Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

Ki jön helyette? Mái sütöttek benne kenyeret Mikorra készül el Eger új kenyérgyára? szák ki a tartalékként szá­mításba vehető személyeket. Ez azonban még csak a munka kezdete —, hiszen a legíontosabb útjuk, fejlődé­sük egyengetése. Mindenek­előtt politikai képzésükről szükséges gondoskodni. Az egyetemről kikerültek több­sége középfokú politikai vég­zettséget nyert ugyan, de az ismeretek elavulnak, ha nem tartanak lépést e téren is a fejlődéssel. Marxista mű­veltségük növelhető szerve­zett oktatás keretében, s ön­tevékeny tanulás révén. Er­re azonban ösztönözni kell őket, rendszeres segítséget nyújtva ahhoz, hogy a tanul­takat gyakorlati tevékenysé­gük során alkalmazni tud­ják. , Sok olyan funkcionárius van, aki a szocializmus épí­téséért folyó harcban rend­kívül gazdag tapasztalatokra tett szert. Ezeket nem nélkü­lözhetik a fiatalok sem: amit lehet, át kell adni belőle számukra. Nevelni kell őket a vezetők és a beosztottak közötti helyes viszonyok ki­alakítására, mivel a jövő ve­zetőivel szemben még na­gyobb igényként jelentkezik majd a szerénység, az embe­rekkel való bánni tudás, a demokratikus vezetői stílus. AZ UTÁNPÓTLÁSNAK széles bázisát képezik a mun­kások, tsz-parasztok legjobb­jai. Közülük kik jöhetnek számításba? Különösen hasz­nos ilyen szempontból figyel­met fordítani a párt, a szak- szervezet, a KISZ aktivistái­ra, a szocialista brigádok ve­zetőire, a technikumot, illet­ve marxista—leninista esti egyetemet vagy esti középis­kolát végzettekre. S akik va­lamelyik területen kitűntek tevékenységükkel: például kiváló szakemberek, jó szer­vezők, képesek az önálló végrehajtásra. Üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben egyre nagyobb számmal ta­lálhatók ilyen fizikai dolgo­zók,' akiket számításba kell venni, mint a jövő kadertar- talékát. A vezetőkkel szemben ma már igen összetettek a kö­vetelmények. Emiatt nincs lehetőség arra, hogy a mun­kások közvetlenül a munka­MTND GYAKORIBBAK a lapokban az olyan híradások, amelyek különböző vezetők nyugdíjba vonulásáról tájé­koztatnak. Abból a generá­cióból, amely a felszabadulás idején a munkásosztály har­cának élére állt, egyre töb­ben közelednek a munka­helytől való búcsú, a rtyug- d jba menetel időszakához. M'nd több munkahelyen te­vődik fel majd emiatt a kér­dés: ki lép a szocializmus építése során helytálló, nagy tapasztalatokra szert tett, példamutatóan dolgozó veze­tők helyébe? Nem kis kérdés ez, hiszen a vezetőknek meghatározó szerepük van a munka szer­vezésében, a munkahelyi vi­szonyok és az emberek kö­zötti kapcsolatok alakulásá­ban. Ezért tudatosan kell előkészíteni azt, hogy a kü­lönböző vezető tisztségekben bekövetkező csere a lehető legkisebb zökkenővel járjon. Ahol ugyanis rendelkezésre áll a megfelelő, felkészült utánpótlás, ott nem is okoz különösebb gondot, nehézsé­get ez a változás. A Központi Bizottság 1973. november 28-i, a kádermun­káról szóló határozatának egyik alapvető célkitűzése, hogy minden területen szer­vezettebbé, tervszerűbbé kell tenni a vezetői utánpótlás nevelését. E tekintetben az utóbbi időben nem volt ki­elégítő az előrehaladás, sőt, több területen kifejezetten lemaradás következett be. Megítélésünk szerint ennek nem az az oka, hogy nincs elegendő tehetséges, vezetés­re alkalmas, rátermett em­ber, hanem az, hogy az il­letékesek — tisztelet a ki­vételnek — nem sok gondot fordítottak az utánpótlás tervszerű nevelésére. De kik ezek az „illetékesek”? Min­denki, aki állami, gazdasági, kulturális életünk területén vezető funkcióban dolgozik, aki párttag, akár pártonkí- vüli. Hiszen minden vezető­nek jogszabály szerint is kö­telessége az utánpótlásról va­ló gondoskodás, a művezető­től az igazgatóig. A Központi Bizottság említett határoza­tában erről a következőket olvashatjuk: „A vezetők mun­kájának elbírálásánál legyen fontos elem: hogyan fejlőd­nek mellettük a káderek, mennyire biztosított az után­pótlás”. Vezetőnek ugyanis nem születnek az emberek, hanem azzá válnak, ha meg­vannak bennük a megfelelő adottságok és megkapják hozzá a szükséges támoga­tást. A vezetői utánpótlás kiala­kításához államunk megfe­lelő feltételeket teremt. Fő­iskoláinkat, egyetemeinket év­ről évre egyre több jól fel­készített szakember hagyja el, akik az utánpótlás egyik forrását képezik. Állandó és természetes bázist jelentenek a legtehetségesebb munká­sok és tsz-parasztok. A Köz­ponti Bizottság határozata ezzel kapcsolatban kimond­ja: „Az osztály politika ré­szét képező politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, parasztok tervszerű előkészí­téssel fokozatosan és folya­matosan vezető beosztásba kerüljenek”. Vagyis, adva van az utánpótlás széles kö­rű bázisa, s mindenütt talál­hatók olyan kellő felkészült­ségű, nagy tapasztalatokkal rendelkező emberek is, akik képesek foglalkozni az után­pótlásként számításba vettek- kei. NYILVÁNVALÓ, hogy amikor valaki kikerül az egyetemről diplomával a zse­bében, azzal még nem vált vezetővé. Jó alapot, sok is­meretet kapott, hogy azzá váljék —, de a diploma még nem „jogosítvány” vezető funkció betöltésére. A gya­korlati tevékenység során kell az illetőnek bizonyíta­nia, hogy rendelkezik olyan képességekkel, amelyek al­kalmassá tehetik felelős munkakör betöltésére. Nagyon fontos, hogy az il­letékes vezetők — kikérve a »törtszervek, alapszervezetek véteményét is — jól válás* pad mellől kerüljenek maga' sabb vezető funkcióba. Erre ma már szükség sincs, ezt sem politikai, sem gazdasági helyzetünk nem indokolja. Arra azonban igen, hogy az osztály tagjainak egészséges kezdeményező szelleme, friss szemlélete, valóságérzéke ál­landóan áramoljon a vezetés soraiba. A MUNKÁSOKBÓL ki alakított utánpótlási körrel megkülönböztetetten, árnyal­tan kell foglalkozni. Képzett­ségi szintjüknek megfelelő­en fokozottabban szükséges bevonni őket politikai isko­lára, marxista esti középis­kolára és esti egyetemre. A társadalmi, politikai kérdé­sek iránt aktívan érdeklődő, legjobban felkészült szemé­lyeket a Politikai Főiskolára is javasolhatják. Gondoskod­ni kell szakmai továbbfejlő­désükről is, tapasztalatcserék útján vagy tanulmányaik megszervezésével szaktanfo­lyamokon, szakiskolákon, az egyetemek nappali, esti vagy levelező tagozatain. A pártszervezeteknek nem szabad sajnálniuk a fáradsá­got attól, hogy a vezetőknek hatékony segítséget nyújtsa­nak az utánpótlás kiválasz­tásához és neveléséhez. Kü­lönösen fontos, hogy a jövő­ben minden területen job­ban kísérjék figyelemmel a társadalmi aktivisták tevé­kenységét. A bennük jelent­kező készséget, képességet és hajlamot elsősorban az alap­szervezetek tudják megállapí­tani. Ezért sok múlik azon, időben felfigyelnek-e a ve­zetőségek ezekre a munká­sokra, megfelelően egyenge­tik-e fejlődésüket. Ha érzik a kollektíva segítségét, tá­mogatását és számonkérését, hamarabb túljutnak az első nehézségeken. A KÁDERUTÁNPÓTLÁS felkészítésében és nevelésé­ben is nagyon fontos a terv­szerűség. Reális, jó tervek alapján munkálkodva, a jö­vőben bizonyosan jóval keve­sebb gondot okoz majd a megüresedett tisztségek al­kalmas személyekkel való betöltése. Szegedi József az MSZMP KB alosztályvezetője Az idén: 17 ezer vagon gabonára számítanak megyénkben Űj tároló épöl Egerben, Hevesen és Sarudon Az idén korán beköszön­tött a tavasz és ezzel a ha­tár is korán benépesült. Me­gy eszerte szépen áttelellek az őszi kalászosok, az egyen­letes, üdezöld selyemtakaró erre enged következtetni a földeken. Ügy tűnik, mezőgazdasá­gunk újabb eredményes esz­tendőnek néz elébe. Ha csak a tavalyi eredményeket vesz- szük figyelembe, akkor el­mondhatjuk, hogy rekord- termés volt gabonából, kuko­ricából és cukorrépából. A gépek jó kihasználása, _ a kémia bevonása a termelés­be, a nagy biológiai értékű fajták alkalmazása, a kellő szakértelemmel megvalósí­tott üzem- és munkaszerve­zés mind hozzájárultak eh­hez. Üzemeink jól felkészültek az idei esztendőre is. A nagy hagyományokkal rendelkező gabonatermő tájakon — kü­lönösen a Tisza mentén — az idén is kimagasló ered­ményekre számítanak. De vajon a betakarításkor lesz-e elegendő tárolótér és raktár, ahol biztonságosan elhelyez­hetik a mindennapi kenye­rünket adó gabonát? Ha vé­gignézzük a statisztikákat, akkor rögtön nagy számok­kal találkozunk. A Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tavaly 11 500 vagon kenyérgabonát vásárolt fel, amely megyénk­ben eddig rekordnak szá­mít. .. Mindez nem kis gon­dot jelentett' a vállalatnak. Bár átadták rendeltetésének dg ezer i&gfHias selyp). cw>* bonasitót, amely valamit enyhített ugyan a gabonák biztonságos elhelyezésében, a raktározást azonban még így sem sikerült tökéletesen megoldani. Tavaly kétezer vagon gabona tárolására épí­tettek favázas, tetőszerkezetes raktárakat, amelyeket az idén Sarudon és Ludason újabb 200 vagonos tárolótér­rel növelnek. A vállalat nyáron újabb rekord mennyiségű gabona felvásárlására számít. A ter­vek szerint 17 ezer vagon kenyérgabonát és ötezer va­gon egyéb gabonafélét vesz­nek át az üzemektől. Ez a hatalmas mennyiség újabb szükség tárol ok megépítését teszi szükségessé. Ezért a vállalat már most, március­ban szerződést köt az üze­mekkel, mintegy háromezer vagon gabona elhelyezésére. Ez azonban csak .ideigle­nes megoldás, mert a IV. ötéves terv végéig mintegy 160 millió forintos költséggel korszerű fémből készült, hen­ger alakú silotartályokat építenek. Egerben, a malom szomszédságában, ez év vé­géig felépítik a 600 vagonos silótartályt, amelyet Spa­nyolországból importálnak es spanyol szerelők készíte­nek el. Az új tartály meg­építésével lehetőség nyílik arra, hogy a rövidesen át­adásra kerülő egri kenyér­gyárat is folyamatosan el­lássák egyenletes, jó minő­ségű liszttel. Megyénk alföldi részen, Hevesen, a már meglévő 70Q ttagonos ovtanMi© sóvitefew — Egészen pontosan az az igazság, hogy a kemencéket kipróbáltuk, sor került a pró­basütésre. Ez azonban még nem jelentette a próbaüzem megkezdését. — S mikorra várható, hogy végül is elkészül az új üzem? FTK-gépsor vezérlőpultjánál Kis Szabó András. nyelnek javítását is szolgál­ja majd. Sok oka, s meg több rnar gyarázata van a késésnek. A folyamatban levő i.ipi el­lenőri vizsgálat rövidesen fényt derít majd a J.I1 Uxiiozl- tokra, a felelőtlenségre. Ezéi\ most mi is csak azutan ér­deklődtünk: pillanatn'vilag hol tart a gyár építései , i rövid helyzetjelentést Bóka Sándortól, a Heves megyei Beruházási Vállalat közel­múltban kinevezett új igaz gatójától kaptuk: — Március első napjaiban valamennyi érdekelt válla­lat részvételével koordináci­ós értekezletet szerveztünk döntés született, hogy mái cius 20-ával megkezdődik a műszaki átadás-átvétel. — Es megkezdődött? — Sajnos, nem. Az ígére­tek teljesítésével ismételten Hogy milyen is lesz majd az Egerben épülgető új ke­nyérgyár cipóinak íze, zamata, arra ma még senki sem mer­ne „eskü alatt” vallomást ten­ni. Az viszont máris biztos: a gyárat építő vállalatok nem írják majd be dicsőségköny­vükbe ezt a beruházást, hi­szen az eredeti program sze­rint 1973. április 30-ával már üzemeltetésre kellett volna átadni a gyárat. Később az átadás időpontjának 1973. szeptember 30-át, majd 1973. november 30-át jelölték meg. Az indítógombot azonban egyik alkalommal sem lehe­tett '.megnyomni, s függetle­nül attól, , hogy már 1974. márciusát írjuk, a gyár még ma sincs kész. Hevesen a vállalat 700 vagonos hengersilóiban is meg­kezdték az előkészületeket az idei új gabona fogadására. (Foto: Perl Márton) 600 vagonos új tartályt épí­tenek. ugyancsak fémből. Még az idén megkezdik Sa­rudon a keverőüzem terüle­tén egy 400 vagonos gabona- tároló építésének előkészü­leteit is. A tervek szerint ezt a jövő ev nyarán adják at rendeltetésének. A gabonafelvásárló válla­lat nemcsak a tárolásra for­dít nagy gondot, hanem a beérkező gabonafélék tisztí­tására és szárítására is. Ti­zenkét nagy teljesítményű szárítógépet, valamint tíz szállítószalagot vásárolnak. Így az idei esztendőben minden nagyobb gabona át­vevőhelyre kerül ezekből az újonnan beszerzett gépek­ből. Ezekkel lényegesen meggyorsítják az átvett ga­bona űsaiitasaw A agaría» meggyorsítására pedig né­hány Gyöngyös környéki és Tisza menti termelőszövetke­zettel együtt társulást alakí­tanak. Ezzel a társulással le­hetőség nyílik arra, hogy a vállalat es a szövetkezetek a már meglevő szárítóberende­zéseket jobb szervezéssel, együttesen is kihasználják. A gabonáiéivá sárlók az idén a korábbiakhoz képest hamarabb megkezdték a fel­készülést a nagy nyári sács­munkákra. Alaposabb és átgondoltabb tervet készítet­tek az uj gabona fogadásara, ami biztató. így várhatóan kevesebb fennakadás lesz majd a kenyérgabona átvé­telekor és raktározásánál, a fennálló rendelkezések elle­niére is, mint korábban. (menluM) — Április 15-e az újabb határidő. Hogy ez teljesül-e, vagy sem, az elsősorban a Heves megyei Állami Építő­ipari, az ÉLGÉP, valamint az ÉBGV vállalatokon mú­lik. Nekem is az a vélemé­nyem, hogy a sütőipari vál­lalat, a fogyasztók, a megye párt-, állami vezetői — akik különben rendkívül sokat fá­radoztak a gondok, problé­mák megoldása érdekében — joggal elvárhatják a beruhá­zás mielőbbi befejezését, a gyár üzembe helyezését. Mi erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten mindent elkövetünk, hogy mielőbb üzemeljen a gyár. — Tételezzük fel, hog-y áp­rilis 15-én megnyomják majd az inditógombot. Meddig tart a próbaüzem, mikor készül­het mar fogyasztásra is alkal­mas kenyér? — A próbaüzemet egy hó­napra tervezik, úgy, hogy a hónap vége felé már ízes, za­matos, vagyis fogyasztásra is alkalmas kenyeret sütnek majd. Jó lenne, ha mindez nem maradna meg puszta feltéte­lezésnek, —koós— MmüitSn ISTA, mürciuí .30,, szombat A tervszerűtlen kivitelezé­si munkát ráadásul koránt­sem csak a város és környé­kének jó minőségű kenyérel­látása érezte meg,' hanem egyre nehezebb helyzetbe került az Észak-Heves me­gyei Sütőipari Vállalat is. A vállalat ugyanis tetemes hi­teleket vett fel az új gyár Még munkában a szerelők a tésztaelosztó berendezésnél. (Foto: Puskás Anikó) építésére — a költségek máris jelentősen meghalad­ják a tervezettet —, amely­nek megépíttetése a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­adósak maradtak a vállala­tok. —< ügy hallottuk, hogy a sok gond, probléma ellenére is sütöttek már kenyeret az új gyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents