Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-19 / 90. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommcntánmk; Piszkos ügy LÁTSZÓLAG vajmi csekély összefüggés van egy kormányfői látogatás és egy rendőrspicli halála között. Esetünkben is csupán annyi a közös vonás, hogy mindkettő Észak-Írországgal kapcsolatos. Prokolláris okokból — no meg azért is, mert a másik ugyancsak piszkos ügy — kezdjük a miniszterelnök villámlátogatásával. Harold Wilson ugyanis csütörtökön teljesen váratlanul Belfastba látogatott, hétpecsétes titokként kezelték az utazás hírét, ám úgy látszik, Angliában a kelleténél többet és többen fecsegnek, és a munkáspárti kormányfő útja nem maradt titokban. így aztán a Scotland Yard megkettőzte a biztonsági intézkedéseket. Belfast golyószaggatta, gránáttépe ucáin katonák és rendőrök cirkáltak. Wilson különgépe egy katonai támaszpontra ereszkedett le, onnan pedig helikopterrel utazott a Stormont kastélyba. A BRIT MINISZTERELNÖK Merlyn Rees-szel, az észak-írországi ügyekben illetékes miniszterrel, Sir Frank King tartományi katonai parancsnokkal és James Flanagan észak-ír rendőrkapitánnyal tanácskozott. Megbeszéléseik középpontjában a hat esztendeje dúló belvillon- gások. az utóbbi időben ismét elszaporodott erőszakos cselekmények: a polgári és katonai áldozatok száma immáron meghaladja az ezret. Észak-Irország Nagy-Britannia Vietnamja — mondta egyszer valaki találóan. S miként Vietnamban sok a zavaros, magyarán szólva piszkos ügy, nem különben Észak-Irországban akadnak hasonló esetek. Mint például az észak-ír Kenneth Lennon meggyilkolása. Ennek körülményeit csütörtökön kezdte meg kivizsgálni a Scotland Yard. Lévén a rendőrség a legilletékesebb, miután Lennoni a különleges ügyosztály, a Special Branch, vagyis a felderítéssel és elhárítással foglalkozó részleg szervezte be. Feladata az lett volna, hogy provokálja és besúgja az ir republikánus hadsereg ideiglenes szárnyának tagjait, vezetőit. Erre azonban nem kerülhetett sor, mielőtt kapcsolatot teremtett volna a rendőrséggel, ismeretlen személyek meggyilkolták. Így tehát a Lennon-rejtély nyomozásra szorul. Netán tisztázásra. Vagyis Roy Jenkins brit belügyminiszter kérdőre vonta Robert Mark rendőrfőkapitányt és magyarázatot kért tőle. Nem tudni, vajon Wilson belfasti villámlátogatásán szóba került-e Lennon neve. Vagy felemlítették-e a Littlejohn-fivérek esetén. A két közönséges bűnöző ugyancsak állítja, hogy a rendőrség bízta meg őket az IRA „provóinak” felderítésével. PISZKOS ÜGY, furcsa módszerek. Vajon Wilson és kormánya talál-e alkalmasabbakat, célravezetőbbeket az észak-ir belviszály megszüntetésére? Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Román Szocialista Köztársaság részéről Nicol áe Ceausescu, az RKP főtitkára, s a köztársaság elnöke, e a küldöttség vezetője, Ms- nea Manescu, az RKP VB tagja, imniszterclnök, Stefan Andrei, az RKP KB titkára, George Macovescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Mircea Maláta, és Mitia Constantin, az RKP főtitkárának, a köztársaság elnökének tanácsadói. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője, Alekszej Koszigin, az SZKP PB tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, külügyminiszter, Koíisztan.tyin Katusev, az SZKP KB titkára, Konsz- tantyin Ruszaikov, az SZKP KB tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, Andirej Aletoszandrov, az SZKP KB revíziós bizottsé- ngáak tagja, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója. Részt vett továbbá az ülés munkájában Ivan Jäku- bovszkij, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsall ja, és Nyíkolja Firjubin, a Varsód Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületéneik főtitkára. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői megvitatták az európai biztonság erősítésével és a nemzetközi feszültség további enyhülésével összefüggő időszerű kérdéseket. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy jelenleg a feszültség enyhülésének irányzata az európai és a világ- helyzet alakulásának ural«AAAőAAAAAAőAA/VNAAA/WWVWVWv .• v A SZOCIALISTA országok nézeteinek és cselekedeteinek egysége a béke állandó és dinamikus tényezőjévé vált. A fokozott együttműködés, a gazdaság, a politika és az ideológia különböző területein a világszocializmus fejlődésének szükségszerű feltételéből mindinkább e fejlődés törvényszerűségévé alakul át. A szocialista államok egységének szilárdítása nem automatikus folyamat, ami előre meghatározott formula szerint önmagától elvezetne a kívánt eredményhez. Ehhez kollektív gondolkodás, a marxista—leninista pártok szilárd akarata és állandó alkotó munkája szükséges. A szocialista országok kommunista- és munkáspártjai, amelyek szüntelenül arra törekednek, hogy a szocialista világrendszer az új társadalmat együtt éoitő és védelmező, egymást tapasztalatokkal és ismeretekkel kölcsönösen gazdagító népek egységes családja legyen, kö- vztjcezetesen megvalósítják a két- és tőbbo^alú pártközi ért n fl rezes ek kiszélesítésére, 'az államközi gazdasági integrációra. va'amint a hatékony ideológiai és külprtiM- kai együttműködésre írá- rvuló politikai vona'at. A viláa isme"! az imperialist erőpoHMkát. ismeri egves tők^s ál’amok semle- gasgZgj noli"káját. az einem köteiezettsónj mozgalmiét, pmeivn(»t< öióf a mozgatómban részt vevő számos fejlődő ország és olvan szocialista állam mint Jugosziá- v'a. mindinkább az imperializmus és a neoknlonializ.- rrras ellen fordft'a. A történelemben elsőnek azonban a szocializmus teszi lehetővé a népek számára hnev ne le- gvenek többé c tőkés nagyhatalmat- nolit"- ’ i-íooi- eszközei é< hogy salát békédé-, rető. jószomszódj és egvütt- Ynflk'idési politikájuk egyenrangú alkotóivá válhassanak. /AVVWW«WVV Egységes állásponton mi- őpriUfc iSW üéatcfc A szocialista államközösség keletkezése, megerősödése és fejlődése, amely minden egyes országban létrehozott azonos típusú gazdasági alapra —* a termelő- eszközök társadalmi tulajdonára, azonos típusú állami rendszerre — a munkásosztály vezette nép hatalmára és azonos ideológiára — a marxizmus—leninizmusra épül, új, magasabb típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulását hozta létre. E kapcsolatokban kifejezésre jutnak a szocialista internacionalizmus elvei: az államszuverenitás, a függetlenség és a nemzetközi érdekek kölcsönös tiszteletben tartása; az egymás belügyei- be be nem avatkozás; a teljes egyenjogúság betartása; a kölcsönös előny és az elv- társi segítségnyújtás; az együttes védekezés imperialista agresszió esetén. A kollektív erőfeszítések eredményeként létrejött a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés szilárd rendszere. Ez az együttműködés a részt vevő országok életének mintegy természetes formájává vált. A szocialista országok megtanulták, hogyan kell napról napra együtt dolgozni, hogyan lehet megtalálni az olyan kérdések igazságos megoldását, amelyeket a kapitalizmus viszonyai között — mint az egyes tőkés tömbök és zárt gazdasági csoportosulások válsága mutatja — megoldhatatlanok. E munka során a szocialista országok kommunista ős munkáspártjai megtanulták, hogyan kell összeegyeztetni minden egyes állam érdekeit és a közös érdekeket, megtanultak együttműködni s el tudnak távolítani útjukból mindent, ami megnehezíti a közös előrehaladást. Amikor több mint ötven évvel ezelőtt a történelem felvetette a saoyjet koztarA szovjet delegáció tagjai. Az első sorban Alekszej Koszigin miniszterelnök, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a küldöttség vezetője és Andrej Gromiko külügy miniszter. (Népújság -telefoto — CAF—MII—KS) kodó vonása. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve mind szélesebb mértékben érvény estid. Egyre erőteljesebben jut- rralk kifejezésre az államközi kapcsolatok olyan alapvető normái, mint a függetlenség és szuverenitás, a területi épség, az Európában kialakult államhatárok sérthetetlenségének tiszteletben tartása, az erő alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás, egymás belü gyeibe való be nem avatkozás. A feszültség enyhülése döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Vietnamban és Laosziban, a d'él- árzsiai szubkon fctoiensen és a Közel-Keleten a konfliktus- helyzetek megoldása politikai térre helyeződött át és sas ágok egyesülésének kérdését. Lenin rámutatott; azért kell egyesülniük, hogy s mbe tudjanak helyezkedni az imperializmus nyomásával, meg tudják védeni a forradalom vívmányait és közös erővel sikeresen meg tudják oldani, a szocialista építés békés és alkotó feladatait. Elvileg ugyanez vonatkozik a KGST-ben, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült szuverén szocialista államok testvéri közösségére is. „Ezt a közösséget — mint Leonyid Brozs- nyev. az SZKP főtitkára mondotta — mindenekelő*t az.-rt hoztuk létre, hogy elhárítsuk az Imperializmus fenyegetését, szembeszálljunk az imporializmus által létrehozott agresszív katonai tömbökkel hogy közös erővel védelmezzük a szocializmust és a békét.” NYUGATON még ma Is hallhatunk olyan borúlátó kijelentéseket, hogy a két ellentétes társadalmi, gazdasági és politikai rendszér — a szocializmus és a kapitalizmus — létezése elkerülhetetlenül harmadik világháborúhoz vezet. Gyakran elhallgatják azonban, hogy mind az első, mind a második világháborút ugyanannak a társadalmi rendszernek, vagyis a kapitalizmus államai közötti konfliktusok okozták. Valamennyien emlékszünk, hogy milyen lépéseket tettek a hidegháborús stratégák annak érdekében, hogy gátolják a szocialista építést azokban az országokban, amelyek a második világháború után népi demokratikus államok lettek. Odáig mentek, hogy megpróbálták a kelet-európai szocialista államokat megfosz+ani attól a jogból, hogy Európa történelmileg Integrált részének tekintsék magukat. Valójában ez csapén ahhoz vetteti, hosy Nyu£at-Eurőp3 hosszú Időre az úgynevezett „atlantizmus” hídfőállásává lett. Az atlanti gondolat alapját a kommunistaelle- nesség képezte, amely akadályt igyekezett gördíteni a szocialista eszmék terjedésének útjába azt állítván, hogy ezek az eszmék ellentmondanak Európa fogalmának és az atlanti civilizációnak. A világ azonban oszthatatlan. A távoli és a közeli, a kicsiny és a hatalmas országokat manapság ezernyi szál köti össze. E szálak ' a politikai légkör javulása mértékében mind tartősabbá válnak. Most már a tartós nemzetközi biztonság és a sokoldalú nemzetközi együttműködés teljes megalkotásáról van szó A megoldásokhoz példát mutatnak a békeprogramot meghirdető Szovjetunió és a testvéri szocialista országok — mindinkább elismerésre jutnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei, bővülnek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a tőkés országok között, a korábbinál kedvezőbb távlatok nyílnak újabb konstruktív lépések megtételére, amelyek előmozdítják a béke ée a nemzetközi biztonság sálárdulá- sát. A JELENLEGI körűimé nyék között nem csökkent, sőt növekedett a szocialista országok tömörülésének és szorosabb együttműködésének szükségszerűsége. Az egység, az együttműködés, és a következetesen véghezvitt együttes fellépés mindenekelőtt azért szükséges, hogy minél eredményesebben vé delmezhessük és szilárdíthassuk a valamennyi nép számára oly szükséges békét, szilárdíthassuk a nemzetközi enyhülést és visszaverhessünk minden agresz szív támadást, minden olvan kísérletet, ami a szocializmus érdekeinek csorbításé ra irányul. Oleg Sztroganov íap m kedvező feltételeket teremt a népeknek a szabadságért, a függetlenségért, a demokráciáért és a haladásért vívott harcához. A politikai tattácsok/.o testület ülésének résztvevői ugyanaikkor megállapítják, hogy a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenfelei, a „hidegháború” bajnokai, az imperializmus és a reakció erői nem tették le a fegyvert, megkísérlik fékezni, a akadályozni a népek vágyaival egybevágó enyhülési folyamatokat. A mílitairista körök megkísérlik aktivizálni a NATO-t, folytatják e zárt imperialista katonai tömb országai katonai költségvetésének növelését. A Varsói Szerződés tagállamai szilárdan meg vannak győződve arról, hogy a világ népei, minden haladó, demokratikus, s anitiimperla- lista, békeszerető erő cselekvő összefogásával felül tudnak kerekedni, és meg tudják védeni alapvető érdekeiket, biztosítani tudják minden nép jogát, hogy sor- sával önmaga rendelkezzék. . A szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, konstruktív külpolitikai tevékenysége, különösen a.Német Szövetségi Köztársasággal megkötött ismert szerződések és megállapodásrík elősegítették arz európai helyzet normalizálódását. Az államok közötti jószomszédi kapcsolatok megteremtését, a sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítését. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy Európában a feszültség enyhülése terén történt előrehaladás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához vezetett, és ez az értekezlet valamennyi európai ország népeinek és kormányainak közös ügyévé vált Az Összeurópai értekezlet feladata, hogy Európát minden állam valóban egyenjogú együttműködésének térségévé változtassa, s Olyan lépéseket tegyen, amelyek elősegítik közöttük a kölcsönös bizalom növekedését. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a reálisan gondolkodó állami vezetőket és politikai személyiségeket, hogy irányítsák erőfeszítéseiket az összeurópai értekezlet sikerének biztosítására, a feszültség enyhülése és az európai helyzet normalizálódása folyamatának további fejlesztésére és elmélyítésére. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői is méteiten megerősítik azt a véleményüket, hogy célszerű lenne az összeurópai értekezlet zárószakaszát és do kumentumai nak aláírását a legmagasabb szinten megszervezni. Ez megfelel az esemeny történelmi fontosságának és hangsúlyozni fogja az összeurópai érte-' kéziét által elfogadott határozatok és dokumentumok Európa jövője szempontjából való rendkívüli jelentőségét. Mi, a Varsói Szerződés résztvevői a tartós és igazságos európai béke alapjainak lerakására törekedve sok éven at aktívan síkra-, szákiunk az összeurópai értekezlet összehívásáért. Az értekezlet összehívását a béke ügye nagy győzelmének, a nemzetközi kapcsolatokban a józan ész diadalának tartjuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük az enekezlet munkájának a lehető legrövidebb időn belüli sikeres befejezését, hogy a munka eredményei megfeleljenek a békszérető népek vágyainak Az értekezletet nem célnak, hanem olyan kiindulópont nak tekintjük, amellyel elkezdődik az európai kontinens államai új kapcsolatainak kialakítására irányuló történelmi munka. Európa országai az értekezlet által kidolgozandó és 3ö állam te kintélyével megerősítendő elvekre támaszkodva, kialakíthatják és fejleszthetik szélesebb alapokon nyugvó együttműködésüket, minden résztvevőjének anyagi ét szellemi gyarapodására. A magunk részéről készek vagyunk az ilyen együttműködésre, és erre szólítunk fei mindenkit. E célt szolgálná az európai biztonsági és együttműködési értekezleten résztvevő államok állandó. szervének létrehozása. A politikai tanácskozó testület résztvevői "megvizsgálták a közel-keleti helyzetet. Eszmecserét folytatlak a vietnami'Helyzetről, üdvözölték a laoszi koalíciós hatalmi szervek létrehozását és a kambodzsai hazafias erők sikereit. A tanácskozás résztvevői támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív lépéseit, amelyek az ország külső erők beavatkozása nélkül történő békés és demokratikus egyesi léséhez szükséges kedvező féltél elek kialakítására irányulnak. A tanácskozás résztvevői megvitatták a chilei helyzetet. A jelen tanácskozáson képviselt államok kifejezték meggyőződésüket, hogy U. feszültség enyhülését ki kell terjeszteni valamennyi földrajzi övezetre. Gondoskodni a béke megőrzéséről, tevékenyen elősegíteni a nemzetközi élet kérdéseinek a népek érdekeivel összhangban történő megoldását — a nagy és kis államok közös feladata és kötelessége, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi, politikai rendszerhez tartoznak. Baráti talá kozó Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön Varsóban szívélyes és baráti légkörben megbeszélést folytatott Edward derekkel, a LEMP KB első titkárával, Henryk Jablonski államelnökkel és Piotr Jaroszewicz miniszter- elnökkel. a két ország együttműködése további fejlesztésének időszerű kérdéséiről. Chilei kirakat per Santiagóban az első kirakatper rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdődött meg. A hadbíróság épülete előtt megerősítették a katonai és csendőrségi őrséget, s a környez' utcákba tüzérségi ütegeke* helyeztek el, katonai helikopterek köröznek a városrész felett. A 87 vádlott közül 63 jelent meg a tárgyaláson. Négyüknek nem adatott meg, hogy az igazságszolgáltatás fasiszta kigúnyolásának szemlélői legyenek. Egyikük, egy dandártábornok, belehalt a kínvallatásba, a másikat megölték, amikor őrének „véletlenül” elsült a fegyvere, a további keltőt pedig elmegyógyintézetbe szállították, mert meghábo- rodtak a kínvallatásoktól.
