Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-09 / 57. szám
I Helyre- állítják a visegrádi fellegvárat Ar Országon Műemléki elügyelőség szakemberei megkezdték a visegrádi fellegvár helyreállítását. Az ácsok és állványozók jelen leg a vár nyugati részén dolgoznak. (MTI foto) Száz könyv a tízéveseknek A Móra Ferenc Könyvkiadó tervei A Móra Ferenc Könyvkiadó megkétszerezi a tizévé* korig szóló irodalom megjelentetését, s ebben az évben mintegy száz könyv lát napvilágot. Terveikről, új sorozataikról Jankovszky Éva főszerkesztő — számos sikeres könyv szerzője —. a gyermekirodalmi lektorátus vezetője tájékoztatta az MTI munkatársat. — Feladatunk összetett: műfajilag sokrólü olvasói és „nézegetői” igényeket kell kielégítenünk, a kétévesek szöveg nélküli lapozó könyvétől az V. általánosba járóknak szánt regényekig. Fő célunk, hogy már a legkisebbek kezébe is igényes, esztétikus könyvek kerüljenek, a lehető legjobb szerzők. grafikusok alkotásai jelentsék életük első „olvasmányélményét". — A tula.idonkeopeni irodalmi nevelés a leporellóknál kezdődik, hiszen az első egyetemes irodalmi élményt a leporelló versikéje jelenti. Több népi mondókás leporellót tervezünk készíttetni ■a legjobD grafikusokkal, » ezenkívül számos klasszikus költő versét kínaijuk e formában, olykor a rövidítés ódiumát is vállalva. Idén Arany Jáno6 Családi köre, József Attila Altatója, Pét i- fi Sándor Anyám tyúkja es £ Szabó Lőrinc Hörpentő címv kötete lát napvilágot Hím Gyula. Khss János. Reich < Károly és Würtz Ádám gru fikáival. Külön öröm számunkra. hogy Radnóti Miklós személyében új gyermek- szerzőt köszönthetünk: kis versrészletei „Esti mosolygás” címmel jelennek majd meg. A nagyobb óvodások számára íródó, a több szocialista kiadó közös vállalkozásaként megjelenő nemzetközi sorozatban Horgus Béla írta, Réber László rajzol la a „Mesélek a zöld disznóról" című prózakönyvet. Az elmúlt napokban jelent meg Arany László „Tanci- manci” meséje Heinéelmann Emma rajzaival. E művek olyan tipográfiával készülnek, hogy a már olvasni tudó gyerekek is szívesen veszik kézbe. V. Katajev „Hél- színvfrág” című kötetét, s a világhírű olasz grafikus, Leo Lion ni — maga* írta — „Méricskélő” című könyvét emelném még ki. — Az óvodákban tankönyvnek tekintik T. Aszódi Éva „Cini-cini muzsika” című költészeti válogatását, s Új antológia jelenik meg e korosztály számára „Mákosrétes” címmel. Külföldi és magyar mesék, elbeszélések jutnak el u szülőkhöz, a szívesen büszkélkedem Weöres Sándor ..Ha a világ rigó lenne” című kötetével, amelyet most Szabó Lőrinc versei követnek. — A kisiskolások számára úttörő vállalkozásba kezdtünk. T. Aszódi Éva válogatáséban — az óvodai jó versgyermek kapcsolatot átmentendő — megjelentetjük a Nefelejcs című hézagpótló könyvet, magyar és külföldi klasszikus költők versválogatását. Az ismeretterjesztést bővíteni, többszínűvé kívánjuk tenni. A Bölcs bagoly sorozat valósággal betört az iskolába. Utánnyomás készül olyan keresett könyvekből, mint A vér csodái. Lázár Ervin öregapó madarai, vagy Csukás István Síppal-dobbal című, hangszereket ismertető munkája. Idén jelenik meg először — az Üttörószövet- M-ggel együttműködve — a Kisdobosok évkönyve. A színes, történeti jellegű összeállítás kapcsolódik a „Nem térkép e táj" című mozgalomhoz. — A kisgyerekeknek szóló regények között két, kiemelkedően jó mai magyar művel büszkélkedhetünk; Varga Katalin „Barátom. Bonca” és Kipácsy Margit Egy láda gyerekkor cünű könyvéről van szó. (MTI) 16.1 Postafiók 253. Új, havonta eg.vi.ter jelentkező néz.ős/olgálaü műsort ad a televízió. Beindítását az tette szükségessé, hogy a te- * levízióba napról napra ren- / geteg levél érkezik. A leve- / lek közül nem mindegyik i kapcsolódik konkrét műsor- £ hoz, de közérdekű témákat > vetnek íeL illetve személyes jellegű problémákra kémek választ. A beérkezett leveleket válogatták és a fontosabb témákat kiválasztva igyekeznek kielégítő választ adni a szerkesztők, vagy a témához leg' 'óban értő illetékesek. Az első 13 perces' adásban n több 1 a posta vezér-$ igazgatója válás/'»I azokra s levelekre amelyek a második műsor vételt nehézségeit teszik szóvá. A Postafiók 250. műsorvezetője népszerű bemondónőnk, Takács Marika, aki egyedi kérdésekre is válaszol. (KS) OMima$ 1VH, március 9., ssembaí Az aluljáróban a szokásos nyüzsgés. Csúcsforgalom. Sietnünk kell. Húsz perc múlva indul a vonat. A tucatnyi pénztár közül természetesen csak egy adja a jegyet. Előtte hosszú n sor. Beállt lom anyut, én elrohanok hírlapért és valami hideget is veszek az útra. — Anya, a harmadikon ált a vonat. Ne idegeskedj, meg van öt' perc. A; annyi idő, hogy azalatt meg lehel tanulni egy biosz leckét. — Hát ezért van neked kettesed biológiából... Két lelet kérek Szolnokra .. . Persze, mert mindig a szórakozás meg a csavargás. — Jó. majd otthon befejezed. Most mar tényleg rohanni kell. A fülkében már többen ülitek. Az ablak mellett egv öt év körüli kislány, vele szemben egv Hutai nő. egyidős férfi, arcára tett újsággal, máris alszik. A fiatal nő fáradt mozdulattal megnézi az óráját, majd rászól a kislányra, hogy ne nyltogassa a hamutartó tetejét. Az édesanyja? Valószínű. Lehet vagy harmincéves. Sötétfekete haja néhol már őszül. Szomorú asszony. Néha mosolyog, de csuk a gyerek kedvéért. A többi utasra ritkán néz, és akkor is bizalmatlanul. Kiflié bámul az ablakon, iukább elkeseredett, beletörődött arccal. A gyerek mindebből semmit nem vesz észre. Papírt és ceruzát veszek elő, még ki kell írnom az orosz szavakat. — Kérem a ceruzát! — A kislány áll előttem. Rövid, fekete haja van és ragyogó fekete szemei. Az anyjára nézek. Gyanakvó pillantás a válás.;. Odaadom a ceruzát és előveszek egy üres lapot is. — Tessék, kislány. Rajzolj csak nyugodtan. Hogy hívnak? — Évi. Mit rajzoljak neked? — Amit akarsz, Évi: Ide- ülsz mellém? — A gyerek reménykedve anyjára néz, s ezúttal beleegyező bólintás a válasz. Évi odatelepszik mellém. Élteszem a könyvet, ebből már úgysem lesz tanulás. A gyerek rajzol. Először vonalakat húz egymás mellé, aztán függőlegesen megcsinálja ugyanezt. A másik oldalra házat rajzol, kéménnyel, füsttel, kerítéssel — amolyan ötéves stílusban. Aztán egy kört rajzol, pöttyökkel. — Apuka azt mondta ma, hogy ilyen labdát vesz nekem — mutat a képre, majd tovább firkálgat. — Kérem ellenőrzésre a jegyeket! — derreul be a ka 'Válaszai AZ ÍLLEf EKES .WNWWW'.WWWWWWWVSNSkW. Gyorsan intézkedtek — ahol tudtak Több, szerkesztőségünkhöz érkezett panaszos levelet juttattunk el a Volán 4-es számú Vállalathoz az elmúlt napokban. Mindegyik más- más problémával foglalkozott. közös jellemzőjük, hogy a levelek végén sok aláíró igazolta: egy-egy kisebb csoport, közösség gondjairól van szó. Az egyik levélben a Hevesen dolgozó tenki lakosok kérték, hogy munkaidejük letelte után hamarabb utazhassanak haza. Jelenleg ugyanis öt órától fél hétig kell az autóbuszra várniuk. A vizsgálat nyomán tíalogh Tibor, a vállalat igazgatója a következő választ adta: „A tenki lakosok áltat kért új utazási lehetőségeket a vál- lulat sajnos nem tudja teljesíteni, mivel a jelzett időszakban nem áll rendelkezésre szabad kapacitású autóbusz, a problémát pedig esnk egy ú.i autóbusz forgalomba állításával lehetne megoldani”. Szintén sok aláírással hitelesített panasz érkezett An- dornaktályáról, Maklurról es Nagytályáról. A levélírók szerint, amióta a vonat nem all meg Andorn alt tályán. drágább utazás mellett később tudnak hazamenni. A ntakla- riak pedig a helyijárat ki- terjesztését kérték. A válasz: „Csuklós autóbusz közlekedését Makiárig sajnos nem tudjuk megoldani, mert ehhez az út műszaki állapota miatt a rendőrhatóság, nem járult hozzá. A panaszosok állal említett IK 31. típusú autóbusz az Andomaktályán megszüntetett MÁV-megúlló utasforgalmát hivatott kielégíteni. Az új közlekedési rend kialakítása előtt vállalatunk megbeszélést folytatott a községi tanácsokkal, s öle az egri vasúti csatlakozást fogadták el, ily módon a kérdéses autóbuszt Makiárig nem tudjuk közlekedtetni; egy időben kétirányú forgalmat nem tudunk lebonyolítani”. lauz az ajtón. Anya alszik, odaadom én. A fiatal nő is felocsúdik töprengéséből. Most is fél, ahogy én, odaadja a jegyeket, látszik, hogy fél, mintha nem lennének azok érvényesek, pedig semmi probléma. Az öregúr ar- cán'megmozdul az újság. Kinéz az ablakon, fogja a táskáját és leszáll. Hazaért. A fiatal nő újra felveszi merev, keserű arckiíejezését, megpróbál aludni. Mi baja leltet? Hogy nagy a gond, ■íz biztos, mert álmában sem űnik el a szomorúság az arcáról. A gyerek azonban csak rajzol tovább. Aztán hirtelen elkezd beszélni. — Te is apukánál voltál? — de választ sem várva folytatja. — Mert én ott voltam. Először megálltunk egy nagy, csukott vaskapu előtt. Mikor beengedtek bennünket. megnézték anyuka csomagját, aztán bevezettek égy nagy terembe. Már volt ott egy csomó ember, padokon lehetett ülni. Volt ott egy nagy szekrény, tele játékkal, de nem lehetett vele játszani. Anyuka azt mondta, hogy apuka barátai csinálták. Aztán beengedtek egy kisebb terembe. Körben rácsok voltak, sok zöld rács — és a gyerek előhúzta első rajzát. — Felül akkora ablakok voltak, mint otthon a kamrán. És a zöld rács mögött sok- sok bácsi állt. És mind pizsamában volt. Apukánál. bajusza van, és megdicsérte az új cipőmet. Csak nem sokáig beszélhettünk. mert apuka mögött állt egy bácsi, ő már felöltözött, és hívta is magával apukát. Akkor anyuka sírt is. Biztosan azért, mert apuka elment. Nagyot zökken a vonat. Mi történt? Nyílt pályán állunk. Kimegyek a folyosóra. — Az utánunk következő öt vagon leszakadt. Most itt tölthetjük az éjszakát, ezen a szárnyvonalon — hallom az doéb/0%., fate#. Nem ünneprontás! Korábban is, így, nőnap táján, nagy lelkesedéssel köszöntöttük a nőket. Azután tovább semmi! Vagy legalábbis eueskevés. Most, — a nőpolitikái határozat óta — valahogyan megváltozott, pontosabban változóban a helyzet. Határozatok. helyi döntések egész sora igazolhatja, hogy társadalmunk a női egyenjogúságot komolyan kezeli. Ez megmutatkozik bérben, szabadságban, gondoskodásban, nőnapi figyelmességekben is. Fljutottunk tehát odáig, hogy társadalmi méretekben törődünk a nőkkel. Hanem .,. — Miért sir? — Megvert a férjem. — Miért verte meg? — Részeg volt és visszaszóltam neki — Máskor is előfordult már?- Rendszeresen üt. Meg a gyerekeket is csapja-vágja. ahol éri... Egy villanás az eleiből. Vagy akár egy másik: — Margitka, aranyos! Figyelmes embernek tartja a férjéi? — Annak, Nőnapkor hóvirágot meg csokit hoz, névnapomkor felköszönt, elvisz vacsorázni. — A cipőket ki tisztítja a családban? Rám mereszti nagy kék szemét, mintha hindu nyelven szólnék. — Természetesen, minden cipőt én pucolok. A gyerekek este tanulnak, álmosak, a férjem meg... — Igen, igen! — Mondja már! Ha kiglancolok három par cipót, el* megy mellette a negyedik is... újabb villanás: Háromszor is csöngetek, amíg végre kinyitják az ajtót. Már azt gondoltam, üres a lakás. — A. masa az? Ne haragudjon, de úgy zúg, zakatol ez az óreg mosógép, hogy szinte megsüketúl tőle az ember. A fürdőszoba, az előszoba tele ruhával, mentegetőzik is a fiatalasszony. — Megbocsásson ezért a rumliért, de tudja, ahol eny- nyi a mosnivaló. Homlokáról közben zsebkendővel törli a verítéket, s párát. — Jancsit merre találom? — Bent van a szobában. Nézi a Kék fényt. — Néha. ugye, váltják egymást? Már úgy értem, hogy Janó segít és ... Hangos, jóízű nevetés. — Miket beszél! Méghogy az én Jancsim a mosógép mellett? — Pedig nem szép tőle! — viccesen udvariaskodom. — Miért? Maga talán szokott mosni otthon? Segít a feleségének? Benne vagyok a pácban! Meghozza a kellős közepében. Mert ugyebár ... Ugyebár társadalmi vonatkozásban mind többet teszünk n\;r a női egyenjogúságért. De egyénileg? Otthon? Be kell látnunk: kevés csak a szegfű, a hóvirág.. . Szalay István utasok bosszús méltatlankodását. Szerencse, hogy vettem hideget. Megkínálom a gyereket és az anyját is, akinek attól mintha oldódna egy kicsit a bizalmatlansága. Szerencse, hogy aludt, amíg Éviké beszélt. A gyerek kezébe veszi a süteményt, és kisomfordál a folyosóra. Az idegesen toporgó, bosszús utasok felfigyelnek a pöttömnyi derűre. — Szevasz, kislány! Nem érsz haza a Macira! Leszakadt a vonat! — Majd mesél nekem az anyukám! — Hát aztán hol voltál, kislány! A gyerek magabiztosan, ötéves egyszerűséggel felel: — Apukámnál a börtönben. Megdicsérte a szép új cipőmet. Az utasok évődö arca megváltozik. Van. aki sürgősen elsiet a közelből. Mások közömbösen elfordulnak, újságot olvasnak. Egy öreg hölgy csokoládéval tipeg oda Évikéhez. Egy Kofa a kosarai mögül: — Hajaj, nagy gond az! ügyedül felnevelni a gyereket, és ráadásul ül az ember ... Maga mit gondol, miért csukták le? — veszi halkabbra hangját, s egy másik utashoz fordul. Az nem válaszol, csak a szemével Int. Az ajtóban áll az anya. Terhes arccal kézen fogja Évikét, majd vissza a fülkébe. Megyek en is. Behúzom magam mögött az ajtót. Anyu most ébret!. Gyorsan ismertetem vele a helyzetet: nem mehetünk tovább, valószínűleg csak hajnalra érünk haza. Eszünk, aztán beszélgetünk egy kicsit. Évike már .alszik, anyja ölébe hajtja fejét. A fiatal nő elmerültem nézi a gyereket. Kis lurkó, vad nagyon, és mindent kifecseg. Mégsem lehet rá haragudni. A fülkéi*» uktmd var.. Anya újra alszik- Évike egyenletesen szuszog. A fiatal nő !s elalszik. Megnézem az órámat: éjfél. — összekapcsolták a Donate*. perceken belül indulunk! — ébreszt anyu. Kint hajnalodik, bent a kocsiban hideg van. Most veszem észre, hogy anyu rám terítette a kabátomat. Azok ketten még alszanak. Éviké összegömbölyödve — anyja még álmában is minden idegszálával a gyerekre ügyel. Indulunk. Lesz vagy fél öt, mire hazaérünk. A gyéréit felébred. Kicsit idegenül tekint fel, bizonyára szokatlan számára ez a reggeli kép. —■ Már megyünk. Évikém, hamarosan hazaérünk. Kapsz forró kakaót! — Sütőst! — lelkendezik a kislány. Aztán odajön hozzám. Kérés nélkül adom a ceruzát, a papírt. Évike rajzol. Pálcikaembereket, egymás után. — Ezek itt felvonulnak. Ez itt apuka. Anyuka azt mondja, azért hord apuka csíkos ruhát, mert menetelt. Ezekkel menetelt — mutat újra a papírra. Anyu készülődni kezd. Szolnok következik. Elköszönünk Évikétől — az anyja kezet fog velem — majd kimegyünk a peronra. Hazaérünk. Piszkos, esős reggel. Hatalmas Iocs-poos, pep mindenütt — és áthatolhatatlan köd. Reggeli csúcsforgalom. Az újságos a napi hírekéi, kínálja, a döntésben telt ház van. Az állomás előtt óriási a tumultus, amikor beáll egy-egy busz. Messziről hallom a bemondó hangját: — ..a 17-ik vágányról személyvonat indul... A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll.,. Az Évikéék vonata. Mizset Astusd