Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-19 / 90. szám

Magyarul «z olefinekről X„ Könnyűvérű molekulák előnyben A paraffinok csoportjából való etán- és az olefinekhez tartozó etilénmolekula se­matikus rajza. A fekete göm­bök szénatomokat, a fehé­rek hidrogénatomokat jelké­peznek. Látható, hogy az etilén szénatomjai két kar­ral kötődnek egymáshoz, » ezért... „Rövid szoknyás etilén- lánykák állnak a sarkon és kivágott blúzú propilén-höl­gy ikék mutogatják bájaikat, miközben az erényes metán- matrónák szégyenkezve von­szolják el fiacskáikat a kör­nyékről. Érthetetlen! —ször- nyűlködik egy tisztességben megőszült etán molekul a. Micsoda különbség van kö­zöttünk, paraffinok és az olefinek között, pedig mind­nyájan ugyanabból az anyagból vagyunk...” így kell kezdenem jelenté­semet a Tiszai Vegyi Kom­binátban épülő olefinműről, mivel nemcsak a közel 6 milliárd forintos beruházás­ról, de arról is szeretnék be­számolni, hogy mik azok az olefinek és miért alkalma­sak a műanyaggyártásra. Ügy tűnik, hogy ha a mole­kulák világában létezne er­kölcs, akkor ott az olefine­ket könnyűvérű teremtések­nek tartanák, az erény min­taképei pedig a paraffinok lennének. Tulajdonképpen ezzel a köznapi hasonlattal lehet magyarázni, hogy új anyagokat keresve, miért döntöttek a vegyészek az o' ifinek mellett. Az olefinek és paraffinok e "uránt szénből és hidio- íből álló vegyületek. Fel- ’ . gozásuk a petrolkémiai i?nr feladata, s ez utóbbit u god tan nevezhetnénk ma- nrul kőolajvegyiparnak is, (a petrol szó szerint kőola­jat jelent), mivel korunk e fontos ásványi anyagából ál­lít elő ez az iparág szá­munkra nélkülözhetetlen ve­gyi termékeket, többek kö­zött műanyagokat. A szénatomok ölelkezése A szénhidrogéneknek sok­féle fajtájuk van. Közéjük tartozik a benzin és az ipari szesz egyaránt. A leninváro- si olefinmű, amely a hazai kőolajvegyipar központja lesz, olefineket — etilént és propilént — állít elő, mei’t azok olyan szénhidrogének, amelyek viszonylag könnyen átalakíthatok műanyagokká. Itt van előttem egy jelleg­zetes olefin, az etilén rajza. Az etilén légnemű anyag, s ' rajz e gáz molekulájának 'öltését mutatja. A fekete tbök a szénatomokat, a kiérek pedig a hidrogén- nokat jelképezik. Mind- , ik szénatomhoz két-két 'génatom kapcsolódik, a •ót szénatom pedig egymás­hoz, méghozzá úgy, hogy .Két kézzel ölelkeznek’, két vegyértékkel kötődnek össze Olefinszármazék, bár enné' .jnyolultabb szerkezetű a j.-opilénnek nevezett szer" hiörogén-vegyület is. Mole­kuláik közös tulajdonsága — és ez jellemző minden ole­finre —, hogy szénatomjaik két vegyértékkarral kapcso­lóénak egymáshoz. Az olefinektől lényegesen átérnek a paraff’nok i lyen vegvület pl. az etán % a mélán) mive! ezekben a szénatomok csak egy karral fogják egymást Az olefinek sokoldalú felhasználását szénatom isiik kettős ka peso lódása teszi lehetővé, az egyik ka- ugyanis könnyen szabaddá tehető, hiszen az I •tomok rendszere így i*« megmarad, és a szabaddá vált karhoz pedig újabb, más anyagok atomjai kapcsolód­hatnak. Ez a magyarázata tehát az olefinek Könnyűvé- rűségének, vegyülési hajla­mának. A természet őttalálatosai Azt a folyamatot, amikor a szénatom felszabaduló kar­jához újabb atomok kapcso­lódnak, polimerizációnak ne­vezik a szakemberek. Ezt is lefordíthatjuk: a polimerizá- ció görög szó, amely sokszo- rozódást jelent. A műanyagok és a termé­szetes anyagok között az a fő különbség, hogy a mű­az olefinek szénatomjainak egyik kötése könnyen fel­szabadítható, így hajlamo­sak a vegyülésre, .a sokszo- rozódásra, vagyis újabb anya­gok — műanyagok — előál­lítására. anyagok,' bár általunk már régrő] ismert anyagok atom­jaiból épülnek fel, kombiná­ciójuk (elrendezésük) olyan, amelyet a természet koráb­ban nem hozott létre. Aki lottózik, gyorsan megérti, miről van szó. Peches játé­kosokkal megesik, hogy éve­kig játszanak ugyanazzal az öt számmal, még sincs soha még egy kettes találatuk sem. Egy új anyag keletke­zéséhez ennyi „szerencse” kell, mint amennyi egy lot­tóötöshöz. Az általunk is­mert anyagok a természet őttalálatosai; a műanyagok pedig a vegyészek telitalála­tait jelentik. Az ember be­bizonyította, hogy képes be­avatkozni a természet fizi­kai és kémiai folyamataiba és olyan kombinációkat is létre tud hozni, amelyekre a természetben még nem volt példa. Milliárdok igénye A műanyagok előállításá­ra, vagyis az atomokkal folytatott lottózásra a kény­szer vitte rá az embert. A középkor alkimistái még aranyat akartak csinálni, a ma emberének viszont sok­kal hétköznapibb dolgokra van szüksége: ruhaneműkre, használati eszközökre, még­hozzá olyan mennyiségben, amit korábban elképzelni sem akartunk. Hol lehetne vi­szont annyi juhot tenyészte­ni, annyi gyapotot, kendert vetni, annyi nyersbőrt elő­teremteni, hogy a mértani arányban növekvő igényeket ki tudjuk elégíteni? Nincs erre hely a földön. Ezért fejlődött és fejlődik roha­mosan szerte a világon a ■műanyagok gyártása, és a fejlesztés igénye. Magyaror­szágon is sürgető. Az elmúlt évben például csaknem 80 millió dollár értékben im­portálunk műszálakat. A fel- használás gyors ütemben nö­vekszik és a népgazdasági terv a hazai szükségletek ki­elégítését saját erőnkből, va­lamint a szocialista orszá­gokkal való együttműködés segítségével kívánja biztosí­tani. Ennek a tervnek egyik fontos része — alapja — a leninvárosi olefinmű, amely­nek befejezéshez közeledő építkezéséhez hívjuk látoga­tásra az olvasót írásunk má­sodik részében. Benedek B. István Sziki aratás Ujlőrincfalvi múlt és jelen íj—— Vegyszeres gyomirtás az újlőrincfalvi határban. A Dányi-gödör kiszáradt, pedig abban mindig volt víz. Ebből a gödörből épült meg annak idején a falu 1888- ban. Akkor öntötte el Gha- lászí az árvíz, s az ott lakó nyolcvan. család, amely messze környéken híres volt állattenyésztéséről, átvándo­rolt Lőrinc püspök területé­re. A Dányi-gödörből vetet­ték ki az új falu hazai-hete való válykot. Űjlőrincfalva felépült, de a hajdani ott­hont, Öhalászt — ahol még ma is kivehetők a fűvel be­nőtt romok között az utcaso­rok — nem egykönnyen fe­lejtették el, hiszen Öhalászon egy-egy . család 40—50 szarvasmarhát tartott, s az idősebbek még továbbmesélik elődeik szórakozását, amikor jó módjukat megmutogatván többfogatos szánon közle­kedtek — nyáron (!) Az új otthon, a püspöki terület, szikes, kötött földdel fogadta a letelepedőket, s elkezdődött a hosszú harc, hogy a mostohább körülmé­nyek között megteremtsék gazdagságukat. Sokáig tar­tott. Még a felszabadulás után is az újabb és újabb útkere­séseket jelzik a különböző nevek, amelyeket az alakuló közösségek vettek fel. A Pe­tőfi, a Május 1., a Tizedik Évforduló, az Üj Élet, majd ismét a Május 1. volt a pró­bálkozások sorrendje. Üjlő- rincfalván 1961 óta dolgoz­nak egy közösségben a ter­melőszövetkezeti tagok, s az elmúlt esztendőt mór vég­leg úgy könyvelhetik el, mint a valaha megkezdett szikkel, szárazsággal folytatott régi küzdelem lejárását. Tavaly búzából hektáron­ként 33 mázsát takarítottak be, az őszi árpa termése szin­tén 33 mázsás átlagot adott, kukoricából 34 mázsa volt a hektáronkénti termés. Két és fél ezer mázsa nitrogén mű­trágyát használtad fel s ez a mennyiség az idén csak­nem megduplázódik. A ter­melőszövetkezet dolgozó tag­sága egy tízórás munkanap­ra 95 forintot mondhat ma­gáénak, az egy dolgozó tag­ra jutó átlagjövedelem meg­haladja a 21 ezer forintot. A közös gazdaság földterületé­ből — a vízlépcső épülő táro­zó tavához — kisajátított szántó ellenértékeként ka­pott több mint tízmillió fo­rint is a biztonságos jövőt szolgálja. Tízmilliót fordíta­nak új gépek vásárlására, hogy az ezer hektáros terü­let megműveléséhez minél kevesebb emberi munkára legyen szükség. A gabonater­mesztés mellett a kukorica­termesztést is gépesítették, a Vetéstől a betakarításig. Hatvan, Heréd, Boldog, Kökényes: Kétmilliárd a népgazdaságnak Továbbra is kemény fellépés a vámszedőkkel szemben NEMRÉGIBEN! FOGLAL­KOZOTT az MSZMP Hat­van városi bizottsága a húszezer lelkes település, va­lamint a hozzá tartozó köz­ségek — Boldog, Heréd, Nagykökényes — gazdaság- politikai helyzetével, s a legújabb célkitűzésekkel, amelyek egyértelműen a párt X. kongresszusának téziseiben, továbbá a Köz­ponti Bizottság 1972 novem­beri határozataiban gyöke­reznek. Amit Kiss László osztályvezető beszámolójá­ból summázatként leszűrhe­tünk, a város és a termelő ágazatok elmúlt évi fejlő­dése megfelel a tervelő­irányzatnak, sőt néhány te­kintetben felülmúlja a vá­rakozást. Az összes termelé­si érték több mint 7 száza­lékkal növekedett, s elérte az 1 milliárd 805 millió fo­rintot. Ebben jelentős szerep jutott az élelmiszeripari vál­lalatoknak. így a cukorgyár­nak, amely 15 százalékos ré­patermőterület-növeléssel azt is elérte, hogy cukorterme­lése 3583 vagonra ugorjon. Ez 12 százalékos árume.ny- nyiség-emelkedés a bázisév­hez viszonyítva. Terven alul csak a Kavicsbánya Vállalat és a Szociális Foglalkozlalo üzemelt, ahol egyrészt geo­lógiai adottságok, másfelől a piaci kereslet csökkenése gá­tolta a kibontakozást. Ki­tüntette magút a konzerv­gyár is. A legjelentősebb vállalati eredménynövekedés itt volt taoasztalhato. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI MOZGALOM megíté­lésében arra a megállapítás­ra jutott a városi pártbizott­ság, hogy az a növekvő köz­terhek és termelési költsé­gek ellenére — kivétel a nerédi gazdaság — beváltot­ta a hozza fűzött reményü­két. A kimagaslóan jő ke­nyérgabona-termésből például hat és fél millió forint több­letbevételük volt a gazdasá­goknak, s kedvezően ala­kult a lakarmányellátás helyzete is. Külön figyelmet érdemel, hogy sokat javult a termelőszövetkezetek gép­ellátottsága, s lassan tért hódit a korszerű gazdálko­dás. a zárt rendszerű ter­mesztés módszere. A Lenin Termelőszövetkezet kivételé­vel azonban komoly gondot okozott a terme kék tárolá­sa, ami közvetve kihat mind a bruttó, mind a sze­mélyi jövedelem alakulásá­ra. Ezért elsőrendű feladat a korszerű tárolók építteté­se. Az előző evekben folyta­tott kiegészítő tevékenység mértéke és iránya közös gazdaságainknál most már a jogszabályoknak megfelelő­en alakult. Felszámolták He­réden a cipőcsattgyártást, a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet pedig a gyöngyösi Agromechanikai Szövetke­zettel kooperálva készíti a háztáji íejőgéoeket. HATVAN ES KÖRNYÉKI! kereskedelmi ellátottsága ál­talában kielégítőnek mond­ható. Ebben mintegy llu különböző üzlet tevékenysé­ge játszik szerepet. Külön kell szólanunk arról, hogy az élelmiszerkínálat fejlődé­sével összefüggésben az áru­vásárlás értéke egy év alatt közel 10 százalékkal növeke­dett, s javult a húsellátás, amiben a baromfi forgalma­zásának van döntő súlya. Nem így állunk azonban a vegyesipari cikkekkel! A for- galom dinamikája a várt alatt maradt, ami arra ve­zethető vissza, hogy a csa­ládi otthonok, háztartások ezekből az árukból már job­bára telítettek. Változatlanul, növekszik az érdeklődés ugyanekkor a bútoripar ter­mékei iránt, s ez nagyon is indokolná egy korszerű rak­tár és bemutatóterem létre­hívását. Utóbbi tekintetében 1976-ra felépülő Dózsa téri kilencszintes sávház ígér megoldást, mivel a tanácsi vezetők elképzelése szerint ennek földszinti üzlethelyi­ségeiből j átlátnák a bútor­kereskedelemnek. Itt teszünk említést a vas­úti csomópont, valamint a Volán hatvani üzemigazga­tósága munkájáról, amelyet úgy vett tudomásul a párt­bizottsági ülés, hogy bár a szolgálati főnökség az állam­vasutaknál a mennyiségi .mutatókat minden tekintet­ben túlteljesítette, a minő­ségi tényezők közül 2 száza­lékos a lemaradás a teher­vonatok menetrend szerinti közlekedésében. Teljesítette éves tervét a Volán is. a bázishoz viszonyítva azon­ban 3 százalékos a lemara­dása. Mindkét területen 1974-ben jobb munka- és üzemszervezés szükséges az előrelépéshez. AMI A PARTSZERVEZE­TEK gazdaságpolitikai tevé­kenységét illeti, elsősorban a városi pártbizottság és az apparátus munkájának tar­talmi, módszerbeli fejlődé­sét nyugtázta jóleső érzés­sel az ülés hallgatósága. Következetesebb, keményebb lett a végrehajtó bizottság a különböző területeken mu­tatkozó, közerkölcsöt és köz­hangulatot rontó ’elenségek- kel szemben, s a hat./suga­rába tartozó gazdasági veze­tők körében — Ingatlanke­zelő Vállalat, SERKÖV — személycserére is javaslatot tett. Ezek a cserék, már most megállapíthatós -gőzüli> hatással voltak mind városi, mind vállalati vonatkozás­ban. A termelés pártellenőrzé- sének jelenleg is legelter­jedtebb formája Hatvanban a gazdasági vezetők folya­matos beszámoltatása párt­vezetőségi, illetve taggyűlé­seken. Ebben a munkában a pártvezetés egyre gyakrab­ban hasznosítja a párteso- portok tapasztalatait. Orvos- landó viszont az idei eszten­dőben a brigádellencrzés hiánya. S az eddiginél gyak­rabban kell kezdeményezni az ellenőrzésre jogosult kül­ső szervek vizsgálatit. Rész­ben ez is oka annak, hogy néhány gazdasági vezető hu­zamosabb időn át követhe­tett el törvénysértést, a szo­cialista tulajdont .károsító cselekményt. IFJÚSÁGUNK HELYZE­TE, a társadalom építésében betöltött szerepe szintén han­got kapott Kiss László be­számolójában, illetve a hoz­zászólásokban. Egyöntetű ráfit a véle meny: a városi és községi KISZ-szervek, szervezetek gazdaságpolitikai munkájá­ban kedvező változások men­tek végbe az elmúlt eszten­dőben, s további fejlődést ígér az idei év egyszerűim, de összefogottabb terve. Ál­talában az üzemeknél, gaz­daságoknál előtérbe került a fizikai munka megbecsülte- tése, s a munkára nevelés fontos gondolatköre. Terjedt a védnökségvállalas is egy- egy beruházáson, erősödött az ifjúsági szocialista mun­kaverseny és brigádmozga­lom. De egyre inkább ér­deklődik Hatvan, Heréd. Boldog, Nagykökényes ifjú­sága a várospolitikai felada­tok iránt, amire igen meg­győző példa a március vé­gén tartott „fór adalmiság és szolidaritás” napja. Ek­kor több száí hatvani fia tál építette, szépítette varo OH Gy.) (Foto: Puskás) A közelmúlt nagy esemé­nye volt, amikor a március 26-i közgyűlés kimondta a poroszlói halászati termelő- szövetkezettel való egyesü­lést. A poroszlói és újlőrinc- xalvai Május 1. ezután közö­sen néz a holnap elé,' már együttes erőből építik a 20D hektárnyi területű halasta­vat. A természetes vizek, köztük a Tisza is, egyre in­kább bizonytalanabbá vál­nak. A halász lassan-lassan ugyanolyan tervező, gondos tenyésztő és tartó lesz, mint bármelyik más nagyüzemi állattenyésztő ágazat dolgo­zója, akinek a takarmány- ■ nyal, a felvásárlási árral, az önköltséggel kell számolnia. A két termelőszövetkezet egyesülésével a halászok „házon belül” tudják bizto­sítani a takarmányt önkölt­ségi áron, a mezőgazdasági üzemegység pedig nem nyers takarmányként, hanem pontyhúsban viszi piacra a „termést”. A közös, az új Május 1. Termelőszövetkezet a porosz­lói November 7. Tsz-el együtt épít egy yt millió forintos beruházási költséggel készü­lő szárítóberendezést, amely lucernát, kukoricát, gabonát tud a legmegfelelőbb állapot­ban raktározásra, tározásra előkészíteni. Az újlőrincfalvi „honfog­lalás” óta csaknem száz esz­tendő telt el. A föld azóta sem lett jobb, csak az embe­rek tanulták meg, hogy har­cukhoz segítségül tehet hívni a gépeket, vegyszereket és nem utolsósorban a falu ha­tárán túlról is az embereket, hogy segítsenek egymáson. SZ. A. Ismét a d.optria... Nemrégiben „Lehet fél dioptriával több?” címmel egyik olvasónk panaszáról írtunk: hónapokat, jobb esetben heteket kell várni, amíg a kívánt szemüveg elkészül. Sajnos elég sok és sokféle szemüvegre van szükség, ennek az egri (meg a gyöngyösi és a hat­vani) OFOTÉRT-bolt mel­lett a. rendelőintézet a meg. mondhatója. Az egri OFOTERT vezetője el­mondta, hogy ötdioptriás üveget január óta nem lá­tott, pedig harmincán vár­nak rá. Kellene nyolcvan darab kétdioptriás is, de bizonytalan, mikor kapják meg. A MOM ígérete: a második negyedév végére kielégítik a Heves megyei igényeket is. Az alapanya­got külföldről szerzik be, a gyártás a MOM feladata. A raktár a fővárosban van. ahonnan elsősorban a szak. boltokat tátják el, s csak utána következhetnek más OFOTERT-boltok... A Heves megyében levő OFOTERT-üzleteknek te­hát „csupán” az a hátrá­nyuk, hogy nem szakbol­tok, s a MOM sem tehet róla, kevés alapanyagot kap. De hát akkor kire pa­naszkodjanak a szemüveg­re várók? k. g. JiMkMQ 1971. április lit., uwUA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents