Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-08 / 56. szám

<^AAAXAA/N^V>AAAAA*ä*AAAAAAAySAAw^AAAA#S>VV\AAAAAAAAA^«KAAAAAAA<VsAAA#e Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Pánikból kabinet ELHÁRULT A KÉT legfőbb akadály az izraeli kor­mányalakítás elől. Mose Dajan végülis hajlandó elvál­lalni ismét a hadügyi tárcát, s hasonlóképpen döntött Peresz közlekedésügyi miniszter is. Golda Meir új ka­binetjének megalakítása elsősorban ezektől a személyi döntésektől függött. A két volt miniszter ugyanis fel­tételekhez kötötte belépését a kormányba: azt követel­ték, hogy kapjanak tárcái a jobboldal képviselői is. „Héják” és „galambok” nézeteltérése lenne csupán a kínos közjáték, ami miatt Izrael hosszú ideig kor­mány nélkül maradt? Valószínű, hogy többről van szó. A negyedik arab—izraeli háború alaposan megté­pázta Dajan hadügyminiszter presztízsét. Csak emlé­keztetni szeretnénk rá, milyen vádak érték Izraelben a konfliktus befejezése után nyomban, elsősorban azok részéről, akik számára az újabb ellenségeskedés nem hozta meg a kívánt eredményt. Az izraeli ultrák min­denekelőtt a hadsereg vezetőit hibáztatták, a hírszerzés csődjét emlegették. A decemberi választások a mun­káspárt megyengülését vonták maguk után és már- már úgy tűnt, hogy Goldá Meir — Izrael történetében először — kissebségi kabinet megalakításával próbálja áthidalni á belpolitikai válságot. DAJAN ÉS PERESZ mindvégig ellenezte a kisebb­ségi kormány tervét. Négy hétig tartott a huzavona, amíg a munkáspárti ellenzék két vezetője végülis be­adta derekát. Hozzájárult döntésükhöz az is, hogy a nemzeti vallási párt vezetősége hajlandónak bizonyult a koalícióra, így Golda Meimek már biztos, abszolút többsége van a knesszetben, a parlamentben. Az új kormány megalakulásának körülményeihez hozzátartozik egy gondosan időzített rémhír is. Való­ságos hisztériát váltott ki Izraelben az állítólagos Szí­riái csapatmozdulatok híre, amiből egyesek arra kö­vetkeztettek, hogy Damaszkusz nem a csapatszétvá­lasztásra, hanem támadásra készül. Világos, hogy ez a szándékos pánikkeltés csupán Dajan feltűnésnélküli visszatérésének ürügyéül szolgált Így „az ország biz­tonságát érintő” megfontolások játszhattak közre ab­ban, hogy végülis tárcát vállalt A HADÜGYMINISZTERT nem kisebb személyi­ség, mint maga Kissinger amerikai külügyminiszter cáfolta meg. Kijelentette: az amerikai kormánynak nincs tudomása a Szíriái—izraeli fronton állítólagos szíriai csapatmozdulatokróL Ezúttal nem a hírszerzés, hanem az izraeli híresztelés mondott csődöt.. i Koszorúzás Rajk Lászió sírjánál Születésének 65. évforduló­ja alkalmából a Kerepesi temetőben csütörtökön ünne­pélyes külsőségek között megkoszorúztak Rajk László­nak, a forradalmi"'munkás- mo7.galom kiemelkedő szemé­lyiségének sírját. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak képviseletében Aczél György, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztály- vezetője koszorúzott. Az MSZMP Budapesti Bizott­sága nevében Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság titkára és Bakó Ágnes a Budapesti Pártbizottság tagja, a Párt­történeti Intézet igazgató- helyettese helyeztek ej ko­szorút. A kegyelet virágait elhelyezték a sírnál a Rajk László nevét viselő XIII. kerületi iskola pedagógusai és diákjai. Megkoszorúzták a sírt Rajk László hozzátar­tozói is. (MTI) Nixon Richard Nixon főként bel­politikai kérdéseknek szen­telt sajtóértekezletén elis­merte, hogy az országban mély nyugtalanság tapasz­talható az amerikai gazda­ság általános helyzete miatt, különösen a drágaság növe­kedésével kapcsolatban. Az elnök szavai szerint az inf­lációt két fő tényező váltotta ki: az olaj és egyéb energia- hordozók árának, valamint az élelmiszer órának növe­kedése. Az infláció — jelen­tette ki — „nagyon súlyos problémának” bizonyult és „még egy ideig fennmarad”. Egyidejűleg hangsúlyozta, hogy 1974. az Egyesült Álla- 1 mohban nem lesz a gazdasá­gi hanyatlás éve. Nixon állást foglalt az amerikai hadikiadásoknak több kongresszusi képviselő által követelt csökkentése el­len. Mint ismeretes, a Pen­tagon törvényjavaslata ér­telmében a katonai kiadások a jövő költségvetési évben 87,7 miliárd dolláros rekord­összeget érnének el, az elnök ezt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok részt vesz az Európában levő haderők Megmentett bányászok A nyugatnémetországi Bochum közelében kedd óta 954 méter mélységben rekedt bárom bányász. Csütörtök reggel sikerült őket kiszabadítani. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS.) KGST: Eredmények és távtatok A Kölcsönös Gazdasági Se» gitség Tanácsa ebben az év­ben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A KGST lét­rehozását a szocialista orszá­gok külső és belső gazdasági és politikai körülményei tet­ték szükségessé. A második világháború befejezése után szoros gazdasági együttmű­ködés alakult ki a Szovjet­unió és az európai népi de­mokratikus országok között. Ez azonban főként kétoldalú alapon fejlődött. Nyilvánva­lóvá vált, hogy a nemzetkö­zi szocialista munkamegosz­tás előnyeinek teljesebb ki­használása végett át kell tér­ni a szocialista országok gaz­dasági fejlődésének sokolda­lú összehangolására. Ez azt jelenti, hogy a közös problé­mákat közös erőfeszítéssel oldják meg, hatékonyabb gazdasági és műszaki segít­séget nyújtanak egymásnak. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának fó célja, mint alapszabályából követ­kezik — elősegíteni a tagor­szágok népgazdaságának terv­szerű fejlesztését, meggyorsí­tani gazdasági és műszaki haladásukat. Ez a cél teljes összhangban van a KGST- tegállamok gazdasági és po­litikai fejlődésének szükség­leteivel. A KGST tevékenysége « sr '.dalista intemacionaliz- m .s, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és az e -társi segítség elvein ala­pul. Ezek az elvek alkotják ■< szocialista államok közötti . p.pcsolatok lényegét. TÖKÉLETESEDŐ MÓDSZEREK KGST fennállása óta a • 'Cfalista testvérországok gyüttműködésének formái módszerei állandóan töké- r‘esedtek és fejlődtek. Az e'ső években a fő feladat a ir«i. március 8., péntek kölcsönös kereskedelem kia­lakítása volt. A KGST-orszá­gok rövid időn belül meg­oldottak egy! rendkívül fon­tos feladatot — megvalósí­tották külgazdasági kapcso­lataik olyan átszervezését, amely összhangban állt nem­zeti gazdaságuk és az egész közösség szükségleteivel. A meggyorsított iparosítás fel­adata szükségessé tette a műszaki dokumentáció és a tapasztalatok cseréjét, úgy-' szintén egymás kölcsönös se­gítését szakképzett káderek­kel. E feladatok mellett a KGST már tevékenységének kezdeti időszakában a ter­melési együttműködés kérdé­seinek megoldásához is hoz­záfogott, hogy elősegítse a népgazdasági tervek kölcsö­nös összehangolására, a ter­melés szakosítására és koo­perációjára irányuló intézke­dések megvalósítását. A 60-as évekét a KGST szempontjából az országok kö­zötti együttműködés, a nép- gazdasági tervek koordinálá­sának elmélyítése jellemez­te. Megvalósították az 1968— 1970-es és 1971—1975-os évekre szóló népgazdaság­fejlesztési terveik összehan­golását. Ez előmozdította a gazdaság további gyors nö­vekedését, a népgazdaság struktúrájának tökéletese­dését, különösen a gépgyár­tás. a vegyipar és az elektro­nika fejlődését. A KGST tevékenységének ezt az időszakát nagy jelen­tőségűnek kell tekinteni a tagországok közötti együtt­működés tökéletesítésének útján Éppen ebben az idő­ben fektették le a term eles nemzetközi szakosításának és kooperációjának alapjait különösen a gépgyártásban és a vegyiparban. A tervek koordinálása során megol­dó ák azokat a feladato­kat, amelyek azzal függtek össze, hogy kielégítsék a kö­zösséghez tartozó tagországok gyorsan fejlődő népgazdasá­gának szükségleteit tüzelő­anyagból, villamos energiá­ból, a legfontosabb nyers­anyagfajtákból, anyagokból és berendezésekből. A TUDOMÁNYOS- TECHNIKÁI FORRADALOM IGÉNYE A szocialista közösség or­szágaiban a termelőerők fej­lődése a 70-es évek elejére olyan magas színvonalat ért el, hogy az együttműködés­nek abban az időben kiala­kult formái és módszerei már elégtelenek lettek a KGST- tagországok előtt álló új fel­adatok megoldására. A szo­cialista gazdasági rendszer előnyei teljesebb kihasználá­sának szükségessége és a vi­lágban végbemenő tudomá­nyos-technikai forradalom parancsolóan megkövetelte a szocialista országok erőfeszí­téseinek még szorosabb egye­sítését a legfontosabb nép- gazdasági problémák közös megoldása, a szocialista nem­zetközi munkamegosztás és annak legmasabb formája — a termelés szakosításának és kooperációjának további elmélyítésére. trii 1 júliusában a Kólrsö nős Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXV. ülése elfő gadta a szocialista gazdasági integráció Komplex Prog­ramját. A szöcialista gazda­sági integráció, mint erre a Komplex Program rámutat, a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak, egy­máshoz közelebb hozás-inat a tudomány és a technika terén mélyreható és tartás kapcsolatok kialakításának, az áru-, pénzviszonyok töké­letesítésének, a KGST-tagor­szágok kommunista és mun­káspártjai és kormányai ál­tal tudatosan és tervszerűen szabályozott folyamata. A szocialista gazdasági in­tegráció Komplex Program­ja megfelel a KGST-tagor- szágok érdekeinek és az egész szocialista közösség érdekei­nek. Ennek megvalósítása elősegíti a nemzeti gazdasá­gok gyorsabb fejlődését, a KGST-tagországok népei anyagi és kulturális életszín­vonalának emelkedését, gaz­dasági és tudományos-tech­nikai potenciáljuk megszilár­dulását. A szocialista gazdasági in­tegráció Komplex Program­ja által felvetett problémák megoldásában legfontosabb láncszem a tudományos­technikai forradalom vívmá­nyainak lehető leggyorsabb felhasználása országaink gaz­daságában. Lenin mór a szovjethatalom első éveiben rendkívüli éleslátással rá­mutatott arra, hogy a tudo­mány és a technika területe az új korszakban a szocia­lizmus és a kapitalizmus kö­zötti harc és verseny leg­fontosabb színtere lesz. Le­nin megállapította, hogy az győz, akinek nagyobb a tech­nikai felszereltsége, szerve­zettsége, fegyelmezettsége és jobbak a gépei. A szocialis­ta gazdasági integráció a szocializmus győzelmét a kapitalizmussal való békés gazdasási versenyben min­denekelőtt e versenv döntő szakaszában — a . tudomá­nyos-technikai haladás terü­letén segíti elő. DINAMIKUS FEJLŐDÉS A KGST-tagországok együttműködése lehetővé tet­te. hogy ezek az országok a világ legdinamikusabban fej­lődő ipari körzetévé válja­ss|íóéríekez!cfe kölcsönös csökkentéséről folytatott tárgyalásokon és ezért nem szabad fegyveres erőit egyoldalúan csökkente­nie. Az elnöknek sok kérdést tettek fel a Watergate-ügy- gyel kapcsolatban. Nixon ki­jelentette, hogy kész átadni a képviselőház jogi bizottsá­gának azokat a dokumentu­mokat és egyéb anyagokat, amelyek a vizsgálat végig- viteléhez szükségesek és kész írásban válaszolni a bizott­ság kérdéseire, valamint sze­mélyesen találkozni a bizott­ság vezetőivel. A Kissinger közeI-ke!Hf útjának eredményeivel és az Egyesült Államokba irányúié olajszállításokra elrendelt embargó feloldásának lehe­tőségével foglalkozó kérdésre válaszolva Nixon kijelentet­te: „Az olajembargó olyan kérdés, amelynek megvitatá­sa az adott pillanatban nem hajtana . semmiféle hasznot és csak annyit mondhatok, hogy ha jól tudom, az olaj­termelő országok értekezle tét március 11-re tűzték ki.” m isrcaeSi kormány Golda Meir ügyvezető iz­raeli miniszterelnök szerdán este — alig egy órával man­dátumának lejárta előtt — bejelentette Efraim Kacir ál­lamfőnek, hogy sikerült többségi kormányt alakíta­nia. Négyhetes próbálkozás után előbb a munkáspárti ellenzék két vezetője Dajan hadügyminiszter és Peresz közlekedésügyi miniszter csatlakozott Meirhez, végül pedig a korábbi koalíciókban részt vett nemzeti vallásos párt vezetősége is úgy döntött, hogy a következő törvényho-. zási időszakban együtt kor­mányoz a decemberi válasz­tásokból meggyengülve kike­rült munkáspárttal. Dawson: Szemtanúk könyve CARACAS: Olyan venezuelaiak, akik szemtanúi voltak a chilei fa­siszta államcsínynek, Cara- easban kiadtak egy könyvet ,;Chile: népirtás” címmel. Julio Duran főiskolai hall­gató, akit közvetlenül a puccs után más letartóztatott társával együtt Dawson-szi- getére hurcoltak, azt írja, hogy ezen a halálszigeten a politikai foglyokkal valóbá­—1 —— 1 '■ ' *'\ nak. A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1950-hez képest 1973-ban egészében 5,7-szeresére nőtt, az ipari termelés volumene pedig 8,4- szeresére. 1973-ban a KGST- tagországok 122,5 milliárd ki­lowattóra villamos energiát állítottak elő, az 1950-es 135,3 milliárd kilowattórához képest. Kőolajból 437 millió tonnát bányásztak az 1950-es 43,7 millió tonnával szemben. Ugyanezen idő alatt a fej­lett tőkésorszagokban az ipa­ri termelés mindössze há­romszorosára emelkedett. A KGST - tagországok — a föld területének 18 százaléka és lakosságának 10 százaléka, jelenleg a világ ipari terme­lésének 33 százalékát állít­ják elő, az 1950-es 18 száza­lékhoz képest. A KGST-tag­országok mezőgazdaságának össztermelése ugyanabban az időszakban 2,2-szeresére nőtt. A legutóbbi éveket egyúttal a tudományban és a technikában elért nagy eredmények is jellemezték. Növekszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak. a tagországok közötti, a lenini elveken alapuló együttműködésnek nemzetkö­zi tekintélye. Ez számos or­szágot arra ösztönöz, hogy közelebbről megismerked­jék a KGST tevékenységével és együttműködjön vele. A népek látják, hogy a KGST tevékenysége megfelel az Egyesült Nemzetek Szerveze­te magas céljainak és jelen­tős hozzájárulás a világszer­te a békéért és a társadalmi haladásért vívott harchoz. A KGST 25 év alatt felbe­csülhetetlen tapasztalatokat nyújtott és nagyszerű sikere­ket ért el. A jelenlegi körül­mények között mindazonál­tal változatlanul időszerű fel­adatunk, hogy tovább töké­letesítsük a KGST-tagorszá­gok együttműködését és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának tevékenysé­gét. Érmen ez áll a szocialis­ta országok kommunista és munkáspártjai figyelmének homlokterében. Nikoláj Nikolájevics Jugov násmód legfeljebb a hitleris­ta koncentrációs táborokéhoz hasonlítható. Duran nagy tisztelettel adózá-k a hazafiak bátor magatartásának. Ezzel kapcsolatban megemlíti Francisco Alarcont, a Chilei Kommunista Párt Bunta Arenas-i szervezetének egyik vezetőjét, akinek lelkierejét a legszörnyűbb kínzásokkal sem- tudták megtérni. A könyv tartalmazza Ped­ro Juan és Francisco Obre- gon diák, Sambrario újságíró, Manuél Perez filmes és más olyan venezuelaiak beszámo­lóját, akiknek sikerült kisza­badulni a junta börtöneiből Mindenütt tanúi voltak a fa-! siszta hóhérok kegyetlensé­geinek és a hazafiak bátor­ságának, helytállásának. Americo Gomez fiatal szo­ciológus, akit letartóztatása után á csendőrparancsnok­ság helyiségébe hurcoltak, leírja egyebek között, hogy az épületet őrző csendőrök szórakozásai közé tartozott, hogy lövöldöztek a börtön­cellákká átalakított helyisé­gek ablakaira. A Venezuelában megje­lent könyv újabb vádirat a chilei fasiszta junta ellen.­Nácifiap az NSZK-ban „A harmadik birodalom” a címe annak a hétfőn, az NSZK-ban megjelent, szélső- jobboldali magazinnak, amelynek csak a propagálá­sát tiltották be. (Népújság-telefoto — AP— MTI—KS.) / ✓

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents