asszony es lány. A szövetkezet jövőre nagyobb fejesztési munkákba fog, új üzemet is épít. Tiszanánán nem -feledkez­nek meg az idős emberekről sem azokról, akiknek ereje a munkában’ mar megfogyat­kozott, akik törődésre, gon­doskodásra várnak. Az egész­ségház szomszédságában már dolgoznak a kőművesek és szeptember elsején megnyit­hatja kapuját az öregek nap­közi otthona, ahol 25—30 idős ember találhat nyugalmas hajlékra. Napi háromszori ét­kezést biztosítanak szamuk­ra és szórakozásukról is gondoskodnak. • Az öregék napközi otthonának létesíté­sére 300 ezer forintot fordít & tanács. Távolabbi terv, de az egyik lagíontosabb Tiszanána fej­lesztésében, éppen ezért szól­ni kell erről is. Tiszanána a Kiskörei Vízlépcső és térségé­nek üdülőkörzetébe tartozik Idáig elér majd az egyelőre még névtelen tó, az „alföldi Balaton”, amely a Velencei- tó ötsz'-'r "se Írsz. 115 hektár­nyi területet parcelláznak fel (a telektarifa 81 négyszögöl lesz személyenként), ahol hét­végi házak, magánüdülők épülhetnek. Erre a 115 hek­tárnyi területre máris 500 je­lentkező van. .. .Hadd zárjam e riportot a k'ézdőképpel: A „tenger- sík’ vidékén” hagy, zcfdellő ligetből -'bukkannak elénk a falu házai.... Igazán nagy li­getté akkor válik Tiszanána- .és környéke, amikor évek múltán utazik ide az ember. Tíz hektárnyi területen tele­pítenek fákat. A telepítési munka ötévnyi időre szabott és kivitelezője a termelőszö­vetkezet. Nyár-, tölgy- és olajfa teremt új színfoltot e tájban. E tájban, amely az időnek édestestvére, sors is tanú is, s a zsenge fűszállal együtt moccanó történelem. Mindent megpezsdítő na­pok köszöntenek Tiszanánára. Sorsváltoztató napok. Jó napot, Tiszanána! Pataky Dezső CHARLIE CHAPLIN*: SEHOL Ez az én birodalmam. Ki­kötőjében horgonyt vetnek a vágy hajói. Itt nem zárja el semmiféle kötél a megfá­radt utas elöl a fedélzetről az utat. Itt vége szakad az arany utáni hajszának. Dá­vid és Góliát jó testvérként él együtt. Nem kell duhaj 1971. április 21, vasalna# *A világhírű művész a na­pokban ü".epelte 85. szüle­tésnapját. E vallomását Cir­kusz című filmje berlini be­mutatója alkalmából irta imm. ___ f rátereknek betörni az abla­kokat ahhoz, hogy valaki munkát találjon. Itt senki­nek se jut eszébe olyan esze­lős gondolat, hogy a bőr és a faggyú csillapítja az éh­ségét. Es a nyomorult Charlie láttán bölcsen es könnyed szégyenkezessel mo­solyognak, akár az öregek, amikor a fiatalságukra em­lékeznek: „Akkoriban olyan csodás volt a világ!'" Messze van ez az ország. Igéző setapálcámra támasz­kodva meg csetlek-botloK ormótlan cipőimben. Min- dunatlan üdvözlésre emelem a kalapomat es túlságosan későn ismerem fel. hogy a köszönés nem nekem jár, hanem egyes szerencsések­nek az árnyékomban. Vál- laimon sokan kamszkodnak a magasba, de én meg se merem kérdezni: Es velem mi lesz? Éheztem, harcoltam és vagdalkoz+am magam körül. Amíg a fájdalmam vem ütött át a röh'iatetésen. Most az-'-2 világ rajtam nevet és ■* beként könyvel el. Jó, hogy az emberek zöme nem is sejti, hogy milyen fájdal­mas felismereö váltotta ki a aevetest, -Ha sejtettek, akkor már csak mosolyognának és\ a mosoly alól olykor kigör-k dűlne egy-egy könnycsepp.? Némelyek pedig összerán-< colnak egy kissé a homlo-í kukat. Ezek azok, akik nem\ akarnak felébredni az aí-j inukból. A nevetéssel etká-? bit ják fájdalmas érzéseiket.? Nekik nem tetszik Hamleti a bohócban. Ezért zavartam> meg egy kicsit a világ szén-? dergéset. Fajt azonban, hogy? az Aranyhoz a hetalvókbol> csupán megütközést váltóit? ki. .4^ emberek fuldokolnak> a nevetéstől, amikor latnak.? Rengeteget dolgoztam. Ügyi vettem, hogy munkámmal> felébreszthetem a nevetest. > Egyszer valószínűleg meg-s ha1 ok. A sokaság akkor maják megáll egy másodpercre,k mint az Aranylázban a szil-k veszteresien. ám egy új vic-k ces ember új petárdát dur-k rant, és elfelejtik Charliet.k a bohócot. I De mi->el néhány emberi mérps tudni fogja, hogy ak bohócban Hamlet halt meg.k ezért vidáman akarom fel-k húzni lehetetlen cipőimet, < hogy csendben távozzák aj Semmibe. Fordította: J £ahemszk-v Lászlói Muitkadai - prézébssn Vita. A résztvevők közép- !iskolások, ipán tanulók, szak­munkások. A kérdés: — Véleményetek szerint mitől szocialista a munka? — Attól, hogy szocialista táreadalomban végzik. — Attól? LzeK szerint, aki szocialista társadalomban ,él, az mind szocialista embertí­pus? — Szerintem nagyon fon­tos az, hogy legyen a pén­zen kívül valami más értel­me is a munkának.., — ... legyen beleszólása az embernek a saját mun­kájával kapcsolatos dolgok­ba. — A munka mindenhol egyforma. Azért, hogy élhes­sünk és anyagi javakhoz jus­sunk, cserébe murikat kell adni. Ennyi az egesz. — A legdöntőbb az, hogy tudjam: a munkám fontos más emberek számára, hogy valami olyat csinálok, amire nagyon nagy szükség van. Hevér Tiborné mun írás. Gyöngyös, Izzó. — Tranzisztorokat zárok le. Ez úgy történik, hogy az aljzatra ráteszem a sapkát, azt a lezárógép alá helye­zem, két gombot megnyomok — azért kettőt egyszerre, hogy ne tudjak véletlenül sem a nagy teljesítményű le­záró alá nyúlni — a Sie­mens-lezáró pedig rányomja és forrasztja a sapkát a tranzisztorra. — Mennyi a norma egy műszakban? — Háromezer-kétszáz az AD-nál. Én ott vagyok. — Mindig ennyi volt? — Nem. Tavaly ősszel ál­lapították meg. Addig 2800 volt az AD-nek, az most 3200 lett, az ASZ volt 2600, az lett 3400. — A kereset mennyivel emelkedett? — Az maradt, ami volt. — A brigádban ezt meg­beszélték? . c — A. csoportvezető kihir­dette, hogy normarendezés lesz. — Milyen brigádban van? — A Telefunkenben. Most küzdünk a szocialista cím elnyeréséért. Ir. Nagy Dezső, az ÉRTI (Erdészeti Tudományos Ku­tatóintézet) munkatársa. — A munkámat? Hadd le­gyek őszinte, nemigen szere­tem. Jobban szeretnék haza­jönni a körzetbe, Abasárra. Hiányzik az ember. Hiány­zik hogy nem tudom rögtön lememi a munka eredmé­nyét, az az igazi egy orvos­nak. amikor látja, hogy a beteg megkönnyebbül. Ha hiszi, ha nem, éjszakánként megkérem a körz-üi orvost, hadd menjek ki helyette, ha beíegfiíyás van. Na, persze, hadd tdgyem hozzá, a fele­ségem, dr. Kupka Jarmila, az abasári körzeti orvos, így aztán a beteg nálunk asztal- és ágytéma. • — Miért szeret kijárni be­teghíváshoz? — Nagyon jól tudom, hogy mit Jelent egy embernek a szorongás és a telei m. Pél­dául egy egyszerű épcgörcs. A betog kínok kínját - állja ki, sokszor halálfélelem gyötri, en pedig egy injekció­val mindezt megszüntethe­tem. — Magának is, a felesegé­nek is kocsija van, jól be­rendezett lukasuk ? — Igen. Hatvanötben tele­pedtünk Csehszlovákiából Magyarországra. Mind a ket­ten orvosok vagyunk, közel tíz éve keresünk, három évig helyettesítettünk. Bányánál voltam, kaptam a hűségju­talmat. — Pénzt soha nem szokott elfogadni? — Kérem, én megmon­dom. Nagyon sokszo- van ugv hogy nem lehet nem elfogadni. Furcsa mondat, de ‘gy igaz. Számtalan 'esetben hallottam már, hogy biztosan azért nem akarja elfogadni a pénzt, mert már nem tu­dót*- meggyógyítani, mar nem lehet rajtam segíteni, ärjaon. a valósa*, Az emberek addig nem bíznak más munkájában, amíg azt külön meg nem fizetik Szó­val, egyrészt ezért nem lehet nem elfogadni sokszor a pénzt. K. Z. Autószer viz. — En, ha megtudom, hogy orvosé a kocsi, ami a kezem alá kerül, biztos, n.igy rává­gok még két darab százast, az anyjuk jó istenit, így majd visszaveszem tőlük, amit kilopnak a zsebünkből. A múltkor is bejön egy a a vadonatúj Folksiján, hogy csináljuk már meg gyorsan, mert neki ez munkaeszköz, ezzel megy ki a beteghez. Gondoltam magamban, ezzel megy pénzt keresni. Addig hozzá se nyúltam a kocsi­hoz, míg le nem tette a két darab százast. Somogyi Irén betanított munkás. Kerekharaszt. — A női csizmákra prése­lem fel a talpat, ötszáz pá­rat csinálok ímeg egy nap, ennyi a norma. Ketten pré­seljük fel a talpat, kettőnk­nek van megállapítva a norma, az 1000 pár. Eddig 800 volt. És amíg nyolcszáz volt, addig száz párért kap­tunk 21 forintot, most meg­emelték ezerre és száz párra kapunk tizenhét forint négy fillért. Én nem azt mondom, hogy sok a norma, mert meg lehet csinálni, de nincs meg­fizetve. — Mit szól az új normá­hoz, mint szocialista brigád­vezető? — Semmit. Azt mondták, Pesten Is ennyi a norma, itt is ennyi lesz. De most már okvetlenül leülök a főnök­kel beszélni, mert a többiek rs mondják, hogy ez a pénz kevés. Handó István épitesvezetó. Égér. ■ e — Lakásépítéshez kerülni, hogy is mondjam? Hálátlan egy építésvezetőnek. Nézze a következő a helyzet A vál­lalatomnak én, mint egy ter­melési egység vezetője egy é'-ben beviszek egymillió fo­rint hasznot. Mivel lakásokat építünk, önköltségi áron dol­gozunk, nagyon-nagyon tisz­tességes nyereség határain leiül. A másik tcollégám, aki, mondjuk, távvezeték­en'lésen volt, bevisz a vál­lalatnak 10 milliót. Hát vilá­gos, hogy nem engem fog­nak tejben-vajban meg nye­reségrészesedésben fürö«zte- ni. Ez az anyagi oldala. A másik része. Az a kollega, aki megkapja a török fürdő építését itt, Egerben, vagy mondjuk a Hilton szállót Pesten, rögtön reflektorfény­ben van. Egy Ybl-díj köny- nyen összejön Hallott már maga Ybl-díj as lakótelep- epítés vezetőről? — Hogy került lakóház­építkezésre? — Kijelöltek. — Megbarátkozott vele? — Ezzel barátkozni nem lehet. Vagy csinálja az em­ber úgy, hogy minden erejé­vel, tudásával és akaratával csinálja, vagy sehogy. Én azóta sok mindent megtanul­tam. Szocialista brigádtag vagyok. Társadalmi munkát végzek, mert a munkások egymásnak már 20—25 házat építettek meg szabad ide­jűkben, társadalmi munká­ban, es én is dolgoztam ve­lük. — Az embereim két mű­szakban hajnali öttől dol­goznak, éjjel tizenegyig Embereink ingyen építették a süketnéma gyerekeknek a sportpályát, s amikor elter­jedt ' a hír közöttük, hogy Ludason van vagy tizenkét árva gyerek, azt mondták, ha a tanács ad építőanyagot, akkor ők ingyen felépítik nekik a házat. — Ha módja lesz rá, el­megy más munkaterületre? — Én három évig laktam albérletben a család­dá:. Maradok u lakásépítés­nél Sájgcify ilodüfr,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents