Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-09 / 57. szám

Munka'dö-csökkertés a belkereskedelemben 2 A kolmazkodni a forgalomhoz Kóíheíi csend a iriponalori — Ez örömmei is tölt el Vaskos tan ulmánykötegek fekszenek a Belkereskedelmi Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Dr. Makay Istvánná asztalán. E tanul­mányok több éves kutató­munka eredményei és céljuk az volt, hogy felméréseik alapján tudományos mód­szerek segítségével adjanak útmutatást a belkereskedel­mi dolgozók munkaidő­csökkentésének végrehajtását segítő szervezési intézkedé­sekhez. ÉJSZAKAI MŰSZAKKAL NEM MEGY A megoldandó feladat bo­nyolultságát egyetlen meg­állapítás szemlélted: a dol­gozók munkaidejét úgy kell csökkenteni, hogy ez ne ront­sa a lakosság ellátásának színvonalát. Szervezési és munkaügyi intézkedések, va­lamint a technikai fejlesztés jelenti azokat az eszközöket, amelyekkel e cél elérhető. A Belkereskedelmi Kutató In­tézet felmérésének egyik ré­sze a kereskedelmi hálózatra, a másik pedig a vendéglátó­iparra vonatkozik. A keres­kedelmi ágazatban a becs­lések szerint mintegy tízezer ember évi munkájának meg­felelő kieső időt keli pótolná A tanulmány leszögezi, hogy a belkereskedelem sajátossá­gai miatt a kieső idők 30— 40 százaléka csak új munka­erők beállításával pótolható, de a fennmaradó nagyobb rész megfelelő intézkedések­kel, a dolgozóik számának gyarapítása nélkül is előte­remthető. Ez azonban csak nagyon gondos munkával érhető el. A kereskedelemben ugyanis a munkaidőnek alkalmaz­kodnia kell a vásárlók igé­nyeihez. Nem leheti mond­juk éjszakai műszakot szer­vezni a kieső idő pótlására. Vagy: hiába várja például akár tíz eladó is a vevőket, olyan időben, amikor kicsi a forgalom, mert ugyanaz a tíz eladó esetleg egy félórá­val később már megszakad­va sem győzi a boltot hirte­len ellepő vásárlók kiszolgá­lását. helésenek változását vizsgál­ja, és ennek függvényében állapítsa meg a valóban szükséges munkaerőigényt,— mondja dr. Makay Istvánná. A forgalom a belkereskede­lemben hónaponként, heten­ként, naponként és óránként egyaránt jelentős ingadozá­sokat mutat. Az közismert tény, hogy a legnagyobb for­galom decemberre jut, janu­ár és február forgalma vi­szont alacsonyabb az éves át­lagnál. Ebből következik például, hogy mikor célsze­rű a szabadságokat kiadni. A fizetésnapokon a forgalom mindig megugrik. És a több napos ünnepeket megelőző időszakokat is a vásárlók „ostroma” jellemzi. Ezek a megállapítások tulajdonkép­pen közhelynek tűnnek, kö­vetkezetes figyelembevételük azonban már önmagában is jelentősen javíthatja a ke­reskedelmi munkát. A hét napjait figyelve még jelentő­sebben kihasználható forga­lomingadozásokat találunk, mivel szombaton a hétfői eladásokhoz képest csaknem 71 százalékos a növekedés, kedden kisebb, a hét többi napjain pedig nagyobb az üzletek igénybevétele, mint a hétfői forgalom. Négyórás munkaidőben dolgozó, illetve részmunkaidősök alkalmazá­sa hasznosan segíti a forga­lom igényeinek követését, így ez a megoldás is fontos szerepet játszik. A MOZGÖBOLTOK SZEREPE A forgalom-ingadozások, még a munkaidő-csökkentés­től függetlenül is szükséges­sé teszi, hogy a kereskedelmi dolgozók számára az eddigi­nél ésszerűbb munkabeosz­tást alakítsanak ki. Az emlí­tett tanulmányok fő haszna éppen abban rejlik, hogy 30 bolttípus vizsgálatának ta­pasztalatai alapján megfele­lő modelleket, mintákat nyújtanak a boltok terhelé­séhez igazodó munkai dőbe- qsztások kidolgozásához. Ért­hető, hogy egy olyan üzlet­ben, ahol sok eladó dolgozik, megfelelően lehet variálni, de a kis létszámú, és főleg az egyszemélyes boltok ese­tén erre aligha van lehető­ség a munkaidő csökkentése­kor. Az ilyen üzleteknél a 44 órás munkahét bevezetése bonyolultabb, de nem meg­oldhatatlan; példáuj mozgó­boltok beállítása sok helyen segíthet. Egy mozgóbolt na­gyobb terület áruellátását végezheti úgy, hogy mindig azon a helyen posztod, ahol a szabadnap miatt a kis üz­letek zárva tartanak. A mozgóboltók meglehetősen költségesek, de munkába ál­lításukra az eddiginél foko­zottabb mértékben lehet szá­mítani az elkövetkezendő években. VENDÉG NÉLKÜLI VENDÉGLÁTÓK A vendéglátóipar területén végzett felmérő munka is ér­dekes, hasznosítható megfi­gyeléseket eredményezett. Megvizsgálták például az egyik városi eszpresszó ter­helését. A reggel 8-tól este 11 óráig nyitva tartó üzlet­ben azt tapasztalták, hogy a reggeli órákban a forgalom« hoz képest több, este pedig ahhoz mérten kevesebb szá­mú személyzet szolgálja a vendégeket. A vendég nél­küli vendéglátók luxusa így csúcsidőben vendéglátók nél­küli vendégeket eredménye­zett. A meglevő létszám nö­velése nélkül a munkaidő­beosztást úgy alakították ki, hogy a nyitvatartás minden órájában a forgalomnak ép­pen megfelelő személyzet tartózkodjon a presszóban. A dolgozók munkakezdésének ideje így változatos lett, kü­lönböző időpontokban kezd­ték munkájukat, nagyobb kényelmetlenségek nélkül be­vezethető lett a rövidebb munkaidő, A modelleket tartalmazó tanulmánykötetek ma már eljutottak a belkereskedelem érintett ágazataihoz, a így tartalmukat az érdekelt vál­lalatok és ÁFÉSZ-ek tanul­mányozhatják, és a helyi kö­rülmények figyelembevételé­vel hasznosíthatják a felké­szülésük során. B. I. (Következik: Gépek 200 millióért.) NEGYEDIKES GIMNA­ZISTA volt, amikor először tollat fogott, hogy részt ve­gyen az országos pályázaton. A vácegresi Kossuth Terme­lőszövetkezet gazdálkodásá­nak fejlődését rótta sorokba. Heteken át számok között válogatott, jegyzőkönyvi ada­tokat használt fel, amíg el­készült a gépírásos dolgozat­tal. Akkor csak az országos elődöntőig jutott el, de el­határozta, hogy tovább foly­tatja. Így kezdődött Roncz Béla érdeklődése a gazdaságpoli­tika és különösen a gazdaság- földrajz összefüggései iránt. Most, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola negyed­éves biológia—földrajz sza­kos hallgatója, aki az elmúlt években felső fokon is sike­resen folytatta a középisko­lában elkezdett ismerkedé­sét a tudomány újabb ered­ményeivel. Néhány hónap múlva már tanárként tanít majd valamelyik hazai álta­lános iskolában. Eddig az át­lagosnál nagyobb szorgalom­mal dolgozott, ezt bizonyítja érdekes szakdolgozata is, amely nemrég az országos természettudományi diákköri konferencián dijat nyert. De hogyan is történt? A szőke hajú. nyurga fiatal­ember erről így beszel; Micsoda furcsa csend: nem sivítanak a malacok, nem zümmögnek a villanyfíiré- szek, nem csattognak a vá­góvonal szállító láncai, nem szorgoskodnak fehér munka­ruhába bújt dolgozok a sza­lag mentén. Leállt a vágóhíd Gyöngyösön. Két hétig most kőműve­sek, mázolok, villany- és gépszerelők sürögnek-forog­nak itt. És alighogy végiggondolja ezt az ember, azonnal riad­tan az jut az eszébe: de mi lesz a hússal, a kolbásszal, a párizsival addig is? © O O 0 Az igazgatói irodában Molnár Gábortól kapunk tá­jékoztatót. Elmondja, hogy az utóbbi években már gya­korlattá vált az éves kar­bantartás, amit két részben végeznek el. A feldolgozó üzem is kéf hétig, a vágóvo­nal is két hétig szünetel, áll, és ezalatt mindent szétszed­nek, kiforgatnak, ellenőriz­nek, lefestenek és kipótol­nak, csempéznek és felsze­relnek. A lakosságnak azon­ban ebből szinte sem­mit nem szabad meg- éreznie. Tehát elmennek a szomszédba, és megkérdik az ottani vállalattól: tudnak-e segíteni. Ha igennel vála­szolnak, közlik a tröszttel. A felsőbb vezetés aztán mérle­gel és átalában beleegyezik a javaslatba. Most már csak a részletek megbeszélése marad hátra; egyeztetni az igényeket a le­hetőségekkel. Milyen áruból mennyit kémek és mennyit kaphatnak. — A gépsonkából nem ju­tott annyi, mint szerettük volna, mint amennyit a mi vásárlóink már megszokták, elvárnak tőlünk. De bizonyos mértékben a választék is szűkült a különféle töltelék­árukból — halljuk Molnár Gábor igazgatótól. — Még valami történt. A vásárlók furcsállva vették tudomásul, hogy például a párizsi hiásabb, mint szokott lenni. Vizesebb, morzsálódik, ahogy a hurka sem a szokott ízű volt és így tovább. Eny­he célzásokat tettek a Heves megyei Húsipari Vállalatra. — Pedig nem nekünk kel­lett volna címezniük a meg­jegyzéseiket, mert az elmúlt hetekben a szolnoki árut vásárolták a megyénk bolt­jaiban. — Lényegében tehát köz­vetve dicséret érte a me­gyénk vállalatát, mert a ki­fogásaikat a megszokott jobb áruhoz mérték. — Másodéves hallgató vol­tam a főiskolán, amikor Stru- bák István adjunktus irá­nyításával megszerveztük a gazdaságföldrajzi diákkört. Nyolcán összefogtunk, fiúk, lányok, és engem választot­tak titkárnak. Aztán azon gondolkodtunk, hogy milyen új, eddig még kevésbé fel­tárt témákat dolgozzunk fel. Volt olyan javaslat, hogy a nagy múltú egri borvidék földrajzi viszonyait vizsgál­juk meg, mások meg azt mondták, hogy Heves megye idegenforgalmáról, illetve településföldrajzáról írjunk. Aztán beszélgetés közben felmerült a mezőgazdaság is, amely napjaink egyik leg­gyorsabban fejlődő termelési ága. Akkor elhatároztam, hogy megvizsgálom közelebb­ről, hogyan élnek az öntözé­ses gazdálkodás lehetőségei­vel a Heves megyei közös gazdaságok. Érdeklődésemet még csak jobban fokozta, hogy sokat 'hallottam rádió­ban, a televizióban és olvas­tam újságokban, folyóiratok­ban az épülő Kiskörei Víz­lépcsőről. így 1971-ben hoz­záláttam az adatok gyűjté­séhez. A megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya sokféle anyagot bo­csátott repdel kezesemre. Ezenkívül a KSH Heve» me­bennünket. © © © © Néhány egeszen új termék is előkerül perceken beiül. Háromféle töltelékáru, hogy hivatalos nyelven fogalmaz­zunk. Az egyik hasáb alakú, sertés- és marhahúsból ke­vert. szépen mintázott, úgy­nevezett mozaikos küllemű, enyhén fűszeres, ízletes sza­lámiféle. Itt „találták ki” Gyöngyösön. A másik kettő teljesen szokatlanul új: te­hénsajttal kevert készítmény. — Már a kereskedelmi szakembereknek bemutat­tuk, most megkértük a me­gyei hatóságunk engedélyét is a gyártásukra. A fogadta­tás eddig kedvező. Annyi észrevételt kaptunk, hogy a sajtos párizsit kevesebb fű­szerrel cshnáljuk, mert en­nek a készítménynek főként a diétások, a fogyókúrások körében van keletje. Az ízé­nek is ezért kell a fogyasz­tók Igényéhez igazodnia. Eddig is már negyvenféle terméket állított elő a vágó­híd. Most újabbakkal áll elő. Lesz-e emiatt több áru az üzletekben? A választ nagyon egysze­rűen így kaptuk meg: nem lesz. De a választék bővülése az emberek különböző ízlé­sére épüL Ha úgy tetszik: mindenkinek a kedvébe igyekszik járni a húsipar. Ne menjen ki senki az üzlet­ből úgy, hogy ne vehesse meg a kedvének megfelelő ételt vagy csemegét Ez a megye húsipari szak­embereinek a szívügye. Ha már új terméket kós­tolhattunk, mindjárt az árak felől is érdeklődtünk. Rossz tapasztalataink vannak. Nem valamiféle szemfényvesztés ez is? Űj gyártmány, új ár, magasabb ár. Hát nem. A hagyományos és az új párizsi között sem­mi különbség nincs árban. Ahogy a másik két újdon­ság is a korábbi áralapra épül. Csupán a vevőért, a vevő megnyeréséért és meg­tartásáért történik mindez, halljuk az indoklást. És mi tagadás, örülünk ennek a magyarázatnak. © © © © A vágóvonal mentén Léná­val Tibor főmérnök kalau­zol. A hosszasan húzódó üze­mi csarnokok most az otthoni nagytakarítás lehangoló ké­péhez hasonlatosan riasztóak. Idegen itt minden. gyei Igazgatósága és a Kom- polti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézet munkatársai is támogattak. RONCZ BÉLA Domoszlón, Kisnánán, Verpeléten, Gyön­gyöspatán, Nagyrédén, Gyön­gyöshalászon és Gyöngyös- íarjánban vette nagyító alá a víztárolókat. Vizsgálta, hogy milyen növényeket ön­töznek és melyeket nem? Figyelte az öntözött növé­nyek tenyészidejét az adott domborzati és éghajlati vi­szonyok között. Gazdaságos- sági számításokat végzett, hogy hazánk legmagasabb hegyvidékének közelében mi­lyen növényeket érdemes ter­melni. — Az összehasonlító elem­zések alapjan kiderült, hogy öntözéssel ezen a tájon leg­inkább zöldséget, szőlőt és szőlőoltványokat a leggazda­ságosabb termelni. Ennek el­lenére a közös gazdaságok nem használják fel kellő­képpen az öntözővizet. Ha pedig felhasználják, ez sem mutatkozik meg a termésho­zamok növekedésében. Ehhez az is hozzájárul, hogy nincs a gazdaságokban elég öntö­zéses szakember, különösen szakmunkás, aki megfelelő hozzáértéssel segítene <a on­Habarcs és mész, vakolás és szétszedett gépek, beren­dezések. A csempéket pótol­ják ott, a szállító gumiszala­got fűzik össze itt. Botorká­lunk a földön látszólag ren­detlen összevisszaságban he­verő alkatrészek, szerszámok és anyagok között. A munka rendje ez a kül­sőleg zaklatott kép. Mórt mindent a célszerűség, a sokféle tevékenység szükség- szerűsége irányít. — Az egri építőipari ktsz-szel kötöttünk szerző dést — rpondja a főmérnök — ök végzik az építőmeste­ri és az építőipari szakmui. kákát, mert nekünk ezekre nincs emberünk. A gépek, a műszaki berendezések a nrl tmk-sainkra várnak. Ez már az ő területük, ők ezekben vannak otthon. — Mi történik ilyenkor « vágóvonal munkásaival? — Jó részüket szabadsá­goltuk. Figyelembe vettük azt is, hány segédmunkásra van szükség a mostani kar­bantartásnál, és ezt a létszá­mot a saját állományunkból biztosítjuk. így mi is jól já­runk, de a kt&z is jól jár. — Megéri ez a kétszer két­heti leállás a termelés szem­pontjából is? — Csakis így szabad ezt csinálni, csakis így kifizető­dő. Nem is lehet elmondani, mennyivel könnyebb, gyor­sabb utána a munkánk, a termelésünk. Nem beszélve arról, hogy a nagyobb gé­pek, berendezések javítását másképpen el sem tudnánk végezni. De a higiénia is így követeli meg, hogy egyszer­re tegyünk rendbe mindent az üzemekben. © © © © Ahogy a feldolgozó üzem leállását nem észlelhették a vásárlók, ugyanúgy a mos­tani nagyjavítást sem. Á fő­városi húsipari vállalat ad­ja a vágott sertéseket és szarvasmarhákat, a Heves megyei vállalat szállítóeszkö­zei hozzák azokat Györgyös­re, ahol egy részüket fel­dolgozzák, a többit pedig tőkehúsként viszik az üzle­tekbe. Köröm, pacal és zsírsza­lonna lesz valamivel keve­sebb, mint szokott. A gyöngyösiek pedig fel­frissülve fognak majd hozzá a két hét letelte után a még jobb, még eredményesebb munkához, hogy nekünk mi­nél ízesebb falatok jussanak az asztalunkra, a tányérunk­ba. Jő étvágyat! G. Molnár Ferenc t ózó víz gazdaságos felhaszná­lását. Sok helyen a már meglevő öntözéses berende­zéseket sem használják ki. Ott pedig, ahol öntöznek, nem fordítanak elég figyel­met a talajerő-utánpótlásra, miután ezeken a területe­ken a műtrágyázás az orszá­gos átlag alatt van. Dolgo­zatomban rámutattam, hogy az üzemeknek a jövőben még nagyobb gondot kell fordíta­niuk az öntözéses szakembe­rek utánpótlására. Ezt azon­ban a vidéki általános isko­láknak is elő kell segíteni­ük azzal, hogy pályaválasz­táskor a nyolcadikos tanulók­nak hívják fel a figyelmét az öntözéses gazdálkodás fontosságára, a szakma szép­ségeire. A DOLGOZAT nagy sikert aratott a diákköri konferen­cián, azonban a gondos, elemző munka tanulságos megállapításai ennél nagyobb nyilvánosságot érdemeinek. Nem ártana, ha szakmai kö­rökben is felfigyelnének rá és támogatnák, hogy a kö­zös gazdaságokban is megis­merkedjenek vele. Mentusr Károly UpnuifSfí Kiff fiai# fJLSf; 1914. Jüároms 9, uoüí Beruházás öntözésre Az országosan kiemelt beruházások egyike a Kiskörei Vízlépcső- és Öntözőrendszer II. építési ü'eme, amely xz Al­föld -'ízszegé-y területein teszi lehetővé az öntözési. 1975- re máris öt és fél ver hektár föld válik öntözhetővé. Képű-kön: épül a csócsányéri ..bújtató” a nagykunsági ssatorna alatt vezetik el az egyik öntözőcsatornát. ................. . —_L. (MTI Foto — Bajkor József) 1 l f irvüövtä Ijbrit fna?^) Hz 1 Tej és kenyér árusítása miatt tartanak nyitva vásárnál . t- v ' az élelmiszerüzletek, de ehelyett főleg mosóport, lisztet, sót TV A Kutatomun:Ka eppen vagyis hétköznap is beszerezhető cikkeket vásárolnak ilyen- ezert jórészt arra konoent- kor a vevők. rálódott, hogy a boltok ter­Pályadíjas szakdolgozat Öntözésről — felsőfokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents