Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

otthonra talált Már a legkisebbekkel is foglalkoznak - Szabó Tivadar- né zeneóvodások között. (Foto: Puskás Anikó) A megye; tanács művelő­désügyi osztálya, az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főisko­la, a Magyar Pedagógiai Tár­saság Heves megyei tagozata, a Pedagógusok Szakszerveze­tének Heves megyei bizott­sága és a TIT megyei szer­vezete pedagógiai tudomá­nyos napokat rendezett Eger­ben, amelyen elsősorban azok az általános és közép­iskolai igazgatók, nevelési igazgatóhelyettesek, osztály­főnöki munkaközösségveze- tők, kollégiumigazgatók vet­tek részt, akiket foglalkoz­tatja. vonzza a neveléstudo­mány elmélete és gyakorla­ta. A három napos rendez­vénysorozat tapasztalatairól beszélgetett munkatársunk dr. Szűcs László kandidátus­sal. az egri főiskola főigaz­gatójával, a Magyar Pedagó­giai Társaság megyei tagoza­tának elnökével és dr. Somos Lajos nyugalmazott főiskolai tanárral, a területi tagozat titkárával. — Régebben is szervez­tek ilyen tanácskozásokat. Miben különbözött ez az ú.i a korábbiaktól? DR. SZŰCS LÁSZLÓ: — Tematikájában, szervezettsé­gében, tartalmasságában. Ez nem a saját meglátásunk, ezt mondták, ezt hangoztatták nemcsak a megyéből, hanem a megyehatáron túlról érke­zett kollégák is. Lényegében nevelésügyünk egyik közpon­ti kérdésével, a személyiség korszerű értelmezésével, an­nak fejlődését, formálódását befolyásoló tényezőkkel, a neveltségi szint felmérésével foglalkoztunk. Olyan témák­kal. amely a pedagógiai gya­korlat során nap mint nap felvetődnek, gondot okoznak. Nemcsak ez előadások vol­tak gondolatébresztők, szín­vonalasak, hanem a szekció­üléseken is tartalmasabbnál tartalmasabb javaslatok, öt­letek hangzottak el. Én ezt az alkotó és őszinte légkört tartom a pedagógiai tudo­mányos napok egyik legran­gosabb erényének. DR. SOMOS LAJOS: — Tulajdonképpen három fő­témát elemeztünk. Foglalkoz­tunk a tehetség felismerésé­vel, fejlesztésével, védelmé­vel, a problematikus gver­20.50: , G B Shaw: Candid i A háromfelvonásos szfnmő közvetítése a Madách Szín- ! ház Kama ras/.inházának elő- ; adásában, felvételről. Az 1895-ben született darab: Shaw korai művei közé tar-! tozik ezért a Candidában a szerző még meglehetősen kö­nyörületes a polgári támada- lom egyik alapvető intézmé­nyével — a házassággal — bár nem kíméli a kenetteljes, de akaratgyenge férjet. A cselekmény Candida körül forog, egy ifjonc költő bele­szeret az okos, finomlelkű, színes egyéniségű asszonyba, s ezt nyíltan közli is — a férjjel. Végül is választás elé állítják az asszonyt — a férj és g költő —, s Candida mindkettőjük érvelését meg­hallgatva, — dönt... A da­rabot Magyarországon elő­ször 1916-ban állították szín­padra. s azóta is többször felújították. Legutóbb a Madách kamaratársulata. Ottük Géza fordításában. A főszerepeket Vasé Éva. Men- sáros László és Tímár Béla alakítják; rendező Kerényi Imre volt. @ Hmm&a 1974. április 2L, vasárnap mekekkel, a közösségi ember­ré válás folyamatának egyes szakaszaival Már az pozití­vum, hogy tisztáztuk a sze­mélyiség oly sokak által, oly sokféleképpen megvilágított fogalmát. Sikerült eloszlatni azokat a téveszméket, ame­lyek a tehetség értelmezése során formálódtak. Régebben ugyanis azt