Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

!P****am****ma***svvmm**m*Mj>m/^^/,AA*>A*AAAA»^»**X*«wa Femek esti külpuiitikai .. .amak Vendéglink Vietnamból PÉNTEKEN PÚJA FRIGYES külügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Nguyen Duy Trinh, miniszterelnök-helyettes, a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisz­tere. Fővárosunk újabb magasszíntű magyar—vietnami > tárgyalások színhelye. A kapcsolatainkban már szinte hagyomány, hogy ; időről időre áttekinthetjük közösen a kétoldalú együtt- | működés és a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Külö* ; nős aktualitást kap az eszmecsere ezekben a napokban, amikor a világ érdeklődése fokozott figyelemmel for­dul Vietnam felé. Stockholmban pénteken kezdődött meg az a nem­zetközi értekezlet, amelyen mintegy félszáz ország háromszáz kü'dötte a múlt év januárjában Párizsban aláírt vietnami békemegállapodás végrehajtásának körülményeit vizsgálja. Közismert, hogy az egyezmény betűje és szelleme sajnálatos módon még mindig nem jut érvényre Dél-Vietnamban, ahol a saigoni erők —- amerikai tanácsadók közreműködésével — szüntelenül folytatják területrabló támadásaikat. Ami a megálla­podás politikai témájú előírásait illeti, azokból — a saigoni fél halogató manőverei miatt — úgyszólván semmi sem valósult meg, a két dél-vietnami fél párizsi tárgyalásai egyhelyben topognak. MEGKÜLÖNBÖZTETETT, FIGYELMET keltett világszerte a DIFK újabb, március 22-én előterjesztett hatpontos javaslata, amely alkalmas lenne a jelenlegi, rendkívül feszült helyzet megszüntetésére. Csakhogy a Thieu-rezsim nem hajlandó biztosítani a lakosság demokratikus jogait, még kevésbé elismerni egy har­madik politikai erő létezését Dél-Vietnamban. Hazánk — akárcsak a legsúlyosabb megoróbáltn- tás éveiben — továbbra is mindent elkövet, hogy tá­mogassa a VDK és a DIFK állásfoglalásait és javas­latait a vietnami béke helyreállítására, a párizsi meg­állapodás végrehajtására. Magasrangú párt- és kor­mányküldöttségek tettek kölcsönös látogatást a VDK- ban, illetve hazánkban. Külügyminisztériumaink kö­zött folyamatos a konzultációk rendszere, miniszterek, tömegszervezetek és -mozgalmak küldöttei járultak hozzá az elmúlt esztendőkben a két ország, a két nép testvéri, baráti kapcsolataink elmélyítéséhez, NEM KÉTSÉGES, hogy a VDK külügyminiszteré­nek magyarországi tárgyalásai tovább mélyítik majd a két ország kapcsolatait, s újabb mérföldkövet jelen­tenek a magyar—vietnami barátság folyamatában. KAIRÓ: Szadat egyiptomi elnök a londoni BBC-nek adott inter­jújában megerősítette, hogy Egyiptom és Szíria egységes frontot alkot és egységes stratégiát követ. „Egyedül nem térünk vissza Genfbe mondotta —, csak Szíriával, a palesztinaiakkal és Jordá­niával együtt”. Iszmail Fahmi külügyminiszter tuniszi nyi­latkozatában ugyancsak cá folta, hogy ellentét támadt volna a két ország között, hogy Szíria elégedetlen vol­na Egyiptom magatartásával. HÓMA: A Chilei Kommunista Párt Rámában nyilvánosságra ho­zott nyilatkozatában felszólít­ja hazájának népét, tömörül­jön szeles körű antifasiszta frontba a diktatórikus rend­szer és véres terrorja leküzdé­sére. A dokumentum rámutat, hogy a junta meggyilkolta Jose Tollát, a Népi Egység kormányának hadügyminisz­terét és belügyminiszterét. Meggyilkolta Alberto Bache- let tábornokot, a kiváló haza­fit, aki hű maradt az alkot­mányos elvekhez. BELGRAD: • Pénteken Brioni szigetén folytatódtak az előző nap Jugoszláviába érkezett Szadat egyiptomi elnöknek és ven­déglátójának. Tito államfő, nek a tanácskozásai. A meg­beszéléseken elsősorban a kö­zel-keleti helyzetről és az el nem kötelezett országoknak a válság rendezésében betölten­dő szerepéről van szó, BONN: Aldo Moro olasz külügy­miniszter pénteken délelőtt egynapos látogatásra a szö­vetségi fővárosba érkezett, hogy megbeszélést tartson a nyugatnémet vezetőkkel. A megbeszéléseken elsősor­ban a nyugat-európai integrá­ció megoldatlan kérdéseiről és az Egyesült Államokhoz fű­ződő kapcsolatokról van szó. Kádár János beszéd© a nyíregyházi pártaktivagyűlésen (folytatás az 1. oldalról) — Ismeretes, hogy többévé folyik tárgyalás a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között Sok mindent rendez­tünk hazánkban az állam és az egyház kapcsolatában- Legutóbb a Vatikán olyan döntést hozott, hogy egyház- jogilag üresnek tekinti az esztergomi érseki széket. Ez a nyugati sajtóberkekben vi­harokat kavart. A reakciós elemek nagyon meghara­gudtak a pápára. Olyan hí­reket terjesztettek el, hogy a magyar kommunista kor­mány nyomására határozott így VI. Pál pápa. Gondolom, túlértékelik lehetőségeinket, és lebecsülik a Vatikánt azok, akik azt állítják, hogy VI. Pál pápa a mi nyomá­sunkra fosztotta meg Mind- szentyt az esztergomi érseki széktől. Egészen másról van szó. A katolikus egyház is keresi helyét a modern vi­lágban. Kádár János ezután a Sza- bolcs-Szatmár megyében szerzett tapasztalatait össze­gezte, kiemelte, hogy a megye szinte minden területen az országos átlagot meghaladó mértékben fejlődött — Elmondhatom: nagy örömmel láttam a megyének az utóbbi évtizedben minden téren tapasztalható fejlődését. Valóban szocialis­ta fejlődés ez! Mert nemcsak gépeket, traktorokat, tömlő­készítő masinákat, hanem formálódó, társadalmi öntu­dattal rendelkező embereket is jelent az, hogy „szocialis­ta építés". Es ez talán min­dennél fontosabb, mert a köz ügyei iránt érdeklődő, odaadó, lelkiismeretes, rendes embert nem lehet valutáért „kapni" mint mondjuk a gépeket. Kádár János felszólalása befejező részében a párt éle­tével kapcsolatos időszerű kérdésekről szólt. A Központi Bizottság múlt heti ülésén elhatározta, hogy Santiago «piai AZ ELNÖKI PALOTA homlokzatáról már eltűntet­ték az ostrom nyomait. A pa­tinás épület, amelynek falai között tavaly szeptember 11- én a benyomuló puccsisták meggyilkolták Chile törvé­nyesen megválasztott állam­főjét, látszólag helyreállítva magasodik az ég felé az Al­kotmány téren. A környező magas épületekből azonban látni lehet, hogy a belső, udvari szárnyépületek be­omolva, kiégetten —, úgy ahogy a repülőbombák és tankágyúk lövedékei a har­cok idején összerombolták —, m medernek továbbra is. A chilei fővárosban az egyszerű emberek az egész helyzetre jellemzőnek mond­ják a Monedának ezt a lát­ványát. Santiagóban ugyanis a felszínen nyugalom van és a főváros lakói szokásos, mindennapi életüket élik. De a nyugodt külső alatt feszült­ségek lappanganak, amelyek­nek látványos kirobbanását egyelőre csak a junta véres terrorja tudja megakadályoz­ni. Az ostromállapot, amely szinte korlátlan jogokat biz­tosít a diktatúra urainak, továbbra is érvényben van • a tábornokok éppen féléves uralmuk jubileumát használ­ták fel arra, hogy újabb hat hónapra meghosszabbítsák. Mindennap hajnali egy órá­tól kezdődik a kijárási tila­lom, reggel fél hatig és csu­pán az őrjáratozó katonák szórványos géppisztol.'.soroza­tai törik meg a „szellemvá- ros” némaságát. A juntának bőkezűen nyújtott észak-amerikai hite­lek ellenére is súlyosbodik a gazdasági válság. Az infláció rekordmagasságra emelke­Q firniss 1914. március SO® «ombef dett, elérte immár az 1200 százalékot. Több százezer a munkanélküliek 6záma ab­ban az országban, ahol a Népi Egység háromesztendös kormányzata majdnem min­denkinek biztosítani tudta a kenyérkereseti lehetőséget. A diktatúra urai azzal próbál­ják magyarázgatni e nyomo­rúságos helyzetet, hogy Chile kénytelen jelenleg a „hadi- gazdaság” viszonyai közölt élni, mert a kormányzatnak „belháborút” kell folytatnia a „marxista felforgatás el­len és kívülről is „támadás veszélye” fenyegeti. A junta a „külső ellensé­get” Peruban találta meg, melynek katonai vezetői ren­dületlenül folytatják előreha­ladásukat a függetlenség és a társadalmi igazságosság ér­vényesítésének útján. A pe­rui vezetők többször tiltakoz­tak a chilei tábornokok vé­res terrorja, a tömeges ki­végzések, a koncentrációstá­borok, a nemzetközi jog meg­szegése ellen és szót. emeltek amiatt is, hogy a chilei ka­tonaság a területen kívülisé­get élvező külföldi követsé­gekre behatolva fogja el nemegyszer áldozatait. San­tiagóban — erre hivatkozva — azt állítják, hogy „Peru fenyegeti Chile biztonságát”, így próbálnak ürügyet talál­ni arra, hogy tovább duz- zasszák a puccs óta létszá­mában immár négyszeresére emelt fegyveres erőket és újabb tankokat vásárolnak az Egyesült Államokban. AZ ELNYOMÓ GÍIPEZET fejlesztésével természetesen a diktatúra belső helyzetét sze­retnék szilárdabbá tenni. Már , nemcsak a betiltott Népi Egység pártjainak aktivistáit üldözik, hanem a puccsot előkészítő kereszténydemok­rata párt elégedetlenkedő po­litikusait is. Ez a párt, mely­nek jobboldali vezetői oly nagy szerepet vállaltak a ka­tonai r«n43SE Amszterdam: Ismeretlen fotós képe nyerte „Az év saj­tófotója” díjat. A VAp azt a jelenetet örökítette meg, ami­kor Salvador Allende chilei elnök (középen) és hívei gép­fegyverrel a kezükben várják a Moneda palota bejáratá­ban 1913. szeptember ll-én a chilei kaionai junta táma­dását. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) gítésének pszichológiai előké­szítéseben, nem folytathat ma sem politikai tevékenységet. Tekintve azonban, hogy va­gyonát nem kobozták el és a kereszténydemokratáknak ipari, mezőgazdasági és fő­ként kereskedelmi vállalko­zásaik vannak, a junta urai engedélyezték, hogy a párt­vezetőségek tagjai — csupán ezeknek az üzleti ügyeknek megtárgyalására — időnként tanácskozásokat tartsanak. Amikor azonban nemrég hat kereszténydemokrata vezető­ről kiderült, hogy „üzleti összejövetel” ürügyén politi­kai megbeszélést folytattak, börtönbe vetették őket. Frei és Aylwin volt szenátorok és a jobboldali szárny más vezetői azzal fenyegették meg a juntát: ha tovább folytatja megtorlásait a ke­reszténydemokrata politiku­sok ellen, politikai menedék­jogot kémek Svájc santiagói nagykövetségén. Ebből ter­mészetesen nagy belső és nemzetközi botrány keletkez­ne. Így a tábornokok in­kább egyidőre visszakoztak. A junta urainak főerőit most a Népi Egység vezetői és az alkotmányhoz hű ka- toagtiutek elleti perek aiő* készítése köti le. Nemrég Valdíviában, egy lovassági ■ laktanyában rendezték meg a perek főpróbáját. A bírói eljárást a junta által létreho­zott „haditanácsok” egyike folytatta le. A szocialista párthoz tartozó hét volt helyi vezetőt hurcoltak vasra ver­ve a junta négy tagjának ha­talmas, színes portréja alatt helyet foglaló bíróság elé. Az előkészítés gondos volt: a „nyilvános” per hallgatósá­gát alaposan megválogatták és a kirendelt védők felolva­sott nyilatkozatait a kato­nai hatóságok előzetesen cen­zúrázták. A lakosság néma tüntetését azonban nem tud­ták megakadályozni. A „fő­próbából” levonták a tanul­ságokat: Pinochet tábornok, a junta feje bejelentette, hogy a Népi Egység Dawson-szi­getén fogva tartott vezetőit „zárt ajtók” mögött ítélik majd el. így akarják elke­rülni — úgymond —, hogy egy nyilvános per „felkavarja az indulatokat és szenvedé­lyeket”. A JUNTA mindenesetre szabad kezet kíván biztosíta­ni magának a terrorperek­hez, a terrorítéletekhez. Jska# István a párt soron levő, XI. kong­resszusát 1975. márciusára hívja össze. Ez nagy horderejű döntés. A párt életében nagy szerepük van a kongresszu­soknak, egyrészt mert a kong- reszusra való felkészülés nagy lendítő erő a párt életében és tevékenységében, másrészt, mert a kongresszus a párt legmagasabb fóruma, s hosz- szabb időre meghatározza a politikát. — ÁM nagyon bízunk ab­ban, és reméljük, hogy a part- konkresszusra való felkészü­lés hónapjai egyúttal a szo­cialista építés fellendülésének hónapjai is lesznek. Ez az or­szág életében fontos és na­gyon hasznos. Természetesen sok munkával járó év van előttünk, hiszen mindennapi teendőinket sem hanyagolhat­juk el arra való hivatkozás­sal, hogy kongresszusra ké­szülünk. Most tehát kétszeres erővel kell dolgoznunk. El kell végeznünk mindennapi munkánkat — határozottan, gondosan és pontosan, ahogy azt az egész lakosság tőlünk elvárja. De el kell végeznünk a kongresszusra való felké­szüléssel járó munkát is. Néhány héttel a párt XI. kongresszusa után ünnepeljük április 4-ét, hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulóját. A jövő év tavaszán lejár az or­szággyűlés mandátuma, s új választást kell kiírni. Ez na­gyon szép és lelkesítő ese­ménysorozat lesz: pártunk kongresszusa meghatározza szocialista távlatainkat, to­vábbi céljainkat. Ennek je­gyében megfelelően tudunk megemlékezni hazánk fel- szabadulásáról, s ilyen politi­kai „hozománnyal” állhatunk a választók elé. Azt hiszem, ez nagyon szép és sikeres po­litikai kampány lehet, s raj­tunk múlik, hogy az is legyen. Mindenki tudja, hogy a kongresszus és annak előké­szítése mindig magával hoz káderkérdéséket is. Így van ez az alapszervezetek vezető- ségvalaszto taggyűlésein, a pártértekezleteken es magán a kongresszuson is. Ez a dol­gok normális velejárója. Aki akarja, tehát úgy is értheti, hogy a központban már meg. kezdődött a kongresszusi ká­dermunka, a munka követel­ményeinek megfelelő, éssze­rű átcsoportosítás. — Meg szeretném mondani azt is, hogy személyi kérdé­seknél mindig számolni keli félreértésekkel, mindenféle belemagyarazásokkal, jelent­kezhetnek ellenséges szándé­kok is. Ha félreértés van a határozat kapcsán, azt el kell oszlatni. Ha rosszindulatú fél­remagyarázás van, azt vissza kell utasítani. Pártunk egysé­gét, tisztaságát, elvtársaink becsületét mindenféle rosszin­dulatú rágalommal, minden félremagyarázással szemben meg tudjuk és meg is fogjuk védeni. — Pártunk gyakorlatában bevált politikája élvezi né­pünk bizalmat és támogatá­sát. Nemzetközi téren hű és erős szövetségeseink vannak, tehát jók a feltételeink. É6 jó helyzetben mondotta ki a Központi Bizottság, hogy ké­szüljünk a párt XI. kongresz- szusára. Az adott viszonyok és a kedvező feltételek között rajtunk, a párt munkásain, tagjain múlik, hogy a XI. kongresszus méltó legyen a párt forradalmi múltjához és a jelenben betöltött szerepé­hez. Rajtunk múlik, hogy mi­nél jobban betöltse azt a funkciót, amit csak a kong­resszus végezhet el: azt, hogy új, még felemelőbb távlato­kat mutat a szocialista építés útján. Készüljünk méltókép­pen a párt XI. kongresszusá­ra, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. Legyen a jövő év még szebb, mint az ed­digiek. Ez a mi elvi szilárdsá­gunkon, munkakészségünkön, harckészségünkön, akaratun­kon múlik. Nagyon bízom benne, hogy ez így is lesz — fejezte be nagy tapssal foga­dott beszédét Kádár János. 1974. április hó 1-től a lakossági vásárlók reszere engedményes tüzelőanyag vásár a TCZÉP-nél Az engedmény mértéke: EGYES SZENEAJTAKNAL: 10 Ft Q HAZAI BRIKETTEKNÉL: lő Ft/q. A dolgozók és nyugdíjasok hitelakciós tüzelóutaiványai- val rendelkezők is engedményes áron vásárolhatnak. Az engedményes vásár előre megállapított összeg erejeig tart, ezért saját érdekében mielőbb vásároljon. Eszak-magyarorszagi TtlZÉP Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents