Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-29 / 74. szám
K'ssin?er Londonban Csütörtök esti külpolitikai összefoglalónk Három év — jó reménység KÉT FONTOS DÁTUM, bátran mondhatjuk: tör- ténelemformáló esemény közé ékelődik a pénteki nap. Szombaton lesz három éve, hogy a világsajtó Moszkvából keltezett jelentéseiben részletesen beszámolt Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának a XXIV. pártkongresszuson tartott beszámolójáról, a 6 pontos szovjet békeprogramról. Most, csütörtökön pedig Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és más személyiségek a Vnukovói repülőtéren búcsút vettek Henry Kissinger, amerikai külügyminisztertől, aki az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről tárgyalt Nem nehéz felfedezni a két esemény összefüggéseit Három év alatt hatalmas jelentőségű változások tör- 'téntek «'nemzetközi kapcsolatokban. Fordulat — tegyük hozzá: gyökeres fordulat — következett be a hidegháborúról az enyhülés, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése irányában — mutat rá N. Borogyin, az APN kommentátora. S az sem tagadható, hogy a világ politikai légköre örvendetesen megjavult Mindez kétségkívül az SZKP lenini békepolitikájá- nak sikere, a Szovjetunió és a szocialista országok jól összehangolt fellépésének eredménye. Ennek révén Indokínában sikerült haladást elérni a béke helyreállítására, a Közel-Keleten pedig mindinkább körvonalazódik az ENSZ Biztonsági Tanács határozatainak megfelelő tartós és igazságos rendezés. A világ békéjének, az országok és nemzetek együttműködésének megteremtésében döntő fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolata. Az a körülmény, hogy Kissinger most már a harmadik szovjet—amerikai csúcs előkészítéséről folytatott eszmecserét Brezsnyewel és Gromikóval, híven tükrözi a két nagyhatalom: a szocialista és a kapitalista világ vezető országainak történelmi felelősségét a világ jövőjéért, békéjéért, boldogulásáért. Az amerikai külügyminiszter elutazása előtt Moszkvában kijelentette: rendkívül elégedett a tárgyalásokkal, amelyekből kitűnt, hogy mindkét fél a kapcsolatok további javítására törekszik. Szovjet részről a mintegy 20 órás tárgyalássorozatot mindvégig érdeminek és konstruktívnak minősítették. BIZTON REMÉLHETJÜK, hogy az idén nyáron esedékes harmadik szovjet—amerikai csúcs jó alkalmat kínál további lépések megtételéhez az enyhülés és a világbéke megszilárdulása útján. \ Szadit Jugoszláviában Anvar Szadat egyiptomi elnök csütörtök délután a jugoszláviai Púiéba érkezett, ahonnan Briooni szigetére, Tito jugoszláv államfővel folytatandó megbeszéléseinek színhelyére utazik. Az egyiptomi elnököt, akinek kíséretében van Iszmail Fahrni külügyminiszter, Mitja Ri- bicsics elnökhelyettes é6más hivatalos jugoszláv személyiségek fogadták. Brandt — interjú BONN: Bochkor Jeni, az MTI tu■ dósitója jelenti: Az NSZK és a szocialista országok kapcsolatai kedvezően fejlődnek — állapította meg Willy Brandt nyugatnémet kancellár a Westfälische Rundschau pénteki számának adott interjújában. A kormányfő elmondotta: jelentkezhetnek ugyan nehézségek a keleti politikában, hiszen ez magától értetődő jelenség, de a kapcsolatok tovább i épülnek. „Haladást érünk el a gazdasági együttműködésben. Látható ez most a nyugatnémet gazdasági élet számára igen érdekes szerződésekből, például a nagy kurszki acélmű megépítéséről kötött megállapodásból. Haladást érünk el a tudományos-műszaki cserében is. Politikailag kicseréljük véleményünket, ami éppen olyankor fontos, amikor eltérő nézeteket vallunk” — mondotta. Az Egyésült Államokról szólva Brandt kifejtette: „Nem vonatkozik az NSZK- ra”, ha az amerikaiak neheztelnek európai szövetségeseikre. Emlékeztetett, hogy Kissinger amerikai külügyminiszter az utóbbi hetekben kétszer is járt Bonnban, és jónak, sőt. legutóbbi látogatásakor „kitűnőnek” minősítette az Egyesült Államok és az NSZK kapcsolatait. Brandt meleg szavakkal méltatta az új angol kormányt, amely elődjéhez hasonlóan, „igen pozitív magatartást tanúsít az atlanti szövetség iránt” és „igen pozitívan viszonyul a kilencek politikai együttműködéséhez” is. Közlemény az amerikai külügyminiszter moszkvai tartózkodásáról Henry Kissinger amerikai külügyminiszter csütörtökön elutazott Moszkvából. A, politikust Andrej Gromiko búcsúztatta a repülőtéren. (Népújság-telelőt* — AP—MTI—KS) Csütörtökön elutazott Moszkvából Henry Kissinger amerikai külügyminiszter. Moszkvai tartózkodásának célja az volt, hogy eszmecserét folytasson a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések széles köréről, Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke szovjetunióbeli látc • /" gatásának előkészítésévé, kapcsolatban. A Vnukovói repülőtéren Kissíngert Gromiko szovjet külügyminiszter és más szovjet hivatalos személyiségek búcsúztatták. A búcsúztatásnál jelen volt Walter Stoes- *el, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete is. A Vnukovói repülőtéren az Egyesült Államok külügyminisztere újságírók előtt ki- jelen tette: — Rendkívül elégedett vagyok moszkvai utammal, elégedett vagyok a tárgyalásokkal, amelyek jók és tárgyilagosak voltak. Mind a két fél kijelentette, hogy a kapcsolatok további javítására törekszik, Kissinger a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésének perspektíváit kedvezőéknek minősítette. Hozzáfűzte: reméljük, hogy a csúcstalálkozó a kitűzött időpontban létrejön és jelentősen előmozdítja majd a béke ügyét. Patak Károly, az MTI tudósítója jelenti: Kissinger nem kommentálta moszkvai megbeszélését. Az amerikai diplomácia vezetője először James Cal- laghannal folytatott megbeszélést a külügyminisztériumban. Ezt a két külügyminiszter ebédje szakította' meg. délután Kissinger és a2 új munkáspárti kormány külügyminisztere újabb tanácskozást folytatott, mielőtt Kissinger felkereste volna Harold Wilson miniszterelnököt. ★ Ki&smger moszkvai látogatásáról közleményt adtak ki, amely többek között kijelenti: A felek Nixon elnök szovjetunióbeli látogatásának előkészítésével kapcsolatban véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések széles körében. Megelégedéssel szögezték le, hogy a feszültség enyhítését és a két ország közötti kapcsolatok gyökeres megjavítását célzó irányvonaluk az eredményes megvalósulás útján halad, és jó eredményekkel jár. A véleménycsere építő és tárgyszerű szellemben folyt A felek meggyőződése, hogy a véleménycsere fontos szakasz volt a közelgő szovjet— amerikai osúcstalál'kozó sikerének és a szovjet—amerikai kapcsolatok egész fejlesztésének biztosításában. Sokoldalúan fejlődnek hazánk és a VDK kapcsolatai Tóth Peren«, az MTI diplomáciai tudósítója írja: Testvéri, baráti kapcsolatai vannak a Magyar Népköztársaságnak a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Ez a hagyományos jó viszony államközi és társadalmi vonatkozásban egyaránt kedvező légkört biztosít az egyre szélesedő együttműködéshez EGYÜTTMŰKÖDÉS A part- és Állami VEZETÉSBEN * A VDK párt- és állami ve. zetése elismeréssel nyilatkozott a vietnami nép szabadságharca idején és azt követően is az MSZMP és a magyar kormány politikai, gazdasági, katonai és diplomáciai támogatásáról, nagyra értékelte a népünk széles köreiben kibontakozott szolidaritási mozgalmat. Különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a magyar párt és állam vezetői hazai és nemzetközi fórumokon minden- sor határozottan támogatták i VDK és a Dél-Vietnami Cöztársaság kormányának a •ietnami háború politikai negolíását célzó állásfogla- ásait, javaslatait. Párt- és államközi kapcsolatainak elmélyítéséhez nagyban hozzájárultak a magas- szintű küldöttségek kölcsönös átogatásái. Ilyen kiemelkedő QJfmjsM 1914. március 29-, péntek esemény volt az elmúlt években a magyar párt- és kormányküldöttség — Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével — Hanoiban tett látogatása. Ebből az alkalomból a magyar kormány elnöke meghívta hazánkba Pham 'Van Dong miniszterelnököt és a VDK párt- és kormány- küldöttségét: erre a hivatalos, baráti látogatásra 1973. július 16—23. között került sor. Politikai együttműködésünket segítik elő a két ország külügyminisztériumai között, 1970-ben megkezdett, s az elmúlt évek során gyakorivá vált konzultációs tárgyalások is. A barátság elmélyítését szolgálták továbbá a különböző szintű tömegszervezeti és szakmai küldöttségek kölcsönös látogatásai. Kapcsolataink különböző területeken tovább szélesedtek az elmúlt év második felében és ebben az esztendőben is. Tavaly decemberben hazánkban járt a Dél-Vietnami Köztársaság küldöttsége Nguyen Huu Thónak, a Dél- vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front Központi Bizottsága elnöksége elnökének vezetésével. Borbándi János — mint az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője — magyar pártmunkásküldöttséget vezetett a VDK-ba. Földvári Aladár a SZOT-«l- nöke vezetésével magyar delegáció is részt vett a Vietnami Szakszervezetek III. kongresszusán, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke vezetésével pedig a VDK nőszövetségének IV. kongresszusán. Vendégünk volt a VDK egészségügyi minisztere, dr. Vu Van Can, akinek tavaly júliusi látogatása során aláírták a két ország 1974—75. évi egészségügyi munkatervét. Az elmúlt évben — amikor a VDK Vöröskereszt-küldöttsége is Magyarországon járt — a Magyar Szolidaritási Bizottság összesen 114 indokínai (15 laoszi, 41 dél-vietnami, 58 észak-vietnami) sebesültet fogadott hazánkban gyógykezeléssel egybekötött üdülésre. A magyar—VDK egészség- ügyi munkaterv alapján 28 beteg részesült "vögykezelös- ben hazai kórházainkban. A MAGYAR—VDK GAZDASÁGI KAPCSOLATOK jellegét az elmúlt időszakban alapvetően az amerikai agresszió elleni harc támogatásának feladatai határozták meg. Pártunk és kormányunk internacionalista állásfoglalásainak, határozatainak megfelelően gazdasági és katonai segítséget nyújtunk a testvéri vietnami népnek. Az ilyen irányú támogatást, valamint a két ország között fennálló gazdasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi kapcsolatokat az általában évenként aláírásra kerülj egyezmények és megállapodások szabályoz, zák. Gazdasági kapcsolataink fejlődésének eredményeként 1971-ben például létrejött a magyar—vietnami gazdasági 6e _ műszaki-tudomány06 együttműködési bizottság megalakításáról szóló egyezmény, és aláírtuk a gazdasági együttműködési bizottság alapszabályzatát. Egyébként országaink gazdasági kapcsolataiban kezdettől fogva meghatározó szerepet játszott a katonai és gazdasági térítés nélküli segély, illetve az ilyen jellegű hitelmegállapodások. A gazdasági és katonai segítségnyújtást kiegészítik a két ország minisztériumai és különböző intézményei közötti együttműködési megállapodások. Például a kulturális, az egészségügyi, valamint az akadémiai és egyetemi munkatervek alapján sok vietnami fiatal és szakember vesz részt magyarországi képzésen. illetve továbbképzésen. Az elmúlt években többszáz vietnami fiatal szerzett diplo- má* rr>'”’var e'’vetörn'>k°n és főiskolákon. Évente átlagban 15—20 vietnami aspiránsjelölt kezdi meg tudományos kutatómunkáját az MTA intézeteiben. kulturális EGYÜTTMŰKÖDÉS terén kapcsolatainkat az 1957 augusztusában, Budapesten aláírt egyezmény szabályozza. Közvetlen együttműködés alakult ki a Magyar Tudományos Akadémia és a VDK állami tudományos és műszaki bizottsága között Az irodalmi és művészeti szövetségek útján az elmúlt években több alkalommal került sor oserelátogatásokra. s az alkotói szövetségek is szorosabbra fűzték baráti kapcsolataikat. Szovjet jegyzék Kínához A Szovjetunió külügyminisztériuma március 2S-án az alábbi jegyzéket nyújtotta át Liu Hszin-Csuannak, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai nagykövetének : A Szovjetunió külügyminisztériuma a Kínai Népköztársaság nagykövetségének átnyújtott 1974. március 1S-1 nyilatkozatában és a szovjet nagykövetség a Kínai Népköztársaság külügyminisztériumához intézett március 23-i nyilatkozatában ismertette a szovjet határőrség háromtagú legénységgel rendelkező 24. sz. helikoptere kínai területen törtint kényszerleszállásának körülményeit, és kérte a kínai hatóságokat, hogy a személyzet és a helikopter hazajuttatása érdekében tegyék meg az intézkedéseket. A kínai fél azonban, a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival ellentétben, továbbra is visszatartja a hali- koptért és annak személyzetét A jegyzék a továbbiakban Hangsúlyozza: Kialakul az a benyomás, hogy a kínai fél, tudatosan eltorzítva a való tényeket, arra akarja felhasználni a szovjet határőrség helikopterének kényszer- leszállását, hogy szítsa az országban a szovjetellen esség légkörét és tovább élezze a szovjet-kínai kapcsolatokat. A Szovjetunió kíUügyminisz- tér'uma. elutasítva a. Kína1 köztársaság külügyminisztériumának tiltakozását, ragaszkodik ahhoz, hogy haladéktalanul futtassák vissza a kényszerű körülmények következtében kínai területre került szovjet heVkontert es háromtagú személyzetét. Cemisescu elnökké választása Marton László, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön a román nagy nemzetgyűlés ünnepi ülésén a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a szocialista egységfront országos tanácsának javaslatára Nicolae Ceausescut, a Romár. Kommunista Párt főtitkárát a Román Szocialista Köztársaság elnökévé választották. Ceausescu eddig az államtanács elnöke címmel töltötte be az államfői tisztséget. A megválasztás előtt a nagy nemzetgyűlés elfogadta az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a párt központi bizottsága már korábban jóváhagyott. E törvényjavaslat kimondja a Román Szocialista Köztársaság elnöki tisztségének létrehozását és meghatározza az elnök helyzetét a legfelsőbb államhatalmi szervek rendszerében. Eszerint a Román Szocialista Köztársaság elnöke államfőként képviseli az államhatalmat Románia belső és nemzetközi kapcsolataiban. Az elnök egyúttal a fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi tanács elnöke, 6 betölti az államtanács elnökének feladatkörét is A Román Szocialista Köztársaság elnöke a következő főbb hatásköröket látja el: elnököl az államtanács ülésein; szükség esetén elnököl a minisztertanács ülésein; a nagy nemzetgvűlés plenáris ülésszakai között a minisztertanács elnökének javaslatára kinevezi és felmenti a minisztertanács tagjait; kinevezi és felmenti a legfelsőbb törvényszék elnökét és tagjait, kinevezi és felmenti a főügyészt; kinevezi és felmenti a központi államigazgatási szervek vezetőit. Ezenkívül az elnök adományozza a tábornoki, a ten- gemagyi és a marsalli rangokat, és sürgős esetekben kihirdeti a szükségállapotot. A rá háruló hatáskörök teljesítése során a Román Szocialista Köztársaság elnöke elnöki rendeleteket és határozatokat ad ki. A módosított alkotmány kimondja, hogy az elnököt a nagy nemzetgyűlés a képviselők összes szavazatainak legalább kétharmadával választja meg, egy törvényhozási ciklusra. Az elnök megválasztására mindenkor a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a szocialista egységfront országos tanácsa tesz javaslatot