hirdették, hogy ez öröklött adottság. Akik így vélekedtek, csak a szelle­mi produktumra esküdtek, s nem gondoltak arra, hogy a hozzáértés mellett a munka, annak minősége, társadalmi haszna is fontos értékmérő, hogy a tehetség jellemzője a produktivitás, az ismere­tek alkotó alkalmazása. Üjat adott dr. Petrikás Árpádnak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docensé­nek előadása is. ö a közös­ségi emberré válás folyama­tában három szakaszt külön­böztet meg: a követelmé- njrekhez való alkalmazkodás, az önkormányzó képiesség és az autonómia periódusait. Vitaindítója több értékes szempontot adott, amelyeket ügyesen lehet kamatoztatni a gyakorlati munka során. — Miként összeg -znck a szekcióülések tap v ztala­tait? DR. SZŰCS LÁSZLÓ: Azt hiszem, minden kom­mentálásnál többet monda­nak azok az ajánlások, ame­lyek az itt elhangzott javas­latok nyomán születtek. Ezek­ből említenék most néhá­nyat. A részt vevők hangsú­lyozták, hogy az ellenőrzés, értékelés nem mindig nyújt hiteles képiét a személyiség­formálás eredményeiről, hiá­nyosságairól. más szóval: nem elég korszerű; hogy az ered­ményesebb nevelőmunka ér­dekében az eddiginél sokkal több segítséget kell nyújtani a pályakezdő pedagógusok­nak; hogy a tanároknak kü­lönböző tanfolyamokon kelle­ne megismerkedniük a kor­szerű személyiségvizsgálat módszereivel; hogy a tehet­séges munkás-paraszt tanu­lók támogatása társadalmi érdek; s ezért több gondot kell fordítani a továbbtanu­lók részére szervezett közép­iskolai előkészítő szakkörök tartalmi munkájára. Érde­mes felfigyelni azokra a ja­vaslatokra is, amelyek a pe­dagógusképzés hiányosssáqai- ra hívták fel a figyelmet, sürgetve a mozgalmi mun­kára való felkészítés színvo­nalának emelését. Tetszett az is, hogy többen sürgették a tanári pályára jelentkezők alkalmassági 'vizsgálatát DR. SOMOS LAJOS: — Én az alkotó, az őszinte légkör fontosságát emelném ki. Mindenki húzódozott a ködösítésről, s valódi, konk­8. Visszatérőben Giuliano megbízta Passatempiót, hogy álljon meg a Caroljna-villa előtt, tájékoztassa Gnazio bátyámat az akcióról. Partinicóban Santo bá­tyám már megfogadta az ügyvédet, aki minden lehet­séges eszközzel, egész ta­pasztalatát latba vetve mun­kálkodott már, hogy föl­mentesse a vádlottakat. Ahogy mondta, van egy na­gyon befolyásos barátja, te­kintélyes államférfi. És a fasizmusnak már leáldozott, választásokról beszelek. Santo bátyám vedig főkor- tes volt már húsz évvel ez­előtt is. Okeayelnta>ségiének mód­rét, helyi gondokat említett, gondolkodásra serkentve, jobbító ötleteket remélve. A szekcióülések továbbvitték, s a gyakorlat szempontjából közelítették meg a* elméleti előadások anyagát. Az is po­zitívum, hogy áítalánc« és középiskolai tanárok egy­aránt részt vettek a pedagó­giai tudományos napok ren­dezvényein, hiszen így tájé­kozódhattak, megismerked­hettek azokkal a problémák­kal, amelyek megoldása mindannyiuk számára fontos. — Mi lesz a jó ötletek, az életképes javaslatok sorsa? Eljutnak-e majd pedagógusainkhoz, a mű­velődésügy illetékeseihez az ajánlások? DR. SZŰCS LASZI.Ö: — Ez a tanácskozás kitűnő alkalom volt arra, hogy egy csokorba gyűjtsük a gondo­kat, a tennivalókat, hogy reá­lisan felmérjük a helyzetet. Igen sokan kérték azt, hogy a tudományos napok nyagát valamilyen formában jelen­tessük meg, juttassuk el minden iskolába, minden érdeklődő pedagógushoz, mert nagyszerű lehetőséget adna az önképzésre, a gya­korlati hasznosításra, a ne­velőmunka hatékonyabbá formálására Előreláthatólag a Hevesi Művelődés őszi szá­mában kap majd helyet a három napos rendezvényso­rozat minden érdekes elő­adása. Annak is örültünk, hogy a művelődésüggyel fog­lalkozó párt és állami szer­vek képviselői ott voltait az előadásokon, a szekcióülése­ken, s kérték azt, hogy mi­nél hamarabb juttassuk el hozzájuk az ajánlásokat. Ez azt jelenti, hogy számítanak a jobbító elképzelésekre, ja­vaslatokra. Az anyagot meg­kapja a Magyar Pedagógiai Társaság titkársága is, re­méljük: ők is hasznosítják majd. DR. SOMOS EAJOS: — Hadd említsek még egy nagyon lényeges, gyakorlati eredményt Mindenki egyet­értett azzal, hogy , kiváló pedagógusok részvételével — hozzunk létre egy olyan munkaközösséget, amely a személyiség megismerésének technikai kérdéseit elemzi, vizsgálati módszereket dol­goz ki, amelyeket majd a mindennapi oktató-nevelő munka során hasznosíthat­nak majd tanáraink. Az Or­szágos Pedagógiai Intézet képviselői felajánlották segít­ségüket, szakmai irányításu­kat. Patronálásuk országos jellegűvé formálja ezt a kez­deményezést. Remélem, hogy a kivitelezés éppolyan lel­kes lesz májd, mint az ötlet fogadtatása volt.. Pécsi István jában állt, hogy segítse né­hány bírósági tisztviselő kar­rierjét, ha síkraszállnak az érdekében: még az ügyész bátyjának is tud valami jó állást. Santo bátyám közben már talált tanúkat az alibihez, amely így hangzott: Fran­cesco meg a többiek a Mu- riffabri-féle szövetkezetben tartózkodtak, semmiféle ga­bonát nem csempésztek, még kevésbé lövöldöztek. A Mu- riffabrinál rögtön akadtak tanúk, csak egy kis pénzt kellett ígérni. Santo bátyám így állította helyre hatal­mát, erősítette meg tekinté­lyét. Késő délután azonban li­hegve Ó6 ijedten megérke­zett Partinkéba a monrea­A zene Hevesi gondolatok A NAGYKÖZSÉG egymás­tól különböző, fejlődő hét­köznapjai kényszerítik az emberre az állandó jelző használatát; a városiasodé Heves. Szorgosan gyűjtik a feltételeket, hogy egykor majd megfelelő indokkal áll­hassanak az Elnöki Tanács elé. Néhány dologban már együtt haladnak a meglett városokkal, némelyiket kicsit le is köröztek, mint ahogy például a zenei élet ma er­ről tanúskodik. Hármas jubi­leum hívja fel erre a figyel­met: Tíz éves a zeneiskola, tíz éves az ének-zenei általános iskolai oktatás, tíz éves a já­rási pedagógus kórus. Az egri zeneiskola tagisko­lájaként kezdte meg műkö­dését egy évtizeddel ezelőtt a hevesi zeneiskola, három tan­teremben. A rohamos nép­szerűség követelte a bővítést, s a községi tanács jóvoltából rövidesen hatra szaporodott a tantermek száma. 1970 szeptemberétől önálló zene­iskola lett, több, mint kétszáz növedékkei. Ma hegedű, zon­gora, cselló, fa- és rézfúvó és gitár tanszakon folyik az ok­tatás kilenc tanár (öt kineve­zett, négy szerződéses) közre­működésével. — A zene publikumot is követel... — Nem volt nehéz dolgunk — mondta Szabó Tívadarné, a zeneiskola igazgatónője — Akik ide küldik a gyermekü­ket, saját igényüket is kifeje­zik. Ez a fő oka annak, hogy minden hangversenyünk telt házzal megy, az állandó bér­letesek száma meghaladja a négyszáz főt. Akad olyan hangverseny is, amikor a já­rási művelődési közpiont igazgatója kénytelen pótszé­kekről gondoskodni... Évente négy növendék- hangversenyt, egy tanári hangversenyt rendeznek, s rendszeres zenei programot biztosít az Országos Filhar­mónia is. Gyakori, kedves vendégként köszöntik Heve­sen az Egri Szimfonikus Ze­nekart és az Egri Vonósné­gyest. — A hevesiek megszokták és igénylik a zenei .rendezvé­nyeket. Ebben a szakmában az egyik legnagyobb öröm, ha nincs gond a publikum­mal! AZ ELMŰLT tíz esztendő alatt — azon túl, hogy zenei­leg művelt, és azon is túl, hogy a .zenét hivatásuknak választott sok fiatal került ki ebből az intézetből — egy­re szélesebb , körben talált otthonra a zenekultúra, s eb­ben az 1. számú általános is­kolában folyó ének-zenei ok­tatásnak is óriási szerepe lei ügyvéd: bement a bör­tönbe, beszélni akart a le­tartóztatottakkal, ám a fog­lyok nincsenek már ott. Éj­szaka kiszabadította őket egy fegyveres banda. Kik voltak? Santo bátyám azon­nal a monteleprei fiúkra gondolt. A kővetkező napokban két összejövetelt tartottak Nyu- gat-Szicíliában. Az egyiket a banditák, a másikat a maf­fiavezérek. Giuliano összehívta főem­bereit, teljes létszámú csa­patukkal együtt. Sokan vol­tak, és mind fegyveresek. Bérlőbarátján,- gazdasagá­ban megjelent összes gyerek­kori barátja: Mannino, Ter- ranova, Sugárka, Badala- mentí. Pássá tempo. Rosario van. Annak idején, csak úgy, „mellesleg”, megkérdezték a hevesieket, hogy kell-e nekik egy ének-zene tagozatos stá­tusz ... ? Persze hogy kellett. S azóta már két évfolyam Végzett itt. De már a legki­sebbekkel is foglalkoznak: zeneóvoda működik a hevesi 1. számú óvodában! Az ugyancsak tíz esztendős pedagógus kórus jelentősége leső sorban nem az egyébként sikeres, és magas színvonalú bemutatókban csúcsosodik ki — túlnő ezen a feladatkörön. Tagjai a járás községeiben dolgozó énektanárok, akik otthon ugyancsak kórust ve­zetnek. A járási pedagógus kórus tehát nemcsak a kórus­irodalom avatott tolmácsoló- ja, hanem az énekkarok ve­zetőinek szakmai képzést, to­vábbképzést, tapasztalatcse­rét rendszeresen, tematiikuso- sain biztosító intézménye is. A sikereket dalostalálkozók, magas minősítések jelzik, s neves vendégkarnagyok — Bárdos Lajos Kossuth-díjas, Vajda Cecília — elismerő nyilatkozatai. A ZENE hivatott munká­sai, Szabó Tivadar és felesé­ge, a hevesi zenetanárok, mint Gulyás Ferenc né, Fe­re n ez Sándor, vagy Nagy Katalin, az intézetet, patro­náló egri zenetanárok, mint Farkas István, Mezei László, vagy Léray Zsolt önmaguk­ban, és önmagáktól még nem érhették volna el azt az. ered­ményt, amelyre most a jubi­leumon büszkén emlékeznek a nagyközségben. A helyi ta­nács is szívügyének tekinti e kultúrpolitikai feladat támo­gatását, s ezt teljes mellszé- 1 ességgel teszi. Bővítés, hang­szervásárlás, szolgálati lakás, rendszeres és rendkívüli tá­Candela, mindegyik egy csa­pat, összesen husz-huszonöt ember élén. Giuliano így beszélt: — Itt,- a kisvárosokban, a határban meg az utakon mindenfelé az emberek zsi- vánnyá lettek, lopnak, gyil­kolnak, és nincs, aki paran­csoljon; a csendőrök asszo­nyokat és gyerekeket tartóz­tatnak le, kínoznak meg, gyilkolnak, razzíáznak, éj­szaka rátörnek a házakra. Aki' ellopott egy juhot, azt gyilkossággal vádolják, és kivégzik az ártatlant. Nekünk kell vállalnunk a felelősséget, én vagyok a fő­nök, minden tervet velem beszéljetek meg, én fogadom el vagy vetem el. Aki a maga szakállára dolgozik, az én engedélyem nélkül, az ha­lállal bűnhődik, aki pedig a zsaruknak kémkedik, az éle­tével fizet: Aki benne van, maradjon itt, "a többiek men­jenek el — mondta. Egyetlen ember vált csak ki a csoportból. A másik gyűlés, a maffia­vezéreké, az egyik ismert palermói szálloda különter­mében zajlott le. Kifejezet­ten ezért jött el Villalbéból, Caltanisetta megyéből Don Calo lovag, a nagy főnök. Amikor a szálloda portón meg a szobákban, folyosó­kon észrevette a kisvárosok­ból érkezett vezérek test­őreit, elküldte őket. menje­nek csak ók is ebédelni, az­mogatások mellett a község vezetőinek személyes jelenlé­te is tüntet amellett, hogy komolyan veszik a zenebará­tok igényeit. — Minden érdem a zene­tanároké — mondta Nagy Zoltán nagyközségi tanácsel­nök. — Láttam én már olyat is másütt, hogy hiába kaptak meg minden támogatást... nálunk azonban sikerült összhangot találni a társa­dalmi igény és a lehetőségek között. Olyan közösség ala­kult ki, amely garanciát nyújt a további fejlődéshez. — A hangversenyeken ott vannak a község vezetői is... Pedig (mint sok helyütt) elég, ha aláírják a csekket... Nem sikerült a provokáció. (Másütt meg sem merném kísérel ni...) — Az ember ebben a po­zícióban nem tehet mindent csak kötelességszerflen —vá­laszolta Nagy Zoltán tanács­elnök. — Támogatás, vagy elutasítás, a szűkén vett hi­vatali kötelesség önmagában nem sokat jelent, mint ahogy a jó jövedelem, a szép lakás, a gépkocsi mit ér művelt, kultúrált ember nélkül? Ha kell segítsen a vezető is láng­gá szítani a szikrát. Nem hinném, hogy a tekintély ro­vására menne ez... S egyéb­ként is: nagyon szeretem a zenét. THDATOSAN, tervszerű­en segítik a közművelődési feladatokat Hevesen. A vá­rossá fejlődés útján abba a szerencsés helyzetbe kerül­tek, hogy a sznobizmus vad­hajtásai sem értek rá kifej­lődni, így aztán valódi ott­honra talált a zene; jó mag hullott a tiszta, őszinte ér­deklődés talajába. ' Kátai Gábor tán sétáljanak egyet, szóra­kozzanak kicsit a lányokkal. — Amikor én itt vagyok, senki se fog zavarni ben­nünket — mondta, miköz­ben a többiek kezcsókra já­rultak elébe. A bankett órákig tartott; a megbeszélés tárgyát ismer­ték az egybegyűltek. Az a monteleprei fiú megtámadta a monrealei börtönt, és nem kérte ki hozzá se a partini- ciói, se a monrealei cosca — ahol a börtön található — vezetőjének tanácsát. — Minket — jelentette kf Santo és Gnazio bátyám —■ megsértett az a fiú, mert C maga feje után ment. — Hebehurgya fiú ^ mondta Gnazio bátyám, aki nem ismerte. A partinicói maffiavezér­nek más volt a véleménye. Határozott, erős fiú, sokan tisztelik. A corleonei maffiavezér, akinek doktorátusa volt, azt hangoztatta, hogy ez láza­dás a tiszteletre méltó tár­saság törvényei ellen, és ép­pen akkor, amikor annyi nehézség után végre igyek­szik rendezni sorait az egész család *. — Erőpróbát kéne tarta­nunk — mondta választé­kosán. — Csakhogy ahhoz erő is kell — válaszolta a nagyfá- nök, Don Calo. Iá utytal)uK) Esi - a hatéhonyabb nevelfimunha Beszélgetés a pedagógiai tudományos napokról

Next

/
Thumbnails
Contents