Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

A fényforrások birodalmában Az Egyesült Izzó Központi Világítástechnikai Állomása a világhírű gyár termékeinek helyes alkalmazásához nyújt segítséget szakembereknek és az érdeklődő vásárlóknak. Képünkön: Poppe Kornél az állomás munkatársa fény­forrás-ismertető előadást tart. (MTI Foto: Jászai Csaba felvétele — KS.) Meio'dották az iskola ivó/ízgondiait Mátrarierecsfón Vádak és e'lenérvetr* Fejitidik-s Herekharaszt? (Tudósítónktól) A Mátra vízben szegény területeihez tartozik Mátra- derecske község is, ahol rég­óta gondot jelent az ivóvíz- ellátás. Az iskola környékén például egyetlen kút sincs, ahonnan a gyerekeli ivóvíz­hez jutnának, s az utóbbi hetekig a tízórai mellé mind­Az utóbbi időben mind gyakrabban esik szó az or­szág kedvezőtlen népesedési helyzetéről; magyarán arról a problémáról, hogy ha a családokban továbbra is ilyen kevés gyermek szüle­tik, úgy társadalmunk a kö­vetkező évtizedekben elöreg­szik. ÜLAVULT RÉG. CSALÁDI ESEMÉNY __ A probléma gyökere, hogy a regi családi esemény el­avult, az új viszont még nem terjedt el társadal­munkban. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a tudati nevelésnek szerves része kell legyen a családi életre ne­velés, amely felvázolja — mint a nevelés egyik célját — a családeszményt. A fel­növekvő gyermek nevelésé­ben ma még háttérbe szo­rul ez a szempont; pedig nemcsak hivatásra, szakmá­ra kellene felkészítenie őt az iskolának, szülői háznak, tágabb értelemben államunk­nak és társadalmunknak, ha­nem az apa, illetve az anya szerepére, ennek készséggel történő vállalására is. A társadalmi szervezetek közül talán a Magyar Vö­röskereszt tevékenységében vannak meg leginkább a ha­gyományai a családvédelem­nek; ezen belül az anyaság \ édelmének, az egészséges, jól gondozott csecsemőkért es kisgyermekekért végzett felvilágosító munkának; a csecsemőhalálozás elleni OMemm tett a táskájába iskolába in­dulás előtt. A tanári kar társadalmi munkában kiásta a vízvezeték árkát, s némi hu­zavona után a közelmúltban végre sikerült beszerelni a vezetékhálózatot az iskolá­ba. A vizet a helyi törpe vízmű szolgáltatja. küzdelemnek és a gyermek­védelemnek. Több mint tíz esztendeje jelentette meg először a vöröskereszt az Anyák iskolája című tan­könyvet és szervezi azóta egyre szélesebb körben ilyen tanfolyamait. Élénken reagált a vöröskereszt minden, a családot támogató párthatá­rozatra, kormányintézkedés­re, s igyekezett munkájával hozzájárulni ezek népszerű­sítéséhez, illetve megvalósí­tásához. FELKÉSZÍTÉS, CSALÁDTERVEZÉS Az utóbbi időben a vörös- keresztnél is még inkább elő­térbe került a családvédelmi tevékenység, az a szempont, hogy elsősorban a családot, mint megszilárdítandó egysé­get kell előtérbe helyezni, erősítve a családvédelemben is a megelőző, felvilágosító tevékenységet. A gyermekek és a felnőt­tek biztonsága, minél har­monikusabb beilleszkedése az életbe, beágyazódása a társa­dalom vérkeringésébe, a munkához való viszonya, ki­egyensúlyozott idegállapota, egészsége nagymértékben függ a családtól. Ezért mind gyakoribb, hogy orvosok, pszichológusok, pedagógu­sok. védőnők előadásokat és tanfolyamokat tartanak a családtervezésről, a gyermek fogadásának a feltételeiről, a gyermek szerepéről, nevelé­séről. gondozásáról a család­ban. Mind gyakoribbak a ke- rekasztal-beszélgetések a nő­védelem a gyermeknevelés problémáiról, a kérdés-fele­let estek a család helyéről, szeretjéről mai társadal­munkban. A vöröskereszíes szervezetek felismerték, hogy A Lenin Termelőszövetke­zet kerekharaszti üzemegy­ségének irodája valóságos méhkas. Itt van néhány lakó a Gagarin utcából. Eljött a hajdani sportkör vezetője, s két cipőgyári fiatalasszony. Aki pedig az indulatos pa­naszokat összegezi: Boriba Antalné termelőszövetkezeti dolgozó, a település egyik képviselője Hatvan város ta­nácsában. Jószerint vala­mennyien ugyanazt hangoz­tatják : rosszabb a soruk, mint mielőtt Kerekharasztot a vá­roshoz csatolták. — Hajdan volt saját óvo­dánk, nyolcosztályos isko­lánk. Sok hivatalos ügyet itt, helyben elintézhettünk. Élénk sportélet folyt Kerek- haraszton. S az idősebbek is szórakozhattak, művelődhet­tek a klubházban — mondja Bartháné. — De mindezt nem sajnálná az ember, ha azt tapasztalná, hogy egyéb dolgokban felkarol bennün­ket a városi tanács. Gondos­kodna például egészséges ivóvízről, utat, járdát épít­tetne, s eljuttatná a villanyt a pár esztendeje parcellázott településrészekre, ahol szé­pen építkeznek az új telek- tulajdonosok, s még többen emelnének házat, ha közmű­vesítés dolgában nem len­nénk úgy lemaradva. Vala­hogy az az érzésük a kerek­harasztiaknak, hogy nem osz­lik meg arányosan Hatvan külterületei között a rendel­kezésre álló pénzösszeg. Ez a település kiesik egy ki­csit a szórásból, a forgalom­ból, Így mindenhez utoljára jut Egyáltalán van értelme a törekvésünknek? Lesz be­lőlünk egyszer valami? ★ Amit Kerekharasztom hal­lottunk, s magunk is tapasz­taltunk, mind csokorba kö­töttük. Majd bekopogtattunk vele Kovács Imre városi ta­nácselnök-helyetteshez, aki egyben a pénzügyi osztály vezetője, s így a legilletéke­sebb arra, hogy a jogos, más­kor túlzóan türelmetlen kö­milyen jó keretet ad a csa­ládvédelmi munkának az Egészségügyi Világszervezet jelszava: „Az egészség a családban kezdődik”. A vöröskeresztes szerveze­tek sokfelé adnak konkrét se­gítséget a különböző társa­dalmi kezdeményezésekhez; máskor ők maguk indíta­nak el ilyeneket. Így példá­ul Balassagyarmaton a vö­röskereszt kezdeményezésé­re társadalmi összefogással korszerű bölcsődét építenek és hasonló társadalmi akci­ókban úgyszólván mindenütt ott találhatók a vöröskeresz­tes aktívák, szervezetek is. TERVSZERŰEN ÖSSZEHANGOLT TEVÉKENYSÉGET! Megnőtt a vöröskereszt­szervezetek aktivistáinak fel­adatköre az ezekben a hóna­pokban országszerte megala­kuló család- és nővédelmi ta­nácsadók működésével kap­csolatban. A tanácsadás nép­szerűsítésében, a megjelenés­re való mozgósításban, a még új intézmény elfogadta­tásában, vagyis a közvéle­mény-formálásban rendkívül fontos feladat hárul éppen a lakosság bizalmát széles körben bíró vöröskeresztes aktívákra, szervezetekre. Az eddigi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy egyes helye­ken máris eredményes a ta­nácsadók és a vöröskeresri.es szervezetek közötti együtt­működés. Ezt mondhatjuk el például a gyulai, a nécsi, a csorgrádi, a szentendrei, a hódmezővásárhelyi a miskol­ci. a tatabányai, a székesfe­hérvári. a komlói helyzetről, hozzátéve, hogy ezt a sort — szerencsére — mindinkább hosszabbíthatnánk, vetelőzések hátterét megvi­lágítsa, kérdéseinkre vála­szoljon. — Nem vagyok olyan ne- ház helyzetben, mint hinni lehetne — kezdte nyilatkoza­tát az elnökhelyettes. — A legtöbb felvetett probléma Aki ellenük érvel, bizo­nyít: Kovács Imre tanácsel­nök-helyettes. (Foto: Puskás Anikó.) r"yanls helytelen megvilágí­tásban forog köznyelven. Hogy csak néhányat említ­sek: öt-hat esztendeje el­néptelenedett a község által fenntartott óvoda! Az általá­nos iskolában nyolcosztályos oktatás folyt ugyan, de az nem volt szakosítva, vala­mint teremszűke miatt vál­takozó rendszerű tanítást kellett alkalmazni. A telepü­lés közkönyvtára elfért egy rossz szekrényben. Kerekha- rasztnak nem volt használ­ható bekötő útja. Vize is csu­pán a termelőszövetkezet ta­nyáján. Ráadásul mindin­kább érezhetővé vált a mun­kaerő-felesleg. Az asszonyok, leányok, ha dolgozni akar­tak, vagy a városba, vagy távolabbi településekre jár­Természetesen azt is lát­nunk kell, hogy a népese­déspolitika átfogó társadalmi programjának sikeres meg­valósítása a különböző társa­dalmi és állami intézmények, az egészségügyi szakszolgá­lat, a pedagógusok tervszerű­en összehangolt tevékenysé­gét igényli. A vöröskereszt ebben a nagy társadalmi munkamegosztásban eddig végzett munkája alapján jut jelentős szerephez. Akkor se­gíti a kormányzat népesedés- politikai határozatának, illet­ve irányelveinek végrehajtá­sát, ha az eddiginél is gon­dosabban végzi a tevékeny­sége jellegéből fakadó, hogy úgy mondjuk, már kitűnő tradíciókkal rendelkező, ha­gyományos feladatait. Azon­ban e feladatok magasabb szintű elvégzése is szélesebb összefogást, jobb együttmű­ködést. az erők fokozottabb koncentrálását kívánja. A nő-, a családvédelmi fel­adatokból adódóan a vörös­keresztes munkában is na­gyobb jelentőséget kapott a csecsemő, pontosabban a há­rem éven aluli gyermekek családon belüli nevelésének, gondozásának segítése. Az utóbbi két esztendőben to­vább erősödtek a Magyar Vöröskereszt családvédelmi munkabizottságai, s szinte mindenütt átment a köztu­datba annak felisme-ése, hogy a családvédelem a vö­röskeresztes tevékenység szerves része; hiszen az eséfzséges család alapvető fel.etele az egészséges társa­dalomnak. A család megszilárdítása érdekében vállait felvt iágo- sító, nevelő tevékenységet a vöröskeresztnek is fokoznia kell Megéri: a jutalom egy egészségesebb társadalom, s a szocialista körülmények közt felnevelkedő, testen, lélekben egészséges fiatal ge­nerációk sorozata lesz. . - ÍKS) tak... Ezzel szemben hadd kezdjem a legfontosabb ered­ménnyel! Az 1969-es város­hoz csatolást követően Ke- rekharasztra irányítottuk a Duna Cipőgyár kihelyezett telepét, ahol lassan szinte minden itt lakó asszony munkát vállalhat, méghozzá jó kereseti lehetőséggel. A gyár jóvoltából még az idén ötvenférőhelyes óvoda épül, ami hosszú távon megoldja az ilyesféle igényeket. Az általános iskola körzetesíté­se ugyancsak a helyiek érde­kében történt. A hatvani 2- es általánosba járó felsőtago­zatos haraszti gyerekek ugyanis lényegesen magasabb szintű oktatásban részesül­nek, mint korábban, így középiskolába kerülve nem maradnak le diáktársaik mö­gött. De nyugodtan a fejlő­dés javára írhatjuk az Ady Endre Könyvtár fiókjának létrehívását, a közel egymil­lió forintból épült bekötő utat, s a buszjáratok sűríté­sét, ami gyakorlatilag szo­rosra fűzi a két település kapcsolatát, elősegíti a hiva­talos ügyintézés zökkenő- mentességét. ★ A felsorolt érvek valóban meggyőzőek. S különösen az­zá válnak, ha számolgatni kezd az ember. Mert ennek során kiderül, hogy tavaly a városi tanács többet költött a kerekharaszti iskola reno­válására, mint amennyi ko­rábban a község egész évi költségvetése volt. A békítő utat pedig húsz esztendő alatt, sem építették volna meg a maguk erejéből az itteni­ek. Hát még ha folytatjuk, s tovább idézzük Kovács Imre szavait! — Nem soká várat magá­ra a település vízgondjának megoldása 6em: a cipőgyár megvette a hidroglóbuszt a termelőszövetkezettől, az ar­tézi vizet elvezette üzemhe­lyére, s kezelését rövidesen atarija a Vízmű Vállalat hat­vani kirendeltségének. Ez annyit jelent, hogy még az idén közkifolyót létesítünk a lakosság részére. A Duna Cipőgyárban látjuk a vil­lanyhálózat fejlesztésének le­hetőségét is! Egyre szaporod­nak az olyan munkások, akik helyben kívánnak lete­lepedni, otthont alapítani. Kellő létszám, a felparcellá­zott terület beépülése esetén Lenlnváros térségében 1978-ra készül el az új, két­ezer megawattos, olajtüzelé­sű erőmű első szakasza. A villamosenergiát termelő üzem vízigényét a Tiszából elégítik ki. Az ipari vízellá­tás biztosítására — a folyót és az erőművet összekötő új csatorna partján — építik fel, hazánk legnagyobb víz­kiviteli művét. Berendezé­seinek segítségével naponta hatmillió köbméter vizet vesznek ki, illetve juttatnak vissza a Tiszába. Az új léte­sítmény szivattyúházának betonozását befejezték. Kö­Aki a panaszosok szószó­lója: Bartha Antalné tanact- tag. az EMASZ már nem térhet ki a bővítés, az új vonalak létesítése elöl. Ami a sportot illeti, szakigazgatási szer­vünk megtette a szükséges lépéseket a kerekharaszti pá­lya és öltözőépület megóvá­sa, rendeltetésszerű haszná­lata érdekében. Ezt a létesít­ményt a cipőgyár veszi hasz­nálatba, s elsősorban a tö­megsportnak szenteli. AZ üzem nem kívánja kisajátí­tani magának a pályát, szak­osztályaiban szívesen latja a, település minden fiatalját. Ezeken kívül még két mo­mentumra hívom fel a ha­rasztiak figyelmét. Mindket­tő fontos dolog a fejlődés, a kulturálódás, az előrelépés szempontjából. Az ÁFÉSZ be­látható időn belül komoly összeget szán vegyesboltja és italmérése korszerűsítésére. Vagyis Kerekharasztnak mo­dern üzletházra van kilátá­sa. A másik pedig: művelő­désügyi osztályunk célul tűz­te ki a klubélet újbóli meg­szervezését, s ennek érdeke­ben már előrehaladott tár­gyalásokat folvtatott a vá­rosi KISZ-bizottsággal, amely — hozzánk hasonló­an — kész anyagiakkal is elősegíteni a kulturális mun­ka kibontakozását. Ügy ér­zem, a felsorolt tények és reális, közeli tervek egyér­telműen bizonyítják, hogy az összevonás óta eltelt évek csak hasznára váltak Kerek­harasztnak, s egyben kife­jezői annak a politikai, tár­sadalmi törekvésnek, amely mindenkor jellemzi taná­csunk munkáját réje negyven — egyenként hetven méter mélységű — kutat fúrtak a talajvíz elve­zetésére. A szakemberek ki­mutatása szerint az építke­zés idején száz olyan mun­kanap volt, amikor a kutak­ból huszonnégy óránként át­lag százezer köbméter vizet szívtak ki, hogy a folyama­tos betonozást biztosítsák. A nagymennyiségű talajvíz „elszívását” megérezték a közeli Tiszaszederkényben, ahol egyik napról a másikra a kutak elapadtak és víz nél­kül maradt a település. Ezért az ottani lakosság el­látását vezetékes hálózattal oldják meg. MEZÖBEP trallalát Eger, felvesz: Heves megye: Gyöngyös—Füzesabony környéki munkaterületekre szerelőipari munkára VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, Gyöngyösi telephelyre: ESZTERGÁLYOS, MAUÖS, KÖSZÖRŰS szakmunkásokat. Jelentkezés: GYÖNGYÖS, SZURDOKFART U. IL egyikük, egy kis üveg vizet is Szűcs Ferene , • .-rv. < ­,Az ez^szsés a családban kezdődik” leg kell javítani hazánk népesedési helyzetét Moldvay Győző Leninvárosi erőmű 1974. március 10., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents