Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
Nyilatkozik az építésügyi miniszter A TELEPÜLÉS« ALÖZAT FEJLESZTÉSÉRŐL, A KONCENTRÁLT LAKÁSÉPÍTÉSRŐL ÉS A HÁZGYÁRAK REKONSTRUKCIÓJÁRÓL Milliomos cipőgyár Beszélgetés Bondar József építésügyi és városfejlesztési miniszterrel. — Miniszter elvtárs, szeret- r >nk. ha a településhálózat- i 'esetés közeit terveiről, táv- ! iáiról, elképzelésekről reszle- :cs tájékoztatást adna:- A kormány 1006/1971. fin 16.) számú határozatával rögzítette azokat a fő irányelveket, a idyeket a területek és a települések arányos fejlesztése érdekében kívánunk elérni. A fő célkitűzések; biztosítani a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi színvonalának közelítésével mérsékel., ni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában mutatkozó különbségeket. A területfejlesztési célkitűzések csak a termelőerők területi elhelyezésének és a települések fejlesztéséhek tervszerű összehangolásával teljesülhetnek. Ennek megfelelően alakult ki az or. szágcs településhálózat-fejlesztés koncepciója. A településeket 5 kategóriába sorolták, így az országos központ, Budapest; felsőfokú központok 24 város, amelyek közül 5 kiemelt felsőfokú központ (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr). A felsőfokú központok lakosságát a vonzásterületek lakosságával együtt, 130—300 ezerben irányozta elő a terv, egy-egy kiemelt felsőfokú központhoz tartozó népességet perspektívában egy- másfél millióban. A középfokú központok körében 104 város és a községekből 65 középfokú és 39 részleges középfokú központot jelöltek ki. Mintegy 1000—1100 alsófokú központ kialakítását is előirányozta a koncepció és az egyéb településre is gondolva kimondta; valamennyi településünkön meg kell gyorsítani az ott élők körülményeinek javítását A beszélgetés kereteit meghaladná, ha a településhálózat-fej. lesztés egészét érintenénk. Azt azonban feltétlenül el szeretném mondani, hogy a településhálózat-fejlesztés (nemcsak műszaki tevékenység, hanem ennél sokkal ösz- szetettebb. A területrendezésnek egyrészt a területi tervezés céljainak megvalósítását kell elősegíteni; ugyanakkor a településrendezésnek — műszaki megoldások segít. Elég sok kritika érte és éri — a társadalom legkülönbözőbb rétegéből — azt az alap- elvet és gyakorlatot, hogy az állam, a kormányzat több 6záz millió forinttal támogatja a gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezeteket évről évre. Nos, ami az aliap- elv kritikáját illeti, csak annyit: még a tőkés államok is támogatják, termékeik utáj* dotációt nyújtanak azoknak a gazdálkodóknak, farmereknek, akik az átlagosnál kedvezőtlenebb adottságú földeken gazdálkodnak, ha az így megtermelt termék kifizetődőbb a külföldi behozatalnál. A dolog gazdaságpolitikai oldalát tekintve nálunk is ugyanez a helyzet. Van azonban. egy másik, legkevésbé sem elhanyogolható oldala js ennek; a szocialista állam elsőrendű kötelességének tartja azt is, hogy az ilyen kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken élő népességet is foglalkoztatni kell. Mégpedig a munkaképes népesség egy jó részét helyben. Statikus; gyakorlat A zoknak, akik nem az alapelvet, hanem e támogatás gyakorlatát, módszerét bírálták, feltétlenül igazuk volt. Ugyanis a támogatás eddigi, njég jelenleg is meglévő formába és módszere valóban nem bír el minden kritikát. Legfőbb hiányossága — mivel az ártámogatást a gazdaságok ,a megtermelt termék mennyisége u‘án kapták, bizonyos átlaghozam haláráig ségével — az emberek szociális, fiziológiai, piszehológiai igényeit kell kielégítenie. E komplexitásra való törekvés eredménye, hogy a felsőfokú központok, de már a középfokú központok többsége is az elmúlt években elkészítette távlati fejlesztési terveit. Az általános rendezési tervek jól segítik az urbanizációs törekvések megvalósítását. Sürgetett bennünket az idő városaink öröklött elmaradása miatt, amely megnyilvánult a krónikus lakáshiányban, a 'meglevő lakások korszerűtlenségében is. Ezeket az elmaradásokat nem lehetett néhány év vagy évtized alatt felszámolnunk, ugyanakkor arra kellet törekednünk, hogy kielégítsük a városok erőteljes növekedéséből adódó, új feladatokat is. A település- hálózat fejlesztése tehát összehangolt munkát igényel. — A településhálózat-fejlesztés egyik Igen fontos része a többi között a lakáskérdés. A kormány annak idején olyan határozatot hozott, hogy 1S6S, és 75 .között 1 millió lakást kell felépíteni. Vajon ez elérhető-e és távlatában a lakáskérdés mikor loss megoldott? — A kérdést több részié kell bontaná Elő:ször az 1 millió lakás építéséről szólnék. Ezt teljesítjük. Sőt, talán sikerül túl is teljesíteni. 1973 végéig 860 ezer lakás épült fél hazánkban — ebből a EV. ötéves terv első hágyike az egri Ftnomszerel- vénygyárból keltezett, • röp= ke összeállításunk közös vonása, hogy a bervai vállalat kapuján túlnőtt, a közelmúltban történt elismerésekről tu. dúsítja az olvasót. A KiSZ=kb elismerés« Mült évi eredményes, sokrétű munkájuk elismeréseképpen, a gyártástechnológiai főosztály Bánki Donát KISZ- alapszervezete megkapta a KISZ központi K1 •,^f<rácánok dicsérő oklevelét —, hogy nem ösztönzött dinamikusabb fejlődésre. Vagyis a legtöbb szövetkezetben ki lehetett azt számítani, hogy emellett az ártámogatási rendszer mellett, meddig „érdemes” növelni a gazdálkodás színvonalát, másrészt bizonyos mértékig az elhatározásoktól, a szándékoktól függetlenül is — koncentrált anyagi erő hiányában — új- ratermeldötek a kedvezőtlen adottságok. Ennek a követke nénye, hogy ez az ártámogatási rendszer az anyagi erők elaprózását és egy megmerevedett. statikus gyakorlat kialakulását eredményezte. Felszámolni a kedvezőtlen körülményeket! Kísérletképp már a múlt évben — néhány kedvezőtlen adottságú gazdaságnál már korábban is — megyénkben is bevezettek egy másfajta támogatási formát. Ez a forma azon az alapelven nyugszik, hogy átmenetileg ugyan nagyobb terheket is vállalva, egy-egy gazdaságnak nagyobb összeget juttatnak, amely ebből olyan — a sajátosságainak leginkább megfelelő — beruházást, fejlesztésit rom évében 251 ezer —, ilyen arányú építkezésre még nem voit példa. 1975-ben 100 lakásra országosan előreláthatóan 111; a városokban 119, a községekben 104 család jut. Az igények teljes kielégítésére tehát még nem kerülhet sor; a városi lakásépítés mértéke egyelőre, a fokozott ütem ellenére sem képes lépést tartani az igényekkel. A jövőben ezért mind a tervezésben, mind a beruházások előkészítésében fokoznunk kell a rendelkezésünkre álló anyagi és műszaki erőforrások optimális kihasználását. Ezért hangsúlyoznám, hogy mindaddig nem kerülhet sorra a lakások átlagos alapterületének növelése, amíg a számszerű igényeket nem tudjuk kielégíteni. Törekvésünk azonban az, hogy a házgyárak most végrehajtott és sorra kerülő rekonstrukciójával, új kapacitások ' létesítésével — a kecskeméti, a veszprémi, a budapesti új, négyes házgyár felépítésével — még korszerűbb, még jobb lakásokat építsünk. A magyar városok fejlődése az utóbbi 25 esztendőben soha nem látott mértékű eredményt, korszerűsödést hozott és ezt a folyamatot kívánjuk folytatni — mondotta befejezésül Bondor József, építésügyi és városfejlesztési miniszter, Dóczi Imre Villanyszerelő, két hónappal korábban Kovács István ipari tanuló, a Heves m gyei kiváló szakmai verseny első helyezettje Budapesten, az országos versenyen dicsérő elismerét szerzett és tanulótársaitól korábban befejezhette a tanévet. Ma már, mint Ifjú szakmunkás, a tmk-üzem villamos műhelyében dolgozik. Ifjúsági lapterjesztésből, országos elsők A KISZ központi bizottságának politikai és módszertani folyóirata, az Ifjúkomvalósíthaft meg, amely kiemeli a kedvezőtlen körülmények közül. Vagyis: feljavul az átlagos szintre a gazdálkodás színvonala. Ezután. pedig már nem lesz tovább szüksége az állami támogatásra, s az így felszabadult összeget a többi, még kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknek lehet juttatni — ugyancsak koncentráltan. Megyénkben korábban ilyen megkülönböztetett támogatást a szajlai és a péter- vásári közös gazdaságok kaptak, s a múlt évben a háton szövetkezetnek nyújtottak jelentősebb fejlesztések megvalósítására anyagi erőt. Természetesen azt rögtön hozzá kell tenni mind a szajlai, mind a pétervásári szövetkezetben a jó vezetés, a saját belső tartalékok hatékony feltárása is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ma már ezekben a szövetkezeti gazdaságokban elérték az átlagos gazdálkodási színvonalat, s néhány év múlva véglegesen -„kilépnek” a kedvezőtlen körülmények közül. Ré'ji és új — együtt A közelmúltban megjelent új ár rámá-iufta táisij rtiiid&aer IfiNem is olyan régen — hiszen, mintha csak a közelmúltban került volna a régi kis épületbe — bizony, inkább amolyan műhelyféle volt az az üzem, amit most, néhány esztendő múltán valóságos gyárként láthat viszont az érdeklődő Kerek- h arasz ton. Bocsánat; „Legújabb-Hatvan ban". A Duna Cipőgyár 2. számú Üzemegységében ugyanis — mint Kozák Géza telep- / vezetőtől értesül tünk — napjainkban már négy és félszáznál többen dolgoznak, t éppen az idén, csupán felsőrészből kereken egymillió párat készítenek. „Milliomos cipőgyár" lett hát az egykori szerény vállalkozásból, olyan szakma ismerőivé váltak a helyiek és környékbeliek — főleg nők —, amilyenről korábban alig hallottak valamit, s talán nem is akartak soha többet tudni. Őszinte csodálkozással járja a vendég a télepet, amely időközben ugyancsak kitágult. Űj létesítmények egész sorának ad otthont. A nagycsarnok — korszerű, kellemes munkahely, amit még derűsebbé tesz a rengeteg fiatal arc. Mert körös-kürül ifjak serénykednek úgy, hogy szinte ég a kezük alatt a munka. Három modell is fut egyszerre, s a hosszú szalagról dobozok garmadája telik. — Harminc év körüli az átlagéletkor nálunk —« büszkélkedik Gábor András műszaki vezető, aki természetemimista, kéthónapos terjesztési versenyében, a nagyüzemek KISZ-bizottsági versenyét az egri Finomszerelvény gyár fiataljai nyerték meg, s ezzel döntően hozzájárultak, hogy a megyék közti vetélkedést » Heves nyerte meg. Aranydiplonrtás szavaló A munkásfiatalok S&lgótar. Jánban megrendezett, IL országos versmandó versenyén Linningemé, Petrán Katalin, a „G” üzem meo-csoportjának műszeres ellenőre, a legjobbaknak járó aranydiplomát kapta meg és ezzel jogot nyert a nyár folyamán egy szovjetunióbeli jutalomutazásra. nyege, hogy átmenetileg megmarad a régi, a termékek után fizetendő dotáció is, de ezen felül — évről évre más — néhány gyenge termőhelyi kategóriába tartozó szövetkezet kiemelt, célirányos fejlesztési támogatásban részesül. Megyénkben mintegy 30, különböző fokozatú, kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezet tevékenykedik. A múlt évben 6,5 millió forint fejlesztési támogatás került felosztásra, amely összeg ebben az évben már 9 millió forintra emelkedett. Rendeltetését tekintve a megyei tanács és az állattenyésztési felügyelőség — egyetértésben a termelőszövetkezeti területi szövetségekkel — ezt az összeget a hegyvidéki gazdaságok állattenyésztési, elsősorban szarvasmarha-tenyésztési ágazatainak fejlesztésére biztosította és biztos ttja. A 30 gazdaság közül 6—7 részesül az idén ebben a támogatásban. Az új támogatási rendszer másik, lényeges új eleme: ösztönzi a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó szövetkezeteket arra is, hogy különböző ipari, vagy feldőlsen maga is fiatal — legalább százötvenen vannak a 20 eszendő alatt. S ha arra gondolunk, hogy a legrégebbi szaktársunk is 1970-től dolgozik itt, sokszor magunk is alig akarunk hinni eredményeinknek. Évente huszontöt modellel foglalkoznak, gyermekcipőtől a női csizmáig. Decemberre — a már említett felsőrész- készítés mellett — szeretnék elérni a napi ötezer párás készárutermelést, s tovább akarják növelni az exportot. — öröm, elismerés számunkra, hogy külfödi megrendelőink is mind elégedettebbek a munkánkkal — beszéli a telepvezető, — No, persze igaz, ami igaz; tavaly is 98,7 százalékos minőségben szállítottunk. Ami nem rossz ettől a még mindig inkább csak kezdőnek nevezhető gárdától,.. Megvallom, hogy jólesik, amikor budapesti központunkban ás így vélekednek rólunk Boldogok vagyunk, hogy nem maradunk a vállalati átlag alatt, sőt teljesítményeinkkel gyakran felülmúljuk azt A miénknél régebbi, oroszlányi üzemegységet is megelőzzük. S amint halljuk a továbbiakban: nem egyszerűen csak az előírt feladatokat teljesítik nap nap után, nem csupán a megbízások gépies, monoton végzéséről van szó — hanem a munkássá, az gozótpari ímeHéküzemágak létrehozásával új munkalehetőségeket teremtsenek a helyben élő, munkaképes korú népesség számára. Konkrétan: minden üyen új munkahely (foglalkoztatott) után 100 ezer forint 10 —20 éves, hosszú lejáratú, kamatmentes hitelt nyújt a bank, s egyben az e tevékenység után fizetendő adót betudják törlesztésnek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az adóval le lehet törleszteni a hitelt s szinte „ingyenben” marad a tevékenység oéljára épült beruházás a gazdaság számárra. (Azt már csak mellesleg érdemes megjelgyezni, hogy a népgazdaságnak ma — beleszámítva a szociális és kommunális vonzatát is — egy új munkahely több mint 500 ezer forintjába kerül! Érdemes tehát így 100 ezrét adni helyben, ahol legalábbis a lakás a leendő foglalkoztatottak számára adva van...!) Az életbe léptetett új támogatási rendszer minden bizonnyal kiállja a gyakorlat próbáját, s 10—15 év múlva „eltűnnek” megyénkből is a kedvezőtlen körülmények — és velük együtt a továbbiakban az effajta állami dotációk is. Faludi Sándor üzemi munkássá válás folyamata is megindult már, tapasztalható. Ha nem is minduntalan, de „már meglehetősen gyakran ésszerűsítéseké újításokon törik a fejüket a ; emberek. Ha a költségga - dálkodás fogalmáról ta1 ► még sokai nem is tudr-^— önkéntelenül törekszenek <t mind nagyobb takarékosságra. Segítik egymást, tanítják, nevelik az újabbakat, a még botladozókat. Mind jobban megérzik, megértik az üzemi érdekeket. Különösebb szer - vezés nélkül is sikerül már egy-egy kommunista műszakot indítani, nem kell túlságosan nógatni egymást a társadalmi munkára. Egyre jobban ragaszkodnak az üzemhez — nem kis része van ebben persze a tisztességes fizetéseknek, az ösztönző prémiumrendszernek, a javuló szociális ellátásnak, hogy csak néhányat említsünk — «Ug van baj'a fegyelemmel. Szembetűnően jól érzik magukat az itteniek, s ter- vezgetésük egészséges optimizmust sugároz. Néhány napon belül új tűzöd ei futó- zalagot indítanak egy vadonatúj üzemrészben. A _parkettás, világos, tágas műhe’y — mint mutogatják már is — a telep büszkesége lesz. Az üzemszervezés során pedig az a legnagyobb vágyuk, hogy megvalósítsak egyik kit kollektívájuknál a műszakonkénti, jelenlegi 1000 párás termelés ezerötszázra történő növelését. A vállalkozás — amelyet a szakmában országosan is érdeklődés kísér — előkészítésén hetek óta fáradoznak. 'Minden reményük meg van azonban arra, hogy az év második felében 6iker koronázza törekvéseiket. S ha mással nem, ezzel feltétlenül megpályázhatják ■már jövőre a vállalatnál rangot jelentő „Élmühely” kitüntetést. Gondolnak persze másra is. S, hogy például mire —- nem olyan nehéz kitalálni egy olyan munkahelyen, ahol a dolgozók 80 százaléka nő, s csupán jelenleg 45-en vannak gyermekgondozási szabadságon. Nos, igen; egyebek mellett önálló üzemi óvoda létesítése is foglalkoztatja a cipőgyáriakat. Amolyan 50 személyes kis gyermekintézmény, amelynek már készülnek a tervei, s jövőre az épületbe is beköltözhetnek az apróságok. Lesz emellett természetesen, végre üzemi konyha, étkezde is, s szeretnének még valamiféle bevásárlóhelyet kialakítani, hogy tovább könnyítsenek az asz- szonyok sorsán. Röviden: ilyenek hát a változatok. Így telnek, múl nak a napok a kerekharasz. i cipőgyárban — ami néhány esztendeje még elképzelhetetlen ábrándnak tűnt. Gyom Gyula MMkMQ 1974. április 2L, vasárnap Simon Imre Űj támogatási rendszer: Dinamikusabb fejlődés a gyenge termőhelyen Bervai sikerek Itt ROveHcoö, csokorb« szódéit kis híradásaink sninde(Puskás Anikó felvétele)
