Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
.vyy*«>jr» C sővezeték a „Testvériség’ távvezetékhez A Dunai Vasmű spirálcső gyára különleges acélötvözetből 81 centiméter átmérőjű, óriás ' csöveket gyárt a hazánkat is érintő „Testvériség” gázvezetékhez. Jelenleg a századik kilométert gyártják. (MTI Foto — Csaba felv. — KS) Jászai Nagyüzemi állattenyésztés — az állatorvos szemével.., Dr. Juhász Sándor, a Hevesi Állami Gazdaság állatorvosa, gyermekkorában Adá- cson és néhány év múltán Budapesten a középiskolában is arról álmodozott, hogy hajómérnök lesz. Aztán jött az érettségi, s az ő osztályának egy állatorvos lett az érettségi biztosa. A vizsga utáni beszélgetésben szóba került a pályaválasztás: meggyőzték, s — azon az őszön már az állatorvosi főiskolán kezdte a tanévet. — 1955-ben végeztem, s friss diplomámmal először körállatorvosnak szegődtem a Borsod megyei Nemesbikk- re, ahol három község tartozott a körzetemhez. Kezdetnek nem volt ez rossz, de én valahogy mindig nagyüzembe vágytam. így a termelőszövetkezetek újjászervezésekor, 1960-ban állást is változtattam: elmentem Öcsödre a közös gazdaságba főállattenyésztő-állatorvos- nak. Rengeteg bajunk volt kezdetben. Mindennel foglalkoztunk. Volt sertés, szarvas- marha, baromfi. Ebben az időben kezdtünk a tápokkal hizlalni. Millió gonddal járt. Megállni persze nem lehetett, hogy előbb kísérletezgessünk. Menet közben kellett kialakítani a legjobb „recepteket”, amelyben a nagyüzemi állatorvos úgy tudott közreműködni, hogy sor - ra-rendre csinálta a feljegyzéseket a legkülönbözőbb megfigyeléseiről. — Három évet töltöttem el itt, s innen jöttem a Füzesabonyi# Állami Gazdaságba, ahol ismételten úttörő szerep várt rám. Nem kerestem én ezt mindenáron, de valahogy — ha visszaidézem akkori érzéseimet — mégis vonzott, hogy itt igazán nagyüzemi munkára nyí' lik lehetőség. Ekkor kezdődött ugyanis a szakosított telepek építése, s Füzesabony az elsők között volt a kivitelezésben. Kezdődtek a kísérletek: jó-e a meglevő fajtának ez a környezet? Hogyan és mivel etessük az állatokat? Milyen legyen a ketrecek („ólak”) aljazata, s milyen almot alkalmazzunk’ Nagyon fontos kérdések voltak ezek. Illusztrálásként egyetlen dolgot: amikor az éoítészek és a gazdaság illetékes vezetői, sőt, a felsőbb szervek képviselői, szakemberei eldöntötték, hogy bitumen legyen az aljzat és fűrészpor az alom, én tiltakoztam. Állítottam, hogy problémák lesznek a kibocsátót állomány után a fertőtlenítéssel, mert a bitumen, az anyakoca alatt megolvad, s a fűrészpor beleragad. Aztán mégis megcsinálták, ahogy e!hafározták. Sajnos, később az idő engem igazolt. Na, ezt nem azért mondom, hogy a megvalósult megoldásnak ugyanakkor nem voltak nagy előnyei is, csak annak érzékeltetésére, hogy gyakran egészen apró dolgok is jelentőssé válnak. — Egy évtizedet töltöttem el Füzesabonyban, s csak néhány hónapja jóformán, hogy Hevesre kerültem. A munka itt is ugyanaz, csak talán valamivel több idő jut arra, hogy alaposabban megfigyelhessek egyes állategészségügyi vonatkozású jelenségeket. Aztán az is nagyon tetszik, hogy eléggé önállóan dönthetek ezekben a dolgokban. Eredmény? Egy állatorvos számára, aki nagyüzemben dolgozik, aligha lehet annál nagyobb: a legutóbbi járványos betegség bennünket szinte teljesen elkerült. A másik, hogy tavaly 453 borjúból mindössze 14 hullott el, amely 3 százalékos veszteség a megengedett,- „normálisnak” tartott 8 százalék helyett. — Hogyan lehetne mindenütt még jobban és gyorsabban előbbre lépni? Szerintem elsősorban úgy, ha minden szakosított telepre jutna egy-egy állatorvos, aki együtt él a teleppel. Figyeli a ta- kormányozást, a gondozást, s összefüggéseket keres bizonyos takarmányok, gondozási eljárás és a fellépő betegségek, súlygyarapodás, vagy a tejhozam alakulása között. És amikor valami elkerülhető problémát felismer, azonnal intézkedik. Nyilvántartást vezet valamennyi rábízott állatról, s egyedileg is megfigyeléseket végez. — Mindez azt is bizonyítja, hogy nem jó, ha az állatorvos egyik telepről a másikra össze-vissza szaladgál, mert ebben az esetben nincs lehetősége az említett alapos jpegfigyelésékre. Tovább megyek — és hiszem, hogy ez lesz a jövő útja — üzemi laboratóriumokra is nagy szükség lenne minden olyan mezőgazdasági nagyüzemben, ahol szakosított telepek vannak. Számos bajt lehetne máris megelőzni, s gyors diagnózisokkal dolgozhatnánk. Ezek egyelőre még az -üzemi állatorvos álmodozásai, de gyökeresen új tenyésztési módszerek, technológiák gyökeresen új állategészségügyi munkát és szemléletet követelnek... Faludi Sándor Határidők nyomában az ápitáknél Az okok ismerete nélkül csak a levegőben hadonászhat az, aki a tények mögé szeretne látni. Mert azt tudjuk, hogy Gyöngyösön a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat létesítményi főmérnökségéhez tartozó két beruházás nem készült el a határidőre. Az óvoda-bölcsödé iáég mindig várat magára, a tízemeletes toronyházba pedig nemrég költöztek be azok a lakók, akik erre már az elmúlt év vége óta vártak. Lássuk hát a medvét, A tanács elnöke Mindenekelőtt a városi tanács elnökét, Berényi Józsefet kerestük fel, és érdeklődtünk tőle a határidőkkel ösz- szefüggésben. Elgyűrűznek-e a hullámok egészen eddig, a lakosság köréből érkeznek-e észrevételek, megjegyzések a késedelemről? — A mai napon is hét szülő járt itt, és méltatlankodott amiatt, hogy nem tartottuk be az ígéretünket, ök így fogalmaztak, a tanácsnak címezték a mulasztást, mert mi közöltük velük, hogy az új évben, az idén már az új bölcsödébe és óvodába járathatják a gyerekeiket. Most mit csináljanak, tették fel a kérdést. A szülők közül többen kénytelenek voltak fizetésnélküli szabadságot kivenni, mert a gyerek mellett kell lenniük. És még azt sem' tudjuk ezeknek a szülőknek megmondani, meddig kell még az óvoda megnyitására várniuk. Mert ez teljesen az építőkön múlik. — Az első tízemeletes to- tonyházba viszont már beköltöztek a lakók. — Néhány nappal ezelőtt. De erre is heteket kellett várniuk. Ök is a tanácshoz jöttek reklámálni, ahelyett, hogy az építőkhöz mentek volna. •' — Év közben nem látszott már, hogy az átadási határidők veszélybe jutottak? Nem piápáltaJi. az építőkkel Szótérteni? — Többször is felvettük a kapcsolatot a vállalat vezetőivel. Személyesen jártuk be együtt a munkahelyeket. Kértük, a beruházás fontosságára való tekintettel, hogy tegyenek meg mindent, mert a népesedéspolitikai határozat végrehajtása jelentős mértékben függ tőlük. Az Ígéretüket bírtuk is minden esetben. — Szóba hozták azt is az építők, hogy ők az óvodabölcsödét már korábban átadták volna, de levonultak erről az építkezésről, mivel közölték velük, hogy a tanácsnak nem lesz pénze a munkákat kifizetni. — Bízták volna ezt a tanácsra. Nekik az építkezés a feladatuk, nekünk pedig az. hogy az elszámoláshoz szükséges pénzt biztosítsuk. Elképzelhető az, hogy a befejezett épületért a tanács nem fizet? A létesítményi tőmérnök Hallgattassák meg a másik fél is: ez olyan játék- szabály, aminek a be nem tartása megbocsáthatatlan mulasztás. Ha már az építőkről beszélünk, adjuk meg a lehetőséget a gyöngyösi létesítményi főmérnökség vezetőjének, Bodócs Jánosnak arra, hogy ő is elmondhassa a véleményét, álláspontját, védekezhessen, ha erre van szüksége, vagy bírálhasson másokat, ha ez a reális helyzet. — Mindenek előtt hadd szögezzem le:,nem mosakodni akarok, mert arra semmi szükség, annak nincs értelme. Tényleg a mi munkánkon múlik lényegében, hogy a határidőket teljesítjük-e vagy sem. Vonatkozik ez a két építkezésre is. De azt kevesen tudják, hogy a létesítményi főmérnökséghez nemcsak a gyöngyösi, hanem a mátrai és a hatvani munkahelyek is hozzátartoznak. Tehát nekünk azokon a helyeken is helyt kell állnunk. — Mitől függ végsősoron a határidők megtartása? — A külső szemlélő is láthatja, hogy az építőmesteri munkák jó ütemben folynak. De amikor a szak- és szerelőipar feladatára kerül a sor, akkor előfordulnak a zökkenők. — Ha látják, hogy nincs szakmunkás, miért nem tesznek ellene? — Ez a kifejezés nem pontos. Szakmunkás, tehát konkrétan: szak- és szerelőipari munkás van a .vállalatnál, az üzemeknél, csak nincs elég. — A korábbi években is a beruházás befejezése okozott gondot, tehát ez nem új keletű probléma. Miért nem lehetett ezen már korábban is változtatni? — Igyekeztünk, de ha alvállalkozókat akartunk megbízni, mindig vagy legalábbis zömmel nem sikerült megállapodást kötnünk. Így voltunk a csőszerelő munkákkal is. Ezek a külső vállalatok válogatnak. Miután a generál-kivitelező mi vagyunk, kénytelenek vagyunk úgy megoldani a dolgot, ahogy érőnkből telik. — Nem tudna a belső szervezés ezen a helyzeten hathatósan segíteni? — Bizonyos tapasztalatoElhallgattak a vadászpuskák Befejeződött a vadászati idény. Heves megye 39 vadásztársaságának közel ezer- háromszáz vadásza számvetésre készül. A számvetés — ismerve a társaságok eredményeit — általában kedvezőnek mondható, hiszen mind a vadgazdálkodás, mind a vadászat és élővad- befogás eddig nem tapasztalt jó eredményeket hozott. Harmincezer élővad utazott külföldre Közismert, hogy az országnak jelentős anyagi haszna származik a külföldön rendkívül keresett élővadból. A népgazdaság évi elővad- exportból származó bevétele az idén elérte a 4,5 millió dollárt. Csupán Heves megyéből az elmúlt idényben mintegy harmincezer élővadat szállítottunk a MA- VAD-on keresztül a nyugati piacokra. Élőnyúlexportunk meghaladta a húszezret, fácánból is több mint nyolcezer került vérfrissítési célokra távoli országokban. A szép élővadbefogási eredmény mindenekelőtt a javuló és mind szakszerűbbé váló vadgazdálkodásnak, a tenyésztési színvonal emelkedésének köszönhető. Természetesen ez kihat a társaságok anyagi helyzetére is, hiszen csupán a vadértékesítésből tízmillió körüli összeg folyt 'be a pénztárakba. A társaságok összes bevétele jóval meghaladta a 16 milliót. E nagy összeget társaságaink a vad- gazdálkodás feltételeinek további javítására, a hivatásos vadászok bérének rendezésére, tenyésztelepek létesítésére, vadvédelemre és vadászházak létesítésére • fordítják. Nem lebecsülendő ugyanakkor az az összeg sem, amelyet vadkártérítésre költenek. Nemcsak szórakozás, munka is... Társadalmi rendünk lényegéből adódóan ma már a vadászat tömegsporttá vált. így a befogásra, vagy puskavégre szánt vadat mesterségesen kell megtermelni, vagyis aki kellemesen szórakozni, vadászni akar, annak meg is kell dolgoznia azért, hogy a terület vadban gazdag legyen. Mind több az ólyan vadász, aki nemcsak a.szabadszombatját, a vasárnapokat tölti a területen vadetetéssel, óvással, de a szabadságát, vagy legalábbis annak egy részét is ilyen Célokra' használja. Ez az elfoglaltság egyben nagyon kellemes, az egészségre rendkívül hasznos szabadidőtöltés is. A vadá-zatot, a vadgazdálkodást kedvelő dolgozók ennek igazán a megmondhatói. Szélesebbre tárni a kaput! A vadászat, a vadgazdálkodás tekintetében a biztató sikerek ellenére sajnos gondok, megoldásra váró feladatok is vannak szép számmal. Akadnak még kapzsi, csak a saját malmaikra vizet hajtó vadászok, akiket csak a kompetencia érdekel. Előfordulnak még társaságok is, ahol a milliós nagyságrendű bevételt nem kizárólag a vadászatot, a vadgazdálkodást, a vadvédelmet segítő célokra kívánják fordítani. Elfelejtik, hogy a vadászat kellemes 'és szép sport, jó időtöltés, de senki számára nem lehet egyéni haszon- szerzés vagy különböző előnyök forrása. A képzettebb vadőrök beállítása, a tenyésztelepek létesítése, a vadvédelmi berendezések, etetők, magaslesek építése mellett még számos helyre fordítható a bevétel. Csupán egyet a sok közül: A nagyüzemi mezőgazdaság, felveti a vad búvóhelyének gondját. Zavartak az erdők, ritkulnak a. csenderesek, a vadbúvóhelyek. Meg kell keresnünk, fel kell kutatni azokat a helyeket, amelyek nem alkalmasak nagyüzemi művelésre és társasági pénzből be kell telepítenünk bokrokkal,. cserjékkel, fákkal. Szót értve az üzemek vezetőivel áldozni kell új búvóhelyek létesítésére. Heves megyében több mint háromszáz felvételi kérelem hever a társaságok intéző bizottságainál. E gondön elsősorban úgy kívánunk segíteni, hogy biztatjuk a társaságainkat újabb — különösen fiatalok — felvételére, másrészt a kettős tagságúakat felszólítjuk és arra kérjük őket mondjanak le egyik tagsági jogukról és tegyék, lehetővé, hogy minél többen űzhessék ezt az ősi, nemes és egészséges sportot. A lehetőségen és az ésszerűség határán belül szélesre kell tehát nyitni a kaput! Az eddigieknél még több gondot fordítunk a jövőben a vadászati rend, fegyelem betartására, a balesetek megelőzésére és elkerülésére. Sokat kell még tennünk a vadászatok szervezettsége terén is. A megye vadászai sikeresen fejezték be az idényt. Az új eredmények forrása a még szakszerűbb gazdálkodásban, a természet megóvásában és az anyagi eszközök célszerű, okos fel- használásában keresendők. Szalay István, a MA VOSZ Heves megyei IB. elnöke kát már levontunk az elmúlt évek gyakorlatából, és úgy tudom, ennek megfelelően a vállalat intézkedni is fog a közeljövőben. Bízunk abban, hogy a létesítményi főmérnökség hatáskörét kiszélesítik, a lehetőséget a még részletesebb irányításra megkapjuk. A műszaki osztályvezető Olykor a véletlen is nagyszerű partner tud lenni. Így történt ez most is. Bodócs János irodájában összefutottunk Hadházy Szabolccsal, a beruházási vállalat műszaki osztályvezetőjével, valamint az illetékes műszaki' ellenőrrel, Bajnok Lászlóval. Ök végighallgatták a létesítményi főmérnökség vezetőjének a mondatait. — Szokták említeni az építők, a munkahelyi vezetők, hogy a beruházási vállalat ellenőrei „szőrös szívnek” és hogy „betartanak” az építőknek. Ha nem ezt tennék, akkor az óvóda-bölcsöde is már átkerült volna üzemeltetésre. — Előbb erről a konkrét esetről annyit — kezdte a válaszát Hadházy Szabolcs —, hogy a legutóbbi műszaki átadás jegyzőkönyve egyértelműen rögzítette az ott megjelent több szerv egyező véleményét. Csupán a kivitelező képviselőjének volt más a véleménye. De egyébként sem valamiféle „vadászkutya” szerepét tölti be a műszaki ellenőr. Nem akar minden áron hibákra találni. — Anyagi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy minél szigorúbb legyen a műszaki ellenőr? — A beruházási vállalata teljes összeg egy meghatározott részét kapja beruházásonként, tehát nem arra törekszik, hogy a határidőt elhúzza, mert a személyes prémium is attól függ, többek között, mennyire simán, zökkenők nélkül bonyolódik le a beruházás. Dehát a hibát nem nézhetjük eL — Mondják azt is, hogy az egyik műszaki ellenőr szigorúbb, a másik elnézőbb. — Nem vagyok hivatva arra, hogy a vállalat nevében beszéljek, de azt tudom, hogy a műszaki ellenőreink is emberek, azonban lelkiismeretesek, megfontoltak. Mi partnerek akarunk lenni mindig az építőkkel. .Ezért már menet közben szólunk, ha valamit észre veszünk. — Azt is hallottam már munkahelyi vezetőtől, hogy a menet közben elrendelt változtatások miatt nem tudnak az építők, az építkezéseken dolgozók megfelelően haladni. — Nem tudom, miért mondják ezt. Nem szoktunk menet közben változtatni, de ha mégis erre sor kerül valamilyen oknál fogva, akkor annak következményeit a határidő módosításával is elismerjük. Azt hiszem, minden hivatkozás a beruházási vállalat embereinek ilyen vagy olyan magatartására, csak tetszetős kifogás. Nekünk egy a célunk: minél gördülékenyebben, minél eredményesebben és minél kifogástalanabb minőségben elvégezni egy beruházást, építkezést. ★ A lényeg tehát: a szervezettséget, a programozást kell olyanná tenni a gyöngyösi létesítményi főmérnökségen, hogy a sorra kerülő munkákhoz mindig legyen elég ember — a szükséges időben. Senki sem akarja őket bántani, de azt sem lehet szó nélkül nézni, hogy heteket csúsznak a határidőkkel Ez nem megértés kérdése, mert akkor furcsa helyzetbe jutnánk, ha a nemteljesítést természetes jelenségnek fognánk fel. A felelősség mondatta ki velünk a szavainkat. G. Molnár Ferenc Í&H isá IS?! március vasa rase