Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
Jobb feltételek — eredményesebb oktató-nevelőmunka Áz Egri Szimfonikus Zenekar hangversenye Hevesen Megjelent a Hevesi Szemle Jó másfél éve annak, hogy megszületett az MSZMP Központi Bizottságának a közoktatás továbbfejlesztését megszabó határozata, amely az eredményesebb oktató-nevelőmunka érdekében számos jobbító tennivalót jelölt meg. Ezt követően a Művelődésügyi Minisztérium — gondos előkészítés, széleskörű információ és véleménygyűjtés után — konkrét rendelkezések sorát jelentette meg. Az intézkedésekről a rádió, a televízió és a napilapok rendszeresen beszámoltak. Ezek zöme már a gyakorlatban is vizsgázott. Vajon hogyan? Többek között erről kér tájékoztatást munkatársunk Kruppa Lászlótól, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjétől. — Miként összegezné az oktatáspolitikai határozatok nyomán született rendelkezések megvalósításának megyei tapasztalatait? — Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a pedagógusokkal és az irányító szervek képviselőivel sokoldalúan megismertessük az alapvető dokumentumokat, felhívtuk a figyelmet az egységes értelmezés fontosságára, valamint a következetes megvalósítás jelentőségére. Nevelőink általában kedvezően fogadták a tananyagcsökkentést, az átlagosztályzat eltörlését, a tanulók kötelező óraszámának csökkentését, az új rendtartást, az érettségi reformját, a felnőttoktatás új lehetőségeit, a nevelőmunka központi szerepének kiemelését, a testnevelési órák számának növelését, a tárgyi feltételek javítását. Megértették azt, hogy az adottságok javítása oktató-nevelőmunkájuk színvonalának emelését könnyíti, s term 'szetesen kedvező lehetőséget biztosít a tnuló- ifjúság képességeinek sokoldalú kibontakozására is. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a megvalósítás során nem adódtak — különböző okok miatt — kisebb-na- gyobb nehézségek. Az újfajta alapállást, bizonyos mér' ékben szemléletváltozást is igénylő rendelkezések egy időben léptek életbe. így határozott a Művelőd'sügyi Mini—* '-'um, hiszen a lép~sőzetes rca'i-á’ás el- nyú’totta volna ezt a sürgető folyamait. Az is igaz viszont hogy pech-*' 'usa'nk kissé későn, nem sokkal tanévkezdés előtt kapták meg a nél''ü'öz‘*etetlen, az eligazító dokumentumokat, egyszerűen azért, mert az anyag csak ekkor futott ki a nyomd ók V'l. így rendkívül rövid idő jutott az ismerkedésre, a tanulmányozásra. Különösen nehéz helyzetbe voltak az alsótagozatos tanítók, hiszen kilenc- tizenegy táriy tanmenetét kellett yorsan átdolgozni. Oszta'vuok igve ezgtt segíteni: me-k'ptók a szó’ felügyelők által kés X’élt, s?kllííK március 3., vasárnap Beszélgetés Kruppa Lászlóval, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjével Gyönyörű a gyermekközönség! Kell-e ennél nagyobb öröm egy szimfonikus zenekarnak? S ha még meg- toldjuk azzal, hogy e közönség a komoly zenén felnövekvő, a zenét szerető, érző, Bartók Magyar képek című zenekari müvéből két tételt (Este a Székelyeknél; Urogi kanásztánc) játszotta a zenekar. Az eredetileg zongorára írt darabokat II. évfolyamának szoTísitott mintákat: ezekbe már csak a helyi sajátosságokat kellett bedolgozni. Tény az is, hogy a tananyag- csökkentésre alapozó tantervekhez hiányoznak az új tankönyvek, s ezek a gondok csak két-három éven belül oldódnak meg véglegesen. Előfordult az is, hogy néhány nevelőnk elsősorban szakma- és hivatásszeretet-' tői vezérelve akaratlanul is ragaszkodott a beidegzett gyakorlathoz, s a kelleténél valamivel több házi feladattal terhelte a tanulókat. Szakfelügyelőink felfigyeltek ezekre a jelenségekre, s meggyőző szóval, hatékonyan intézkedtek. — Készfilt-e átfogó felmérés az egyes utasítások megvalósításának gyakorlatáról? —■ A közeljövőben a Művelődésügyi Minisztérium átfogó vizsgálatot tart megyénk 35 általános iskolájában és összes középfokú tanintézetében. Ebbe a munkába osztályunk munkatársai is bekapcsolódnak. Az áprilisi nevelési értekezleten az új rendtartással kapcsolatos helyi meglátásokat összegzik majd tantestületeink. Az összesített megyei anyagot mi majd a minisztériumhoz továbbítjuk, azért, hogy az esetleges javaslatokat, jobbító ötleteket a végleges változat kidolgozásánál fi- 1 gyelembe vehessék az illetékesek. — A pedagógusok éveken át joggal panaszkodhattak a mostoha tárgyi feltételek miatt. Különösen hátrányos helyzetben voltak a kisebb falusi iskolák, valamint a városi peremkerületek nevelői. A párthatározat szellemében mit tett a megyei művelődésügyi osztály a korántsem biztató helyzet javítására, — Ismertük, megértettük ezeket a gondokat, s pénzügyi lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk is segíteni rajtuk. Lényeges változást jelentett a megyei tanács végrehajtó bizottságának megértése, támogatása, az, hogy ötéves taneszközfejlesztési tervünket jelentős összegekkel támogatta. Tavalyelőtt három milliót, az elmúlt évben 4,1 milliót kaptunk pluszként a tárgyi feltételek javítása, a különböző taneszközök beszerz lsére. A Művelődésügyi Mi- > nisztérium központi keret- > bői 1973-ban 2, most 2,4 S milliót biztosított, biztosit S hasonló cál'kra. A pénz zö- > mát elsősorban a mostohább S helyzetben levő iskoláknak > juttatjuk. A 113 féle, a kor- s szerű oktatómunkához nél- > külözhetetlen taneszközök- s bői jelenleg nyolcvan száza- s lékos az ellátottság. Ez is je- s lentős előrelépés a korábbi s 46 százalékhoz képest, jövő- s re szeretnénk elérni, hogy s minden iskola rendelkezzen i ezekkel az eszközökkel. $ — Diákok, tanárok, szü- ? lök egyaránt örömmel fo- > gadták a tornaórák szá- > mának növelését. Az is > igaz, hagy sok helyütt az > üröm se marad el, hiszen > megvénk iskoláinak több- > ségében nincs torn"d-rém. < Vá’-ható-c kedvező váltó- i zás? S — Távlatilag mindenkép- | pen. Ezentúl most építet- ? tünk nyolc vagy annál több | tantermes iskolákat torna- z terem nélkül. Ilyen lesz az i épülő hevesi általános is- ? kola és kollégium, a mátra- ? füredi kollégium. Az eger- ? csehi iskola bővítésénél sem ? feledkezünk meg a sportol- ? ni vágyó diákok jogos ki- > vánságáról. Ahol jelenleg £ mnv tornaterem, ott lehető- z s'g ad'dik arra. hogy a he-? :i plusz egy órákat összegyűjt-e természetjáró tű- < rákra. kir'<"i-'lásokra hasz- / Hálják fel Egerben ezt az 5 Időt az ús- ísport - ked- 5 vei tetősére fordítják, természetesen ez csak áthidaló megoldás, a végleges rendezés azonban anyagi kérdés, s máról holnapra nem kerülhet rá sor. — Megszületett egy sereg régen várt, kedvezően fogadott intézkedés, a tapasztalatok is biztatóak. Egy azonban tény: pedagógusaink feladatai is gyarapodtak. A korszerű oktatás több időt, felkészülést igényel, mint a hagyományos metódus. Mikor lesz könnyebb tanárainknak a mindennapi helytállás? — 1974-ben és 75-ben megjelennek az átdolgozott tankönyvek, a Művelődés- ügyi Minisztérium gondoskodik arról, hogy a programozott oktatáshoz nélkülözhetetlen feladatlapokat idővel minden tárgyból megkapják. Az illetékesek számos egyéb, a munka köny- nyítését szolgáló elképzelés kidolgozásán fáradoznak, mert tudják, hogy nevelőink hivatásszeretetén múlik minden jobbító elképzelés gyakorlati sikere, s ezt a sokoldalú munkát érdemes az eddiginél is jobban méltatni, megbecsülni. Pécsi István 20.05: A miniszter és a kacsa Előfordulhat, hogy egy miniszter karrierjét a legképtelenebb dolgok veszélyeztetik. Például egy kacsa.™ Ralf von Sydov NSZK tévéfilmjének cselekménye e körül a tény körül bonyolódik. értő gyermekek sokasága, kik maguk módján Heves nagyközséget egyre intenzívebben segítik a kultúra térén az urbanizálódáshoz, akkor jó érzéssel könyvelhetjük el, hogy Hevesen a zenekultúra sorsa jó kezekben van. Az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyének csütörtöki visszhangja sokáig fog a hevesi gyermekfülekben zsongani. A Járási Művelődési Központban megtartott hangversenyen az Egri Szimfonikus Zenekar, s a gyermekközönség között meghitt, őszinte barátság alakult ki. A zenekar magyar műsorral lepte meg közönségét. Bartók, Kodály, Weiner, Farkas, Kadosa a magyar zeneszerzői gárda legreprezentánsabb képviselői. E szerzők egy-egy műve szerepelt a zenekar műsorán. Farkas István karmester pálcája a zenekarral megtalálta azt az utat, amely a jő kontaktust eredményezte. Az Egri Szimfonikus Zenekar fegyelmezett, kulturált játékával megérdemelt sikert aratott A miniszter a szokásos módon „eredményes” külföldi tárgyalásairól hazatérve nemcsak a családi életben------ bár a hóbortos família k étes ügyeihez már hozzászokott —, hanem a hivatalában is teljes zűrzavart talál. A minisztériumban uralkodó állapotok már-már a pozícióját veszélyeztetik. A zr—avart egy kacsa okozta! _.c említjük meg azt a tévedésünket hogy — a szerkesztő is ember... — tegnapi tv-ajánlatunkban a margitszigeti Nagyszállóban készült riportfilmre hívtuk fel a figyelmet, ez a műsor azonban ma délután 15.40- kor szerepel a képernyőn. Az időpontbeli tévedésünk ellenére ma is jó szívvel ajánljuk — ezt a műsort is — olvasóinknak. Bartók 1931-ben irta szimfonikus zenekarra. Az ismerős dallamokat nagy tetszéssel fogadták a gyermekek. A Háry János szvit Intermezzo tételének interpretálása telitalálat volt. Nem akadt egyetlen gyermek sem, ki ne ismerte volna fel Kodály Zoltán örökbecsű zenéjét. A gyermekek a mű hallatán gondolatban felidézhették az iskolában tanultakat; Az öreg obsitos Háry kalandjait, füllentéseit, találkozását Napóleonnal, Ferenc Jóskával, Mária Lujzával. Weiner Leó I. divertimen- tója üdén, frissen, nagyon stílusosan szólalt meg a vonószenekarral. Ez igazi szórakozást jelentett a gyermekeknek. A jó alapos csárdás és a Rókatánc tételek nagyszerű hangszerelése Weiner Leó nagyszerű kvalitását dicsérik. A műsor második felében külön helyi örömről számolhatok be, hisz Kadosa Pál III. zongoraversenyének briliáns utolsó tételét Fe- rencz Sándor, a Hevesi Állami Zeneiskola művésze mutatta be. Kadosa zongoraversenyeinek zárótételeire oly jellemző feszes ritmus, népi hangvétel, igen nagy tempó, s bonyolult ütemváltások minden zongorista számára nagy buktatókat rejthet. Ferencz Sándor meggyőző biztonsággal, muzikalitással tolmácsolta a művet, s méltán rászolgált a nagy tapsra. A zenekar befejező száma Farkas Ferenc Egri ünnepi nyitány című kompozíciója volt. Köztudott, hogy e mű az egri zenekarnak íródott, s a közeli napokban játszotta a zenekar a Magyar Rádió hangszalagjára. Summázva az egri szimfonikusok hevesi hangversenyét, örömmel tölt el bennünket az a meggyőző tény, hogy ahol megvan az igény a komoly zene ápolására, s ez párosul nagy ügyszeretettel az érdekeltek körében, megvan az eredménye! Ez nem csak a közönségnek, de Hevesnek is méltó eredmény. Szepesi György első száma Változatos tartalommal megjelent a Hevesi Szemle immáron II. évfolyamának első negyedévi, márciusi száma. Az Irodalom-művészét rovatban versekkel jelentkezik Fejes Erika. Kányádi Sándor és Moldvay Győző fordításai három tehetséges, új román lírikus: Marin Soresett, Ana Blandianu és Ion Alexandra verseiből adnak í-zelitőt. Kálnoky László, József Attila-díjas költő Friedrich Hebbel, Joseph Victor von Scheffel es Friedrich Schlegel egy-egy költeményének értő tolmácsolásával jelentkezik. Ugyanebben a rovatban találhatók Gyurkó Géza, Kaposi Levente, Forgács Károly írásai, Hekli József tanulmánya az ifjú Jevtusenkóról, Dargay Lajos összegzése arról, hogy a művészet milyen funkciót tölt be a technikai tudományos forradalomban. A Cselédfogás című népi jelenet a Hagyaték rovat újdonsága. Ebergényi Tibor New York-i tapasztalatait összegzi fordulatos útirajzában. Kilencezer nap címmel Popp János emlékezik meg a Népújság negyedszázados jubileumáról, a 25 év munkájának jelentős fordulóiról. Farkas András a könyek, az, irodalom iránti érdeklődési összetevőit elemzi. A boldogi paprika krónikáját és jövőjét ismerteti Moldvay Győző írása. Az 1918-as ősziró- Z'h forradalom gyöngyösi eseményeiről Sereg József tanulmánya tájékoztat. Nagy Miklós az egri hóstyák népszokásait, népdalait dolgozza fel. Tóth Miklós az Eger városán keresztülhaladó vasútvonal áthelyezésének komplex hasznosításáról ír. Az egykori népbetegségre, a gümőkórra emlékezik, gyógyításának tapasztalatairól ír dr. Nagy János. Bakos József Misztótfalusd Kis Miklós munkásságát idézi. A Hevesi Szemle űj számát hasznosan egészíti ki az első évfolyamról készített tartalommutató. ^y^/^S^WVWVWVVWWWWWWWW^AAA^tfWWVW VWWWWWVWVWS AAAA(WWSAV//yVWVWWSAAAVW\AAAAA/VVWi/WVNAAAAMA/WVWWVi ZXVOROTTŐ: Té/vvezo Befejező rész. Készakarva rosszul mondta helyenként, maga se tudta pontosan, miért, talán hogy utána lecsaphasson: mért nem javítasz ki! Magában pedig: lám, én javítlak ki, pedig a te kezedben a könyv, mégis. Azután kiszaladt, futballozott, három védőt cselezett ki, úgy gurította be a labdát a kapuba. Máris rohant vissza, haja a homlokában, kiáltott, kérte a labdát: — I... e... a! I. el — Valahogy így. De a kerékpárhoz nem nyúlt. Este ültek a tévé előtt. Néha még megkérdezte, apa hol van. — Tudod, hogy a légón. — Anya hangja nem volt sem ideges, sem szomorú, olyan orvosi hang volt: csak föl a fejjel, fiata'ember. és ő szeretett volna ki- sza'nini a focink közé, de már este vo11, és a tévé eV3U ültek lila fényben. A'-’" legalább a váraf1a -ségi ! nyezőt mondaná el. amik is az úgynevezett pokol el- szahad"! ónénak a gombját... De apa nincs itt, mái alig van itt, úgy látszik örökös előadássorozaton ül lila fényben, figyeli" az előadót, mikor nyomja le azt a gombot. Verseket mondott magában — „Az jó hírért, névért. A képernyőn egy kenguru ugrált. Ismerkedjünk Ausztráliával! — Csak föl a fejjel! — mondta az orvos. Csontos volt az ökle, és igen óvatosan bokszolta hátba, szinte simogatta. Már nem törődött vele. Kiküldte a rendelőből. A fehér ajtó mögött meghallotta a mama hangját. — Csak én értem meg> mit mond, szegénykém, és úgy eszik... ki gondolta volna ilyen váratlanul... — Igen erős szervezet, és még minden lehetséges, asz- szonyom... A mama kilépett az ajtón. Nem rejtegette, hogy sírt. Rácmclte könnyes s-emét, és ízt mondja szigorúan: — 'la, menjünk. A hetedik operádé után nár nem hagyta el a kórházat Feküdt a feltornyozott párnámk dőlve, o’vásott. A mama palacsintáját hátrafeszített fejjel eresztette le a nyelőcsövén. Már nem volt szájpadlása. Elégedetten adta vissza az üres tányért, néhány percig mozdulatlanul nézte a tejszínű ablaküveget. Mintha kint fociznának. Ál- Iáig húzta a takarót, újra szétnyitotta a könyvet. Később fájni kezdett a bal szeme. Mintha nyomná valami. — Megerőltetés — mondta az orvos. — Sokat olvasol. Majd írunk szemüveget. — Megerőltetés — mondta a mamának — majd kapok szemüveget. Amikor már egyik szemén se látott, történeteket gondolt ki. Lejátszotta magában Eger ostromát meg Esztergomét, nagy futbaUcsa+ákat vívott, és verseket szavalt: — „.. az szép tisztességért ők...” — Bda'sira gondolt, aki mikor a lábát fűrészelték.. Amikor a mama kezét érezte homlokán, egyszerre félbeszakadt minden várostrom, minden izgalmas mérkőzés, a versek is elnémultak benne, elengedte magát, mint a kisgyermek a meleg vízben, s csak arra vigyázott. sírva ne fakad ion. A foga csikorgóit az erőlködéstől, és a mama pedten kérdezte: fái valamid, fiam, ő meg a fejét ingatta: nem fáj semmi. Mielőtt vé°l“<z elves-tett" volna az ps-m*'-*ét, msg elbúcsúzott Mert az már búcsú volt. ahogv megszortt-v- ta apia tenyeret a mama ujjait. Majd két kört raizolt a levegőbe, a középső meg a mutatóujját egyenletesen mozgatta, biciklizett velük. Sanyi megértette, azt súgta: köszönöm. Az ujjak azonban még tovább mozogtak a levegőben, számokat írtak; egy kettest, utána pedig azt, hogy negyvenöt, és Sanyi ezt is megértette. Ó pedig tudta, mindent megtett, amit tehetett, és ez olyan volt, mint a mama keze a homlokán. A helyére új fiút ültettek. Padszomszédja rögtön elmesélte neki a váratlansági tényezőt. — Irtó klassz srác volt, és képzeld, ilyen sztorikat hozott! — Balálil — mondta a kövér, szőke fiú, ráhasalt a padra, úgy nevetett. Két hét múlva Sanyi kivezette az előszobából a kerékpárt. — Te Sanyi, hát csak nem engedem meg, hogy te iti Én jó... — Hagyd csak — mondta a férje, és a mama elhallgatott. Sanyi a gesztenyefától indult. Ránézett az órára. Két perc negyvenöt másodperc. Legalább. Aztán egyszer csak íz iskola menzáját megt Itöttea 'ejnek és a i,*sz,áiak a meghitt szaga. A diákok i 'kedvűén zörgették a tányérokat Hosszú idő után újra palacsinta volt. Túrós és lekváros palacsintái
