Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-27 / 72. szám

Tanácsok az ügyfelekért Nagyrédén, a Szötőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemében 5,5 millió darab, 15 fajta szőlőoltványt készítenek. Legtöbb a közkedvelt rizlingszilváni, tramini, szürkebarát. A szőlöoltványok 60 százalékát a Szovjetunióba exportálják. Képünkön: a szőlő kézi oltása. (MTI-foto: Erezi K. Gyula felvétele.) Előtérbe került az iparszerű termelés Megnőtt az igény a géprendszerek iránt Századunk első ötven esz­f MEG KÉT ÉV sem telt el azóta, hogy megnyíltak az első ügyfélszolgálati iro­dák a tanácskonál, s máris természetes, hogy a lakos­ság f elvilágosí tásokért eze­ket az irodákat keresi fel. Az ötlet akkoriban a kö­vetkező elgondolásból szü­letett: megfigyelték, hogy a tanácsházára belátogatók jelentős százaléka mind­össze kérdésére kér választ, vagy valamilyen rutinügy­ben nyomja le a kilincset. Igazolást kér erről-arról, nyomtatvány-űrlapot kí­ván beszerezni és ami szin­tén gyakori, jogai, köteles­ségei iránt érdeklődik. Va­ló igaz, eközben a lakosság gyakran tapasztalhatta, a tanácsi ügyintéző sietősen aula tanácsait, éreztette azt. hogy komoly munkájában tartják fel. Az ilyen bánás­mód valóban méltatlan az ügyfélhez, de a tanácsi dol­gozóknak is igazuk volt, íiogy az érdemi ügyek inté­zésében sokszor akadályoz­ták a felvilágosításra váró látogatók. Mind nekik, mind pedig az ügyfeleknek előnyössé vált az a megol­dás, amikor a helyi taná­csok külön részleget alakí­tottak, amely iktat, felvi­lágosít s a gyakran szüksé­ges igazolásokat kiállítja. Ezekben az irodákban alig­ha lehet eltévedni, hiszen az íróasztalokon jól látható táblák jelzik, milyen jelle­gű ügyekkel foglalkozik a köztisztviselő. Az a mondás, hogy „beugróm a tanács­hoz”. jelenleg szó szerint is értelmezhető, hiszen, az ügyfélszolgálati irodában bárki percek alatt elintéz­heti, amiért jött. E tanácsi szolgáltatás az utóbbi években sok dicsé­retet kapott a lakosságtol és az újságoktól. Az alábbi gondolatok ezekből semmit sem kívánnak levonni. An­nál kevésbé, mert azoktól a tanácsi vezetőktől származ­nak, akik a legutóbbi idők­ben elemezték az ügyfélszol­galat eredményeit, hibáit és terveket szőnek e tanácsi munkaforma továbbfejlesz­tésére. GONDOLOM, nagyon is a lényegre tapintanak rá azok, akik szerint az ügy­félszolgálati iroda nem ad­hatja útját annak, aki ügyé­vel a tanács illetékes, veze­tő beosztású emberével, vagy az osztállyal szeretne Megyénk termelőszövetke­zeteinek az egri baromfikel­tető állomás volt az első kö­zös vállalkozása. 1962-ben hívták életre azzal a céllal, hogy egyrészt a közös gaz­daságok baromfinevelő-tele­peit, másrészt a háztáji gaz­daságokat ellássa naposba­romfival. A közös vállalkozás bein­dulásához a tagszövetkezetek adták össze az induló tőkét, amely jó befektetésnek bizo­nyult, mert az eltelt 12 év alatt a vállalkozás nyeresé­géből már visszakapták a tagszövetkezetek a befekte­tett pénzüket, sőt ez a bizo­nyos évenkénti osztalék im­már hárommillió forinttal meg is haladta a tagszövet­kezetek jelenlegi vagyoni hozzájárulásának összegét! JMEGHÄROM- I SZOROZODOTT A KAPACITÁS Az állomás az indulás évében 24, majd 1964-től már 26 darab, tízezres géppel vé­gezte a keltetést. Azonban mind a közös, mind a háztáji gazdasagok igényei évről év­re olyan mértékben növe­kedtek, hogy az idényszerű- séget, a több fajta iránt mu­tatkozó szükségletet, ezzel a kapacitással sem lehetett ki­elégíteni. Ezért 1968-ban, majd 1971-ben — összesen 24 gépnél — olyan átalakítást végeztek, amely a meglévő kapacitást új gének beállítá­sa, vásárlása nélkül is 16 gépegységgel növelte. Így ! 971-ben a végrehajtott kor­szerűsítéssel és a 14 gépegy­ségből álló utókeltető meg építésével — egyszeri bera­kással — az üzem már 660 ezer tojás befogadására, kel­tetésére vált álkalmassá. Az Igények növekedését azon­ban még ezzel a kapacitás­iul sem tudtak követni, „kereskedni”. Akad egy-két hely, ahol útbaigazítás he­lyett szinte legyökereztetik az ügyfelet, mindent elkö­vetnek, nehogy a panaszos felmenjen az irodákba. Nem árt ezért emlékeztetni arra, hogy az ügyfélszolgálat ér­demi ügyek elintézésére nem álkalmas s nem is le­het feladata a panaszosok „feltartóztatása”, esetleg csupán „megrostálása” az­zal a céllal,, hogy az ügy­intézőknek több idejük jus­son a nehéz munkák elvég­zésére a problémával ren­delkező ügyfelekkel törté­nő foglalkozásra. A főszem­pont mindig is az, hogy a tanács keresse az ügyfelek kényelmét, szolgáltasson gyorsan igazolást, de ne zárja el az utat a lakosság előtt. Az ügyfélfogadás ér­demi munkája továbbra is a szakigazgatási szervek dolgozóira hárul, őket csu­pán kiszolgálja, segíti az információs iroda — jegy­zik meg a tanácsi vezetők, és ebben igazuk is van. Több tanács bővíteni kí­vánja információs irodája keretében a jogi tanács­adást. Itt első pillanatra önzetlenségre gondolunk, hiszen tudjuk, a tanács jo­gi felvilágosításai ingyene­sek, szemben az ügyvédek segítségével, akiknek hono­rárium jái1 munkájukért Megengedhető, hogy a taná­csokat az ingyenes jogi ta­nácsadásban ilyen szempont is vezeti, hiszen vallják, nem mindenki . képes ügy­véd fogadására. Az is egy­fajta ' önzetlenség, hogy ilyenkor a tanács ahhoz is segítséget nyújt, amiben az emberek éppen a Lanáccsal szemben akarják érvényesí­teni jogaikat realizálni jo­gos kifogásaikat valamely tanácsi döntéssel szemben, A tanács jogi tanácsadásá­val mégsem elsősorban, ma­ga ellen hívja ki az ügyfe­let, s ha ilyen előfordul, az is csak jp az államigazga­tási szervnek, amelynek végső soron érdeke: az ál­lampolgárok jogai semmiben né szenvedjenek csorbát. A jogi tanácsadóknak ezen túl már előnye is van. Ha az állampolgárok előze­tesen tájékozódnak jogaik­ról, ritkábban indítanak el olyan jogi folyamatot, amelyben a végén kiderül: elgondolásaik, kéréseik ir­reálisak. Nem kérnek olyat, éppen ezért tavaly — továb­bi korszerűsítéssel — már 74 gépegység végezte a kelte­tést. A kapacitásnöveléssel, és korszerűsítéssel sikerült az üzemben olyan technológiai rendet kialakítani, hogy ma már az egri baromfikeltető állomás az ország egyik leg­modernebb és legnagyobb keltetőüzemévé vált. A jelen­legi kapacitással — amely az induláshoz viszonyítva meg­háromszorozódott — heten­ként 200—220 ezer naposba­romfit' keltetnek. Más szám­adatok viszont azt jelzik, hogy 'az állomás különösen az utóbbi öt év alatt: fejlő­dött igazán naggyá. Ugyanis az eltelt. 12 év alatt kikelte­tett mintegy 40 millió csibé­ből 27 milliót — az össz- niennyiség közel 70 százalé­kát! — az utóbbi öt év alatt keltettek. JAVULÓ MATEKONVSAG Amikor a fejlődés vonalat kutatjuk, nemcsak a kapaci­tás, de a munka hatékonysá­ga, így eredményessége is töretlen ívelést mb tat. Ez ré­szint a kezelési százalék ala- kulasaban figyelhető meg: jelenleg a hampshire csibé­nél elért, s csaknem állan­dósult 86 százalékos kelés, a hűshibridnél a 78—80, a libá­inál 76—78, a kacsánál pedig a 76—80 százalékos arány országosan is kiemelkedő eredménynek szátnít. Első­sorban a berakott tojás, s az abból kikelt csibék aránya (kelési százalék) említett szí ntre történő emelkedésé­nek tudható be* hős' amíg ami nekik jár, s ellenkező­leg: a jogi felvilágosítás birtokában teljes bizakodás­sal indítványozhatják ügyü­ket a szakigazgatási szervek címére. De mit is jelent az, hogy az állampolgár eleve kudarcra ítélt ügyben már nem is ír beadványt, tudo­másul veszd a jogi tanács­adó által adott felvilágosí­tást. Ez azt jelenti, hogy a szakigazgatási szervek men­tesülnek az elutasítástól, az ezzel járó hosszadalmas el­járástól, s megintcsak az állampolgár szempontjából felesleges munkától. Idejük nagyobb részét tölthetik el érdemi ügyek intézésével. A tanácsi vezetők azon­ban itt is óva intenek egy hibától. A jogi tanácsadók­ban néha elfelejtik felhívni a figyelmet arra, hogy a jogszabályt alapos indokkal méltányosan is alkalmaz­hatják a szakigazgatási szer­vek, szóval arról, hogy nem minden, igény, kérés telje­síthetetlen csupán azért, ruei-t bizonyos jogszabályba ütközik a kielégítése. Ha ezt elmondják az állampol­gárnak, akkor ő már ilyen értelemben foglal állást kérvényében, megírja, hogy tudja, kérése nem. teljesít­het», csupán alapos indok­kal és fel is sorolja ezeket az indokokat. A tanácsi dol­gozóknak is nagy könnyebb­ség az igy megfogalmazott beadvány, hiszen az indo­kok megismeréséért ezután már nem keli levelezniük az ügyfelekkel. MA ÉVENTE a megyei ta­nácsoknál, a városi, járási, községi hivatalokban — egy-egy megyében — leg­alább hárommillió ember fordul meg. A tatrácsok ügyfélforgalma — appará­tusok létszámához képest — óriási . Ezért is fontos, hogy az ügyfélszolgálat, a jogi tanácsadás további tö­kéletesítésével lehetőleg mindenki bizalommal köze­ledjék a tanácsokhoz, érez­ze, ami számára fontos ügy, az a tanács számára is fon­tos. A jól kiépített infor­mációs irodák segítségével, munkájuk állandó megújí­tásával. az ott dolgozók helytállásával erősödhet a tanácsok és a lakosság kap­csolata, ami elengedhetet­len a tanácsokra váró fel­adatok jó teljesítéséhez. 1966—69-ben egy dolgozóra 53 ezer darab kikelt csibe jutott, addig jelenleg ez a szám 100—120 ezer közölt mozog. Ebből következően érthető, hogy a termelési ér-’ lék is meg luplázódott, s a tojás ár nélküli önköltség pe­dig egy forint alá csökkent. A mennyiség és a kelési százalék évről. évre történő javulásával párhuzamosan lé­nyeges előbbrejutús tapasz­talható mind az állategész­ségügyi.. mind a minőségi kö­vetelmények betartása terén is. Ma már a kelésgyengeseg és a tífusz szinte ismeretlen fogalom az egri üzemben. Ugyanakkor a keltetett és ér­tékesített faiták vonatkozá­sában is megtalálták a törzs- és végterméktartó gazdasá­guknak tígyaTimt kEiobbu» tendejét a szakkönyvek és kézikönyvek a mezőgazdasag gépesítésének klasszikus kor­szakaként tartják számon. Ezt a szakaszt tulajdonkép­pen a traktorok megjelenése fémjelzi. A traktorok ugyanis mozgékonyságukkal sokolda­lúan és tökéletesén pótolják az állati igaerőt. Az elmúlt fel évszázadban megnövekedett * különböző típusú traktorok és munka­gépek száma. A gépek ter­mészetszerűen meggyorsítot­ták a termelést és bővítették az elvégezhető műveletek so­rát is. A mezőgazdaság fejlő­dését azonban még jobban meggyorsította az elmúlt két évtized. A tudományos-tech­nikai forradalom eredményei pedig a napjainkban kibon­takozó élelmiszergazdaságot segítik. Manapság a mezőgazdaság egyre több ipari eredetű ter­méket használ fel, és a me­zőgazdaságban is előtérbe került az iparszerű termelés. Hogy ez mennyire így van, azt leginkább a hagyományos ban tartható, nevelhető hib- ro-fajtát. AZ CJ TARTALOMNAK. ÚJ KORMÁT Egészében véve — amint ez a közös vállalkozás legutób­bi igazgató tanácsi ülésén is kitűnt az előterjesztésből és a vitából egyaránt — az el­ért eredmények túlnőtték az eddigi szervezett keretét a keltető állomásnak. Ugyanis nemcsak a termelés mennyi­sége, a kapacitás, a hatékony­ság, de a pénzügyi bevételek, az elért nyereség is ugrás­szerűen megnövekedett. Ezt jól illusztrálja, hogy a 12 év alatt elért 23,3 millió forint nyereségből. 17,3 milliót (az egesz eddigi nyereség 74 szú zalckatQ sz utóbbi at- et> géppark fokozatos átalakulá­sával jellemezhetjük. Erre utal az is, hogy a gépesítés jelenlegi szakaszára már nem a munkagépek választéká­nak gyarapodása jellemző, hanem inkább a speciális, nagy teljesítményű, nem rit­kán önjáró gepek alakulnak ki. Ma már nemcsak egyes gépek, vagy az egyes erő- és a hozzátartozó munkagépek iránt nő az érdeklődés, ha­nem előtérbe kerülnek a komplex géprendszerek. Ezekkel egy-egy termény, mondjuk gabona, cukorrépa, vagy kukorica előállítása a vetéstől a betakarításig, il­letve a tárolásig teljesen gé­pesíthető. Megyénkben is örvendetes jeleit tapasztalhatjuk az iparszerű mezőgazdasági ter­melés bevezetésének és elter­jesztésének. Gondoljunk csak a Csányi Állami Gazda­ságban folyó zárt rendszerű paradicsom-termesztésre, vagy a nádudvari kukorica­termesztési rendszerre, amelyhez kilenc Heves me­gyei közös gazdaság is csatla­alatt érték el. Ezen belül kü­lön is említésre méltó a múlt évi nyereség, amely a terv­hez viszonyítva, közel két és fél millió forintos többletet, azaz 187 százalékos teljesítést jelent. Mindezt figyelembevéve — a tagszövetkezetek közgyű­léseinek előzetes hozzájárulá­sa után — a közös vállalko­zás igazgató tanácsa úgy döntött a legutóbbi ülésen, hogy a megváltozott tarta­lomnak megfelelően, a tár­sulás, a kooperáció maga­sabb formáját, a vállalati gazdálkodást, a vállalatszerű működést választja 1974-gyel kezdődően. Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a tagszövetke­zetek jogai a közös vállalat irányításában, avagy az el­ért eredményekből való ré­szesedés arányaiban csök­kennének ezután. Alapvető azonosság, hogy mind a kö­zös vállalkozásban, mind a közös vállalatban kizárólag a „részvényes” termelőszö­vetkezetek vesznek részt, ők a tulajdonosok. A különbség az, hogy amíg a közös vál­lalkozás a benne részt vevő szövetkezetek közvetlen köz­reműködésén alapszik és a munkát a vállalkozásban részt vevő szövetkezetek tagjai és családtagjai végzik, addig a közös vállalat, mint társulási forma, nem igény­li ezt a közvetlen közremű­ködést, vagyis a munkát tel­jes egészében alkalmazottak­kal végezheti. A szövetkezeti közös vál­lalat — szervezeti jellegéből adódóan — a jövőben még nagyobb önállósággal, s még nagyobb eredménvességgel dolgozhat és dolgozik, s ez nem csökkenő, hanem az utóbbi öt évben tapasztalható mértékben, egyre növekvő részesedést jelent a tagszö­vetkezetek szamara is. —r- t’aladí Mander: kozott. Társulás alapján va­lósítják meg megyénk szö­vetkezetei a zárt rendszerű cukorrépatermesztést. A He­vesi Állami Gazdaságban pe­dig az idén bevezetik az iparszerű komlótermesztést. Ugyancsak vannak törekvé­sek az iparszerű szőlőterme­lés megvalósítására is. Ezekhez természetesei i komplex gépsorokra, nagy adagú műtrágyákra és nagy mennyiségű növényvédő szerre is szükség van. Nos ezeket a társulásokban részt vevő gazdaságok meg is kap­ják. De vajon jut elegendő gép, műtrágya és növényvé­dő szer a hagyományos mód­szerekkel termelő gazdasá­goknak? A Heves megyei AGRO- KER Vállalat statisztikai adatai szerint a közös gaz­daságokban megnőtt az igény a nehéz traktorok iráni. A korábbi 26—60 lóerős trak­torok helyett inkább 80—100 lóerős traktorokat vásárol­nák. Ezekkel ugyanis sokkal jobb minőségű talajmunka végezhető, mint a hagyomá­nyosakkal. A korszerűbb és gazdaságosabb termelésre az egyedi munkagépek helyett inkább gépsorokat vásárol­nak. Ez elsősorban a gabona, a cukorrépa és a takarmány- növények termelésére vonat­kozik. Közel kétszázmillió forint értékű gép várja a vásárló közös gazdaságokat. Több mint harminc takar- mánytermelö gépsor érkezett a Német Demokratikus Köz­társaságból. Javul az ellátás gabonabetakarító kombáj­nokból is. Az SZK—5-ös és az újabb típusú SZKj-6-os szovjet kombájnból például közel hatvan érkezik az idén megyénkbe, a Német De­mokratikus Köztársaságból pedig eredményes kereske­delmi tárgyalások után 29 kombájnt szállítanak. A gép mellett: — az adatok tanulsága szerint — az utób­bi három évben mintegy 25—30 százalékkal növeke­dett a műtrágya- és növény- védőszer-felhasználás is a közös gazdasagokban. Érmes ellenére az országos felhasz­náláshoz viszonyítva még mindig tíz kilóval kevesebb műtrágya kerül a hevesi föl dekbe. A gazdaságok a nagy csomagot, nitrogen műtrágyá­ból eddig több mint 38 ezer tonnát, foszforból több mint tízezer tonnát, káliumból pe­dig 4443 tonnát vásároltak. Az AGROKER Vállalat a tröszt segítségével most mindent elkövet, hogy ide­jében elég növényvédő szer kerüljön az üzemek­be. Néhány új szert már­is forgalomba hoztak, ame­lyek ugyanolyan nagy ható- anyagtartalmúak, mint a ko­rábbiak. (mentusz) MÜnÜL£ÍUL&\ ejtufj uáí jsaranei «nad? Komornik Ferenc Közös vállalkozásból — közös vállalat Sikeres 12 év az egri baromfikeltetőnél megfelelő, leggazdaságosab-

Next

/
Thumbnails
Contents