Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-20 / 91. szám

A CSALÁD BARÁTJA, A HAJDÚ CSALÁD! „FELKÉSZÜLTÜNK és el­szántuk magunkat, hogy megnyerjük a béke csatáját, az élet csatáját” — huszon­öt esztendővel ezelőtt hang­zottak el ezek a drámai sza­vak, a párizsi Pleyei-terem szószékéről. S visszatekintve egy mozgalmas, nem kevés változást hozó negyedszázad távlatából, megállapíthat­juk: történelmi jelentőségű esemény zajlott a francia fő­városban, létrejött a világ­méretű, szervezett bakemoz- galom. A második világháború be­fejeződését, a fasiszta bar­bárság felett aratott győzel­met a népek azzal a meg­győződéssel ünnepelték, hogy az antifasiszta összefogást a béke időszakában is folytat­ják. Sajnos alig némultak el azonban a fegyverek, Churchill hírhedt beszédével felhangzott a hidegháború első fultoni nyitánya: Tru­man amerikai elnök meg­hirdette doktrínáját, az Egye­sült Államok vllágcsendőri szerepének jegyében. Ilyen körülmények között, a ro­mokból alighogy ocsúdó Wroclawban, a szovjet, fran­cia és lengyel értelmiségiek kezdeményezésére békekong­resszust tartottal!. Az 1948 augusztusában tartott ta­nácskozáson összekötő bi­zottság alakult. Ez volt az a mag — a bizottság tagjai között olyan személyiségek szerepeltek, mint Joliot-Cu- rie, Fagyejev, Neruda és Ro­beson —- amely az első béke­világkongresszus összehívá­sát kezdeményezte. A hidegháború tovább je- gesedett és 1949 április ele­jén megkötötték az atlanti szerződést, megszületett a NATO-btokk. Tizenhat nap­pal később Párizsban össze­ült a .Béke Híveinek Világ- kongresszusa, amelynek munkájában 72 ország 2U56 küldötte vett részt, s határo­zatait hatszázmillió szerve­zett békeharcos nevében hozta. A kongresszus rend­kívüli nehézségek közepette 1974. április 20,, agamba* Áz élet csatája kezdte meg munkáját A francia hatóságok megtagad­ták a vízumot a lengyel, bolgár és kínai delegátusok­tól, más esetekben korláto­zásokat léptettek életbe. A 38 tagú magyar küldöttség­ből csupán nyolcán kapták meg a beutazási engedélyt. Ezért a kongresszus résztve­vőinek egy csoportja Prágá­ban ült össze, a vita párhu­zamosan folyt A csehszlo­vák vendéglátók egyetlen nap alatt biztosították a fel­tételeket, a jelentősebb fel- felszólalások, a határozat­tervezetek néhány óra múl­tán már a másik tanácskozá­si színhelyen is hozzáférhe­tőek voltak. Mindenki cse­lekedni akart: Aragon, Eflu- ard, Neruda verssel köszön­tött, Robeson énekelt gyö­nyörű baritonján, Picasso megrajzolta a béke galamb­ját, száz- és százmilliónyian határozták el magukat a fo­kozottabb helytállásra saját munkahelyükön, városukban, falujukban. PÁRIZS ER PRAGA csak a harc kezdetét jelentette. Következett az állandó bi­zottság ülésszaka a svéd fő­városban, ahol elfogadták a nevezetes stockholmi felhí­vást, s megkezdődött a nagy­szabású aláírásgyűjtés az atomfegyverek betiltását kö­vetelve. Az 1950 novemberé­ben megrendezett második, varsói béke-világkongresszu­son alakították ki a Béke­világtanácsot, amelynek el­nöke, 1958-ban bekövetke­zett haláláig a felejt­hetetlen Frederic Joliot- Curíe volt. Kongresszusok és tanácskozások követték egy­mást, nem egyszer Budapest­ről ..kelteződtek a hírek. A béke-világmozgalom vélemé­nyét nyilvánította mindem sorsdöntő kérdésben, közben következetes küzdelmert foly­tatott a koreai és a vietnami háború ellen, Európa biz­tonságáért, a leszerelésért, általános békeegyezmények megkötéséért- Befolyása és ■ Péntek esti külpolitikai kommentárunk: „Uj párbeszéd” - régi ellentétekkel A LATIN NEMZETEKBE jellemző könnyedség, szónoki szóvirágok határozták meg a most végétért kétnapos washingtoni külügyminiszteri értekezlet alaphangját. A részvevő 24 latin-amerikai és Karib- tengeri ország diplomáciai életének vezetője vala­mint Kissinger amerikai külügyminiszter társaságában Nixon elnök „új barátságra”, „az új párbeszédre” emelte poharát. A felületes szemlélődőnek ügy tűn­het, hogy az Amerika-közi rendszer égboltjáról egy­szerre eltűntek a felhők. Az „új párbeszéd” meghir­detésével valóban orvosolni tudná Észak- és Dél- Amerika egy évtizedes feszült viszonyát? LATIN-AMEBIKA TARTÓS elhanyagolása nem maradt hatástalan. A dél-amerikai országokban mind­inkább megerősödött az a felismerés, hogy a nagy észak-amerikai monopóliumok kizsákmányolását csak akkor tudják csökkenteni, ha egységesen lépnek fel ellenük. A hivatalos Washington egészen a múlt év végéig nem vette figyelembe déli szövetségeseinek panaszait. Idén februárban azonban mintha egyszerre minden megváltozott volna. A mexikói külügyminisz­teri értekezleten Kissinger „már barátságos” volt, al­kalmazkodott latin kollégái beszédstílusához. Sőt, az Egyesült Államok bizonyos kompromisszumokat is kilátásba helyezett, így — korábbi elutasító magatar­tását feladva —, tárgyalni kezdett a Panama-csator- na-szerződés megújításáról. A csütörtökön este befe­jeződött újabb kétnapos tanácskozáson pedig már a legvitatottabb kérdésben, a Kuba elleni blokád meg­szüntetésében is engedékenységről tett tanúbizonysá­got. MINEK TULAJDONÍTHATÓ a változás? Nyil­vánvaló, hogy nem Nixon, vagy Kissinger érzelmei változtak meg. A nemzetközi erőviszonyok módosul­tak és készteti Washingtont latin-amerikai politiká­jának bizonyos átértékelésére. A nemzetközi energia- válság közepette egyszerre megnövekedett a venezue­lai kőolaj, a bolíviai ón, a chilei réz jelentősége. Kis­singer ezért pendített meg békülékenyebb húrokat. Az új párbeszéd eredményességét azonban alapvetően kérdőjelezi meg az a körülmény, hogy a dialógusra a régi partnerek között kerül sor, a gazdasági és a politikai önállóságuk kivívásáért küzdő latin-amerikai országok és a kizsákmányolást tartósítani kívánó Egyesült Államok között. (KS) A puccsisták „tsaaraáruIássaP vádolnak Santiagoban folyik a hazafiak pere Chile fővárosában folyik a Népi Egység kormányához hű maradt katonai és polgá­ri személyek pere. A pucs- csisták „hazaárulással” vá­Francia elnök- vá asztási kampány Az elnökielöltek névsorá­nak közzétételével hivatalo­san is megkezdődött az el- nökvá1 asztási kampány. A legesélyesebb elnökjelöltek az elmúlt napokban már sajtóértekezléten ismertették progamjukat, majd pedig vi­déki körútra indultak. Csü­törtökön Francois Mitter­rand Metzben és Strass- burgban, Chaban-Deimas Bayonne-ban, Pauban és Bordeaox-ban tartott válasz­tási gyűlést, Giscard d’Esta- ing pedig pénteken délután Strassbureban. ismertette programját. Hit izraeli génét Eelítt a szírlai légvéde’em DAMASZKUSZ: Hivatalos közlés szerint a Szíriái légvédelem továb­bi két izraeli gépet lőtt le és ezzel hétre emelkedett a pénteki összetűzések folya­mán megsemmisített izraeli gépek száma. A Tel Aviv-i közlemények továbbra sem ismerik el a veszteségeket. tevékenység! területe ál­landóan bővült új és üj szer­vezetek, bizottságok csatla­koztak ' hozzá. Sokan, akik évekkel ezelőtt még értetle­nül álltak akciói láttán, tevé­kenyen részfcvesznek munká­jában, vagy legalábbis bizo­nyos kérdésekben sikerült megvalósítani az akcióegy­séget. A szervezett békemozga­loan harca felfelé ível s így érkezett el az eddigi csúcs­ponthoz, a Béke Erőinek Vi­lágkongresszuséhoz, amelyet tavaly ősszel rendeztek meg Moszkvában. A Kreml kong­resszusa termében tartott se­regszemle, felhívásával és tizennégy határozatával a haladó nemzetközi közvéle­mény felelősségteljes állás­foglalását tolmácsolta a vi­lágunk előtt álló összes lé­nyeges kérdésekben. Külö­nösen megnövelte a kong­resszus súlyát az a két és félórás beszéd, amellyel Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára — éppen egy válsá­gos időszakban, hiszen tar­tott még a közel-keleti há­ború — értékelte a nemzet­közi viszonyokat és kifejtet­te a béketmozgalom felada­tait Huszonöt év alatt alapve­tően megváltozott Földünk politikai arculata, az erővi­szonyokban jelentős eltoló­dás következett be a béke és haladás erőinek javára. Ezekben a változásokban — amelyeknek középpontjában a Szovjetunióval az élen a szocialista világrendszer áll — szerepet vállalt a szerve­zett béke-világmozgalom is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar béke­mozgalom, amely nemsoká­ra ugyancsak negyedszáza­dos jubileumát köszönti, mindvégig tevékeny részese volt a világméretű nagy ösz- szefogásnak. AZ ÉLET CSAT A JA, a bé­ke csatája még ma sem fe­jeződött be. Ám egy negyed­század múltán,, minden ed­diginél jobb feltételek mel­lett vívhatjuk ezt a csatát. Az évforduló ezért tisztelgés a huszonöt évvel ezelőtti zászlóbontók s mindazok előtt, akik elkötelezték ma­gukat a béke megvédése mellett, akik a béke védel­mezői, a béke építői. (— i) doiják a tiszteket csupán azért, mert hűek maradtak az ország törvényes kormá­nyához, és nem voltak haj­landók csatlakozni a fasisz­ta lázadókhoz. A haditörvényszék elnöke demagóg módon „igazságos bírósági eljárást” ígért ugyan minden vádlottnak, a bíróság azonban, elutasította a védelemnek azt a kérését, hogy váltsák le a törvény­szék néhány tagját, akik kö­zül az egyik egyben a vád tanúja is, másikat pedig ro­koni kapcsolatok szálai fűz­nek a Népi Egység kormá­nya híveinek hóhéraihoz. Orlando Guierrez tábor­nok, a per ügyésze egészen odáig ment, hogy megkér­dőjelezte az Allende-kor- mány törvényességét. Az ügyész kijelentése mélységes aggodalmat keltett a haladó közvéleményben. Ha ugyan­is, a törvényszék elfogadja a vád érveit, akkor a jun­ta „törvényes” alapot kap a Népi Egység kormányát tá­mogató polgári személyek elítélésére is. Katonai puccs Nigerben képtdvírónkon A Szovjetunióban tartózkodó Edward Kennedy szenátor találkozott D. Grisianival, a szovjet tudományos és műszaki bizottság elnökhelyettesével. (N ép újság-telei o io — AP — MTI — KS) Willy Brandt nyugatnémet kancellár közel-keleti kőr­útjának első állomására, Algírba érkezett pénteken, ahol megkezdte tárgyalásait Bumedien elnökkel. (Népújság-telefoto — AP — MTI — KS) „IBI A '»■—f' v r<§)f E3»Biima NIGER • / S'Nrt.. NIGÉRIA 1 j* \ 0 200 k-n S J 1 •------- / 2 u t y » z V A Urán* ® Ör □ Só- Ka/avánüt f A Niger Köztársaságban áp­rilis 15-én katonai hatalomátvé­tel történt. A puccsot végrehaj­tó fegyveres erők élén SX'jni Kouniie alezredes vezérkari fő­nök áll. A Niger Köztársaság területé 1,2 millió km3 (hazánknál több mint tízszer nagyobb), de ' la­kóinak száma csupán 4 millió; Természeti kincsekben sz J :ry\ de 1970-ben Ariit környékén ta­lált uránérclelőhely világvi­szonylatban is jelentős. Az ország földrajzi fekvése kedvezőtlen, számottevő terű e- tek tartoznak északon a siva­tagi zónához. Az ország kö­zépső részén a nomád állatte­nyésztés jellemző. Mezőgazda­sági művelésre csak a keskeny, csapadékosabb déli rész alkal­mas. Az Afrikában évek ctg tarló szárazság következtében kialakult éhségövezet” áthúzó­dik Nigeren is, s veszélyezteti az -ország egyébként- ,, is gyen­ge gazdaságát (az egy főre ju­tó nemzeti jövedetem csu'páh" 90 dollár} ... *. vyr A Niger Köztársaság lakos­sága igen összetett. Legfonto­sabb néncsoportjai.: hausza, ' szongai, dzserma, kánuri, iua- ' ger és fulba. A század elején történt gyar­matosítás után, az ország 19C0- ban nyerte el függetlenséget.. Hamani Diori köztársasági el­nök politikája azonban nem kedvezett az ország . fejlődésé­nek. Betiltott minden haladó, pártot, s a törzsfőnökökre .tá­maszkodva támogatta a fran­ciák neokolonialisa politikáját. — TERRA —

Next

/
Thumbnails
Contents