Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

Mint szülők és gyerekek.. ^'hogyan egy-egy család Igyekszik többet adni, lehe­tőséget, teret adni a gyere­keknek, s ahogyan a szülők támogatják erejük határáig a „már felnőtt” fiaikat, lá­nyaikat, ugyanúgy igyekszik az állam is egyengetni ifjú polgárai útját. És ez nem új törekvés, amit a törvényho­zók megfogalmaztak a pa­ragrafusokban. Azt többé- kevésbé eddig is megkapták, vagy megkaphatták volna a fiatalok. Az anyagi és erköl­csi támogatást, az eredmé­nyek elismerését, a tanulás, a családalapítás, a gyermek- nevelés támogatását, sorol­juk? Miért volt akkor szük­ség a törvényre? Mert emberek és sokfélék vagyunk Mert néhol — ahogyan sok családban is — a pillanatnyi lehetőségek, a pillanatnyi hangulatok is befolyásolták, hogy éppen mit kapnak, s miről marad­nak le a még tanuló, vagy már pályakezdő fiatalok. Nem egy helyen elhangzott a végrehajtási utasítások elké­szítésének idején, amit egy termelőszövetkezet elnökétől hallottam. „Lehetne — mondta — a tsz-ben is kü­lön intézkedési terhet ké­szíteni, bár ez nálunk nem kötelező. Nem egyszerűbb azonban, ha az ember oda­figyel és törődik az embe­rekkel? Írott törvények nél­kül is?” A törvény az „adható”-!, úgy fogalmazza, hogy „adni kell’. Elismert tényeket és általánossá váló, helyesnek ítélt gyakorlatot szentesít, s mindenütt kötelezővé teszi azt. A napi gyakorlat ennek ellenére — s ez is érthető és ugyanakkor a törvény szük­ségességét igazolja — elter az elmélettől. Egy-egy üzem­ben például a gazdasági ve­zetők úgy akarták a törvény végrehajtását ' előkészíteni, hogy a konkrét vállalati vég­rehajtási utasításnak a meg­szövegezését rábízták a sze­mélyzeti ügyekkel foglalko­zó hivatalnokra. Aztán cso­dálkoztak, amikor az üzemi KISZ-szervezet a második szövegváltozatot sem tartot­ta elfogadhatónak. Az Országos Ifjúságpoliti­kai és Oktatási Tanács mun­katársai a közelmúltban har­minc vállalatnál vizsgálták meg a helyi végrehajtási utasítások minőségét. Az összkép nem rossz, ám azt is mutatja, hogy van még korrigálnivaló. „Általában — jegyezték fel — törekedtek a vállalatok sajátosságainak megfelelően, konkrét intézkedéseket meg­határozni, de — elsősorban a nagyvállalatok és trösztök esetében — az ifjúsági tör­vény, illetve a miniszteri jog­szabály szövegének mecha­nikus átvétele is tapasztalha­tó. Gyakori az önkényes tal­lózás, nem mindenütt hatá­rozzák meg, hogy egyik-má­sik feladat végrehajtásáért kik a felelősek”. Ahány ház, annyi szokás — szokás mondani. Van, ahol megfelelően törődnek az ifjúsági klubok támogatásá­val, de megfeledkeznek a tömegsportról. Másutt nem foglalkoznak még az albér­letben élő, vagy bejáró fia­talok sajátos gondjainak enyhítésével, szabad idejük­ben magukra hagyják őket. Megint másutt a politikai es a nevelési feladatokról nem ejtenek szót, s a tapasztalat azt jelzi, nem is törődnek ezekkel megfelelő módon. Hiba, hiányosság a helyi tervekben is, a tevékenysé­gekben is majdnem minde­nütt található, ez természe­tes. A fiatal generáció ér­dekvédelme ugyanis nem va­lamiféle egycsapasra „elren­dezett ügy”, folyamatos te­vékenység inkább. S ebben a tevékenységben szavuk, sze­repük van az érdekelteknek is mindenütt, mindennap. Mert végeredményben az, hogy az adott törvény, illet­ve helyi végrehajtási utasítá­sa jó-e, az a gyakorlatban: a műhelyekben, az iskolák­ban, a termelőszövetkezetek­ben dől el, mondhatni így is, a családban, az öregeb­bek és a fiatalabbak között, az egymást segítő munka és élet során. A törvény tág kereteit tartalommal megtöl­teni folyamatos, mindennapi feladat, s ahol netán több még a gond az elfogadható­nál, ott nem a szavakon, ha­nem a magatartáson, a tette­ken kell változtatni. A ten­nivalókról sok szó lesz ez­után is, ezt a célt szolgáljál? az idén már „hivatalosan” összeülő ifjúsági parlamen­tek is. Hasonló tanácskozá­sok — majdnem spontán módon és a KISZ szervezé­sében — eddig is voltak né­hol, a törvény értelmében most már az állami, gazda­sági vezetők kötelessége ezek megrendezése, s nem vendégként lehetnek ott ezeken, hanem rendezőként és válaszadóként ott kell lenniük. Meddig jutottunk, merre és hogyan tovább, er­ről tanácskoznak majd a fia­talok és arról, nekik milyen tennivalóik vannak. Mert vannak... S most, amikor már az ifjúsági tör­vény végrehajtásának szá­monkérésénél tartunk, arra is alkalom adódik, hogy fel­mérjék mindenütt a „köve­tel” rovat mellett a, „tarto­zik” rovat állását is. Mert a számonkérés csak úgy teljes és igazságos, ha egyben számvetés is. Az ifjúság ugyanis nemcsak kap, adnia is kell. . Az egymást értő-segítő csaladokban sincs ez másképpen. Szántó Gábor Épül a 99 Te £^99 st vertsei gázvezeték Intézkedések a burgonya-, a zöldség- és gyümölcs­termelés fellendítésére, az ellátás javítására A Magyar Közlöny IS. szá­mában megjelent a Minisz­tertanács határozata a bur­gonya-, zöldség- és gyü­mölcstermesztéssel, ellátás­sal és az áralakulással kap­csolatos intézkedésekről. A határozat elősegíti, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és a velük kapcsolatban le­vő forgalmazó szervezetek, valamint a háztáji és egyéb kistermelők meggyorsítsák a termelés fejlesztését, mégpe­dig olyan mértékben, hogy a legfontosabb termékekből a piacokon kínálati helyzet alakuljon ki. A határozat egész sor intézkedéssel tá­mogatja az évszakok közötti fogyasztási különbségek mér­séklését. Üjabb lehetősége­ket teremtett az intézkedés az áruminőség és a keres­kedelmi feltételek javítására és a választék bővítésére. A határozat részletesen meghatározza azokat a teen­dőket. amelyekkel meg lehet gyorsítani az ágazat fejlesz­tését Egyebek között to­vábbra is fenntartják a zöldségtermesztés támogatási rendszerét. A szükséges fel­tételek megteremtésével al­kalmassá teszik a MÉK-vál- lalatokat a termelőüzemek­kel való szoros együttműkö­désre. Javítják a zöldségter­melés gép- és eszközellátá­sát, mégpedig elsősorban ha­zai berendezésekkel, szerke­zetekkel. A termelőüzemek tagjait az eddiginél jobban érdekeltté tették a termelés bővítésében, amennyiben például a tsz-tagok háztáji gazdaságában megtermelt zöldséget — amennyiben a szervezett kereskedelem vagy a közös gazdaság útján ér­tékesítik — az egyes állat- tenyésztési ágazatokban már alkalmazott módszernek megfelelően, nyugdijnap-jó- . váírásban részesítik. A határozat szerint fokoz­ni kell az állami, szövetke­zeti és magánkereskedelem által forga’mazott friss zöld­ség-gyümölcs fogyasztói árá­nak ellenőrzését. Növelik az állami kereskedelmi felügye­let, valamint a társadalmi •»er vek ellenőrző tevékeny­ségét; elsősorban, azt vizs­gálják majd, hogy a minő­ségnek, illetve a szabványok­nak megfelelően alakítják-e ki az árakat. A határozat alapján kiter­jesztették a termelők állami támogatását. Például —meg­határozott feltételekkel — 70 százalékos ártámogatást fo­lyósíthatnak a zöldségter­mesztési célokat szolgáló nö­50 ad­vényházak létesítésére, százalékos' ártámogatást hatnak a zöldségtermesztést szolgáló fóliatelepek beruhá­zási munkáira. A lakossági zöldségellátásban . résztvevő háztáji és egyéni gazdaságok részére fólia- és támberen- dezés vásárlására — szabá­lyozott feltételek szerint — 30 százalékos ártámogatást engedélyeztek. (MTI) A KGSfT keretében hazánk jelentős mennyiségű földgázt kap majd a Szovjetunió­tól. A földgáz a Szovjetunióból a „Testvériség” gázvezetéken érkezik hazánkba. A ve­zeték építését magyar tervek alapján a Szojuz Zagrangáz szakemberei végzik. Jelenleg folyamatosan érkeznek az építéshez szükséges berendezések, összesen 250 gépegység dol­gozik majd a magyarországi szakasz építésén. A vezeték építéséhez a magyar szakem­berek az előkészületeket megtették és március végén a szovjet szakemberek megkezdik a csövek fektetését. Képünkön: a Dunaújvárosból érkezett csövek egy részét a császár­szállási csőlerakaton tárolják. (MTI-foto — Balogh P. László) Sok még a tennivaló, de: Csökkent az építmények kivitelezési ideje Az állami építőipar mun­kájának egyik fontos vonat­kozásáról, a kivitelezési idő alakulásáról több mint tíz­éves időszakot összefoglaló statisztikai elemzés készült. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy I960 óta az egy- és kétmillió forint ér­tékű építési munkáknál 323-ról 262 napra, tehát 19 százalékkal csökkent az épí­tés ideje, a tíz- és húszmillió forint értékű létesítmények­nél 14 százalékkal, de a 20 millió forintnál nagyobb be­ruházások esetén a korábbi­nál hét százalékkal tovább tartott az építés. Az építmé­nyek túlnyomó részénél gyorsult a munka, s így a kivitelezési idő átlagos csök­kenése 15 százalék. Elsősor­ban az erők koncentrációjá­val és a gépesítéssel gyorsí­tották a munkát. Több mint ezerrel kevesebb most az Néhány megjegyzéssel: Jó eredmények az élelmiszer kiskernél MOSTANÁBAN egyre gyakrabban kerülnek szóba a kereskedők, aminek nem minden esetben ők az okai. A kereskedelemre, az árura, az árakra nagyon érzékenyek lettünk, „hála” a mestersé­gesen is szított nyugati ener­giaválságnak. A legutóbbi árváltozások is a kereskedelemre irányí­tották a lakosság figyelmét. Ezért . is érdemes néhány adatot említeni a Heves me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat múlt évi munkájáról, amely eligazít­hatja az érdeklődőt vélemé­nye megfogalmazásában. Kezdjük a legsúlyosabb számmal: tavaly összesen 640 millió forint értékben vásároltunk az élelmiszer- boltokban.' Ez éppen 45 mil­lióval több, mint amennyi egy évvel korábban ^ volt. Minden egy forint nyereség­re csak 1,4 fillér költségnö­vekedés jut. Ez aztán a szép arán}'. A nyereségük tizenöt és fél millió forint lett, egy év alatt 3,5 millióval nőtt meg. A kereskedők jövedel­me átlagban egy év alatt száz forinttal emelkedett. .Megdőlt egy furcsa babo- nk is tavaly. Ez az önkiszol­gáló boltokká; kapcsolatban terjedt el. Szívesen emle­gették, hogy ezek az üzletek szinte kínálják a leltárhi­ányt, hiszen a vevők, közül néhanyan még segítenek is; a kisebb bolti tolvajlásokra gondolunk most. Tavaly egyetlen önkiszol­gáló boltban sem volt egy fillér leltárhiány sem. Ez a szám pedig akkor mutatja meg igazi értékét, ha mel­lé tesszük, hogy a vállalat boltjainak több'mint hatvan százaléka önkiszolgáló rend­szerben működik. A BOLTI TOLVAJLÄSOK száma is óriásit, zuhant egy év alatt: a töredékét éri el a korábbi esetelmek a ta­valyi megbotlások száma. Milyen rendesek lettünk mi, vásárlók, állapíthatjuk meg . büszkén, öntudattal most már. És milyen rende­sek lettek a kereskedők! — tehetjük hozzá elismerően azonnal. Fordítsuk komolyabbra a szót néhány mondat erejéig ismét. Ami feltűnő: a zöldség- és gyümölcslélék forgalma egy év alatt tizenhét százalékkal nőtt meg. A hidegkonyhai ételekből pedig közel ötven százalékkal fogyott több, mint az előző esztendőben. Nagyon erőteljes a növeke­dés, még ha fanyalogva megkérdezzük- azt is, meny­nyi volt az előző évi „alap­forgalom”? Mert a növeke­dés aránya ettől függően le­hel jelentős vagy egészen Ciautely. _ Tény azonban az is, hogy a hidegkonyha iránt az ér­deklődés egyre fokozódik. Egerben az üzemélelmezési vállalat segítségével tud az élelmiszer kisker megfelelő választékot és minőséget biz­tosítani ezekből a nagyon egészséges ételekből. Gyön­gyösön még akadozik a do­log: nincs megfelelő „hideg­konyha”. A Csemege Válla­lat itt még magasan vezet- a kiskerrel szemben. Ennél jut eszünkbe: mi­lyen furcsák is vagyunk mi, emberek, olykor-olykor. Egy­felől hozunk egy határoza­tot, hogy könnyítsük a nők helyzetét, kíméljük egészsé­günket, óvjuk munképessé- günket, másfelől pedig en­nek a határozatnak a végre­hajtását hajlamosak vagyunk elkényelmeskedni. Ma jd ... Meglesz... Hogyne..,! Pedig azt mondják, üzlet­nek sem rossz a hidegkony­hai készítmények árusítása. Ennyit erről a témáról. Az idézett számok, adatok né­hány megjegyzés megtételé­re is ösztönzést adtak. Ez is mutatja, hogy a számok in­gerlőéit, •állásfoglalásra sar­kallnak mindenkit. A SOK VÉLEMÉNYBŐL pedig előbb-utóbb összeáll valami hasznos dolog is. 1—11 r -iri-íi in. • ■ líé —f'. 1 építési munkahelyek száma, mint 1960-ban, s így 21,8 he­lyett 35,4 munkás dolgozik átlagosan egy helyen. Az építménycsoportok ki­vitelezésének vizsgálatából kitűnik, hogy 1960 óta leg­inkább az útépítésnél gyor­sult a munka; átlagosan 32 százalékkal csökkent az építési idő. Az ipari épüle­teknél a csökkenés 17, a la­kóházaknál és jóléti épüle­teknél 14, a kereskedelmi és tárolási építményeknél pe­dig mindössze 2 százalék. A művelődési és az oktatási épületek kivitelezése átlago­san 23 százalékkal tovább tart, mint régebben. Nagyon eltérő adatokat tárt fel a lakóházak kivite­lezési idejének vizsgálata, mert ennél az építmény­csoportnál különösen sok változás történt az építési módszerekben, a felhasznált építőanyagokban és a házak emeleteinek arányában. Az 1960-as évek elején az álla­mi építőipar elsősorban há­romemeletes, 1965 és 1970 között ‘ főként négyemeletes házakat létesített, majd a korszerű házgyári hálózat kialakulásával a kilenc-tíz- erneletes lakóházak építése került előtérbe. E nagyará­nyú technológiai váltásnak megfelelően az építők első­sorban a korszerű módszere­ket szorgalmazták, ezekre fordították a legnagyobb fi­gyelmet. Ennek tulajdonít­ható, hogy az 1—3 emeletes’ lakóházak építése most to­vább tart, mint 1960-ban. A paneles kilenc-tízemeletes lakóházak építése viszont 702 helyett 449 napot vesz igény­be, tehát 36 százalékkal rö- videbb idő alatt épülnek fel. A tízemeletesnél magasabb lakóházaknál is jelentősen, 24 százalékkal hamarabb be­fejezik a munkát. Az utób­bi két-három év statisztikai adatai szerint a házgyári la­kások kivételével a korábbi­nál jobban elhúzódott a la­kóépületek átadása, s ez a körülmény ismét arra fi­gyelmeztet, hogy még na­gyon sok a tennivaló az épí­tés meggyorsításában, a ki­vitelezési idő csöikkentésé- ben. (MTI) A fémművek KISZ-bizottsága védnökséget vállalt a DH-munkarendszer alkalmazása és a vállalati számítástechnikai program megvalósítása fölött bátlanul munkarendszer és a számítástechnikai program megvalósítására létrehozott szakmai bizottságok munká­jában is. A vállalat gazdasági, po­litikai vezetése pedig arra tett ígéretet, hogy részlete­sen és rendszeresen tájékoz­tatja majd a fiatalokat az említett programokkal kap­csolatos felsőbb és vállalati döntésekről, biztosítják az ifjú szakembereknek a tervezés­ben, a különböző döntések­ben való részvételt, anyagi­lag is ösztönzik a fiatalok tanulását, s a legeredménye­sebben dolgozó ifjú kommu­nistákat, kollektívákat meg­különböztetett anyagi és er­kölcsi megbecsülésben része­sítik majd. A Mátravidéki Fémművek KISZ-bizottsága szocialista szerződést kötött a vállalat gazdasági, politikai vezeté­sével, amelyben a KISZ-esek védnökséget vállalnak a Dol­gozz hibátlanul munkarend- szer vállalati alkalmazása, és a számítástechnikai prog­ram megvalósítása fölött. A , KISZ-bizöttság többek között vállalta, hogy a Kivá­ló ifjú mérnök, közgazdász, technikus versenymozgalmak kereteben mozgósítja a fia­talokat a hibamentes mun­karendszer bevezetését, szé­lesítését célzó szakdolgoza­tok, pályamunkák készítésé­re. A vállalati számítástech­nikai program sikeres meg­valósítása érdekében szak­mai előadásokat, tudomá­nyos filmvetítéseket, hazai és külföldi tapasztalatcserés látogatásokat szervez a véd­nökségben részt vevő fiata­lok. szakmai ismereteinek bővítésére. Reszt vesznek a fiatalok majd a DoJjjosz fii­MmjMsmCí 1971. március 12*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents