Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-10 / 58. szám
s'en 3. Gépek 200 millióért A 44 órás munkahét bevezetése Budapesten 3 hónappal előbb történik, mint vidéken. Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a vidéki üzlethálózatban az átállás lehetőleg minél kevesebb zökkenővel menjen végbe. Ehhez, a koncentráltabb fővárosa kereskedelmi hálózat tapasztalatai bizonyára segítséget jelentenek majd a többi vállalat és ÁFÉSZ-ek számára. A Belkereskedelmi Minisztérium egy központi koordinációs bizottságot hozott létre az országos tennivalók összehangolására. Étiben a munkában a pártbizottságok és tanácsok egyaránt részt vesznek, így a helyi érdekeket mindenhol megfelelően képviselhetik. PÁLYÁZNÁK A VÁLLALATOK A szervezési intézkedések mellett — amint ezt már betechnikal eszközök beszerzővan az idén a vendéglátóhelyek, éttermek, szállodák takarítását könnyítő és gyorsító gépek beszerzésére, és újfajta megoldással kívánják javítani a sörellátást. Az úgynevezett sörtankos módszer feleslegessé teszi a palackok szállítását, visszaváltását és ezzel jelentős meny- nyiségű munkaerőt és helyet, szabadít fel, ugyanakkor automatikus működésével garantált mennyiségű árut ad a vevőnek. A sörtankok beállítása már 1974-ben megkezdődik, A kereskedelmi hálózat az elmúlt években az ország minden megyéjében jelentősen fejlődött. 1965-höz képest a megyeszékhelyeken több mint 130, más városokban több mint 140 százalékos a bolthálózat növekedésének lesztésre. Ilyen jelentős beruházásokra most kerülhet először sor és ez a tény jelzi, hogy népgazdaságunk erejéhez mérten egyre többet fordít a kereskedelmi ellátás színvonalának emelésére. A VEVŐK „KORSZERŰSÍTÉSÉT Tény, hogy az ellátás színvonala még sok helyen kifogásolható. Gyakran azonban egyoldalúak a bírálatok és emberi tulajdonság, hogy a vásárlók inkább a kellemetlen tapasztalatokra emlékeznek. Persze, a vevők sem an- gvalok. Egy felmérés szerint például a vasárnap nvitva tartó boltokban a vevők 30—15 százaléka vásárol csak olyan cikkeket — kenyeret, tejet —, amelyek miatt indokolt az ünnepnapi nyitvatartás. A forgalom 60 százalékát liszt, mosópor, só és ehhez hasonló cikkek teszik ki, amelyeket bármely hétköznapon is megvásárolhatnának. Vásárlási szokásainknak kővetniük kell a megváltozott viszonyokat: az elórerendelés, a házhoz szállítás fokozottabb Igénybevétele még sóik lehetőséget rejt magában. Nemcsak az üzlethálózat, a vevők Is „korszerűsítésre" szorulnak, és ez a feladat a tapasztalatok szerint a munka nehezebb részét jelentik. Sok időt töltünk, és sok pénzt elköltünk az üzletekben. így a pult nem elválasztja, hanem valójában összeköti vevők-eladók érdekeit. A munkaidő-csökkentés kedvezőbbé teszi a belkereskedelmi dolgozók élet- és munkakörülményeit, s igy a 44 órás munkahét bevezetését a lakosság ellátásának javítását is szolgáló lépésnek tekinthetjük. B. I. Vége. Nemcsak az üzlethálózat, a vásárlók is „korszerűsítésre" szorulnak, hogy vásárlási szokásaik alkalmazkodjanak a modern kor követelményeihez. jelentették — a kormány központi támogatóst is nyújt a belkereskedelemnek a m unkái dő-csökken léssel k ap- csolatos feladatok megoldásához 1974-ben 185 millió forintos keret áll a tárca rendelkezésére, amelynek egy részét munkaügyi célokra, jelentősebb hányadát pedig mértéke. Zala, Szabolcs, Somogy, Heves, Győr, Csong- rád és Bács megye még az országos átlagnál is jobban