Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-27 / 72. szám
Tanácsok az ügyfelekért Nagyrédén, a Szötőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzemében 5,5 millió darab, 15 fajta szőlőoltványt készítenek. Legtöbb a közkedvelt rizlingszilváni, tramini, szürkebarát. A szőlöoltványok 60 százalékát a Szovjetunióba exportálják. Képünkön: a szőlő kézi oltása. (MTI-foto: Erezi K. Gyula felvétele.) Előtérbe került az iparszerű termelés Megnőtt az igény a géprendszerek iránt Századunk első ötven eszf MEG KÉT ÉV sem telt el azóta, hogy megnyíltak az első ügyfélszolgálati irodák a tanácskonál, s máris természetes, hogy a lakosság f elvilágosí tásokért ezeket az irodákat keresi fel. Az ötlet akkoriban a következő elgondolásból született: megfigyelték, hogy a tanácsházára belátogatók jelentős százaléka mindössze kérdésére kér választ, vagy valamilyen rutinügyben nyomja le a kilincset. Igazolást kér erről-arról, nyomtatvány-űrlapot kíván beszerezni és ami szintén gyakori, jogai, kötelességei iránt érdeklődik. Való igaz, eközben a lakosság gyakran tapasztalhatta, a tanácsi ügyintéző sietősen aula tanácsait, éreztette azt. hogy komoly munkájában tartják fel. Az ilyen bánásmód valóban méltatlan az ügyfélhez, de a tanácsi dolgozóknak is igazuk volt, íiogy az érdemi ügyek intézésében sokszor akadályozták a felvilágosításra váró látogatók. Mind nekik, mind pedig az ügyfeleknek előnyössé vált az a megoldás, amikor a helyi tanácsok külön részleget alakítottak, amely iktat, felvilágosít s a gyakran szükséges igazolásokat kiállítja. Ezekben az irodákban aligha lehet eltévedni, hiszen az íróasztalokon jól látható táblák jelzik, milyen jellegű ügyekkel foglalkozik a köztisztviselő. Az a mondás, hogy „beugróm a tanácshoz”. jelenleg szó szerint is értelmezhető, hiszen, az ügyfélszolgálati irodában bárki percek alatt elintézheti, amiért jött. E tanácsi szolgáltatás az utóbbi években sok dicséretet kapott a lakosságtol és az újságoktól. Az alábbi gondolatok ezekből semmit sem kívánnak levonni. Annál kevésbé, mert azoktól a tanácsi vezetőktől származnak, akik a legutóbbi időkben elemezték az ügyfélszolgalat eredményeit, hibáit és terveket szőnek e tanácsi munkaforma továbbfejlesztésére. GONDOLOM, nagyon is a lényegre tapintanak rá azok, akik szerint az ügyfélszolgálati iroda nem adhatja útját annak, aki ügyével a tanács illetékes, vezető beosztású emberével, vagy az osztállyal szeretne Megyénk termelőszövetkezeteinek az egri baromfikeltető állomás volt az első közös vállalkozása. 1962-ben hívták életre azzal a céllal, hogy egyrészt a közös gazdaságok baromfinevelő-telepeit, másrészt a háztáji gazdaságokat ellássa naposbaromfival. A közös vállalkozás beindulásához a tagszövetkezetek adták össze az induló tőkét, amely jó befektetésnek bizonyult, mert az eltelt 12 év alatt a vállalkozás nyereségéből már visszakapták a tagszövetkezetek a befektetett pénzüket, sőt ez a bizonyos évenkénti osztalék immár hárommillió forinttal meg is haladta a tagszövetkezetek jelenlegi vagyoni hozzájárulásának összegét! JMEGHÄROM- I SZOROZODOTT A KAPACITÁS Az állomás az indulás évében 24, majd 1964-től már 26 darab, tízezres géppel végezte a keltetést. Azonban mind a közös, mind a háztáji gazdasagok igényei évről évre olyan mértékben növekedtek, hogy az idényszerű- séget, a több fajta iránt mutatkozó szükségletet, ezzel a kapacitással sem lehetett kielégíteni. Ezért 1968-ban, majd 1971-ben — összesen 24 gépnél — olyan átalakítást végeztek, amely a meglévő kapacitást új gének beállítása, vásárlása nélkül is 16 gépegységgel növelte. Így ! 971-ben a végrehajtott korszerűsítéssel és a 14 gépegységből álló utókeltető meg építésével — egyszeri berakással — az üzem már 660 ezer tojás befogadására, keltetésére vált álkalmassá. Az Igények növekedését azonban még ezzel a kapacitásiul sem tudtak követni, „kereskedni”. Akad egy-két hely, ahol útbaigazítás helyett szinte legyökereztetik az ügyfelet, mindent elkövetnek, nehogy a panaszos felmenjen az irodákba. Nem árt ezért emlékeztetni arra, hogy az ügyfélszolgálat érdemi ügyek elintézésére nem álkalmas s nem is lehet feladata a panaszosok „feltartóztatása”, esetleg csupán „megrostálása” azzal a céllal,, hogy az ügyintézőknek több idejük jusson a nehéz munkák elvégzésére a problémával rendelkező ügyfelekkel történő foglalkozásra. A főszempont mindig is az, hogy a tanács keresse az ügyfelek kényelmét, szolgáltasson gyorsan igazolást, de ne zárja el az utat a lakosság előtt. Az ügyfélfogadás érdemi munkája továbbra is a szakigazgatási szervek dolgozóira hárul, őket csupán kiszolgálja, segíti az információs iroda — jegyzik meg a tanácsi vezetők, és ebben igazuk is van. Több tanács bővíteni kívánja információs irodája keretében a jogi tanácsadást. Itt első pillanatra önzetlenségre gondolunk, hiszen tudjuk, a tanács jogi felvilágosításai ingyenesek, szemben az ügyvédek segítségével, akiknek honorárium jái1 munkájukért Megengedhető, hogy a tanácsokat az ingyenes jogi tanácsadásban ilyen szempont is vezeti, hiszen vallják, nem mindenki . képes ügyvéd fogadására. Az is egyfajta ' önzetlenség, hogy ilyenkor a tanács ahhoz is segítséget nyújt, amiben az emberek éppen a Lanáccsal szemben akarják érvényesíteni jogaikat realizálni jogos kifogásaikat valamely tanácsi döntéssel szemben, A tanács jogi tanácsadásával mégsem elsősorban, maga ellen hívja ki az ügyfelet, s ha ilyen előfordul, az is csak jp az államigazgatási szervnek, amelynek végső soron érdeke: az állampolgárok jogai semmiben né szenvedjenek csorbát. A jogi tanácsadóknak ezen túl már előnye is van. Ha az állampolgárok előzetesen tájékozódnak jogaikról, ritkábban indítanak el olyan jogi folyamatot, amelyben a végén kiderül: elgondolásaik, kéréseik irreálisak. Nem kérnek olyat, éppen ezért tavaly — további korszerűsítéssel — már 74 gépegység végezte a keltetést. A kapacitásnöveléssel, és korszerűsítéssel sikerült az üzemben olyan technológiai rendet kialakítani, hogy ma már az egri baromfikeltető állomás az ország egyik legmodernebb és legnagyobb keltetőüzemévé vált. A jelenlegi kapacitással — amely az induláshoz viszonyítva megháromszorozódott — hetenként 200—220 ezer naposbaromfit' keltetnek. Más számadatok viszont azt jelzik, hogy 'az állomás különösen az utóbbi öt év alatt: fejlődött igazán naggyá. Ugyanis az eltelt. 12 év alatt kikeltetett mintegy 40 millió csibéből 27 milliót — az össz- niennyiség közel 70 százalékát! — az utóbbi öt év alatt keltettek. JAVULÓ MATEKONVSAG Amikor a fejlődés vonalat kutatjuk, nemcsak a kapacitás, de a munka hatékonysága, így eredményessége is töretlen ívelést mb tat. Ez részint a kezelési százalék ala- kulasaban figyelhető meg: jelenleg a hampshire csibénél elért, s csaknem állandósult 86 százalékos kelés, a hűshibridnél a 78—80, a libáinál 76—78, a kacsánál pedig a 76—80 százalékos arány országosan is kiemelkedő eredménynek szátnít. Elsősorban a berakott tojás, s az abból kikelt csibék aránya (kelési százalék) említett szí ntre történő emelkedésének tudható be* hős' amíg ami nekik jár, s ellenkezőleg: a jogi felvilágosítás birtokában teljes bizakodással indítványozhatják ügyüket a szakigazgatási szervek címére. De mit is jelent az, hogy az állampolgár eleve kudarcra ítélt ügyben már nem is ír beadványt, tudomásul veszd a jogi tanácsadó által adott felvilágosítást. Ez azt jelenti, hogy a szakigazgatási szervek mentesülnek az elutasítástól, az ezzel járó hosszadalmas eljárástól, s megintcsak az állampolgár szempontjából felesleges munkától. Idejük nagyobb részét tölthetik el érdemi ügyek intézésével. A tanácsi vezetők azonban itt is óva intenek egy hibától. A jogi tanácsadókban néha elfelejtik felhívni a figyelmet arra, hogy a jogszabályt alapos indokkal méltányosan is alkalmazhatják a szakigazgatási szervek, szóval arról, hogy nem minden, igény, kérés teljesíthetetlen csupán azért, ruei-t bizonyos jogszabályba ütközik a kielégítése. Ha ezt elmondják az állampolgárnak, akkor ő már ilyen értelemben foglal állást kérvényében, megírja, hogy tudja, kérése nem. teljesíthet», csupán alapos indokkal és fel is sorolja ezeket az indokokat. A tanácsi dolgozóknak is nagy könnyebbség az igy megfogalmazott beadvány, hiszen az indokok megismeréséért ezután már nem keli levelezniük az ügyfelekkel. MA ÉVENTE a megyei tanácsoknál, a városi, járási, községi hivatalokban — egy-egy megyében — legalább hárommillió ember fordul meg. A tatrácsok ügyfélforgalma — apparátusok létszámához képest — óriási . Ezért is fontos, hogy az ügyfélszolgálat, a jogi tanácsadás további tökéletesítésével lehetőleg mindenki bizalommal közeledjék a tanácsokhoz, érezze, ami számára fontos ügy, az a tanács számára is fontos. A jól kiépített információs irodák segítségével, munkájuk állandó megújításával. az ott dolgozók helytállásával erősödhet a tanácsok és a lakosság kapcsolata, ami elengedhetetlen a tanácsokra váró feladatok jó teljesítéséhez. 1966—69-ben egy dolgozóra 53 ezer darab kikelt csibe jutott, addig jelenleg ez a szám 100—120 ezer közölt mozog. Ebből következően érthető, hogy a termelési ér-’ lék is meg luplázódott, s a tojás ár nélküli önköltség pedig egy forint alá csökkent. A mennyiség és a kelési százalék évről. évre történő javulásával párhuzamosan lényeges előbbrejutús tapasztalható mind az állategészségügyi.. mind a minőségi követelmények betartása terén is. Ma már a kelésgyengeseg és a tífusz szinte ismeretlen fogalom az egri üzemben. Ugyanakkor a keltetett és értékesített faiták vonatkozásában is megtalálták a törzs- és végterméktartó gazdaságuknak tígyaTimt kEiobbu» tendejét a szakkönyvek és kézikönyvek a mezőgazdasag gépesítésének klasszikus korszakaként tartják számon. Ezt a szakaszt tulajdonképpen a traktorok megjelenése fémjelzi. A traktorok ugyanis mozgékonyságukkal sokoldalúan és tökéletesén pótolják az állati igaerőt. Az elmúlt fel évszázadban megnövekedett * különböző típusú traktorok és munkagépek száma. A gépek természetszerűen meggyorsították a termelést és bővítették az elvégezhető műveletek sorát is. A mezőgazdaság fejlődését azonban még jobban meggyorsította az elmúlt két évtized. A tudományos-technikai forradalom eredményei pedig a napjainkban kibontakozó élelmiszergazdaságot segítik. Manapság a mezőgazdaság egyre több ipari eredetű terméket használ fel, és a mezőgazdaságban is előtérbe került az iparszerű termelés. Hogy ez mennyire így van, azt leginkább a hagyományos ban tartható, nevelhető hib- ro-fajtát. AZ CJ TARTALOMNAK. ÚJ KORMÁT Egészében véve — amint ez a közös vállalkozás legutóbbi igazgató tanácsi ülésén is kitűnt az előterjesztésből és a vitából egyaránt — az elért eredmények túlnőtték az eddigi szervezett keretét a keltető állomásnak. Ugyanis nemcsak a termelés mennyisége, a kapacitás, a hatékonyság, de a pénzügyi bevételek, az elért nyereség is ugrásszerűen megnövekedett. Ezt jól illusztrálja, hogy a 12 év alatt elért 23,3 millió forint nyereségből. 17,3 milliót (az egesz eddigi nyereség 74 szú zalckatQ sz utóbbi at- et> géppark fokozatos átalakulásával jellemezhetjük. Erre utal az is, hogy a gépesítés jelenlegi szakaszára már nem a munkagépek választékának gyarapodása jellemző, hanem inkább a speciális, nagy teljesítményű, nem ritkán önjáró gepek alakulnak ki. Ma már nemcsak egyes gépek, vagy az egyes erő- és a hozzátartozó munkagépek iránt nő az érdeklődés, hanem előtérbe kerülnek a komplex géprendszerek. Ezekkel egy-egy termény, mondjuk gabona, cukorrépa, vagy kukorica előállítása a vetéstől a betakarításig, illetve a tárolásig teljesen gépesíthető. Megyénkben is örvendetes jeleit tapasztalhatjuk az iparszerű mezőgazdasági termelés bevezetésének és elterjesztésének. Gondoljunk csak a Csányi Állami Gazdaságban folyó zárt rendszerű paradicsom-termesztésre, vagy a nádudvari kukoricatermesztési rendszerre, amelyhez kilenc Heves megyei közös gazdaság is csatlaalatt érték el. Ezen belül külön is említésre méltó a múlt évi nyereség, amely a tervhez viszonyítva, közel két és fél millió forintos többletet, azaz 187 százalékos teljesítést jelent. Mindezt figyelembevéve — a tagszövetkezetek közgyűléseinek előzetes hozzájárulása után — a közös vállalkozás igazgató tanácsa úgy döntött a legutóbbi ülésen, hogy a megváltozott tartalomnak megfelelően, a társulás, a kooperáció magasabb formáját, a vállalati gazdálkodást, a vállalatszerű működést választja 1974-gyel kezdődően. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tagszövetkezetek jogai a közös vállalat irányításában, avagy az elért eredményekből való részesedés arányaiban csökkennének ezután. Alapvető azonosság, hogy mind a közös vállalkozásban, mind a közös vállalatban kizárólag a „részvényes” termelőszövetkezetek vesznek részt, ők a tulajdonosok. A különbség az, hogy amíg a közös vállalkozás a benne részt vevő szövetkezetek közvetlen közreműködésén alapszik és a munkát a vállalkozásban részt vevő szövetkezetek tagjai és családtagjai végzik, addig a közös vállalat, mint társulási forma, nem igényli ezt a közvetlen közreműködést, vagyis a munkát teljes egészében alkalmazottakkal végezheti. A szövetkezeti közös vállalat — szervezeti jellegéből adódóan — a jövőben még nagyobb önállósággal, s még nagyobb eredménvességgel dolgozhat és dolgozik, s ez nem csökkenő, hanem az utóbbi öt évben tapasztalható mértékben, egyre növekvő részesedést jelent a tagszövetkezetek szamara is. —r- t’aladí Mander: kozott. Társulás alapján valósítják meg megyénk szövetkezetei a zárt rendszerű cukorrépatermesztést. A Hevesi Állami Gazdaságban pedig az idén bevezetik az iparszerű komlótermesztést. Ugyancsak vannak törekvések az iparszerű szőlőtermelés megvalósítására is. Ezekhez természetesei i komplex gépsorokra, nagy adagú műtrágyákra és nagy mennyiségű növényvédő szerre is szükség van. Nos ezeket a társulásokban részt vevő gazdaságok meg is kapják. De vajon jut elegendő gép, műtrágya és növényvédő szer a hagyományos módszerekkel termelő gazdaságoknak? A Heves megyei AGRO- KER Vállalat statisztikai adatai szerint a közös gazdaságokban megnőtt az igény a nehéz traktorok iráni. A korábbi 26—60 lóerős traktorok helyett inkább 80—100 lóerős traktorokat vásárolnák. Ezekkel ugyanis sokkal jobb minőségű talajmunka végezhető, mint a hagyományosakkal. A korszerűbb és gazdaságosabb termelésre az egyedi munkagépek helyett inkább gépsorokat vásárolnak. Ez elsősorban a gabona, a cukorrépa és a takarmány- növények termelésére vonatkozik. Közel kétszázmillió forint értékű gép várja a vásárló közös gazdaságokat. Több mint harminc takar- mánytermelö gépsor érkezett a Német Demokratikus Köztársaságból. Javul az ellátás gabonabetakarító kombájnokból is. Az SZK—5-ös és az újabb típusú SZKj-6-os szovjet kombájnból például közel hatvan érkezik az idén megyénkbe, a Német Demokratikus Köztársaságból pedig eredményes kereskedelmi tárgyalások után 29 kombájnt szállítanak. A gép mellett: — az adatok tanulsága szerint — az utóbbi három évben mintegy 25—30 százalékkal növekedett a műtrágya- és növény- védőszer-felhasználás is a közös gazdasagokban. Érmes ellenére az országos felhasználáshoz viszonyítva még mindig tíz kilóval kevesebb műtrágya kerül a hevesi föl dekbe. A gazdaságok a nagy csomagot, nitrogen műtrágyából eddig több mint 38 ezer tonnát, foszforból több mint tízezer tonnát, káliumból pedig 4443 tonnát vásároltak. Az AGROKER Vállalat a tröszt segítségével most mindent elkövet, hogy idejében elég növényvédő szer kerüljön az üzemekbe. Néhány új szert máris forgalomba hoztak, amelyek ugyanolyan nagy ható- anyagtartalmúak, mint a korábbiak. (mentusz) MÜnÜL£ÍUL&\ ejtufj uáí jsaranei «nad? Komornik Ferenc Közös vállalkozásból — közös vállalat Sikeres 12 év az egri baromfikeltetőnél megfelelő, leggazdaságosab-