fejlesztette kereskedelmi hálózatát A negyedik ötéves tervben a fogyasztásicikk- kereskedelem mintegy 13,5 milliárd forintot fordít a fejTermelőszövetkezeíek — egyesülőben NÉIHANT EVVEL ezelőtt Heves megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek a száma meghaladta a 110-et Ez a szám — a közös gazdaságok egyesülése folytán — fokozatosan csökkent, s az 1973-as gazdasági év végén már csak 98 termelőszövetkezet készített zárszámadást. A közös gazdaságok egyesülési törekvése az utóbbi hónapok folyamán még inkább megélénkült, lapunkban is beszámoltunk például arról, hogy a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet az együttes gazdálkodás útját választotta a hevesvezekényl szövetkezettel, vagy ugyancsak az egyesülés mellett döntött a detki és ludasi szövetkezet tagsága. De az sem titok — különösen a termelőszövetkezeti gazdák és vezetők körében —, hogy a megyében még több helyen is felvetődött az együttes gazdálkodás ötlete, sőt a kezdeményezés több helyen már a megvalósulás stádiumában ▼am. Joggal feltehető a kérdés, hogy ml váltotta ki — és éppen most — az egyesülési kedv megélénkülését A kérdésre persze nem könnyű választ adni, azért sem, mert nyilván nem egyetlen tényezőre lehet visszavezetni a folyamatot. Mégis azt lehetne elmondani, hogy a népgazdaság és a termelőszövetkezetek fejlődése folytán olyan közgazdasági környezet alakult ki, olyan műszaki, technikai feltételek teremtődtek, amelyek immár nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszik a termelés további koncentrációját. Megyénkben jelenleg a termelőszövetkezetek átlagos üzemnagysága 2400 hektárra tehető, a szakemberek véleménye szerint, — természetesen figyelembe véve a távlata fejlesztési elképzeléseket — a sík vidéken 6—7 ezer, a hegyvidéken 3—5 ezer hektár az az üzemnagyság, amelyben a termelés tényezőit optimálisan lehet kibontakoztatná. MILYEN ELŐNYÖKET rejt magában az egyesülés, a nagyobb terület kialakulása? Egyrészt azt lehet elmondani — s ezt több példa igazolja —, hogy az egyesülés folytán a legalkalmasabb emberek kerülnek a vezetői posztokra. A közvetlen „vezérkar” megerősödik, s a nagyobb gazdasásg azt is lehetővé teszi, hogy a termelést irányító szakemberek képességeiket jobban kibontakoztassák. Az egyesülés következtében nagyobb földterület alakul ki, s ez már bizonyos mértékig önmagában is megköveteli a korszerűsödést. Lehetőség nyílik a szakosodásra, kevesebb növényfajtát nagyobb területen — és gazdaságosabban — lehet előállítani. A nagyobb terület lehetővé teszi a zárt termelési rendszerek bevezetését, s ez magával hozza azt is, hogy korszerűbb, nagyobb teljesítményű gépek végezzék a munkát. Az együttes gazdálkodás következtében az anyagi eszközök is koncentrálódnak, lehetőség nyílik a korábbinál nagyobb beruházásokra. Másrészt, s ez nem lebecsülendő előny — mondjuk — két szakosított telep helyett csupán egyet szükséges építeni, de jobbat, korszerűbbet. Az egyesülés folytán javulnak a technikai feltételek is, korszerűbb gépeket lehet alkalmazni, jobban meg lehet szervezni a karbantartást, és az is valós-zí- nűbb, hogy „ütőképesebb” műszaki gárda alakul ki. Az egyesülés összes előnyeit természetesen egy cikk keretében nem lehet felvázolni, de nem is ez a cél. Annyi bizonyos, hogy a koncentráció mindenképpen erőteljesebb és hatékonyabb gazdálkodást tesz lehetővé. Ennek ellenére mégis hangsúlyozni szükséges, hogy az egyesülésnek csupán akkor lehet és van értelme, ha az együttes gazdálkodás valóban nagyobb eredményeket hoz, mint korábban külön- külön. Semmiképpen sem lehet cél, hogy két gyengébb gazdaságból egy nagyobb, de hasonlóan gyenge szövetkezet alakuljon. Éppen ezért rendkívül alaposan és körültekintően szükséges mérlegelni, hogy van-e értelme az együttes gazdálkodásnak, megvannak-e a kellő feltételek — akár személyi, akár politikai vagy technikai feltételről legyen szó —, s nagyon alaposan szükséges azt is felmérni, hogy mikortól kezdődjék az együttes munka. A termelőszövetkezetek egyesülése nem új keletű jelenség, hiszen, mint említettük, megyénkben is számos példát lehet felhozni. Az eddigi tapasztalatok általában kedvezőek. Abban a.z esetben. ami kor két erősebb gazdaság egyesült, különösebb probléma később sem merült fel. Arra is nem egy példa van, hogy a korábban gyengébben gazdálkodó szövetkezet egy erősebbel való egyesülés folytán megerősödött — bár ilyen esetben a kezdetben nehézségek is előfordulhatnak. A TAPASZTALATOK tehát általában kedvezőek. Mégis — miután emberek, gazdasági egységek jövőjéről van szó, nagyon alaposan szükséges előkészíteni az egyesülést. Egyértelmű az is, hogy az egyesülést a szövetkezetek tagjainak kell kezdeményezniük. Az erősödő egyesülési hullámról tehát azt kell elmondanui n ,. ez nem a felsőbb kezdeményezése, ell . <v , sa, és semmiképp kampánymunka. A dasági körülmények teszik a termelés ko lód.ását. az anyagi, műszaki feltételek nyabb kihasználódáí élni akarnak a lehi kel, azok előtt nj út. Feltétlenül jogos az igény: az együt sv dálkodás a törvénye tartásával és dem« módon víüósul,ion.;-n Kaposi Le Márciusi forradalmi hapmáipÉ sére fordíthatják, A technika- fejlesztésével a kereskedelmi munka hatékonyságát kívánják növelni. Támogatják az alapból a munkaerő-megtakarítást eredményező, munkát köny- nyítő gépek beszerzését, mégpedig úgy, hogy a pénzt pályázat útján kérhetik a vállalatok, és ha a kérés észszerűnek minősül, akkor a beruházási költségek 50 százalékáig az állam támogatást rrújt. így ebben az évben az állami támogatást is be- s ámítva 200 millió forint értékű gép- és műszaki berendezés állítható munkába a kereskedelemben. Az anyagmozgatás terén a konténerek fokozottabb alkalmazására számítanak, ösztönözni kívánják az elő- recsomagolást végző gépek munkába állítását. 1973-ban a forgálomba kerülő burgonya 15 százaléka, a zöldség kb. 20 százaléka, a gyümölcs negyedrésze, a vöröshagyma 14 százaléka került előrecsomagolva — tehát a kiszolgálást gyorsítva — forgalomba. 1974-ben e cikkek mindegyikénél 20 százalékkal kell növelni az előrecsomagolás mértékét. Megfelelő eszközök alkalmazásával gyorsabbá válik a szeletelés és a mérés az élelmiszerüzletekben. Kereskedelmi berendezések, így hűtőpultok és egyéb pultok számának a növelése, valamint az önkiszolgáló boltok arányának emelése is javítja a hatékonyságot. PALACK HELYETT SÖRTANK A vendéglátóipar hatékonyságát alapanyag-előkészítő gépek és központi előkészítő üzemek növelik. Mód H aladó nemzeti hagyományaink fontos szerepet töltenek be társadalmunk szellemi életében, tudatformáló, nevelő munkánkban. A forradalmi tradíciók nem csupán nemzeti múltunk ereklyéi, hanem mai életünknek is állandóan ható tényezői. Ismeretük nélkül nehéz lenne megérteni jelenünket, a mai valóságot, hiszen szocialista rendszerünk a történelmi fejlődés maradandó értékeire épül. A hősi harcok, a forradalmi tradíció növeli népünk önbecsülését, és erőt, bizalmat, lelkesedést ad a ma küzdelmeihez Történelmi hagyományaink, a forradalmi küzdelmek eszmei-politikai tanulságai megerősítik azt a felismerést, hogy a kor égető kérdéseire csak a szocializmustól várhatjuk a választ, a megoldást A hagyományok természetesen csak akkor tölthetik be ezt a pozitív tudatformáló szerepüket, ha teljességükkel, a maguk sokoldalúságával foglalják el helyüket társadalmunk ideológiai érték- rendszerében. Ezért nem értheti’''k egyet azzal az egyoldalú és torzító nézettel, amely a márciusi forradalmi hagyományok egyikéből csak a nemzeti jelleget ragadja meg, míg a másikban csupán a nemzetközi elemet hajlandó méltányolni. A hosszú Időn át uralkodó szélszélsőséges értelmezések eltorzították a március 15- éhez és március 21-éhez kapcsolódó események eszmei jellegét, hamis képet alakítottak ki e korszakváltást jelentő évfordulókról A magyar uralkodó osztályok korán elkezdték a hamisítást. A századfordulón a társadalmi ellentétek és az önálló nemzeti törekvések elfojtását célzó, nacionalista, soviniszta politikájuk igazolására igyekeztek felhasználni a 48-as forradalom emlékét. Mind a hatalmon levő, mind a hatalomra törő úri csoportok számára 1848 szinte kiapadhatatlan forrása volt a nemzeti sérelmek csalárd kihasználásának. A 48-at idéző nemzeti sérelmek örökös hangoztatásával, a millenáris, bandériu- mos díszmagyarkodással, a század végi úri politika demagógiájával sikerült kábulatban tartaniuk a kispolgári és paraszti tömegek többségét.. Az ellenforradalmi rendszer újabb generációkat fertőzött meg: a következő nemzedékekben is elültette 1848 hamis képét, amikor az agresszív területi revíziós politikát összekapcsolták 48 nemzeti ügyévéL De a közelmúlt példája is mutatja, miként igyekezett a reakció a nemzeti érzések eltorzításával 1848—49 tradícióit a maga szolgálatába állítani. 1956-ban tudatosan visszaéltek Kossuth, Petőfi nevével, a nemzetiszínű zászlóval. így próbálva az ellen- forradalmat „nemzeti szabadságharccá” nyilvánítani. S hogy ezzel sikerült is az emberek egy részét átmenetileg megtéveszteni, ez egymagában is hűen tükrözi, hogy egykor milyen mélyen ültették el a köztudatban 1848 nacionalista értelmezéséi Mi tagadás, e torzítás ilyen hosszú idejű továbbélésében belejátszottak az 50-es években bekövetkezett hibák is. Többek között az a szemlélek amely 48 gazdag tapasztalataiból egyoldalúan csak a függetlenségi hagyományokat emelte ki, 6 engedményeket téve a romantikus kuruckodásnak, elhanyagolta e küzdelem társadalmi, osztályharcos oldalát. Március 21-e emlékét bemocskolta az ellenforradalmi rendszer. Ezt legfőképpen úgy igyekezett elérni, hogy a proletariátus küzdelmének nemzetközi jellegét élesen szembeállította a nemzeti érdekekkel. A Tanácsköztársaság rágalmazása, a kommunizmus eszmélnek kiirtására Irányuló törekvések, a vad szovjetellenes uszítás és az ezzel párosuló nacionalista, irredenta, soviniszta hullám a dolgozó tömegek nagy többségénél nem talált visszhangra. Az ötven«» évek politikája paradox helyzetet teremtett: nem tette lehetővé, hogy 1918 —19 forradalmi emléke a maga teljességében váljék alkotórészévé a tömegek történelmi tudatának. T örténelmünk, munkás- mozgalmunk azonban olyan példákkal is szolgált, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a márciusi forradalmi évfordulók éppen azért maradhattak népünk életének ma i6 dicső hagyományai, mert egyesítik magukban a nemzeti és nemzetközi vonásokat Azért lehetnek ma is emlékezetes hagyományaink, mert a nemzett keretek között megvalósuló progresszió a nemzetközi haladástól elválaszthatatlan, annak szerves eleme. Ezt az összefüggést Ismerték fel a magyar kommunisták a II. világháború időszakában, amikor az 1848—49-es szabadságharc emlékének felidézésével is a német fasizmus elleni küzdelemre mozgósították a nemzet széles rétegeit. Az ország függetlenségét, önállóságát veszélyeztető német térhódítás elleni küzdelem — szimbóhku- san 48 zászlaja alatt — a magyar nemzet érdekeit szolgálta. S ne feledjük ma sem az antifasiszta harc szervezőinek történelmi felismerését: az 1848—19-es polgári forradalom és szabadságharc nemzet^ és nemzetközi jellegének mély összefüggéseit. A magyar polgári társadalmi átalakulásért és nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem nemzeti keretek között zajlott le, de annak az európai, tehát nemzetközi progresszív változásnak részeként, azzal kölcsönhatásban, amelynek során a feudalizmust felváltotta a polgári társadalmak korszak. 1848 tehát számunkra ma is a társadalmi előrehaladást, a progressziót jelenti, s így szorosan kapcsolódik 1919- hez. 1919-ben a történelmileg túlhaladott burzsoá rendet váltja fel az új társadalmi erő, a munkásosztály hatalma, amely megszabadítja a népet a kizsákmányolástól, az elnyomástól. A proletárdiktatúra kivívása, a szocialista forradalom útjára való térés nemzeti, hazafias ügy volt, a dolgozó nép társadalmi fel- szabadulását, a népek testvériségét, a nemzeti függetlenségünket jelentette. Történelmileg tehát mindkét forradalom közös alkotóeleme — nemzeti és nemzetközi mértékben egyaránt — a társadalmi haladás szolgálata. Ezért állíthatjuk: a munkás- osztály forradalmi harca, a Tanácsköztársaság dicső múltja egyenes folytatása a megelőző korok tradícióinak, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hagyományainak. Nemzeti hagyományainkat történelmi szemlélettel szükséges vizsgálnunk. A történelem szereplőinek minden cselekedetét az adott kor lehetőségeihez, követelményeihez és feladataihoz kell mérnünk, s ezért 1848 szereplői közül is tisztelettel emlékezünk meg mindazokról, akik előbbre vitték a narr badság és a társadal dás ügyét. De nem hetjük valamennyik, pét. egyazon módon. 1848—49-es forradalo. . szabadságharcban m böztetett szerepet ti tunk a Petőfi—Tánc vével fémjelzett nép ■ Jusi irányzatnak. Fo hagyományaink köz . denekelőtt a szegénj re, tegek érdekeinek s k állítjuk példaképül embere elé, azokal, legkövetkezetesebben selték a kor két nag vesét: a társadalmi 1 ?V és és a nemzeti függ eszméjél Következetes fo demokrata volta mia értékesebb történelrr ció számunkra ma tó ez ; z álláspont és magatart.- S mint a kor leghaladóbb - tikai törekvése, ez á kor 1 .: teljesebb patriotizmuí az a hazafiság, mélyr vetlen folytatója 191( hazájáért, a szocialit > gyarországért harcoló katona. És ez az a h napjainkban, amely mr ? leg, tartalmilag túllép - sadalmi vonatkozások külöző nemzeti érzül eljut a szocialista h,. tudatos vállalásáig. Az. meggyőződés hird hogy a nemzet felem se a szocializmus me; tásától függ. E z a népi patriotizmus, az, amely a ms n rét elvezeti a kor a. igazságához: a szociall ■ zafiság és a proletár i cionalizmus egymástc laszthatatlan. Bírta Isti ái fámüism 1914. március 10., vas